Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0054/2012Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0054/2012

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti, a mezőgazdasági termékekre, a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, valamint a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről szóló megállapodásról (2012/2522(RSP))

8.2.2012

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Metin Kazak, Marietje Schaake az ALDE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0048/2012

Eljárás : 2012/2522(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0054/2012
Előterjesztett szövegek :
B7-0054/2012
Elfogadott szövegek :

B7‑0054/2012

az Európai Unió állásfoglalása az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti, a mezőgazdasági termékekre, a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, valamint a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről szóló megállapodásról (2012/2522(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az 1995. november 28-i barcelonai nyilatkozatra, amely partnerséget hozott létre az Európai Unió és a Földközi-tenger déli partján fekvő országok között,

–   tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodásra,

–   tekintettel a 2005. október 14-i tanácsi határozatra, amely engedélyezi a mezőgazdasági termékek, a feldolgozott mezőgazdasági termékek, valamint a halak és a halászati termékek kölcsönös liberalizációjáról szóló tárgyalások folytatását Marokkóval,

–   tekintettel az Európai Bizottság és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló 2011. május 25-i közös közleményére (COM(2011)303 végleges),

–   tekintettel az Európai Közösség és a Marokkói Királyság között létrejött halászati partnerségi megállapodással előírt halászati lehetőségek és pénzügyi hozzájárulás megállapításáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság közötti jegyzőkönyv megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetére irányuló 2011. december 14-i jogalkotási állásfoglalására,

–   tekintettel a Nyugat-Szaharáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–   tekintettel a mezőgazdasági és a feldolgozott mezőgazdasági termékekre, a halakra és a halászati termékekre vonatkozó kölcsönös liberalizációs intézkedésekről, továbbá az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Marokkói Királyság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodás módosításáról, valamint az ahhoz csatolt 1., 2. és 3. jegyzőkönyvnek és azok mellékleteinek felváltásáról szóló, az Európai Unió és a Marokkói Királyság között levélváltás formájában létrejött megállapodástervezetre,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban folytatott egyetértési eljárásra (C7-0201/2011),

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Unió továbbra is többlettel rendelkezik a Marokkóval folytatott árukereskedelem terén, ami 2010-ben elérte az 5,4 milliárd eurót;

B.  mivel az Unió jelentős, több mint 4 milliárd eurós többlettel rendelkezik a Földközi-tenger déli partján fekvő országokkal folytatott, a mezőgazdasági és halászati árukat, valamint a feldolgozott élelmiszereket érintő kereskedelem terén, ám a Marokkóval folytatott kétoldalú, a mezőgazdasági és halászati árukat és a feldolgozott élelmiszereket érintő kereskedelem deficitje 2010-ben elérte a 871 millió eurót;

C. mivel 2009-ben Marokkó GDP-jének 16,4%-a a mezőgazdaságból származott, és ez az ágazat foglalkoztatja a marokkói munkaerő 40%-át; mivel 2009-ban az EU GDP-jének 5,1%-a származott a mezőgazdaságból, és ez az ágazat foglalkoztatja az európai munkaerő 1,1%-át;

D. mivel a megállapodás (az eddigi 33% helyett) az uniós mezőgazdasági és halászati termékek 55%-ára kivetett vámtarifákat azonnal, és (az eddigi 1% helyett) a marokkói mezőgazdasági és halászati termékek 70%-ára kivetett vámtarifákat 10 éven belül liberalizálja;

E.  mivel a megállapodás az európai exportőrök számára jobb hozzáférést fog biztosítani a szomszédos piachoz, amelyet a fogyasztási szokások gyors változása és demográfiai növekedés jellemez;

F.  mivel Marokkó a Földközi-tenger déli partján fekvő négy olyan ország egyike, amelyekkel kapcsolatban a Tanács mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalási irányelveket engedélyezett; mivel a mezőgazdasági termékek kereskedelme e tárgyalások részét fogja képezni;

G. mivel Nyugat-Szahara csupán implicit módon maradt ki a megállapodás kereskedelmi rendelkezéseiből, és előfordulhat, hogy a nyugat-szaharai termékek számára előnyös lesz az Unió belső piacához való, a megállapodás révén biztosított kedvezményes hozzáférés, és viszont;

H. mivel a Nyugat-Szaharát érintő valamennyi kereskedelmi megállapodást a nemzetközi jogban előírtak szerint a szahravi nép kívánságait figyelembe véve, nekik kedvező módon kell megkötni;

Általános megfontolások

 

1.  úgy véli, hogy a piacok megnyitása és az uniós belső piacba történő fokozatos integráció hatékony eszköz lehet a Földközi-tenger déli partján fekvő országok fejlődése szempontjából, és hozzájárul a térség gazdasági, migrációs és biztonsági problémáit okozó, széles körben elterjedt szegénység és munkanélküliség csökkentéséhez; úgy véli, hogy e célkitűzés megvalósításához az Uniónak késznek kell mutatkoznia kereskedelmi engedményeket tenni olyan érzékeny ágazatokban, mint például a mezőgazdaság;

2.  hangsúlyozza, hogy tekintettel az arab tavaszra, az Unió köteles kereskedelmi és gazdasági kapacitásait maradéktalanul kihasználni a Földközi-tenger déli partján fekvő azon országok átmenetének megsegítésére, amelyek a közelmúltban demokratizálódtak vagy Marokkóhoz hasonlóan jelentős lépéseket tesznek a demokratizálódás irányába; üdvözli Marokkónak a demokrácia és a fenntartható fejlődés irányába tett erőfeszítéseit; felhívja az Uniót, hogy támogassa ezeket az intézkedéseket, valamint hogy ezt a megállapodást és Marokkóval folytatott kereskedelmi stratégiája elmélyítését határozottan kösse ezen erőfeszítések folytatásához;

3.  fontosnak tartja, hogy a kereskedelmi és beruházási kezdeményezések a társadalom valamennyi rétege számára előnyösek legyenek, és elsősorban a kkv-kat és a mezőgazdasági kistermelőket célozzák meg; ezzel összefüggésben megállapítja, hogy a marokkói mezőgazdasági termelők több mint 80%-a kevesebb mint öt hektárnyi földdel rendelkezik, és ezért üdvözli, hogy a Confédération marocaine de l’agriculture et du développement rural (COMADER) támogatja a megállapodást; emlékeztet arra, hogy az élelmiszer-biztonságnak nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, környezetvédelmi és kulturális vonatkozásai is vannak;

4.  hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződés értelmében a Parlamentnek a kereskedelmi tárgyalások valamennyi szakaszában részt kell vennie és a megállapodásokhoz jóváhagyását kell adnia; ezért felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy a társulási megállapodás és az esetleges mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás keretében a Marokkóval a jövőben megkötendő jegyzőkönyvek kapcsán tartsák tiszteletben e kötelezettségeket;

A megállapodás

5.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás lehetőséget biztosít majd az Unió mezőgazdasági ágazata, elsősorban a feldolgozott élelmiszerek iparága számára; rámutat, hogy az uniós exportőrök számára végső soron előnyös lesz a marokkói behozatali vámok eltörlése a mezőgazdasági és halászati termékcsaládok 70%-ának esetében, és ez – a teljes körű bevezetést követően – mintegy évi 100 millió eurónyi vám megtakarításával járhat;

6.  aggodalmát fejezi ki a Dél-Európa egyes mezőgazdasági régióira gyakorolt következmények miatt, és felhívja az Uniót, hogy fogjon valódi reformokba annak érdekében, hogy az euromediterrán mezőgazdaság továbbra is versenyképes maradhasson; tudomásul veszi egyes mezőgazdasági ágazatok – például a paradicsom-, az uborka-, az őszi- és a sárgabarack-ágazat – aggodalmát az érzékeny gyümölcs- és zöldségfélék megnövelt vámmentes importkvótáival kapcsolatban; azonban hangsúlyozza, hogy a megnövelt vámmentes kvóták az európai termelés elenyésző hányadát (a paradicsom esetében például mintegy 0,65%-át) képviselik, valamint azt, hogy ezen importokat tovább korlátozza a szezonális szállítás és a belépési árrendszer;

7.  üdvözli, hogy további nem tarifális intézkedések – például az európai földrajzi megjelölések védelmének biztosítására irányuló tárgyalások, fokozott védelmi mechanizmusok és egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések – kerültek be a megállapodás szövegébe; felhívja a Bizottságot, hogy az európai ipar számára tegye világosabbá a védzáradékok aktiválásának folyamatát és mechanizmusait; emlékeztet továbbá arra, hogy az EU és Marokkó olyan vitarendezési mechanizmusban állapodott meg, amely lehetővé teszi, hogy a felek jogorvoslattal éljenek, amennyiben valamelyikük nem tartja be a megállapodásban foglaltakat;

Átfogóbb kereskedelmi és gazdasági kérdések

8.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai ipari csoportok a belépési árrendszerben tapasztalható állítólagos csalásokról panaszkodnak; e tekintetben tudomásul veszi a KAP legutóbbi reformja során felmerült, arra irányuló javaslatokat, hogy a belépési árrendszer végrehajtásának módozatait a Közösségi Vámkódex-szel hangolják össze; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy 2005 óta nem érkezett be hivatalos panasz az OLAF-hoz;

9.  hangsúlyozza, hogy az uniós belső piacra való jutás feltétele egyes egészségügyi, növény-egészségügyi és környezetvédelmi normák teljesítése kell, hogy legyen, és üdvözli az Európai Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal 2011. évi pozitív jelentését arról, hogy Marokkó megfelel ezeknek a normáknak; üdvözli, hogy a megállapodásban hangsúlyt kapnak az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések, és kéri, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások középpontjában a technikai segítségnyújtás álljon; felkéri a Bizottságot, hogy a víz mennyiségi csökkenésének és minőségi romlásának megelőzése, az ivóvízhez való jobb hozzáférés lehetővé tétele, valamint a szennyvízkezelés fejlesztése érdekében nyújtson segítséget Marokkónak a vízgazdálkodás terén; felszólítja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget, hogy kérésre bocsássák szakértelmüket a tagállamok rendelkezésére az importált áruk minőségének megállapításához;

10. hangsúlyozza, hogy Marokkó számos fejlődő országhoz hasonlóan jelentős kihívásokkal néz szembe a munkavállalói jogok garantálása terén; megállapítja, hogy annak ellenére, hogy Marokkó ratifikálta a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) összes fontosabb egyezményét, és a közelmúltban jogszabályt is elfogadott a gyermekmunka betiltásáról, továbbra is aggályok merülnek fel az egyesülés szabadsága és a gyermekmunka terén; úgy véli, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődésről szóló fejezetébe bele kell foglalni az ILO-egyezmények végrehajtásával kapcsolatos segítségnyújtást, az alá nem írt legfőbb egyezmények (például az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz. egyezmény) ratifikálását és a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kezdeményezéseket;

11. sajnálja, hogy a Bizottságnak nem sikerült meggyőzően tisztázni Nyugat-Szahara státuszát az EU–Marokkó társulási megállapodás kereskedelmi rendelkezései tekintetében; úgy véli, hogy a jelenlegi jogbizonytalanság megszüntetése érdekében tisztázni kell ezt a kérdést, amiből profitálhatnának az egyéb ágazatok terén Marokkóval kötött uniós megállapodások is, melyekben a jegyzőkönyveket gyakran meg kell újítani; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó megközelítést Nyugat-Szahara kapcsán, egyben figyelembe véve a tartós politikai megoldásra irányuló, jelenleg zajló ENSZ-tárgyalásokat; felhívja a Bizottságot, hogy életkörülményeik javítása érdekében nyújtson jelentős fejlesztési támogatást a szahravi népnek;

12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Maghreb-országokkal fenntartott kapcsolatokért felelős EP-küldöttségnek, az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlés elnökségének, valamint Marokkó parlamentjének és kormányának.