ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a nigériai helyzetről (2012/2550(RSP))
7.3.2012
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Véronique De Keyser, Ana Gomes, Ricardo Cortés Lastra, Richard Howitt, Michael Cashman az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0131/2012
B7‑0149/2012
Az Európai Parlament állásfoglalása a nigériai helyzetről (2012/2550(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Nigériáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel Ashton főképviselő asszonynak a nigériai Kanóban történt 2012. január 22-i robbantásokról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a 2011. december 27-i nigériai támadásokról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a polgári és politikai jogok 1966. évi nemzetközi egyezségokmányára, amelyet Nigéria 1993. október 29-én ratifikált,
– tekintettel a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó Cotonou-i Megállapodás második felülvizsgálatára, amelyet Nigéria 2010. szeptember 27-én ratifikált,
– tekintettel az emberi jogok és a népek jogainak 1981. évi afrikai alapokmányára, amelyet Nigéria 1983. június 22-én ratifikált,
– tekintettel a nigériai alkotmány alapvető jogokról szóló IV. fejezetére,[1]
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a vallás, a hit, a lelkiismeret és a gondolat szabadsága alapvető és egyetemes értékek, illetve a demokrácia lényeges elemei; mivel az Európai Unió több alkalommal is kifejezte a vallás, a hit, a lelkiismeret és a gondolat szabadsága melletti elkötelezettségét, és hangsúlyozta, hogy a kormányok kötelessége e szabadságjogok világszerte történő biztosítása;
B. mivel január 20-án, az északi Kano városában 185 civilt és rendőrt öltek meg; mivel 2011-ben karácsony napján a Boko Haram néven ismert szélsőséges iszlám csoport templomokat célzó bombatámadásokat hajtott végre, amelynek következtében 40 ember vesztette életét egy madallai templomban;
C. mivel 2012 eleje óta 21 halálos támadás történt; mivel 2009 óta több mint 935 ember vesztette életét;
D. mivel a Boko Haram csoport vállalta a felelősséget a templomokat, rendőrségeket, katonai létesítményeket, bankokat, valamint az ENSZ abujai épületét ért robbantásokért;
E. mivel az Észak-Nigériában történő folyamatos halálos támadásokra válaszképpen 2011. december 31-én Goodluck Jonathan elnök egyes területeken szükségállapotot hirdetett ki;
F. mivel a nigériai szövetségi büntető törvénykönyv szerint a homoszexualitás akár 14 év börtönbüntetést is vonhat maga után, mivel bizonyos államokban, ahol a saría törvényeit alkalmazzák, a kölcsönös beleegyezésen alapuló, férfiak közötti homoszexualitás halállal büntethető, míg a nők esetében korbácsolás és hat hónap börtönbüntetés jár; mivel nemrégiben bevezettek egy szövetségi törvényt is, mely bűncselekménynek minősíti az azonos neműek közötti házasságot; mivel a Nemzetgyűlés két alkalommal próbált meg bevezetni egy hasonló törvényt, azonban nemzetközi és hazai emberi jogi aktivisták megakadályozták ebben;
G. mivel a vallási törvények csak azokra alkalmazhatóak, akik elismerik azokat;
H. mivel a Nigériában kialakult problémák a gazdasági fejlődés hiányából erednek, a feszültségek pedig a hausza nyelvet beszélő északi muszlim területekről érkező bevándorlókkal és telepesekkel a termőföldekért versengő őslakos csoportok közötti évtizedes ellenségeskedésben gyökereznek;
I. mivel annak ellenére, hogy Nigéria a világ nyolcadik legnagyobb olajtermelője, 148 millió lakosának nagy része a szegénységi küszöb alatt él;
J. mivel januárban, miután a hatóságok megszüntették az olajtámogatásokat, növelve ezáltal a nigériai társadalmon belüli feszültségeket, a polgárok nemzeti szintű sztrájkba kezdtek az üzemanyagért.
K. mivel a konfliktusok békés rendezése egy olyan, olajban gazdag országban, mint Nigéria, feltételezi a forrásokhoz való egyenlő hozzáférést, valamint a jövedelem újraelosztását is;
L. mivel a felülvizsgált Cotonou-i Megállapodás 8. cikke értelmében az EU rendszeres politikai párbeszédet folytat Nigériával az emberi jogok és a demokratikus elvek témájában, ideértve az etnikai, vallási és faji alapú diszkriminációt is;
M. mivel a különböző vallásúak és meggyőződésűek közötti párbeszéd döntő jelentőségű a béke, a tolerancia és a világ népei közötti kölcsönös megértés előmozdítása érdekében;
N. mivel az ország vallási többségi alapon való megosztása „etnikai tisztogatás” címén mészárlásokhoz vezethet;
1. határozottan elítéli a nigériai erőszakos cselekményeket, és aggodalmát fejezi ki a kialakult etnikai, vallási és politikai feszültségek miatt, amelyek következtében továbbra is emberek ezrei szenvednek;
2. sajnálja a bekövetkezett haláleseteket, és legőszintébb részvétét nyilvánítja ki az áldozatok, családtagjaik és közösségük számára;
3. sürgeti a nigériai kormányt, hogy minél előbb találja meg az erőszak megállításának módját, valamint garantálja a lakosság biztonságát és védelmét, illetve az emberi jogok tiszteletben tartását;
4. felszólítja a nigériai elnököt, hogy támogassa a különböző vallásúak és meggyőződésűek közötti párbeszédet, valamint mozdítsa elő a gondolat-, a lelkiismereti és a vallásszabadságot;
5. felszólítja a hatóságokat, hogy az erőszak okaira vonatkozóan folytassanak mindenre kiterjedő, független vizsgálatot, valamint tisztességes és átlátható módon állítsák bíróság elé az erőszakot elkövetőket;
6. felszólít a homoszexualitást esetenként megkövezéssel büntethető bűncselekménnyé nyilvánító jelenlegi jogszabályok eltörlésére; felszólítja a nigériai parlamentet, hogy hagyjon fel az azonos neműek házasságát tiltó törvénytervezet vizsgálatával, amely elfogadása esetén mind a nigériai, mind a külföldi állampolgárságú LMBT személyeket az erőszak és a letartóztatás komoly kockázatának tenné ki;
7. megerősíti, hogy minden körülmények között kategorikusan ellenzi a halálbüntetést, és felszólítja a nigériai kormányt, hogy törölje el azt;
8. felszólítja a nigériai kormányt, hogy küzdjön a korrupció, illetve a természeti erőforrások külföldi vállalatok általi kizsákmányolása ellen, továbbá szorítsa vissza az egyenlőtlenségeket a legszegényebb réteggel kezdve;
9. felszólítja a kormányt a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelemre, valamint, hogy kötelezze el magát szociális, politikai és gazdasági reformok mellett egy demokratikus, szilárd, biztonságos és szabad állam megteremtése érdekében, amely figyelembe veszi az emberi jogokat;
10. felszólítja az Európai Külügyi Szolgálat főképviselőjét, hogy fokozza a párbeszédet Nigériával a demokrácia megszilárdítását, az emberi jogok tiszteletben tartását, illetve a vallásszabadságot célzó jelenlegi nigériai folyamatok megerősítése érdekében;
11. felszólítja az Európai Külügyi Szolgálat főképviselőjét, hogy hozzon intézkedéseket Nigériában a diplomácia és a hosszú távú fejlesztési együttműködés összefogásával a béke, a biztonság, a jó kormányzás elérése és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Nigéria kormányának, az Afrikai Unió intézményeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Közgyűlésének, valamint az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés társelnökeinek és a Pánafrikai Parlamentnek (PAP), a Nyugat-afrikai Gazdasági Közösségnek (ECOWAS) és az Afrika Unió Szudánnal foglalkozó magas szintű végrehajtó bizottságnak.
- [1] 38. cikk (1) bekezdés: Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz; amely magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek (mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben) istentisztelet, oktatás, és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.