Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0150/2012Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0150/2012
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az igazságügyi képzésről (2012/2575(RSP))

9.3.2012

a B7‑0106/2012. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján

Klaus-Heiner Lehne a Jogi Bizottság nevében
Juan Fernando López Aguilar az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság nevében

Eljárás : 2012/2575(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0150/2012
Előterjesztett szövegek :
B7-0150/2012
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B7‑0150/2012

Az Európai Parlament állásfoglalása az igazságügyi képzésről (2012/2575(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 81. és 82. cikkére, amely a rendes jogalkotási eljárás keretében lehetővé teszi „a bírák, ügyészek és az igazságszolgáltatási alkalmazottak képzésének támogatásával” kapcsolatos intézkedések meghozatalát,

–   tekintettel az Európai Jogi Akadémia létrehozásáról szóló 1991. szeptember 10-i állásfoglalására[1], az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat létrehozására irányuló tanácsi határozat elfogadásáról szóló 2002. szeptember 24-i álláspontjára[2], a nemzeti bírák európai igazságügyi rendszerben betöltött szerepéről szóló 2008. július 9-i állásfoglalására[3], valamint az európai uniós büntetőjogi térség kialakítására vonatkozó 2009. május 7-i, a Tanácshoz intézett ajánlására[4],

–   tekintettel a Bizottság közleményére a Stockholmi Program végrehajtására vonatkozó cselekvési tervről[5],

–   tekintettel a Stockholmi Programról szóló 2009. november 25-i állásfoglalására[6],

–   tekintettel az igazságügyi képzésről szóló 2010. június 17-i állásfoglalására[7],

–   tekintettel a Bizottság 2011. szeptember 13-i „Az uniós jogérvényesülésbe vetett bizalom kiépítése – az európai igazságügyi képzés új dimenziója” című közleményére[8] ,

–   tekintettel az igazságügyi képzéssel kapcsolatban a Parlament által 2011-ben javasolt kísérleti projektre,

–   tekintettel az Európai Jogi Akadémia és az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat által az Európai Parlament megbízásából készített, a tagállamok igazságügyi képzését összehasonlító tanulmányra[9],

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a fent említett tanulmány feltérképezte, hogy az egyes nemzeti iskolák milyen igazságügyi képzéseket nyújtanak a bírák és az ügyészek számára – ideértve a képzések típusát, a kapcsolódó feltételeket, a költségvetési forrásokat – azért, hogy meghatározzák az igényeket, valamint javaslatokat fogalmazzanak meg a jobbításra és a bevált gyakorlatokra vonatkozóan; a tanulmányban szerepelnek a több mint 6000 tagállami bírával és ügyésszel készült felmérés eredményei is, amelynek során az uniós jogi képzésről és a képzés javításával kapcsolatos javaslataikról kérdezték őket;

B.  mivel az igazságügyi képzést valójában „igazságügyi tanulmányoknak” kellene hívni, hogy tükröződjön a bírák és az ügyészek folyamatos intellektuális fejlődésének speciális jellege, valamint az, hogy igazságügyi tanulmányokat legjobban maguknál a bíráknál lehet folytatni;

C.  mivel a képzések jelenleg nem teljesítik a Bizottság által kitűzött azon célt, hogy a képzéseknek az uniós jogi szakértők fele számára elérhetővé kell válniuk;

D. mivel a tanulmány szerint a nyelvi akadályok, a meglévő programokkal kapcsolatos (idejében rendelkezésre álló) tájékoztatás hiánya, az, hogy a programok nem mindig idomulnak a bírák igényeihez, a bírák által elvégzendő rengeteg munka mennyisége, valamint az ezzel kapcsolatos finanszírozás mind azon okok közé sorolandók, amelyek miatt a válaszadók körében viszonylag alacsony volt az uniós jogi képzésben részesülők száma (53%, és az utóbbi három év során csak egyharmaduk);

E.  mivel bölcs dolognak tűnik, hogy a jelenlegi pénzügyi megszorítások között a meglévő intézményekre – elsősorban az igazságügyi képzés nemzeti szerveire, de az egyetemekre és a szakmai szervekre is – hagyatkozzunk az európai igazságügyi kultúra építésének „nemzeti jogi” aspektusai tekintetében; mivel ezáltal a tagállamokban meg lehet határozni a bevált gyakorlatokat, amelyeket Unió-szerte elő lehet segíteni és terjeszteni lehet.; mivel az uniós jogi képzés vonatkozásában az Európai Jogi Akadémiának kellene ezt a szerepet továbbra is betöltenie;

F.  mivel ­ amint azt az Európai Parlament kihangsúlyozta ­az európai igazságszolgáltatási térségnek a gyakorló jogászok, a bíróságok és az ügyészek körében kialakult közös igazságügyi kultúrára kell épülnie, amely nemcsak az uniós jogon alapul, hanem a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek kölcsönös ismeretén és megértésén, valamint az egyetemi tantervek gyökeres átalakításán, csereprogramokon, tanulmányi látogatásokon és közös képzéseken is, az Európai Jogi Akadémia, az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat és az Európai Jogi Intézet aktív támogatásával;

G. mivel az igazságügyi képzést a bírák és az ügyészek által betöltött hagyományos szerepről és annak korszerűsítéséről, valamint az arról szóló vitával kellene összekapcsolni, hogy hogyan lehetne szerepüket tágítani és látókörüket bővíteni; mivel ez maga után vonja a nyelvi képzést, illetve az összehasonlító és a nemzetközi jogi tanulmányok folytatásának előmozdítását;

H.  mivel az Alapjogi Charta, az Európa Tanács Velencei Bizottsága által végzett munka stb. alkalmazásával közös igazságügyi kultúrát kell kialakítani a bírák és az ügyészek között az igazságügyi szakma alapvető értékeinek előmozdítása érdekében a közös szakmai etikáról, a jogállamiságról, valamint a bírák kinevezésének és kiválasztásának elveiről folytatott vitával és ezek propagálásával, illetve a bírák és az ügyészek politizálódásának elkerülése céljából, ezáltal a közös igazságügyi térség megvalósításához szükséges kölcsönös bizalom előmozdításával;

I.   mivel a „koherens körök” kialakítása érdekében az eltérő kultúrával rendelkező bírák közötti hálózatok létrehozatalára van szükség, valamint a meglévő hálózatok közötti koordináció javítására; mivel ehhez az elektronikus kommunikáció nem elegendő, és szükség van olyan fórumokra, ahol a bírák találkozhatnak egymással, illetve rendkívül fontos a luxemburgi és a strasbourgi bíróságok bíráit is ebbe bevonni;

J.   mivel az igazságügyi tanulmányok nem szorítkozhatnak csak az anyagi és az eljárásjogra, és mivel a bíráknak szükségük van a saját munkájukkal és a „bírói mesterséggel” kapcsolatos képzésre;

1.  úgy véli, hogy – miközben elismeri, hogy a közvetlen kapcsolatok jelentik a legjobb megoldást – tekintettel a költségvetési megszorításokra, valamint a bírák tanulmányban szereplő válaszaira, ilyen képzésre és tanácsadásra az interneten keresztül (videókonferencia, online kurzusok és internetes közvetítés keretében) és tapasztalatcsere révén is sor kerülhet; megállapítja, hogy a bírák a képzési programok további értékelését és igényeikhez történő kiigazítását sürgetik, ugyanakkor láthatóan az olyan interaktív képzést jobban kedvelik, amelynek során a klasszikus (fentről lefelé irányuló) képzési formák helyett mód nyílik a tapasztalatcserére és esettanulmányok megvitatására;

2.  úgy véli, hogy további célkitűzés lehetne az igazságügyi képzést végző meglévő iskolák által nyújtott képzés koordinálása, valamint a párbeszéd és a szakmai kapcsolatok elősegítése és támogatása;

3.  megállapítja, hogy fontos a többnyelvű képzés, mivel a tanulmány szerint a bírák viszonylag kis része beszél idegen nyelveket olyan szinten, hogy az elég legyen egy másik tagállamban megrendezett igazságügyi képzésen történő aktív részvételhez;

4.  úgy véli, hogy a problémák (költségek, nyelvi képzés, költséghatékonyság) megoldásának egyik módja lehet a modern technológia alkalmazása, valamint az Apple ITunes U-n alkalmazások kifejlesztésének finanszírozása; a nemzeti iskolák, az Európai Jogi Akadémia, az egyetemek és más képzési szervek által kifejlesztett képzési programokat, videóanyagokat, köztük a (jogi terminológiát előtérbe helyező) nyelvi képzést, valamint a nemzeti jogi rendszerekről, az egyes jogi eljárásokról stb. szóló ismeretanyagot is tartalmazó alkalmazások ingyenesek lennének a bírák és az ügyészek számára;

5.  úgy véli, hogy az ilyen tanfolyamokon való sikeres részvétel lehetne a feltétele a bírák Erasmus programján, valamint a külföldi tanfolyamokon való részvételnek;

6.  javasolja, hogy az ilyen alkalmazások a gyakorló jogászok, a szakmai szervek, a tudósok és a jogi hallgatók számára is legyenek szerény díj ellenében elérhetőek, valamint úgy gondolja, hogy ezek fejlesztése és gyártása viszonylag kis ráfordítással szerény mértékben élénkíti a gazdaságot és a foglalkoztatást;

7.  úgy véli, hogy a Luigi Berlinguer és Erminia Mazzoni által ismertetett, a tervek szerint 2012-ben induló kísérleti projekt elsődleges célja az uniós joghoz való hozzáférés és a nemzeti igazságügyi rendszereken és képzési intézményeken belül ehhez kapcsolódó képzések megszervezése terén bevált gyakorlatok meghatározásának és terjesztésének kellene lennie; úgy véli, hogy például az Uniónak ösztönöznie kellene a tagállamokat, hogy kövessék a sikeres intézmények, például az Olaszországban és Hollandiában a nemzeti bíróságok rendszerén belül létező uniós jogi koordinátorok példáját, bátorítsák az ilyen koordinátorok képzését és uniós szinten segítsék munkájukat;

8.  úgy véli, hogy a kísérleti projekt keretében a nemzeti és európai igazságügyi képzési szervek, valamint az igazságügyön kívüli szereplők részvételével munkacsoportot kellene létrehozni, amely az igazságszolgáltatás mindennapi gyakorlata szempontjából leginkább fontos uniós jogi kérdések tematikus csoportosításával foglalkozna mind gyakorlati kérdéseket (hogyan kell előzetes döntéshozatal iránti kérelmet benyújtani, hogyan lehet az uniós jogi adatbázisokhoz hozzáférni stb.), mind pedig tartalmi kérdéseket tárgyalva;

9.  javasolja, hogy a kísérleti projekt révén koordinálni lehetne a) a meglévő hálózatokra és erőforrásokra építve az egyes jogi rendszerekkel kapcsolatos tanácsok és ismeretek cseréjét egy-egy igazságügyi képző szerv között, valamint b) a hivatalos képzést és a külföldi jogrendszerekkel történő ismerkedést;

10. végül javasolja, hogy a Bizottság rendezzen évente fórumot, amelyen olyan jogi területeken tevékenykedő bírók, ahol gyakoriak a belföldi és a határokon átnyúló ügyek, szenioritásuktól függetlenül eszmecseréket folytathatnának a közelmúlt vitás jogi kérdéseiről és problémáiról, ösztönözve az eszmecseréket, a kapcsolatépítést, kommunikációs és együttműködési csatornákat építve, valamint erősítve egymás megértését és a kölcsönös bizalmat; úgy véli, hogy egy ilyen fórum az illetékes hatóságok, a képzési szervek és szakemberek – többek között az egyetemek és a szakmai szervezetek – számára is lehetőséget biztosíthatna arra, hogy megvitassák az igazságügyi képzéssel kapcsolatos politikát és az európai jogi képzés jövőjét;

11. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat