ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról
2.5.2012 - (2012/2623(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Klaus-Heiner Lehne, Tadeusz Zwiefka, Martin Kastler, Peter Liese a PPE képviselőcsoport nevében
Evelyne Gebhardt, Luigi Berlinguer, Sylvie Guillaume, Evelyn Regner, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Françoise Castex az S&D képviselőcsoport nevében
Cecilia Wikström, Corinne Lepage az ALDE képviselőcsoport nevében
Martin Häusling, Margrete Auken a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
B7‑0228/2012
Az Európai Parlament állásfoglalása a lényegében biológiai eljárások szabadalmaztatásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a biotechnológiai találmányok jogi oltalmáról szóló, 1998. július 6-i 98/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[1] (a továbbiakban: 98/44/EK irányelv) és különösen annak 4. cikkére, amely kimondja, hogy a növényfajták és az állatfajták, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban,
– tekintettel a 98/44/EK irányelv 2. cikkének (2) bekezdésére, valamint (33) preambulumbekezdésére, amely kimondja, hogy a növények vagy állatok előállítására szolgáló eljárás lényegében biológiai, ha egészében keresztezésből, szelekcióból vagy más természeti folyamatból áll,
– tekintettel a 98/44/EK irányelv 11. cikkének megfelelő végrehajtásának fontosságára, biztosítva a gazdálkodók előjogát,
– tekintettel az európai szabadalmak megadásáról szóló 1973. október 5-i egyezményre (a továbbiakban: Európai Szabadalmi Egyezmény) és annak 53. cikke b) pontjára,
– tekintettel az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsa 1999. június 16-i határozatára a 98/44/EK irányelvnek az Európai Szabadalmi Egyezmény végrehajtási szabályzatába történő beillesztéséről[2],
– tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) G2/06. sz. határozatára, valamint az Európai Bíróság C–34/10. sz. ítéletére, amelyek kimondják, hogy a szabadalmi jogban szereplő tilalmak értelmezése során az alkalmazásra vonatkozó műszaki információ egészét figyelembe kell venni, nem csak a bejelentés szövegét,
– tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal Bővített Fellebbezési Tanácsának G2/07. sz. (a brokkoliról szóló) és G1/08. sz. (a paradicsomokról szóló) határozatát, amelyek elvben kizárták a nemesítési eljárást a szabadalmaztathatóság köréből,
– tekintettel az Európai Szabadalmi Hivatal által a hagyományos módon szaporított növények – például brokkoli (EP 1069819), paradicsom (EP 1211926) és dinnye (EP 1962578) – előállítására megadott szabadalmakra;
– tekintettel az EPO által hagyományos szaporítás, például nemválasztás és hagyományos nemesítésben használt szaporítóanyagok alkalmazása (EP 1263521, EP 1257168), tejelőtehenek kiválasztása (EP 1330552) és állományszaporítás (EP 1506316) révén nemesített állatok előállítására megadott szabadalmakra,
– tekintettel a növénygenetikai források élelmezési és mezőgazdasági felhasználásáról szóló nemzetközi egyezményre, amelyhez az Európai Unió a 2004/869/EK határozattal[3] csatlakozott,
– tekintettel az új növényfajták oltalmáról szóló 1961. december 2-i, 1972. november 10-én, 1978. október 23-án és 1991. március 19-én Genfben felülvizsgált nemzetközi egyezményre (a továbbiakban: UPOV-egyezmény),
– tekintettel a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról szóló, 1994. július 27-i 2100/94/EK tanácsi rendeletre[4] (a továbbiakban: 2100/94/EK rendelet),
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok fontosak az új növényfajták és a növényekkel összefüggő újítások fejlesztésének ösztönzése szempontjából, és szükséges előfeltételei a növekedés és az innováció előmozdításának, valamint annak, hogy az európai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) segítséget kapjanak a gazdasági válsággal és a globális versennyel szembeni helytálláshoz;
B. mivel a túlzottan széles körű szabadalmi oltalom – különösen a nemesítés terén – gátolhatja az innovációt, és az állati és növényi genetikai forrásokhoz való hozzáférés megakadályozásával káros hatással lehet a kis- és közepes méretű nemesítőkre;
C. mivel a növények nemesítése az élelmiszer-ellátás és bizonyos mértékig az energiaellátás biztonságának alapvető előfeltétele;
D. mivel a hagyományos nemesítési módszerek döntő fontosságúak a korszerű növény- és állatnemesítésben;
E. mivel a növényfajta-oltalmi jogok UPOV-egyezményen alapuló nemzetközi rendszerének és a 2100/94/EK tanácsi rendeleten alapuló uniós rendszerének alapelve, hogy a növényfajta jogosultja nem akadályozhat meg másokat abban, hogy a védett növényt felhasználják arra, hogy a védett fajták alkalmazását további nemesítési tevékenység céljából terjesszék;
F. mivel fontos, hogy a szabadalmi jogon belül az egész Európai Unió területén létezzen hasonló előjog;
G. mivel a 98/44/EK irányelv 4. cikke és az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontja kimondja, hogy a növényfajták és az állatfajták, valamint a növények vagy állatok előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások nem részesülhetnek szabadalmi oltalomban;
H. mivel a hagyományos nemesítési módszerekből származó termékekre vagy a hagyományos nemesítéshez szükséges genetikai anyagra vonatkozó szabadalmi oltalom alááshatja a 98/44/EK irányelv 4. cikkében és az Európai Szabadalmi Egyezmény 53. cikkének b) pontjában meghatározott kivételt;
I. mivel a géntechnológia területén lehetséges szabadalmi oltalmat adni, de a növény- és állatfajták szabadalmaztatásának tilalmát meg kell őrizni;
J. mivel a biotechnológia területén a szabadalmaztathatóság vizsgálata során nemcsak a bejelentések szövegét, de a találmány műszaki információjának egészét is figyelembe kell venni;
K. mivel a 98/44/EK irányelv 16. cikkének értelmében a Bizottság köteles évente jelentést készíteni „a szabadalmi jognak a biotechnológia és a génmanipuláció területén bekövetkezett fejlődéséről és következményeiről”;
L. mivel a Bizottság 2005 óta egyetlen ilyen jelentést sem tett közzé;
M. mivel a biotechnológiai találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 2005. október 26-i állásfoglalásában[5] a Parlament felszólította a Bizottságot, hogy következő jelentésében gondosan vizsgálja meg a 98/44/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelő végrehajtását;
N. mivel a Bizottság e jelentései a közvélemény teljes körű tájékoztatását szolgálnák, és mivel az Európai Uniónak vezető szerepet kell játszania a nyilvános vita ösztönzésében;
1. elismeri az Európai Szabadalmi Hivatalnak az európai innováció, versenyképesség és gazdasági növekedés támogatásában játszott fontos szerepét;
2. elismeri, hogy a szabadalmak előmozdítják az értékes műszaki információk elterjesztését, és a technológiatranszfer fontos eszközei;
3. üdvözli az Európai Szabadalmi Hivatal Bővített Fellebbezési Tanácsának az úgynevezett „brokkoli-” (G 2/07) és „paradicsom-ügyben” (G 1/08) hozott határozatait, amelyek a 98/44/EK irányelvben és az Európai Szabadalmi Egyezményben használt „a növények (vagy állatok) előállítására szolgáló, lényegében biológiai eljárások” kifejezés helyes értelmezésével foglalkoztak, kizárva ezeket az eljárásokat a szabadalmi oltalom alá helyezés lehetőségéből;
4. felhívja az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy a szabadalmaztathatóság köréből zárja ki a hagyományos nemesítési módszerekből származó termékeket, valamint az összes hagyományos nemesítési módszert, köztük az „okos nemesítést” (precíziós nemesítést) és a hagyományos nemesítéshez használt szaporítóanyagokat;
5. felszólítja a Bizottságot, hogy soron következő jelentésében foglalkozzon az Európai Szabadalmi Hivatal Bővített Fellebbezési Tanácsának a „brokkoli- és paradicsom-ügyben” hozott határozatairól;
6. felszólítja a Bizottságot, hogy soron következő jelentésében foglalkozzon a növénynemesítési módszerek szabadalmi oltalom alá helyezésének lehetséges következményeivel és a nemesítési ágazatra, a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra és az élelmezésbiztonságra gyakorolt hatásaival;
7. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a növény- és állatnemesítésre vonatkozó szabadalmi jogszabályaiban az EU továbbra is átfogó mentességet biztosítson a nemesítők számára;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és az Európai Szabadalmi Hivatalnak.