ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Parlament 2013. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos prioritásairól
27.6.2012 - (2012/2688(RSP))
az eljárási szabályzat 35. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,
Malcolm Harbour az ECR képviselőcsoport nevében
B7‑0345/2012
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Parlament 2013. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos prioritásairól
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra[1], különösen annak IV. mellékletére,
– tekintettel az Európai Tanács márciusi ülésének következtetéseire és a tizenkét kormányfő „Növekedési terv Európa számára” című levelére,
– tekintettel az Európa 2020 stratégiára;
– tekintettel eljárási szabályzata 35. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel az euróövezet válsága továbbra is fenyegeti az Európai Unió valamennyi tagállamának gazdasági jövőjét, és mivel ez a válság egyszerre államadósság-válság és a bankszektor válsága;
B. mivel az Európai Unió súlyos versenyképességi válsággal néz szembe; mivel a világ legtöbb egyéb régiója gyorsabban gyarapodik, és ezeken a területeken a termelékenység és az innováció is fellendülőben van, és ezért határozott fellépés híján az Európai Unió le fog maradni hozzájuk képest;
C. mivel a Bizottságnak kiemelten törekednie kell arra, hogy energiáit és erőforrásait arra fordítsa, hogy támogassa a tagállamokat e válságok hatékony kezelésében, elkerülve mindenközben a bürokráciát és a központosítást; mivel a jelenlegi Bizottság hivatali idejének utolsó évére vonatkozó, 2013. évi munkaprogramnak azokat a kezdeményezéseket kell előtérbe helyeznie, amelyek ösztönzik a növekedést és javítják a versenyképességet;
1. felszólítja az Európai Bizottságot, hogy 2013. évi munkaprogramját a következőkre használja:
– részletes növekedési ütemterv kialakítása az Európai Unió számára, amely arra ösztönzi a vállalkozásokat és a vállalkozókat, hogy azokat az iparágakat és szolgáltatásokat fejlesszék, amelyek hosszú távon képesek munkahelyeket és jólétet biztosítani;
– a költségvetés kidolgozásának és végrehajtásának korszerűsítésére irányuló fellépések, melyek lehetővé teszik az Európai Unió számára, hogy elfogadható áron tudjon hozzáadott értéket biztosítani;
– lépések megtétele a belső politikák korszerűsítésére, hogy azok ne az elmúlt, hanem az új évszázad igényeinek feleljenek meg, és tiszteletben tartsák a szubszidiaritás elvét;
I. A vállalkozás szabadságában rejlő energia felszabadítása a növekedés beindítása , a munkahelyteremtés és a jólét érdekében
2. rámutat arra, hogy az Európai Tanács 2012. márciusi ülésén növekedési tervet terjesztettek elő Európa számára az európai gazdaság fellendítése érdekében, az alábbiak segítségével:
– az egységes piac eljuttatása a következő fejlődési szakaszba, teljes mértékben kiterjesztve azt a szolgáltatási ágazatra,
– a valóban digitális egységes piac 2015-ig történő kialakítása,
– valóban hatékony és eredményes belső energiapiac kialakítása 2014-ig, valamint előrelépések az egységes európai közlekedési térség megvalósítása felé,
– az európai kutatási térség kialakítása,
– nyitott globális piacok kialakítása,
– az uniós szabályozás terheinek csökkentése,
– a jól működő munkaerőpiacok előmozdítása, valamint
– a pénzügyi szolgáltatások szilárd, dinamikus és versenyképes ágazatának kiépítése;
Az egységes piac eljuttatása a következő fejlődési szakaszba, teljes mértékben kiterjesztve azt a szolgáltatási ágazatra
3. úgy véli, hogy az egységes piac az Európai Unió egyik legfőbb prioritása, mivel az a növekedés és a munkahelyteremtés legfontosabb eszköze;
4. üdvözli a márciusi Európai Tanács elkötelezettségét az egységes piaci intézkedéscsomag keretében előterjesztett javaslatokkal kapcsolatos fejlemények nyomon követése mellett, valamint amellett, hogy nagyobb lendületet kell adni a szabványosítás, a közbeszerzés és az alternatív vitarendezés számára, hogy a megállapodásra vonatkozó év végi határidőt tartani lehessen;
5. üdvözli, hogy közzétették az Európai Tanács elnökének a júniusi tanácsülésen ismertetett 2012. évi jelentését, melyben beszámolt az Unió növekedési ütemterve szempontjából fontos valamennyi dosszié aktuális állásáról, továbbá hangsúlyozza, hogy a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése érdekében az intelligens szabályozásra kellene összpontosítani;
6. várakozással tekint a második egységes piaci intézkedéscsomag közzététele elé, mely várhatóan a növekedést és a munkahelyteremtést fellendítő intézkedésekre összpontosít majd; határozottan támogatja a 2012 októberében megrendezett „egységes piac hetét”, melynek célja, hogy bemutassa az egységes piac előnyeit a polgárok számára; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy határozottan támogassák, hogy a polgárok értesüljenek az egységes piac huszadik évfordulójáról, és biztosítsanak erre elegendő támogatást;
7. sürgeti a Bizottságot, hogy az egységes piac megvalósításának biztosítása érdekében az egységes piaci intézkedéscsomagot egy folyamatosan felülvizsgálandó és korszerűsítendő gördülő programmá alakítsa;
8. felszólítja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy erősítse meg még jobban az egységes piaccal kapcsolatos, már létező jogszabályok végrehajtását és érvényre juttatását, különösen az árupiaccal és a szabványosítási ágazat egyszerűsítésével kapcsolatban;
9. úgy véli, egyértelműen feltételezni kell az egységes piacra vonatkozó valamennyi javaslat tagállamok általi teljesítését; hangsúlyozza, hogy legfőbb ideje, hogy a tagállamok jogrendszerébe bevezessék azt az előfeltételezést, hogy a tagállamoknak alapértelmezés szerint eleget kell tenniük az egységes piacra vonatkozó jogszabályoknak, kivéve, ha elfogadható indokokkal tudják igazolni kötelezettségeik teljesítésének elmulasztását;
10. helyteleníti a közös európai adásvételi joggal kapcsolatos bizottsági megközelítést, melynek keretében a Bizottság egy rendkívül bonyolult, költséges és ambiciózus rendeletet javasol; ehelyett úgy véli, hogy a modellszerződés koncepciója, amelyet a társjogalkotók is támogatnának, a fogyasztók pedig könnyen megértenének, és amely a már meglévő fogyasztói jogszabályok és minimális harmonizációt előíró irányelvek egységes szerkezetbe foglalásán alapul, sokkal logikusabb, gyakorlatiasabb és hatékonyabb megoldás lenne;
11. bátorítja az alternatív vitarendezés terén folytatott jelenlegi fellépéseket, különösen a határokon átnyúló online ügyletek kapcsán, mivel a jogorvoslathoz való hozzáférés javulása sokkal inkább növeli majd a fogyasztóknak az egységes piacon folyatott ügyletekbe vetett bizalmát, mint egy ki nem próbált, nem tesztelt és idegen európai szerződésjogi rendszer bevezetése;
12. kiemeli a közbeszerzés szerepét az innováció és a piacokhoz való hozzáférés előmozdításában, amely utóbbi döntő fontosságú;
13. támogatja a gyors fellépést és az erős politikai akaratot a szerzői jogok közös kezelésére vonatkozó javaslattal kapcsolatban; a szerzői jogok megvédése, a fogyasztók választási lehetőségeinek növelése, valamint a növekedés serkentése érdekében felszólít a több területre kiterjedő engedélyezés egyszerűsítésére;
14. tudomásul veszi a méltányos díjazással kapcsolatos javaslatokat, és bátorítja az Európai Bizottságot, hogy a kreativitás előmozdítása és a gazdasági növekedés érdekében tartsa fenn azt a jelenlegi rugalmas rendszert, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ezen a területen szabadon alakíthassák ki a nekik megfelelő szerzői jogi törvényt;
15. felszólítja a Bizottságot, hogy kezelje a kkv-k előtt álló, növekedésüket hátráltató akadályokat, például a márka több országban való ismertségének kialakításával járó kiadásokat, a piacra lépés tetemes költségeit, a csalás és a kifizetés elmaradásának nagyobb kockázatát, a visszaküldések kezelésének nehézségeit, a szállítási infrastruktúra problémáit, az informatikai rendszer korlátozott voltát (például a több nyelven való kommunikáció tekintetében), valamint a határokon átnyúló panaszok és konfliktusok kezelésével járó nagyobb költségeket;
16. várakozással tekint a szolgáltatási irányelvvel kapcsolatos bizottsági „teljesítményvizsgálatok” elé, melyek azt hivatottak felmérni, hogyan tudnák a tagállamok jobban kihasználni a létező eszközöket az egységes piac javítására és megvalósításának nyomon követésére, és amelyeket az egységes piaccal kapcsolatos jogalkotás egyéb területein is alkalmazni lehetne;
17. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy, a kölcsönös értékelési folyamathoz kapcsolódó arányossági vizsgálatot azon aránytalan rendeletek azonosítására, amelyek gátolják a szolgáltatásnyújtást, és amennyiben jelentős számú tagállam szükségesnek tartja, vonja vissza ezeket a rendeleteket;
18. javasolja, hogy „az indokoltság kölcsönös megállapítására irányuló eljárást” terjesszék ki a szakmai képesítések kölcsönös elismerésére annak biztosítása érdekében, hogy a szakmákat ne szabályozzák megfelelő indoklás nélkül;
19. sürgeti a Bizottságot az egyablakos ügyintézési pontok szerepének erősítésére annak érdekében, hogy azok segítséget tudjanak nyújtani, amennyiben a valamely másik tagállamban letelepedő szolgáltatóknak – nem feltétlenül a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó, például az adórendszerrel kapcsolatos – kérdéseik vannak;
20. szorgalmazza a „gazdasági szükségesség vizsgálatának” eltörlését, mivel az felhasználható a piacra jutás korlátozására;
21. érdeklődéssel várja a szolgáltatási irányelv gazdasági és jogi értékeléséről szóló közelgő bizottsági jelentés eredményeit annak megállapítása érdekében, hogy vajon követendő-e a szolgáltatások ágazatspecifikus megközelítéssel történő további liberalizálása;
A valóban digitális egységes piac 2015-ig történő kialakítása
22. hangsúlyozza a digitális gazdaság jelentőségét a növekedés és a versenyképesség fokozásában, és sürgeti a Bizottságot, hogy az „európai digitális menetrend” célkitűzéseinek elérése érdekében folytassa a szélessávú szolgáltatások fejlesztését és elterjesztését;
23. támogatja az Európai Tanács felhívását az egységes piac irányításának megerősítésére és új növekedési területek – például a digitális egységes piac – megnyitására; felszólítja a Bizottságot, hogy az idei év végéig terjessze elő az ezzel kapcsolatos valamennyi javaslatát, például az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos javaslatot;
24. hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piac megvalósítása érdekében előtérbe kell helyezni a növekedést szolgáló intézkedéseket, például a nagysebességű internetbe történő beruházásokat és a határokon átnyúló fizetésekre irányuló javaslatot; úgy véli, hogy a rádióspektrum a széles sávhoz történő hozzáférés kiszélesítésének kulcsfontosságú hajtóereje lesz, különösen a vidéki területeken, és felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közelmúltban elfogadott rádióspektrum-politikai programot valamennyi tagállam teljes körűen végrehajtsa;
25. úgy véli, hogy a kiberbiztonság elengedhetetlen hosszú távú jólétünk biztosításához, felszólítja a Bizottságot, hogy Unió-szerte gondoskodjon a kritikus infrastruktúrák biztonságosságáról és rugalmasságáról, továbbá úgy véli, képesnek kell lennünk arra, hogy a „biztonságról” alkotott elképzelésünket mindig a folyamatosan változó fenyegetésekhez igazítsuk; úgy véli, hogy a felhőalapú számítástechnika jelentős előnyökkel jár a kormányzatok, a vállalkozások és a fogyasztók számára, és sürgeti a Bizottságot, hogy ezen ágazatban találja meg a megfelelő egyensúlyt a szabályozás, a magánélet védelme és a növekedési lehetőségek között;
Valóban hatékony és eredményes belső energiapiac kialakítása 2014-ig, valamint előrelépések az egységes európai közlekedési térség megvalósítása felé
26. üdvözli az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel kapcsolatos, a TEN-T, a TEN-E és az IKT iránymutatásaira vonatkozó bizottsági javaslatokat, mivel ez a pénzügyi eszköz fontos szerepet tölt majd be az integrált belső piac valamennyi alkotóeleme – a közlekedés, az energia és a széles sávú hálózatok – közötti összeköttetések javításában; hangsúlyozza az átfogó, multimodális uniós közlekedési infrastruktúrahálózat kialakításának jelentőségét, többek között az Unió egyes részei közötti megfelelő infrastruktúra és megközelíthetőség hiányával, valamint a kölcsönös átjárhatóság alacsony szintjével kapcsolatos problémák kezelése révén; hangsúlyozza, hogy segíteni kell a tagállamoknak abban, hogy teljesíteni tudják az energiával kapcsolatos, az ellátásra, a versenyképességre és a fenntarthatóságra vonatkozó legfontosabb célkitűzéseket; hangsúlyozza továbbá, hogy segítséget kell nyújtani a tagállamoknak abban, hogy teljesíteni tudják az európai digitális menetrendben kitűzött célokat, és úgy véli, hogy az energia- és telekommunikációs infrastruktúrába történő beruházásoknak piacvezérelteknek kell lenniük, és csak azokban az esetekben kell közfinanszírozást nyújtani ezeknek, amelyekben valóban elégtelen piaci működésről van szó;
27. úgy véli, hogy a liberalizált, összekapcsolt és teljes mértékben versenyképes energiapiac a piaci részvétel ösztönzése, valamint a saját – elsősorban tiszta és fenntartható – energiaforrásokkal történő diverzifikáció révén növeli majd az energiabiztonságot; ennek kapcsán felszólítja a Bizottságot, hogy szigorúan tartsa fenn a harmadik fél hozzáférésére vonatkozó, a harmadik energiacsomagban lefektetett elvet, mivel az a liberalizált belső energiapiac kulcsfontosságú ösztönzője;
28. ismételten hangsúlyozza, hogy az Unió területén található kőolaj- és földgázkészletek alapvető fontossággal bírnak az energiabiztonság garantálása és az energiaforrások sokszínűségének biztosítása szempontjából; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tengeri olaj- és gáziparban végzett kutatási, feltárási és termelési tevékenységek biztonságára vonatkozó bizottsági javaslatok jelenlegi formájukban a biztonsági előírások gyengüléséhez vezethetnek, és de facto moratóriumot eredményezhetnek valamennyi tengeri műveletre vonatkozóan; kéri, hogy a javaslatokat rendelet helyett irányelvben fogalmazzák meg annak érdekében, hogy a már bevett és bizonyítottan hatékony biztonsági rendszerek fennmaradhassanak, illetve hogy azokat a bevált gyakorlatok széles körű alkalmazásának biztosítása érdekében folyamatosan fejleszteni lehessen;
29. ismételten hangsúlyozza, hogy ki kell teljesíteni a szabad, liberalizált egységes piacot valamennyi közlekedési mód számára, különösen odafigyelve a vasúti ágazat és a közúti szállítás további liberalizációjára annak érdekében, hogy biztosított legyen az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása, a szabad és tisztességes piaci versenyhez szükséges világos és könnyen érvényesíthető szabályokkal, valamint a kkv-kre nehezedő adminisztratív terhek csökkentésével;
30. hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a légiközlekedés átláthatóságának javítása révén jelentős mértékű gazdasági és környezetvédelmi megtakarítást lehessen elérni, valamint hogy elkerülhetőek legyenek az egyre nagyobb légi forgalommal és az elavult technológiákkal járó növekvő torlódások, fel kell gyorsítani az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtását, valamint az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítását célzó közös vállalkozás és a „Tiszta égbolt” kezdeményezés fejlesztését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy késik a funkcionális légtérblokkok Európa-szerte történő kialakítása, és hangsúlyozza a politikai fellépés jelentőségét a funkcionális légtérblokkok terén történő előrehaladás szempontjából;
31. hangsúlyozza, hogy a regionális légi járatok fejlesztése gazdasági előnyökkel jár, és felszólítja a Bizottságot, hogy az új jogszabályokra tett javaslatok során legyen tekintettel a regionális repterek és légi járatok speciális igényeire, valamint vonja be a fontosabb regionális repülőtereket a TEN-T programba;
32. ösztönzi a Bizottságot, hogy gondoskodjon a légi utasok jogaira vonatkozó hatályos jogszabályok tényleges végrehajtásáról és érvényre juttatásáról, továbbá hogy terjesszen elő javaslatot egyrészt az egyetlen poggyászt engedélyező szabály eltörléséről, másrészt az átlátható árak és a repülőjegy-vásárlás során folytatott tisztességes kereskedelmi gyakorlatok biztosításáról (hitelkártyás és bakkártyás fizetés esetén csak a szolgáltatás valódi költségeit kelljen megfizetni a légitársaság számára);
33. megjegyzi, hogy a multimodalitás előmozdítása érdekében haladni kell az európai integrált online elektronikus foglalási és fizetési rendszerek kialakításával; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő közleményt, amelyben az iparágat arra ösztönzi, hogy alakítson ki multimodális, a teljes útvonalra szóló menetjegyek kiadására alkalmas rendszereket a vasúti és a légiközlekedési ágazat között;
Az európai kutatási térség kialakítása, valamint lehetőségek teremtése a kutatás és az innováció számára
34. úgy véli, hogy a kutatásba és fejlesztésbe történő beruházásokra a kisebb uniós költségvetésből az uniós összkiadások nagyobb részét kell fordítani; sürgeti a Bizottságot, hogy csökkentse az előirányzatokat azon költségvetési sorok esetében, amelyek rendszeresen alulköltekeznek, és az így fennmaradó összegeket fordítsa a kutatáshoz, fejlesztéshez és egyéb prioritási területekhez, például a kkv-k finanszírozási lehetőségeinek fellendítéséhez kapcsolódó költségvetési sorokra;
35. üdvözli a Bizottság eddig megtett lépéseit az uniós kutatási és innovációs programok egyszerűsítése terén, és sürgeti a további fellépéseket ezzel kapcsolatban; úgy véli, hogy kiemelten kell kezelni a támogatások odaítéléséhez és folyósításához szükséges idő, valamint a jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségek csökkentését, különösen a felsőoktatási intézmények és a kkv-k esetében;
36. úgy véli, hogy a Horizont 2020 keretprogram keretében nyújtott támogatás odaítélése során a kiválóságnak kell a legfőbb kritériumnak lennie, valamint hogy mindennemű földrajzi előfeltétel jelentős mértékben csökkentené a programok minőségét és európai hozzáadott értékét; úgy véli, hogy szélesebb körű részvételt lehet elérni a strukturális alapok célzottabb, az Unió kevésbé fejlett régiói kutatási infrastruktúráinak fejlesztését célzó felhasználása révén;
37. szorgalmazza az innovatív induló vállalkozások és a gyorsan növekvő vállalatok tőkéhez való hozzáférésének javítását, és ezzel kapcsolatban üdvözli a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő programról (COSME) és a Horizont 2020 keretprogramról szóló bizottsági javaslatokat, különösen a kkv-k finanszírozáshoz történő hozzáférését javító pénzügyi eszközök tekintetében; határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a versenyképességi és innovációs keretprogramról a COSME-ra és a Horizont 2020 keretprogramra történő átállás ne akadályozza feleslegesen a részvételt vagy a programokra történő pályázást;
38. úgy véli, hogy az EBA-ra és egyéb pénzintézetekre alapozva, valamint a többi nemzeti szereplővel folytatott együttműködés révén lehetővé kell tenni, hogy a kockázatitőke-alapok határokon átnyúló jelleggel Európa-szerte működjenek a kutatás és az innováció támogatása érdekében;
39. úgy véli, hogy a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés a kutatás és az innováció hajtóereje lehet, és üdvözli az egyes tagállamok által tett kezdeményezést a kisvállalkozói innovációs és kutatási modell uniós környezethez történő igazítására; szorgalmazza egy olyan uniós szintű program kialakítását, amely az egységes piacot és az Európai Kutatási Térséget egyaránt fellendíti;
Nyitott globális piacok kialakítása
40. ismételten megerősíti, hogy multilaterális szinten és a harmadik országokkal kötött valamennyi kereskedelmi megállapodás során a nyitott és tisztességes kereskedelem előmozdításának, valamint a protekcionizmus elleni harcnak állandó célkitűzésnek kell lennie;
41. hangsúlyozza, hogy a Kereskedelmi Világszervezeten (WTO) keresztül létrehozott, szabályokon alapuló többoldalú kereskedelmi rendszer jelenti a legmegfelelőbb keretet a nyílt és tisztességes kereskedelem szabályozására és előmozdítására; emlékeztet arra, hogy a multi-, pluri- és bilaterális megállapodásokat a nemzetközi ügyek közös eszközrendszere részének kell tekinteni, és mint ilyenek, ezek megszokott jellemzői a kiegyensúlyozott és kiegészítő jellegű politikai és kereskedelmi kapcsolatoknak;
42. hangsúlyozza, hogy az Uniónak elkötelezettnek kell maradnia amellett, hogy erősítse a nyitott és tisztességes kereskedelmi kapcsolatokat egyrészt a stratégiai partnereivel folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások során, különösen azon fontosabb növekvő piacok esetében, amelyekhez az Uniónak kulcsfontosságú offenzív érdekei fűződnek, többek között – de nem kizárólag – Észak-Amerika, a BRIC-országok, az ASEAN tagállamai, Közép- és Latin-Amerika egyes régiói, esetében, másrészt a fejlődő országokkal kötött gazdasági partnerségi megállapodások megtárgyalása során; hangsúlyozza, hogy összpontosítani kell a nem tarifális kereskedelmi és beruházási akadályok lebontására, ideértve a külföldi piacokra belépő uniós vállalkozásokat hátráltató számos korlátozó szabályozást és szabályozási intézkedést;
43. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és adott esetben az uniós tagállamoknak elő kell segíteniük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) részvételét a globális piacokon oly módon, hogy a kkv-k nemzetközivé válását lehetővé tévő, megfelelő intézkedéseket hoznak, például lehetővé teszik számukra a tőkéhez és a külföldi üzleti lehetőségekkel kapcsolatos rendszeresen frissített információkhoz, illetve az olyan releváns kereskedelmi védelmi eszközökhöz való könnyebb hozzáférést, amelyek megvédik őket a tisztességtelen dömpingtől és támogatásoktól, és amelyek megvédelmezik a törvényes termelést az Unióban és az uniós vállalkozások piaci részesedését a harmadik országokban;
44. ezzel kapcsolatban arra utasítja a Bizottságot, hogy szükség esetén aktívan védelmezze az uniós iparágakat – többek között a kkv-kat – a megállapított szabályok, WTO-előírások és elvek kereskedelmi partnerek általi megsértése esetén, bevetve minden rendelkezésre álló eszközt, például a többoldalú és kétoldalú vitarendezési mechanizmusokat és a WTO-val összeegyeztethető kereskedelmi védelmi eszközöket;
45. hangsúlyozza, hogy az EU-nak továbbra is elkötelezettnek kell maradnia a Dohai Fejlesztési Menetrend (DDA) kiegyensúlyozott kimenetele mint előnyben részesített megközelítés megvalósítása iránt, mivel ez segítené a fejlődő országok nemzetközi kereskedelemi rendszerbe történő integrációját, ugyanakkor ezzel párhuzamosan előrelépést lehetne elérni az egyéb iparosodott országokkal kötendő két- és többoldalú kereskedelmi megállapodások terén, amelyek esetében a kölcsönös előnyök és a gazdasági növekedés reálisan rövidebb időn belül elérhető;
46. úgy véli továbbá, hogy a Dohai Fejlesztési Menetrend eredeti szerkezetével és célkitűzéseivel kapcsolatosan kialakult tartós patthelyzet fényében minél hamarabb folytatni kell a vitát a WTO megerősítésének módjáról és arról, hogy miként lehetne felkészíteni a várható kihívásokra, és felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat ezzel a céllal;
47. mélységes aggodalmát fejezi ki a harmadik országok közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének viszonosságával kapcsolatos bizottsági megközelítés miatt, amely a harmadik országok számára nem nyitott, hanem káros és protekcionista üzenetet küld;
48. sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Ron Kirk, az USA kereskedelmi megbízottja és Karel de Gucht, az Unió kereskedelmi biztosa által vezetett, a munkahelyteremtéssel és a növekedéssel foglalkozó magas szintű munkacsoport többek között ne csak az árukereskedelem útjában álló hagyományos akadályokkal, például a vámokkal és a vámkontingensekkel foglalkozzon, hanem a kereskedelmet az Atlanti-óceán mindkét partján akadályozó technikai és szabályozási akadályok csökkentésével, megszüntetésével és megelőzésével is annak biztosítása érdekében, hogy a kereskedelmet ne hátráltassa a vállalkozásokat terhelő túlzott szabályozás;
49. kéri, hogy a Bizottság az EU és az USA közötti kapcsolatra mint az EU számára a legfontosabb stratégiai partnerségre tekintsen; sürgeti ezért, hogy a két- és többoldalú fórumokon a protekcionizmus irányába mutató globális tendencia elleni küzdelemre tett kötelezettségvállalások teljesítése érdekében 2013-ben fokozzák az EU–USA közötti stratégiai párbeszédet;
50. felszólítja a Bizottságot, hogy az uralkodó bemenetorientált fejlesztési politika helyett inkább a kimenetorientált fejlesztési politikára összpontosítson, amely évente konkrét számadatokkal szolgál a fejlesztés terén elért eredményekről, valamint arról, hogy az adófizetők pénzéből mennyit költöttek el; megjegyzi, hogy a hatékonyság növelése érdekében nemzeti, uniós és globális szinten egyaránt mindenképpen biztosítani kell a nagyobb politikai koherenciát és az adományozók közötti jobb koordinációt;
51. hangsúlyozza, hogy ne legyen automatikus az Európai Fejlesztési Alap bárminemű növelése vagy módosítása, illetve hogy ez eredményorientált, a teljesítmény helyett inkább az eredményekre összpontosító, átfogó megközelítésen alapuljon;
52. felszólítja az Uniót, hogy újítsa meg támogatási politikáját és támogatásnyújtását a meglévő struktúrák hatékonyabb kihasználásával és a globális fejlődés olyan feltörekvő szereplőivel történő együttműködéssel, mint Kína, India és Brazília, hogy a konfliktusok során és a törékeny stabilitású országokban hatékonyabban és rugalmasabban kezelhesse a fejlődéssel kapcsolatos új kihívásokat;
53. elismeri, hogy az összes hivatalos fejlesztési támogatás majdnem 56%-a az EU-tól származik, és az átláthatóságra vonatkozó fokozott uniós fellépés jelentős előnyökkel járna mind az adományozó mind pedig a kedvezményezett országok számára; szorgalmazza ezért, hogy az Unió mérlegelje egy olyan uniós segélyátláthatósági garancia elfogadásának előnyeit, amely megkövetelné az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól egyaránt, hogy a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés (IATI) alapján időszerű, pontos, összehasonlítható és részletes adatokat szolgáltassanak a támogatások folyósítására vonatkozóan;
54. megjegyzi, hogy a gazdasági fejlődés és a jólét megteremtésének egyik kulcsfontosságú előfeltétele, hogy a fejlődő országokban rendelkezésre álló tőke és az ottani vállalkozások integrálódjanak a hatékony jogi rendszerekbe és formális gazdaságba; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson forrásokat a földtulajdon és a szellemi tulajdon feltérképezésére és nilvántartására;
55. üdvözli a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) által az éhezéssel, az élelmiszerellátás bizonytalanságával és a menekültproblémával küzdő, legtöbb vészhelyzetben lévő és kiszolgáltatott régióban végzett munkát és annak hatékonyságát; különősen nagyra tartja a tevékenységek összehangolását a tagállamok, a szomszédos országok és az ENSZ között; felszólítja a Bizottságot, hogy a jelenlegi, ad hoc segítségnyújtáson alapuló rendszer helyett valamennyi szinten dolgozzon ki egy megelőzésen alapuló megközelítést, amely magában foglalhatja a közelgő katasztrófák figyelését, észlelését és megelőzését, valamint az önkéntes felajánlások gyorsabb mobilizálását;
Az uniós szabályozás terheinek csökkentése
56. üdvözli a Bizottság által a kkv-k és a mikrovállalkozások uniós jogszabályokból eredő szabályozási terheinek csökkentése érdekében megtett lépéseket, például a kkv-tesztekben a mikrotársaságok dimenziójának bevezetését, valamint a kkv-k egyes jogalkotási rendelkezések alóli felmentését; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa a kkv-kkal és a mikrovállalkozásokkal szemben alkalmazott szabályozási megközelítés javításának folytatását, egyrészt egyes jogszabályoknak a kkv-k igényeihez történő illesztése, másrészt pedig a megfelelő kivételek bevezetésének támogatása révén;
57. felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kkv-tesztet következetesen és megfelelő alapossággal hajtsák végre az érintett összes szakpolitikai területen, valamint integrálják a javaslatokhoz kapcsolódó átfogó hatásvizsgálatokba, és ne csupán a kiegészítő információk között szerepeljen különálló dokumentumként, ily módon ugyanis elkerülhető lenne, hogy aránytalan terheket rójanak a kkv-kra;
58. kéri, hogy a Bizottság erősítse meg a három intézmény között létrejött megállapodást, hogy azok hajtsák végre a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó kötelezettségvállalásaikat, ideértve a tagállamokat is, amelyeket a Bizottságnak ösztönöznie kell arra, hogy végezzék el saját kkv-tesztjeiket, valamint a Tanácsot, amelynek létre kellene hoznia egy hatásvizsgálati osztályt a saját módosításaira vonatkozó hatásvizsgálatok elkészítésére; hangsúlyozza az intelligens szabályozás menetrendjén belüli „alkalmassági vizsgálatok” jelentőségét;
59. úgy véli, hogy a Bizottságnak alkalmaznia kell a kisvállalkozói intézkedéscsomag bizonyos elveit, amikor a kkv-kal foglalkozik;
60. üdvözli a számos tagállam által a bürokratikus jogszabályok azonosítására alkalmazott alulról építkező megközelítést, és úgy véli, hogy 2012 után is folytatnia kell a Bizottságnak a terhek csökkentésére irányuló programját, méghozzá ambiciózusabb és jobban kiterjesztett alkalmazási körrel, valamint hogy be kell vezetni egy, a szabályozási terhek ellensúlyozására irányuló programot;
61. határozottan támogatja a Bizottság annak vélelmezésére irányuló javaslatát, hogy a mikrovállalkozások – amennyiben kifejezetten nem szerepelnek a hatályban – mentesítést kapjanak a terhet jelentő szabályok alól a növekedés ösztönzése érdekében;
62. emlékeztet az adminisztratív teher csökkentésére irányuló program anyagi és időbeli hatályának kiterjesztése melletti parlamenti álláspontra, és arra sürgeti a Bizottságot, hogy a 2013. évi munkaprogramjába vegyen fel egy olyan programot, amely az általános szabályozási teher csökkentésének szükségességével foglalkozik, és bevezet egy szabályozási terhek ellensúlyozására irányuló programot;
63. javasolja a Bizottságnak, hogy a javaslattervezet kidolgozásának megkezdése előtt ismételten vállalja fel az adminisztratív egyszerűsítéssel kapcsolatos célkitűzéseit, és ragaszkodjon ahhoz, hogy értékeljék, van-e tényleges hozzáadott értéke az uniós szintű fellépésnek;
64. óvatos optimizmussal fogadja a REACH-rendelet 2013. évi második regisztrációs határidő előtti bizottsági felülvizsgálatának folyamatát; sürgeti a Bizottságot a kockázatkezelési eljárások nagyobb egyértelműségének és az azok során alkalmazott megközelítés nagyobb konzisztenciájának biztosítására, valamint hogy ösztönözze az érdekelt felek bevonását;
65. azon az állásponton van, hogy az Unió éghajlatváltozással kapcsolatban javasolt alkalmazkodási stratégiájának a jelentős uniós hozzáadott értékkel rendelkező fellépésekre kell összpontosítania; hangsúlyozza e tekintetben, hogy míg egy ilyen stratégiának egyértelműen környezetbarátnak kell lennie, a javasolt intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük, tekintettel kell lenniük a kibocsátásáthelyezés következményeire, és teljes mértékben figyelembe kell venniük az esetleg a munkahelyteremtő ágazatokra gyakorolt káros hatásokat;
A jól működő munkaerőpiacok előmozdítása
66. kéri a Bizottságot, hogy hozzon megfelelő intézkedéseket a munkaerőpiacon jelenleg tapasztalható rugalmatlanság megszüntetésére az EU-ban, támogasson és hozzon létre olyan körülményeket, amelyek főként az idősebb és fiatalabb munkavállalók számára rugalmasabb munkarendet biztosítanak, mozdítsa elő a munkavállalók mobilitását, valamint hangsúlyozza a rendszerszerű reformok fontosságát a strukturális munkanélküliség elleni küzdelem és az öregedő társadalom, illetve a gyors technológiai fejlődés jelentette kihívásokkal való szembenézés érdekében;
67. felszólít a jelenlegi munkaügyi jogszabályok költséghatékonysági szempontot érvényesítő felülvizsgálatára, amely következtetéseinek világosan meg kell jelölniük azokat a jogszabályokat, amelyek nem hatékonyak vagy a kívánttal ellentétes hatást váltanak ki, illetve amelyeket vissza kell vonni vagy jobban lehetne végrehajtani;
68. felkéri a Bizottságot, hogy a realisztikusan vizsgálja felül a munkaidőről szóló irányelvet, és próbáljon pragmatikus megoldást találni, amely nagyobb rugalmasságot biztosít a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak anélkül, hogy szükségtelen adminisztratív terheket róna a vállalatokra, és egyszersmind óvja a dolgozók egészségét és biztonságát, valamint könnyebbé teszi a munka és a magánélet közötti egyensúly megtalálását;
69. üdvözli a foglalkoztatási csomagot, amely a munkahelyteremtés számára kedvező dinamikus környezet létrehozására irányul a munkaerőköltségek és a bürokrácia csökkentése, az induló vállalkozások és önfoglalkoztatási programok támogatása, az innováció, a versenyképesség és az új munkalehetőségek teremtésének ösztönzése révén; megjegyzi, hogy a csomag értelmezése nem adhat lehetőséget a foglalkoztatási politikák uniós szinten való további központosítására, sem pedig egy uniós minimálbér megállapítására; hangsúlyozza a humántőkébe és a K+F-be való beruházás, valamint a szakmai mobilitást elősegítő, megfelelő oktatás és képzés fontosságát;
70. szorgalmazza az ESZA hatékonyabb felhasználását, valamint azt, hogy az aktív foglalkoztatáspolitikára korlátozzák az alap hatályát; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák, hogy az ESZA megfelelő ár-érték aránnyal és a tagállami szakpolitikák szempontjából hozzáadott értékkel bírjon; sürgeti a Bizottságot, hogy garantálja a szükséges rugalmasságot a tagállamok számára, amely megengedi, hogy eldöntsék, hogy ezt a finanszírozást ESZA- vagy ERFA-programok révén kívánják-e felhasználni a növekedésüket hátráltató, az Európa 2020 stratégiával kapcsolatban beazonosított akadályok leküzdésére, és válasszanak a kettő közül;
71. ellenzi a Bizottságnak az EGAA új formájára irányuló javaslatát; megjegyzi, hogy az alap működése igen problémásnak és bürokratikusnak bizonyult, és nem volt hatékony az emberek fenntartható foglalkoztatásba való visszavezetésében; hangsúlyozza, hogy az EGAA ár-érték aránya rossz, nem ad hozzá kellő értéket a tagállami politikákhoz, nem ösztönzi a reformra irányuló tagállami erőfeszítéseket, rövid távú megoldásokkal próbál tartós, strukturális problémákat megoldani, és problémás abból a szempontból, hogy a székhelyüket az Unión belül máshová áthelyező nagyvállalatok támogatására is felhasználható;
72. üdvözli a Bizottság nyugdíjakról szóló fehér könyvét, aggodalmát fejezi ki azonban számos, a szövegben javasolt kezdeményezés miatt, mivel azok akadályozhatják a növekedést, illetve esetenként ellentétesek lehetnek a Bizottság saját, fenntartható és megfelelő nyugdíjfizetésre irányuló célkitűzésével, amelyben a foglalkoztatói nyugdíj nagy szerepet kap;
73. hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a Bizottság által az egészségügy és biztonság területén javasolt minden jövőbeli kezdeményezést vagy felülvizsgálatot szilárd tudományos bizonyítékokkal támasszanak alá; felszólítja a Bizottságot, hogy mérlegeljék egy olyan nem-jogalkotási nézőpont alkalmazásának hosszú távú előnyeit, amely az orientáció javítására, a munkáltatók képzésére és a dolgozók tartós változás megvalósításába való bevonására összpontosít;
74. kéri, hogy a Bizottság vizsgálja felül a – gazdaságilag inaktív állampolgárokat és munkavállalókat is magában foglaló – szociális biztonsági rendszerek összehangolásával és a szabad mozgással kapcsolatos jelenlegi jogszabályokat, amelyeket szükség esetén jogszabályi módosításokkal egészítsen ki;
75. meggyőződése, hogy a szabályozott szakmák számát csökkenteni kell, és az új szakmákra vonatkozó képesítések feltétel nélküli elismerésének körét ki kell bővíteni, különös tekintettel az innovatív ágazatokra és a digitális iparágakra;
A pénzügyi szolgáltatások szilárd, dinamikus és versenyképes ágazatának kiépítése
76. megjegyzi, hogy a pénzügyi válság lassan öt éve tart, az Európai Unió mégis kockáztatja, hogy a jelentős gazdasági régiók közül utolsóként lábal ki belőle; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy összepontosítson olyan intézkedésekre, amelyek növelik az Európai Unió versenyképességét, és hogy tartózkodjon az olyan politikáktól, amelyek annak a kockázatát hordozzák, hogy a vagyonteremtő tevékenységeket más joghatóságok alá helyezik át;
77. megemlíti a szabályozási arbitrázs által képviselt, a pénzügyi szolgáltatói ágazat szabályozására vonatkozó kockázatot, és sürgeti, hogy a globális szinten elfogadott intézkedések (például a Bázel III. előírásai) kapjanak elsőbbséget azokkal az intézkedésekkel szemben, amelyeket a Bizottság kezdeményezésére hoztak;
78. megjegyzi, hogy kényes az egyensúly a költségvetési felelősség és a növekedés szükségessége között; a folyó vitákkal összefüggésben úgy véli, hogy a kettő nem zárja ki kölcsönösen egymást, és hangsúlyozza, hogy a kkv-k szabályozási terheinek csökkentése és növekedési potenciáljuk ösztönzése a legeredményesebb módja annak, hogy visszaállítsák a gazdaságba vetett bizalmat; különösen arra szólít fel, hogy javítsák a kkv-k növekedésének azon módjait, amelyek a tőkepiacokhoz való hozzáféréssel kapcsolatosak;
79. megjegyzi, hogy a pénzügyi szabályozás komoly nem tervezett hatással bír az üzleti végfelhasználókra, a nyugdíjalapokra és a reálgazdaság más elemeire nézve; fokozott éberségre szólít fel a pénzügyi finanszírozás célzott jellegének oly módon való biztosítása érdekében, hogy minimalizálódjanak az azokat érintő költségvetési következmények, akik a pénzügyi szolgáltatói ágazatra építenek vállalkozásuk hatékony és versenyképes működtetése során;
80. tudomásul veszi a Bizottságnak a bankszanálás kereteire vonatkozó június 6-i javaslatait; hangsúlyozza, hogy míg az ilyen keret elengedhetetlen minden banki joghatóság számára, minden európai uniós javaslatnak tiszteletben kell tartania a joghatóságukon belül működő bankok helyzetének felmérésére leginkább képes nemzeti szabályozó hatóságok szerepét és mérlegelési jogkörét, valamint az elsősorban az adófizetőik érdekeit képviselni köteles tagállamok szuverenitását;
81. megjegyzi, hogy a Bizottság által javasolt pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó elképzelés hibái – például a különböző tagállamokra háruló egyenlőtlen terhek, az adónem pénzügyi szolgáltatási ágazat versenyképességét veszélyeztető hatásai, valamint az azzal kapcsolatos viták, hogy kinek lesz ez hasznára – mind a javaslattal kapcsolatos ellenérzéseket és a javaslat visszavonásának szükségességét erősítik;
II. Az Európai Unió számára a hozzáadott érték elfogadható áron való biztosítását lehetővé tevő korszerűsített költségvetés felé
82. helyteleníti a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy 6,8%-kal növeljék a 2013. évi költségvetést, amikor minden eddiginél nagyobb erőfeszítésre van szükség a tagállamok és különösen az Unió részéről a hiány és az adósság kezelése érdekében; fenntartja álláspontját, miszerint az a lehető legjózanabb lépés a közeljövőre nézve, ha a költségvetés befagyasztása mellett a finanszírozást a csekély vagy nulla hozzáadott értékkel bíró területekről a növekedést szolgáló politikákhoz irányítják át;
83. meggyőződése, hogy ahhoz, hogy hosszú távon növekedést érjünk el, az uniós költségvetésnek jobban a kutatásra és innovációra, valamint a belső piac fejlesztésére kellene összpontosítania, amely területeket a kevés vagy nulla hozzáadott értékkel bíró területektől elvont finanszírozás révén biztosított további pénzügyi támogatással kell védeni;
84. arra sürgeti a Bizottságot, hogy részesítse előnyben azokat a kezdeményezéseket, amelyek elősegítik a növekedést és a munkahelyteremtést, amely létfontosságú Európa gazdasági talpra állása szempontjából; a versenyképesség, az innováció és a kis-és középvállalkozások (kkv-k) támogatását célzó fokozott költségvetési erőfeszítésekre szólít fel, mivel az EU gazdasági potenciálja nagyrészt a területén működő 23 millió kkv-tól függ, melyek gazdasági növekedésünk motorjaként működnek; úgy véli, hogy kiemelten kell kezelni az Európai Beruházási Bank (EBB) kkv-k számára, valamint az infrastruktúra-fejlesztésre biztosított támogatásának megerősítését;
85. nagyobb erőfeszítésekre szólít fel az egységes piac megfelelő működésének biztosítása érdekében, amelyek kulcsfontosságúak az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés számára kedvező körülmények megteremtése szempontjából; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az uniós költségvetésnek olyan intézkedéseket kell előnyben részesítenie Európa recesszióból való kiemelése érdekében, amelyek támogatják az egységes piac fejlesztését, többek között:
• a munkaidőről szóló irányelvhez hasonlóan nem hatékony, illetve elavult szabályozás hatályon kívül helyezését,
• a szolgáltatások egységes piacon belüli liberalizációját,
• a digitális gazdaság és az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) előmozdítását,
• a tőkéhez való hozzáférés biztosítását;
86. hangsúlyozza, hogy ez a támogatás nagy szerepet játszana annak megelőzésében, hogy a kkv-k csökkentsék beruházásaikat – különösen a kutatás és fejlesztés területén–, emellett elősegítené a foglalkoztatást, és biztosítaná a készségek megőrzését, ekképpen hozzájárulva a kkv-k innovációs potenciáljának felszabadításához, ami elengedhetetlen az EU fellendülése és egy olyan tudásalapú társadalom kialakítása szempontjából, amely teljes mértékben kihasználja a digitális dimenzió előnyeit;
87. felhívja a Bizottságot, hogy készítsen reális költségvetést, és kitart amellett, hogy tegyenek meg mindent az összes jelenlegi uniós program európai hozzáadott értékének megvizsgálása érdekében; módszeres, rendszeres és független értékeléseket kér, amelyek biztosítják, hogy az összes kiadás költséghatékony módon elérje a kívánt eredményt, miközben hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó EU 2020 stratégiához, és tiszteletben tartja a szubszidiaritás és az arányosság elvét;
88. továbbá azon az állásponton van, hogy a 2013-as előirányzatokat a kifizetési előirányzatok 2011-es és 2012-es eredményeinek gondos elemzésére kell alapozni, azzal a céllal, hogy megtakarításokat érjenek el azokon a sorokon, amelyek esetében a végrehajtás során problémák merültek fel; úgy ítéli meg, hogy valódi megtakarítások érhetők el a költségvetési sorok közötti átfedések, következetlenségek és hiányok, illetve a nem hatékony intézkedések azonosításával;
89. felszólítja a Bizottság elnökét, hogy amikor Horvátország 2013. júliusi csatlakozását követően átszervezi a bizottsági tárcákat, az Európai Parlament 2012. május 10-i állásfoglalásával összhangban hozza létre a költségvetési ellenőrzésért felelős biztos pozícióját; emlékeztet arra, hogy ez az állásfoglalás kimondja, hogy elkötelezett biztosra van szükség, akinek felelősségi köre az alábbi területekre terjed ki:
– belső ellenőrzés,
– csalás elleni küzdelem,
– kapcsolattartás a Számvevőszékkel és a Parlament illetékes bizottságával,
– kapcsolattartás az illetékes tagállami költségvetési és ellenőrző hatóságokkal, és egy átfogó belső ellenőrzési keret kialakítása,
– az éves összefoglaló jelentés felügyelete és hasznosságának javítása, beleértve a tagállami irányítási és ellenőrzési rendszerek felülvizsgálatát,
– a programok független értékeléseire vonatkozó megbízások kiadása és ezek értékelése, valamint az EUMSZ 318. cikkében meghatározott értékelő jelentés fejlesztése, hogy a teljesítmény javításának értékes eszközévé váljon;
90. kéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést, amelyben felülvizsgálja értékelő rendszereit, és különösen a jelenleg folyó értékelő munkát az EUMSZ 318. cikkében előírt értékelő jelentés szempontjából; kéri a Bizottságot, hogy tegye közzé a 318. cikk megvalósításának a hatályba lépésétől kezdődő áttekintését;
91. kéri a Bizottságot, hogy 2013-ban egyik prioritása legyen a tagállamokkal az ún. „megosztott igazgatásról” folytatott párbeszéd felélénkítése, és nyújtson be javaslatokat az Európai Tanácsnak az uniós költségvetési alapok nemzeti igazgatásának javítására, többek között a kötelező nemzeti igazgatási nyilatkozatok bevezetésére és a kötelező nemzeti igazgatási nyilatkozatokra vonatkozó közös modell megteremtésére;
92. megismétli a Parlament kérését, hogy a Bizottság építsen ki egy egységes, átfogó és felhasználóbarát online rendszert, hogy teljes körű hozzáférést biztosítson a nyilvánosság számára az uniós kiadásokkal kapcsolatos adatokhoz költségvetési sorok és kedvezményezettek szerinti lebontásban; kéri ezért a Bizottságot, hogy foglalja bele e rendszer létrehozását 2013. évi munkaprogramjába;
93. kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezze belső program létrehozását annak biztosítása érdekében, hogy a személyi állomány valamennyi tagja teljes mértékben tisztában legyen a személyzeti szabályzat II. címének (A tisztviselők jogai és kötelezettségei) tartalmával, de különösen a 22a. cikk (96) bekezdésében foglalt kötelezettségekkel;
94. nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy ne nyújtson be javaslatot az Európai Ügyészség létrehozására, mivel elegen jelezték ellenkezésüket ahhoz, hogy az erre irányuló erőfeszítés hiábavaló legyen;
III. A politikák korszerűsítése
A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló európai térség felé
95. véleménye szerint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló európai térség létrehozása érdekében az Európai Uniónak árnyalt, és minden egyes tagállam egyedi jogi és politikai jellemzőit figyelembe vevő rendszert kell kidolgoznia, és ezért csak a valóban szükséges esetekben szabad eszközöket létrehozni, és tiszteletben kell tartani minden egyes tagállam szuverenitását; továbbá kéri, hogy minden jogszabály arra összpontosítson, hogy miként működhetnek együtt problémamentesen és hatékonyan a tagállamok, ugyanakkor ne kényszerítsen rájuk olyan harmonizált politikákat, amelyek figyelmen kívül hagyják az egyes tagállamok büntetőjogi rendszere közötti különbségeket;
96. elismeri, hogy az Európai Unió erős és létfontosságú szerepet játszhat a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, és sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa az olyan kérdéseket érintő munkát, amelyek életbevágóak az uniós polgárok biztonsága szempontjából, valamint elismeri, hogy e küzdelem során teljes mértékben tiszteletben kell tartani az uniós polgárok jogait és szabadságait, és hogy az adatvédelem és a jogorvoslathoz való jog alapvető fontosságú a hiteles és hatékony biztonságpolitika kialakítása szempontjából;
97. kitart amellett, hogy a bel- és igazságügyi területen működő valamennyi ügynökségnek költséghatékonyan, eredményesen és az Európai Parlament, a Bizottság és a nemzeti kormányok felé elszámoltatható módon kell működnie;
98. megállapítja, hogy az ECR képviselőcsoport határozottan támogatja a nemek közötti egyenlőség elvét, és ismételten hangsúlyozza a férfiak és nők, illetve a fiú- és lánygyermekek közötti jogi egyenlőség előmozdításának fontosságát;
99. üdvözli az emberkereskedelem elleni küzdelem céljából megalkotott irányelv elfogadását, és hangsúlyozza, hogy sürgősen tenni kell az emberkereskedelem ellen; érdeklődéssel várja az erre vonatkozó, az emberkereskedelem elleni küzdelem koordinátora által 2013. májusára kidolgozandó stratégiát, és sürgeti őt, hogy a problémák kezelésére vonatkozó tervekben térjen ki az alábbi területekre;
100. megállapítja, hogy a családon belüli erőszak előfordulása évről évre gyakoribb Európában, és sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a probléma nem jogalkotási stratégia elfogadása révén való megszüntetésére irányuló munkáját; ismételten biztosít a Daphne program támogatásáról, de hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak hatékonyabban kell biztosítania, hogy helyi szintű kampányokat finanszírozzanak a témában folytatott tudományos vizsgálatok helyett;
101. támogatja a Bizottság gyermekvédelmi munkáját, és kéri, hogy a Bizottság biztosítsa, hogy 2013 novemberéig valamennyi tagállam hajtsa végre helyesen és hiánytalanul a gyermekek kizsákmányolása, bántalmazása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem céljából megalkotott irányelvet;
102. hangsúlyozza, hogy még mindig vannak olyan nők Európában, akik titokban folytatott ártalmas gyakorlatok áldozatai, és sürgeti a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat a női nemi csonkítás, valamint a lánygyermekeket, illetve fiatal nőket érintő kényszerházasság felszámolásában;
103. sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a tagállamoknak a várandós munkavállalók munkahelyi biztonságáról és egészségvédelméről szóló irányelvvel kapcsolatos aggályait, és hangsúlyozza, hogy e javasolt irányelv sem a Tanács támogatását, sem a jóváhagyását nem bírja;
104. kijelenti, hogy a vállalati vezetőtestületekben nőkre vonatkozó irányszámok és kvóták megállapításáról szóló irányelvre irányuló javaslatok a nők lebecsülését sugallják, és nem hoznak hasznot a jelen gazdasági helyzetben; határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül, illetve függessze fel e javaslatokat, és összpontosítson egy nem jogalkotási keret tagállamokkal együttesen történő kidolgozására;
105. sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül, illetve függessze fel a férfiak és nők egyenlő bérezésének érdekében kidolgozandó irányelvre irányuló javaslatokat, és azt kéri, hogy helyettük a tagállamokkal együttműködésben az egyenlőtlen bérezés megszüntetésének – amely tagállami szinten kezelendő – hatékony, nem jogalkotási módjain dolgozzon;
Környezetpolitika
106. üdvözli a Bizottság által már megtett lépéseket, amelyek arra irányulnak, hogy jobban összpontosítsanak a hatályos környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos jogszabályok végrehajtására ahelyett, hogy pusztán növeljék a jogszabályi terheket;
107. tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy vizsgálják felül a levegőminőségre és hulladékkezelésre vonatkozó jelenlegi politikákat; hangsúlyozza, hogy a levegőminőségről, a nemzeti kibocsátási határértékekről és a hulladékgazdálkodásról szóló keretirányelvek felülvizsgálatának gyakorlati, a tagállamok által reálisan megvalósítható célkitűzésekre kell összpontosítania;
Mezőgazdaság és halászat
108. aggályosnak tartja a Bizottság által a közös agrárpolitika jövőjével kapcsolatosan már benyújtott javaslatokat; úgy véli, hogy e javaslatok nem kezelik az európai mezőgazdaság előtt álló főbb kihívásokat, és gátolni fogják a versenyképes és hatékony mezőgazdasági ágazat fejlődését, ami létfontosságú, ha az Európai Unió megfelelően akarja kezelni az élelmezésbiztonság által jelentett kihívást egy olyan helyzetben, amikor a világ népessége és az élelmiszerigények egyre növekszenek;
109. felszólítja a Bizottságot, hogy legyen rugalmas a KAP jövőjéről szóló tárgyalási folyamat során, és legyen kész visszavonni, illetve alapvetően módosítani a javaslat számos olyan aspektusát, amely veszélyezteti a versenyképes és hatékony európai gazdaságot, különösen a közvetlen kifizetések kizöldítését és maximalizálását érintő javaslatokat; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság még mindig nem javasolt olyan keretet, amely lehetővé teszi a közvetlen kifizetések összes uniós tagállam közötti igazságos elosztását;
110. felszólítja a Bizottságot, hogy segítsen megoldani az Európai Parlament és a Tanács között a halászati ágazat számára meghatározandó többéves tervek – többek között a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv, valamint az atlanti-óceáni fattyúmakréla nyugati állományára és annak halászatára vonatkozó többéves terv – jogi alapjával kapcsolatban beállt patthelyzetet;
111. emlékeztet a közös halászati politika reformjára irányuló javaslatcsomagra, és e tekintetben csalódását fejezi ki a halászati politika erőteljesebb decentralizálására vonatkozó jogalkotási kezdeményezések korlátozott számát illetően sürgeti a Bizottságot, hogy legyen rugalmas a KHP-reformcsomag tekintetében, és támogassa az Európai Parlamentet és a Tanácsot a halászati politika erőteljesebb decentralizálására irányuló erőfeszítései során;
Regionális politika
112. tudomásul veszi a Bizottság, a tagállamok és a hatáskörrel rendelkező regionális és helyi hatóságok közötti partnerségi szerződések előrehozott megkötését, aminek támogatnia kell az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzését amellett, hogy az Unió legszegényebb területein történő kapacitásépítésre kell összpontosítania;
113. aggodalmát fejezi ki e szerződések kötelező érvényének mértékével kapcsolatban, és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítsák a hatáskörrel rendelkező nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak a partnerségi megállapodás kidolgozása tekintetében, lehetővé téve ezáltal a tagállamok számára, hogy a kohéziós politika eszközeivel egyedi céljaiknak és a sajátos szükségletekkel, illetve problémákkal rendelkező régióknak és területeknek megfelelően bánjanak;
114. úgy véli, hogy míg szükség van egy kétoldalú partnerségi megállapodásra a Bizottság és a tagállamok között egy átfogó keret biztosítása érdekében, e partnerségi megállapodások irányának bármely apró változtatását nem a Bizottság jóváhagyásának, hanem egy sokkal kevésbé hosszadalmas és rugalmasabb jóváhagyási eljárásnak kellene megelőznie;
115. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális hatóságokat, különösen a választott képviselőket teljes mértékben be kell vonni e partnerségi megállapodások előkészítésébe és ütemezésébe, csakúgy, mint a kohéziós politika megvalósításának minden fázisába;
Kultúra
116. felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kultúra területén javasolt jogszabályok kellő mértékben tartsák tiszteletben a szubszidiaritás elvét, és – tekintettel a számos uniós tagállam által meghozott megszorító intézkedésekre – bátorítja a Bizottságot, hogy tartózkodjon olyan új kulturális programok előterjesztésétől, amelyek új vagy megnövelt kiadásokat eredményeznének; hangsúlyozza továbbá, hogy a Bizottság e téren megvalósított fellépéseinek olyan területekre kell korlátozódniuk, amelyek valóban hozzáadott értéket képviselnek;
117. felszólítja a Bizottságot az Európai szomszédságpolitikához tartozó országokkal való a „kevesebbért kevesebbet, többért többet” elv alapján működő együttműködés fejlesztésére az oktatás és a kultúra területén; sürgeti a Bizottságot, hogy tartsa egyensúlyban az Európai szomszédságpolitika déli és keleti dimenzióját az oktatás és a kultúra területén végrehajtott minden fellépés során;
118. felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a keleti partnerség kialakítására irányuló tevékenységét, különösen a mobilitás és az oktatási együttműködés területén;
119. sürgeti a Bizottságot, hogy támogasson olyan programokat, amelyek megmutatják az uniós tagállamok sokszínűségét, és amelyek hangsúlyozzák az Unióhoz tartozó nemzetek identitásának fontosságát;
IV. Keretmegállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról
120. megállapítja, hogy az Európai Parlament és a Bizottság között a keretmegállapodás 4. mellékletében rögzítettek szerint folytatott strukturált párbeszéd nem működik hatékonyan; megállapítja továbbá, hogy a Parlament munkaprogramra vonatkozó álláspontjához kapcsolódó Bizottsági megjegyzések megfogalmazásának folyamata nem kap kellő figyelmet; úgy véli, hogy a Bizottsági Elnökök Értekezlete által írt összefoglaló jelentés jelen körülmények között hiábavaló;
121. kéri a keretmegállapodás 4. mellékletének felülvizsgálatát; javasolja, hogy Bizottsági Elnökök Értekezlete szólítsa fel a bizottságokat, hogy vegyék komolyabban a hozzájárulásukat, és ugyanazon eljárások révén fogadjanak el álláspontokat, mint amelyekkel jelentésről szóló véleményeket; felszólítja a Bizottsági Elnökök Értekezletét, hogy olyan formátumú összefoglaló jelentést fogadjon el, amelynek hasznát vehetik a képviselőcsoportok a gyakorlatban, a plenáris előtt előadandó állásfoglalásaik megfogalmazása során, és különösen kéri, hogy javaslataikat ilyen állásfoglalások bekezdéstervezeteinek formában írják meg;
o
o o
122. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.
- [1] HL L 304., 2010.11.20., 47. o.