ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság 2013. évi munkaprogramjáról
27.6.2012 - (2012/2688(RSP))
az eljárási szabályzat 35. cikkének (3) bekezdése és az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás alapján,
Szájer József, Joseph Daul a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0346/2012
B7‑0346/2012
Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2013. évi munkaprogramjáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság 2012. évre szóló munkaprogramjáról szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0777),
– tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra, különösen annak IV. mellékletére,
– tekintettel eljárási szabályzata 35. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel a legfontosabb politikai célkitűzéseket meg kell feleltetni a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoknak;
B. mivel a szubszidiaritás elvének megfelelően a tagállamokkal együtt végrehajtott európai politikának és fellépéseknek valódi hatást lehet és kell gyakorolniuk a polgárok abban történő támogatása érdekében, hogy képesek legyenek elébe menni a gyorsan változó társadalmi körülményeknek és reagálni tudjanak azokra;
C. mivel Európának el kell köteleznie magát a fenntartható növekedést biztosító szociális piacgazdaság modellje mellett, hogy a következő nemzedék adósságok helyett munkahelyekhez jusson;
1. úgy véli, hogy az EU kritikus időszakot él át, ami szilárd és lényegbevágó döntéseket követel meg, és felhívja a Bizottságot, hogy jogalkotási tevékenységének tervezésekor tanúsítson nagyobb fokú reakciókészséget és rugalmasságot a válság azon súlyos következményeire való gyorsabb reagálás érdekében, amelyekkel az uniós polgárok a mindennapokban szembesülnek;
2. szilárd meggyőződése, hogy az Uniónak fiskális stabilitásra van szüksége a növekedéshez, és növekedésre van szüksége a stabilitáshoz és a jóléthez, és hogy ezért a válságot csak úgy lehet kezelni, ha a Bizottság ezen érme mindkét oldalának egyforma figyelmet szentel a hitelesség visszaállítása, a beruházások fellendítése és a növekedés serkentése érdekében;
3. hangsúlyozza, hogy a versenyképesség és az innováció fokozásához, a polgárokat és a vállalkozásokat – különösen a kkv-kat – érintő bürokrácia csökkentéséhez és a szociális partnerek közötti lojális párbeszéden alapuló társadalmi konvergencia előmozdításához alapvető fontosságúak és elkerülhetetlenek a tagállamokon belüli strukturális reformok;
4. felhívja a Bizottságot, hogy részletesen vázolja fel az európai szemeszteren belüli „európai növekedési kötelezettségvállalásokat” és a szükséges strukturális reformokat; úgy véli, hogy az európai szemeszternek alkalmat kell adnia arra, hogy az egyes tagállamok elszámoljanak saját kötelezettségvállalásaikkal az Európa 2020 stratégiát, az Euró Plusz Paktumot és más jelentősebb uniós célkitűzéseket illetően;
5. kéri a Bizottságot, hogy az uniós gazdaságba vetett bizalom helyreállítása érdekében teljes egészében használja ki az új keretrendszer (a „hatos csomag”) által biztosított eszközökben és hatáskörökben rejlő lehetőségeket; pillanatnyilag nem tart szükségesnek további jogalkotási javaslatokat ezen a területen; ugyanakkor ismételten felszólít az euróövezet egységes külső képviselete keretének kidolgozására;
6. ismételten felszólít az egész Unióra kiterjedő, erőteljes kohéziós politika kialakítására a 2013-at követő időszakra vonatkozóan, valamint arra, hogy a jövőbeni kohéziós politika előkészítése során racionalizálják a meglévő alapokat és programokat, biztosítsanak megfelelő pénzügyi forrásokat, és hangolják össze a politikát az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel, mindeközben hozzáadott értéket teremtve az egyéb belső politikákkal való szinergiák biztosításán keresztül, a növekedés és a versenyképesség érdekében; elvárja, hogy a Bizottság az együttdöntés elvét tiszteletben tartva konstruktív közvetítői szerepet játsszon a kohéziós politikára vonatkozó rendeletek elfogadására irányuló eljárás során annak érdekében, hogy a lehető legkorábban megállapodás szülessen a jogalkotási eljárásban, és így elkerülhetőek legyenek a nemkívánatos késedelmek és le lehessen küzdeni a természetes kezdeti nehézségeket, amelyek a kohéziós politika következő programozási időszakra vonatkozó operatív programjainak végrehajtása során felmerülhetnek;
7. hangot ad azon meggyőződésének, hogy megfelelő módon közös alapot lehet találni az EU kohéziós, valamint kutatási és fejlesztési politikái számára, amelyeknek a növekedésre és a versenyképességre kell irányulniuk, de ugyanakkor a gazdasági, társadalmi és területi kohézió és a kiválóság elvére kell épülniük („kiválósági lépcső”);
STABIL ÉS FELELŐSSÉGTELJES EURÓPA ÉPÍTÉSE
A pénzügyi ágazat reformja
8. kitart amellett, hogy szabályozni kell a bankrendszerekkel szoros kapcsolatban álló és azokhoz hasonló feladatokat ellátó, de ugyanazon rendeletek hatálya alá nem eső vállalkozásokat („párhuzamos bankrendszerek”);
9. határozott meggyőződése, hogy az egész Unióra kiterjedő pénzügyi piacban rejlő előnyöknek a fogyasztók és a felhasználók érdekében való teljes körű kihasználása céljából sürgősen létre kell hozni egy integrált európai bankrendszert;
10. rámutat a 2. szintű intézkedések növekvő jelentőségére a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozási keretet érintő reformok bevezetése során; teljes körű tiszteletet és lojalitást kér a Bizottságtól a rendes jogalkotási eljárás révén elfogadott irányelvek és rendeletek 2. szintű intézkedéseinek elfogadása során;
A jövő finanszírozása: a fenntartható állami bevételek biztosítása
11. sürgeti a Bizottságot, hogy a 2013-as költségvetés végrehajtása során folyamatosan kövesse figyelemmel a kifizetési előirányzatok iránti tényleges igényeket; ezek a fizetési szükségletek nemcsak a múltbeli kötelezettségvállalásokból következnek, hanem a programok tényleges végrehajtásából is, amely 2013-ban, a jelenlegi többéves pénzügyi keret utolsó évében várhatóan felgyorsul; figyelmeztet arra, hogy a kifizetési előirányzatok hiánya károsan hathat a növekedésre, a versenyképességre, a kutatásra és a kohézióra; határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy költségvetés-módosításokra irányuló javaslatok révén kellő időben kezelje a kifizetési előirányzatokkal kapcsolatban a későbbiekben felmerülő problémákat;
12. megelőlegezve, hogy 2012 végéig sikeresen lezárulnak a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalások, sürgeti a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a 2014–2020-as időszakra szóló új többéves pénzügyi keret jogi elfogadása és hatálybalépése érdekében; különösen hangsúlyozza a saját források kérdését, és kéri a Bizottságot, hogy a Parlament ezzel kapcsolatos egyértelmű és erőteljes elkötelezettségét szem előtt tartva tekintse prioritásnak a saját források rendszerének reformjáról szóló, a Tanácsban hamarosan létrejövő politikai megállapodás – a többéves pénzügyi keretről való átfogó megállapodás egyik szükséges előfeltétele – nyomon követését; emellett határozottan sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a 2014–2020-as többéves programok gyors elfogadásának megkönnyítése érdekében, ami lehetővé teszi a következő programozási időszakban történő mielőbbi tényleges végrehajtásuk biztosításához szükséges előkészületek megtételét;
FENNTARTHATÓAN NÖVEKVŐ ÉS SZOLIDÁRIS UNIÓ ÉPÍTÉSE
A növekedést szolgáló egységes piac
13. kötelező érvényű ütemtervet kér az egységes piaci jogszabályok érvényre juttatására és az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad mozgásának útjában álló akadályok felszámolására vonatkozóan;
14. emlékeztet a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok jelentőségére Európa gazdasági növekedése és kreatív potenciálja szempontjából; üdvözli az európai társasági jog területének jövőbeni prioritásait meghatározó tervezett közleményt, és várakozással tekint a közösségi vívmányok e részének átláthatóbb és hatékonyabb alkalmazását lehetővé tévő kodifikáció elé;
15. hangsúlyozza, hogy egy jól működő egységes digitális piac – különösen a fiatalok tekintetében – felszabadíthatja az Európában rejlő növekedési és foglalkoztatási potenciált; olyan „könnyű” eljárásokat sürget a digitális piacon belül, amelyek lehetővé teszik a technológiai fejleményekhez való gyors igazodást és az innovációt; kitart amellett, hogy biztonságos és körültekintő rendszerre van szükség a fogyasztók és vállalkozások közötti bizalom erősítése, és ezáltal az e-kereskedelem megszilárdítása és előmozdítása érdekében; kéri, hogy helyezzenek külön hangsúlyt a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra, biztosítva a határokon átnyúló kereskedelmi tevékenységek útjában álló akadályok megfelelő kezelését; üdvözli a Bizottság alternatív vitarendezési mechanizmusokkal kapcsolatos kezdeményezéseit, amelyek biztosítják a – különösen online – kereskedelmi kapcsolatok biztonságosságát;
16. hangsúlyozza a belső piacon belüli jobb kormányzás jelentőségét, és kéri a Bizottságot, hogy juttassa érvényre a jobb jogalkotással kapcsolatos intézményközi kötelezettségvállalást; felhívja a Bizottságot, hogy egyrészt újítsa meg az adminisztratív egyszerűsítéssel kapcsolatos céljait, másrészt összpontosítson az egységes piaci intézkedéscsomag második részére, amelynek célja az eszközök megerősítése a meglévő egységes piaci vívmányok végrehajtásának és érvényre juttatásának biztosítása érdekében; emlékeztet rá, hogy az egységes piaci vívmányok érvényre juttatása érdekében lehetővé kell tenni a Bizottság számára a „gyorsított” jogsértési eljárások lefolytatását;
17. felhívja a Bizottságot, hogy a 2011 elején bejelentetteknek megfelelően készítsen el egy átfogó negyedik vasúti csomagot, amely foglalkozik a szétválasztás, a belső vasúti piac megnyitása, a folyosók és az átjárhatóság kérdésével, erősítve a Vasúti Ügynökség szerepét és a nemzeti szabályozó hatóságok uniós szintű koordinációját annak érdekében, hogy végre megvalósuljon az egységes európai vasúti térség; felhívja a Bizottságot, hogy sürgesse a tagállamokat a funkcionális légtérblokk végrehajtásának felgyorsítására és az első referencia-időszakra (2012–2014) vonatkozó nemzeti teljesítménytervek benyújtására és felülvizsgálatára az uniós célok kulcsfontosságú teljesítményterületeken való megfelelő teljesítése érdekében;
Az emberek lehetőségeinek bővítése és a befogadó társadalmi környezet
18. elégedetlenségének ad hangot a foglalkoztatási csomagról szóló átfogó közleménnyel kapcsolatban, de konkrét intézkedéseket vár uniós szinten a költségvetés oly módon történő átstrukturálásával, hogy az előmozdítsa a növekedést és a foglalkoztatást; kötelező érvényű célkitűzéseket és ütemterveket szorgalmaz a fiatalok mobilitása, a nyelvtudás és a fiatalok vállalkozói készségei területén a fiatalok körében tapasztalható magas munkanélküliség leküzdése érdekében, valamint konkrét intézkedéseket vár a munkaerő-piaci reformra és a szociális standardok meghatározására vonatkozóan, hogy a tagállamok megfelelően átültessék a gyakorlatba a „rugalmas biztonság” megközelítést;
A fenntartható jövő megteremtésének útja
19. üdvözli a Bizottság terveit, amelyek szerint konkrét szakpolitikai javaslatokat terjesztenek elő a 2030-as energetikai és éghajlati célokra vonatkozóan; emlékeztet rá, hogy a megújuló energiára vonatkozóan csak akkor valósítható meg nagyratörőbb cél, ha az együtt jár a hálózati infrastruktúra radikális korszerűsítésével és a tárolási és alapterhelési kapacitások fejlesztésével; ezzel összefüggésben rámutat a belső energiapiac 2014-ig történő megvalósításának rendkívüli fontosságára;
20. üdvözli az EU jövőbeni, kiválóságon alapuló kutatási és innovációs keretrendszerét meghatározó Horizont 2020 csomagra irányuló javaslatot; kitart amellett, hogy az uniós versenyképesség érdekében prioritásként kell kezelni az ipar – különösen a kkv-k – részvételének szélesítését; rámutat, hogy az összes, kritikus időszakhoz érkező tagállam részvételének javítása érdekében nagyobb fokú szinergiát és komplementaritást kell biztosítani a Horizont 2020 és a strukturális alapok között, valamint hangsúlyozza az e szakpolitikára elkülönített költségvetés növelésének jelentőségét, tekintettel arra, hogy az kulcsfontosságú az Unión belüli növekedés eléréséhez;
21. sürgeti a Bizottságot, hogy a témában kiadott közleménye nyomán terjessze elő az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló jövőbeni európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról folytatandó nyilvános vita eredményeit, és tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az hatékonyabb legyen, és jobban reagáljon a helyi polgárok szükségleteire;
22. felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a jelenlegi, 2007–2013-as többéves pénzügyi keret kohéziós politikára szánt, de állítólag még el nem költött előirányzataira irányuló javaslatait; javasolja, hogy ezek esetlegesen foglalják magukban azt, hogy az előirányzatokat még inkább a kkv-k szükségletei felé kell irányítani[1];
23. Mezőgazdasági és halászati politikák
– üdvözli, hogy a Bizottság a közös agrárpolitika (KAP) folyamatban lévő reformja tekintetében kész a szilárd, fenntartható, versenyképes és méltányos közös agrárpolitika erősítésére; ezért emlékeztet álláspontjára, mely szerint a további környezetvédelmi intézkedések bevezetését és a KAP hatékony termelés biztosításában játszott alapvető szerepét megfelelően kiegyensúlyozó, integratív megközelítést kell követni az uniós polgárok jó minőségű és ugyanakkor megfizethető árú élelmiszerrel való ellátásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy szilárd költségvetés biztosítása révén fenntartsák a mezőgazdaság multifunkcionális szerepét;
– üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy javaslatot tesz megfelelő intézkedésekre a koherens, hatékony és – a piaci követelményekre tekintettel – erőteljes uniós promóciós politika érdekében, hogy növekedjék a mezőgazdasági ágazat versenyképessége, és hogy az Európai Unióban és világszerte felhívják a figyelmet az európai mezőgazdasági termékek kiváló minőségére; olyan KAP bevezetését kéri – különös tekintettel a liberalizáltabb és globalizáltabb piacra –, amely biztosítja az európai mezőgazdasági ágazat magas színvonalát a nemzetközi szintű versenyben;
– üdvözli az európai erdészeti stratégia megújítását, amelynek célja egy uniós szintű keretrendszer megalkotása az erdészettel kapcsolatos sokrétű szakpolitikai kezdeményezések jobb koordinálása a tagállamok egyedi igényeinek egyidejű figyelembevétele mellett;
– felhívja a Bizottságot, hogy működjön szorosan együtt az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy a közös halászati politika reformcsomagja (és az összes vonatkozó jogszabály, köztük a technikai intézkedések kerete) az év vége előtt gyors és hatékony módon elfogadásra kerüljön, és emlékeztet arra, hogy megfelelő pénzügyi forrásokat kell előirányozni; továbbá sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy minden, a közös halászati politika céljait követő intézkedésre irányuló javaslatának jogalapja az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése legyen, és hogy az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdését szigorúan értelmezzék, és ne használják fel a halászati lehetőségek – különösen az éves teljes kifogható mennyiségre és a kvótákra vonatkozó rendeletek keretében történő – elosztásának megállapításától eltérő célokra;
A polgárok előtt nyitott Európa
24. elégedettségének ad hangot az Európai Unió belső biztonsági stratégiájának végrehajtásáról szóló közelmúltbeli európai bizottsági közleménnyel kapcsolatban, és olyan jogi és technikai keretet sürget, amely új európai megközelítésről rendelkezik a terrorizmus és annak finanszírozása elleni, a pénzügyi üzenetadatok központosított gyűjtésén és elemzésén keresztül történő fellépés érdekében;
25. emlékeztet annak fontosságára, hogy a tagállamok uniós szinten egyesítsék erőfeszítéseiket a számítástechnikai bűnözésre való közös reagálás érdekében; emlékezteti a Bizottságot azon kötelezettségvállalására, hogy minden szükséges intézkedést megtesz a 2013-ban útjára indítandó, számítástechnikai bűnözés elleni európai központ kialakítására, együttműködésbe kezd az Egyesült Államokon kívüli nemzetközi partnerekkel, és ezzel egyidejűleg fejleszti a számítógépes bűnözés kivizsgálására és üldözésére irányuló kapacitást;
26. elégedettségének ad hangot a Bizottság polgári jog területén tett közelmúltbeli kezdeményezéseivel, köztük az alternatív vitarendezési eszközökkel és a közös európai adásvételi joggal kapcsolatban; ösztönzi a Bizottságot, hogy az igazságügyi képzési tevékenységek Európa-szerte történő előmozdításával folytassa az európai igazságügyi kultúra kialakítására irányuló erőfeszítéseit;
27. emlékeztet arra, hogy a biztonság megerősítése mellett biztosítani kell a folyamatos határforgalmat és meg kell könnyíteni a jóhiszemű utazók belépését; támogatja a Bizottságot az integrált határigazgatási stratégia átfogó továbbfejlesztésére irányuló célkitűzésében, és sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb terjessze elő a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló rendeletjavaslatot, és abban határozza meg világosan a határregisztrációs rendszer felelősségi körét, valamint a harmadik országoknak az Unió külső határain átlépő állampolgárai belépésével/kilépésével kapcsolatos adatok tárolására és lehívására vonatkozó feltételeket;
Az Unió szavának nyomatékosítása a nagyvilágban
28. Külügyek
– új, átfogó megközelítésre szólít fel az uniós külpolitika tekintetében, olyan új lendületet adva, amely megfelel a Lisszaboni Szerződés ambícióinak, és a jelenlegi, illetve jövőbeli globális kihívásokhoz igazítja az EU külső fellépéseit; üdvözli a 2014–2020-as időszakra szóló külső pénzügyi támogatási eszközök jogalapjainak felülvizsgálatára irányuló jogalkotási javaslatokat; hangsúlyozza, hogy az eszközök programozását felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra kell építeni, hogy az Európai Parlament a Tanáccsal egyenrangúan tölthesse be szerepét;
– szorgalmazza az EKSZ, a Bizottság és a tagállamok közötti kapcsolatok további erősítését a szinergiák létrehozása és ezáltal a külső fellépések eredményesebb és koherensebb végrehajtása érdekében;
– ismételten hangsúlyozza a bővítés iránti támogatását; rámutat, hogy az uniós csatlakozás alapja továbbra is a koppenhágai kritériumoknak való teljes körű és szigorú megfelelés, valamint az EU integrációs képessége; emlékeztet a nyugat-balkáni országok európai jövője iránti európai parlamenti elkötelezettségre;
– üdvözli az új európai szomszédságpolitikánál és az „arab tavasz” országaiban végbemenő demokratikus folyamatok megszilárdításának támogatása érdekében tett eddigi kezdeményezéseknél alkalmazott „többet többért” elvet és a „társadalommal való partnerség” megközelítésmódját, és kéri, hogy a folyamatos támogatás legyen eléggé rugalmas ahhoz, hogy figyelembe tudja venni a régión belüli újabb fejleményeket; kéri a keleti szomszédság országaiban zajló politikai és társadalmi fejlődés kellő időben történő és eredményes támogatását, különösen a keleti partnerség célkitűzéseinek megvalósítása érdekében;
29. Nemzetközi kereskedelem
– hangsúlyozza, hogy a modern kereskedelempolitikának – a kereskedelmi és külpolitika, valamint a fejlesztési, a szociális és a környezeti politika integrált megközelítése érdekében – tekintetbe kell vennie más szakpolitikai területeket is, az emberi jogoktól kezdve az iparpolitikáig, emellett a piacokhoz való kölcsönös hozzáférésen kell alapulnia; rámutat különösen arra, hogy a kereskedelempolitika megfelelő alkalmazása fontos szerepet tölthet be az Unión kívüli szegénység elleni küzdelemben, valamint – a szomszédos országok egyedi eseteit tekintve – az Unió határai menti stabilitás biztosításában; ezért úgy véli, hogy a szilárd nemzetközi kereskedelem, a beruházás és a piaci integráció az erőteljes, fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés kulcsfontosságú ösztönzője; hangsúlyozza a nyitott piacok és a méltányos, szilárd, szabályokon alapuló kereskedelmi rendszer jelentőségét; kitart amellett, hogy a méltányos verseny egyik alapvető feltételeként világszerte tartózkodni kell a protekcionista intézkedésektől; ezzel összefüggésben rámutat a kétoldalú, többoldalú és multilaterális erőfeszítések jelentőségére a WTO keretével összhangban és azt támogatva;
– támogatja a Bizottság folyamatban lévő kétoldalú és regionális kereskedelmi tárgyalások során annak érdekében tett erőfeszítéseit, hogy 2013-ban sikerüljön átfogó és kiegyensúlyozott kereskedelmi megállapodásokat kötni, melyek következetesen tartalmaznának egy fenntartható fejlődésre vonatkozó, jogilag kötelező záradékot, ami világszerte jelentős mértékben javítaná az Unió kereskedelmi kilátásait és az uniós vállalatok lehetőségeit; úgy véli, hogy az Európai Uniónak meg kellene erősítenie kereskedelmi kapcsolatait a világ más fontos gazdasági és politikai szereplőivel, különösen az Egyesült Államokkal, Kínával és Japánnal a meglévő együttműködési módok és eszközök felhasználásával és lehetőség szerinti kiterjesztésével;
30. Fejlesztési politika
– sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az alultápláltság a becslések szerint évente 2,6 millió gyermek halálát okozza, és – amennyiben nem kezelik ezt a kérdést – a következő 15 évben közel félmilliárd gyermeket fenyeget állandó életveszéllyel; sajnálja, hogy évente csupán körülbelül 410 millió eurót, vagyis a Bizottság fejlesztési segélyekre szánt 12 milliárd eurós teljes költségvetésének mintegy 3,4%-át fordítják közvetlen élelmezési fellépésekre; úgy véli, hogy az alultápláltság elleni erőfeszítéseknek multidiszciplináris jellegűnek kell lenniük, és több érdekelt bevonásával kell megvalósulniuk az érintett országok nemzeti prioritásainak függvényében;
– felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy külön vagyonkezelői alapot a fejlődő országokban tapasztalható alultápláltság problémájának kezelésére, és mozgósítsa a szükséges forrásokat az alultápláltság túlnyomó részét megelőzni képes alapvető fellépések végrehajtása érdekében, különös tekintettel a fogantatás és a kétéves kor közötti kritikus ezernapos időszakra, ideértve a szoptatás ösztönzését a szennyezett víz elkerülése érdekében, a kisgyermekek változatos táplálásának megfelelő bevezetését, az alapvető élelmiszerekkel való ellátás megerősítését és a vitaminpótlást; úgy véli, hogy egy ilyen vagyonkezelői alap lehetővé tenné a Bizottság és a tagállamok, valamint esetlegesen egyéb adományozók forrásainak egybegyűjtését és megtöbbszörözését, és láthatóbbá tenné az EU emberéletek megmentésére irányuló tevékenységét;
Intelligens szabályozás és hatékony végrehajtás
A kiadások intelligensebb, közös megközelítése
31. rámutat az intelligens szabályozás menetrendjén belüli „alkalmassági vizsgálatok” jelentőségére, és javasolja a Bizottságnak, hogy állapítson meg szigorúbb referenciaértékeket, és azokat a jobb végrehajtás érdekében integrálja egy évenkénti ellenőrzési rendszerbe;
32. felszólítja a Bizottságot,
hogy az alábbiak révén szorosan kísérje figyelemmel a pénzügyi tervezési eszközök alkalmazását:
– a kohéziós politika területén belüli, a 2007–2013-as programozási időszakra vonatkozó pénzügyi tervezési eszközökkel kapcsolatos tapasztalatok értékelése;
– kockázatértékelés biztosítása a különböző pénzügyi tervezési eszközök mérlegelésével;
– mechanizmusok kialakítása a tagállami jelentéstételi kötelezettségek érvényesítésére;
valamint vezessen be hatékony szankciós mechanizmust annak érdekében, hogy a Bizottság szükség esetén teljes körűen vállalhassa a felelősséget a költségvetés végrehajtásáért; ennek az alábbi elemeket kell magában foglalnia:
– a Bizottság által előírt pénzügyi korrekciókra vonatkozóan a nettó csökkentést szabállyá kell tenni;
– a nem támogatható kiadások végső kedvezményezettekkel való visszatéríttetése, amennyire csak lehetséges, hogy a nem támogatható kiadások következményeit a végső kedvezményezettek viseljék, ne pedig a tagállami adófizetők;
– annak biztosítása, hogy a szankciók teljes palettája (megszakítások, felfüggesztések, pénzügyi korrekciók és bírságok) álljon rendelkezésre, ideértve az EUMSZ 258. cikke szerinti kötelezettségeiknek tartósan eleget nem tevő tagállamokkal szembeni jogi lépéseket is;
Intelligensebb szabályozás
33. kéri a bürokratikus terhek 2015-ig történő 25%-os csökkentését; emlékeztet rá, hogy a tagállamoknak döntő felelősségük van, mivel gyakran helytelenül vagy túlzóan hajtják végre az uniós jogszabályokat, ami 40 milliárd eurós terhet jelent[2]; úgy véli, a jövőbeli jogszabályokat hatálybalépésük előtt körültekintően át kell világítani mind uniós, mind tagállami szinten, az új munkahelyek létrehozására és a vállalkozásokra – többek között a kkv-kra – gyakorolt hatásaik meghatározása céljából, továbbá hogy a kkv-tesztet sokkal szigorúbbá kell tenni és teljes körűen kell alkalmazni mind uniós, mind nemzeti szinten;
34. sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb igazítsa az uniós vívmányokat az EUMSZ 290. és 291. cikkéhez, továbbá ragaszkodik a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok következetes és Szerződés szerinti alkalmazásához; kéri a Bizottságot, hogy a hatásvizsgálatok javítása révén érjen el jelentős előrelépést a jogalkotás előtti szakaszban;
35. ezért felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a Bizottság 2012-es munkaprogramjában már említett alábbi javaslatokat, a többit pedig vegye fel 2013-as munkaprogramjába:
– a 2012-es bizottsági munkaprogram függőben lévő javaslatai, különös tekintettel a bankokra és hitelintézetekre vonatkozó válságkezelési mechanizmusra
– javaslatok a banki szolgáltatások integrálására vonatkozóan
– jogalkotási javaslat az úgynevezett lakossági befektetési csomagtermékekkel kapcsolatban
– javaslatok a lakossági banki szolgáltatások integrálására vonatkozóan az egész Európai Unióra kiterjedő pénzügyi piacban rejlő előnyök fogyasztók és felhasználók javára történő teljes körű kihasználása érdekében
– az adókijátszás és adócsalás elleni fellépésre irányuló javaslatok a héára összpontosítva, de a közvetlen adózással kapcsolatos adócsalásokkal szembeni intézkedéseket is meghatározva
– a szerzői jogok kollektív kezelésére irányuló javaslat
– a közösségi védjegyről szóló rendelet és a védjegyekre vonatkozó nemzeti jogszabályok közelítéséről szóló irányelv felülvizsgálata
– rövid távú cselekvés a társasági jogról szóló tizennegyedik – társaságok székhelyének határokon átnyúló áthelyezésére vonatkozó – irányelvvel, a fizetésképtelenségről szóló jogszabályokkal, a vállalatirányítással és az európai biztosító egyesületek statútumával kapcsolatban
– a vállalatcsoportokról szóló, kilencedik társasági jogi irányelv félidős felülvizsgálata – az európai társasági jog kodifikációja
– jogalkotási javaslat az alapvető banki szolgáltatásokról
– jogalkotási javaslat a negyedik vasúti csomagról
– az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata
– az egyenlő bérezéséről szóló irányelv felülvizsgálata
– javaslatok a munkahelyi váz- és izomrendszeri megbetegedésekkel, a rákkeltő anyagoknak és mutagéneknek való munkahelyi kitettséggel, a rászoruló személyek részére biztosított élelmiszerekkel, valamint a kiegészítő nyugdíjjogosultságok hordozhatóságával kapcsolatban
– a munkaidőről szóló irányelv felülvizsgálata
– jogalkotási javaslat az Európa Kulturális Fővárosaival kapcsolatos, 2019 utáni európai uniós fellépésről
– javaslat az fogyasztók számára az új személygépkocsik üzemanyag-fogyasztásával és szén-dioxid-kibocsátásával kapcsolatban nyújtott tájékoztatásról; javaslat az új személygépkocsik forgalmazása alkalmával a tüzelőanyag-fogyasztásról és CO2-kibocsátásról szóló vásárlói információk rendelkezésre állásáról szóló 1999/94/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre vonatkozóan
– jogalkotási intézkedésekre irányuló javaslat az éghajlatváltozás jövőbeni hatásaival kapcsolatos átfogó alkalmazkodási stratégia megalkotása érdekében, egy, az alkalmazkodásra vonatkozó megfelelő uniós szakpolitikai keret kidolgozásának céljával
– a dohánytermékekről szóló irányelvnek a gyártás, a kiszerelés és az árusítás tekintetében történő felülvizsgálata
– az új terápiákról szóló irányelv átdolgozása
– a nukleáris biztonságról szóló irányelv mielőbbi felülvizsgálata a stressztesztek megfelelő elemzése alapján
– a Kohéziós Alapra, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra (ERFA), az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra (EMVA) és az Európai Halászati Alapra (EHA) kiterjedő közös stratégiai keretre irányuló javaslatok a közös stratégiai kerethez tartozó ERFA-ra, Európai Szociális Alapra (ESZA), Kohéziós Alapra, EMVA-ra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az ERFA-ra, az ESZA-ra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletre irányuló javaslat mellékleteként
– az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló jövőbeni európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról folytatandó nyilvános vita eredményei, valamint a hatékonyság és a helyszíni reagálóképesség javítására irányuló fellépések
– a jelenlegi, 2007–2013-as többéves pénzügyi keret kohéziós politikára szánt, de állítólag még el nem költött előirányzataira irányuló javaslatok
– a terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló rendszer jogi és technikai keretére irányuló javaslat
– a határregisztrációs rendszer létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslat
– javaslatok bizonyos anyakönyvi okmányok joghatásainak kölcsönös elismerésére, a Róma II. rendelet módosítására irányuló javaslat a személyiségi jogokra/rágalmazásra alkalmazandó jogszabályokra vonatkozóan
– javaslat a határokon átnyúló közlekedési balesetekre vonatkozóan
– a közös uniós közigazgatási jogra irányuló javaslat
– jogalkotási intézkedések az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítése és a KBVP-missziók szolgálatában álló képességek európai ellátásbiztonságának garantálása érdekében
– külön vagyonkezelői alapra irányuló javaslat a fejlődő országokban tapasztalható alultápláltság problémájának kezelése és az alultápláltság túlnyomó részét megelőzni képes alapvető fellépések végrehajtásához szükséges források mozgósítása érdekében
– a 2004/2003/EK rendelet módosítására irányuló javaslat az európai szintű politikai pártok uniós jog szerinti jogi személyiséggel való ellátása és egy, kizárólag az európai pártok és alapítványok finanszírozásának szentelt és ahhoz szabott új cím költségvetési rendeletbe való felvétele érdekében;
36. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.