ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság 2013. évi munkaprogramjának előkészítéséről
27.6.2012 - (2012/2688(RSP))
az eljárási szabályzat 35. cikkének (3) bekezdése alapján
Emilie Turunen a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0346/2012
B7‑0348/2012
az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság 2013. évi munkaprogramjának előkészítéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság 2012. évre szóló munkaprogramjáról szóló bizottsági közleményre (COM(2011)777),
– tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti, 2010. október 20-án jóváhagyott új keretmegállapodásra és különösen annak IV. mellékletére,
– tekintettel a parlamenti bizottságokkal folytatott rendszeres párbeszéd kimenetelére,
– tekintettel eljárási szabályzata 35. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel a jelenlegi gazdasági, szociális és környezeti válság minden eddiginél határozottabb európai vezetést és erősebb uniós szintű integrációt igényel;
B. mivel a válságból nem lehet tartósan kilábalni azokra a politikákra támaszkodva, amelyek a válsághoz vezettek; mivel ideje lenne átgondolni modellünket, és egy olyan szélesebb politikai elképzelést megvalósítani, amely az embereket és a környezetvédelmet helyezi a politikaalkotás középpontjába, és amelynek célja a jólét és a legjobb lehetőségek biztosítása mindenki számára,
C. mivel a Bizottság munkáját az előttünk álló fontos kihívások tükrében kell értékelni; e kihívások közé tartozik elsősorban a hármas válság leküzdése, a közösségi módszer védelme, az Európai Unió által az emberi jogok, a fejlesztés, a kereskedelem és a külpolitika területein megvalósított politikai fellépések révén játszott globális szerep meghatározása, valamint egy olyan Európai Unió kialakítása, amely demokratikusabb, a lakosok számára hozzáférhető, védi a polgárok jogait, valamint biztosítja az átláthatóságot és a demokratikus ellenőrzést – és ezek megvalósításához új ötletekre és határozott fellépésekre van szükség,
Válságkezelés
1. hangsúlyozza, hogy egy mélyebb és teljesebb gazdasági és monetáris unióhoz vezető erős és egyértelmű elkötelezettség, illetve „útiterv” együtt alkotják a közös pénznem túléléséhez szükséges feltételeket, amelyek hiteles útvonalat jelölnek ki a bankunió, valamint egy erősebb demokratikus legitimációra épülő, nagyobb költségvetési és politikai integráció felé;
2. hangsúlyozza, hogy e célból azonnal szükség van egy olyan konkrét intézkedésre, amely az euróövezet belföldi bankok és államaik közötti negatív visszacsatolási lánc megtörését célzó bankuniójának felépítésére irányul; sürgeti a Bizottságot, hogy néhány hónapon belül terjesszen elő új jogszabályokra irányuló javaslatcsomagot, amellyel ki kell egészítenie munkaprogramját, beleértve többek között az alábbiakat:
– közös felügyeleti hatóság, legalább a rendszerszintű bankokra vonatkozó legfelsőbb döntéshozatali jogkörökkel, függetlenül attól, hogy a bankok belföldiek vagy határon átnyúlóak;
– a betétesek bizalmának erősítését és a betétek rövid idő alatti kivételének elkerülését célzó közös betétbiztosítási rendszer;
– közös bankszanálási hatóság a rendszerszintű lényeges és határokon átnyúló intézmények vonatkozásában, amelyeket olyan közös szanálási alapokkal kell támogatni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy megbirkózzanak a rendszerszintű vészhelyzetekkel, és amelyeket a bankok maguk finanszíroznak az adózókra háruló költségterhek lehető legnagyobb mértékben történő megosztása és korlátozása érdekében;
– az összes bank prudenciális felügyeletére, valamint egy külön makroprudenciális keretre vonatkozó egységes szabálykönyv a további pénzügyi széttöredezettség megállítására;
– az euróövezet strukturális reformjára vonatkozó jogalkotási javaslat, amely hatékony védőpajzzsal látja el a reálgazdaságnak nyújtott legfontosabb banki szolgáltatásokat a pénzpiacokon zajló spekulatív tevékenységekkel szemben, és amelyek célja az ún. „bukáshoz túl nagy/komplex intézmények” megszüntetése;
– az „azonos kockázat, azonos szabály” elvén alapuló szabályozási keret, amely biztosítja, hogy nem bankként működő, azonban banki tevékenységhez hasonló műveleteket végző és a bankokkal együttműködő szervezetek ne kerüljenek ki a szabályozás alól;
– a bankok pénzügyi helyzetét vizsgáló hiteles és szabályos stresszteszt elvégzése, amely a problémák korai beazonosítását és a beavatkozás hatékony tervezését segíti elő;
3. kéri a Bizottságot, hogy rövid távú áthidaló intézkedésként tegye egyértelművé azokat a jogi és gyakorlati szabályokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a pénzügyi stabilitásuk kapcsán komoly nehézségeket tapasztaló vagy ezáltal fenyegetett tagállamok meggyengült hitelintézeteit közvetlenül újratőkésítsék az ESM révén, illetve hogy az ESM bankengedélyt kaphasson;
4. sürgeti a Bizottságot, hogy határozzon meg szigorú feltételeket versenypolitikai eszközök keretében azon intézmények számára, amelyek kedvezményezettjei voltak a válság kapcsán nyújtott állami támogatásoknak, valamint az EKB likviditási hiteleknek;
5. úgy véli, hogy az Európai Parlament „kettős csomag” kapcsán kialakított álláspontjával összhangban közös adósság korlátozott formában történő kialakítása szükséges a Gazdasági és Monetáris Unió fenntarthatóságának biztosításához, amely megfelelő kormányzati biztosítékokkal a teljes körű eurókötvények irányába tett első lépés lenne; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjesszen elő javaslatot egy európai törlesztési alap létrehozásáról, valamint közös rövid futamidejű kötvény euróbankjegyek formájában történő kibocsátásáról a spreadek csökkentése, a tagállamoknak a pánik által kiváltott negatív externáliáktól és az állam- és a bankválság közötti negatív visszacsatolási lánctól való megvédése céljából;
6. úgy véli, hogy az euróövezetben uralkodó jelenlegi recessziós spirál a Bizottság részéről határozottabb fellépést követel annak érdekében, hogy az uniós költségvetési szabályokba beágyazott rugalmassági tényezők, amelyek a költségvetési konszolidáció érdekében súlyos gazdasági visszaesés esetén külön utat tesznek lehetővé, teljes körű és proaktív kihasználásra kerüljenek; ugyanezen szellemben sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatcsomagot a fenntartható növekedésre vonatkozó kezdeményezés keretében az Európai Parlamentnek a „kettős csomagra” vonatkozó állásfoglalásával összhangban, amelynek célja a hosszú távú befektetések ösztönzése az európai gazdaság ökológiai átalakítására vonatkozó strukturális reformok kiegészítése, valamint a zöld gazdaságban végrehajtott nagyarányú munkahelyteremtéssel megvalósított fellendülés;
7. hangsúlyozza, hogy egy ellenállóbb EMU-nak sürgős jelleggel szüksége van a túlzott makrogazdasági egyensúlyhiányok folyamatos és szimmetrikus csökkentésére; nagy várakozással tekint a Bizottság által előirányzott, e témában készülő tanulmány elé, amely arról fog szólni, hogy a költségvetési többlettel rendelkező országok hogyan tudnának hozzájárulni az egyensúly átfogó helyreállításához; várakozással tekint a makrogazdasági egyensúlyhiányok megerősített eredménytáblájára, amelyet 2015-re kell megvalósítani, és amely a várhatóan olyan új jelzőszámokat fog tartalmazni, amelyek a makrogazdasági egyensúlyhiányok és a pénzügyi ágazatban zajló fejlemények közötti kapcsolatra világítanak rá;
8. hangsúlyozza, hogy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló bizottsági közlemény Bizottság által történő nyomon követésének az uniós adójog konkrét változásaiban kell megnyilvánulnia azért, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyeket a cégek használnak az adók elkerülése végett; hangsúlyozza továbbá, hogy az adóparadicsomokról szóló (várt) közlemény nyomon követésének átfogó jogalkotási javaslatokban kell megnyilvánulnia, amelyek foglalkoznak az adóparadicsomok adóelkerülésben játszott szerepének valamennyi aspektusával; kéri a Bizottságot, hogy alaposan ellenőrizze azon tagállamok részvételét, amelyek jelezték részvételi szándékukat a pénzügyi tranzakciós adó létrehozására vonatkozó megerősített együttműködésben az EUMSZ 331. cikkének rendelkezéseivel összhangban;
9. felhívja a Bizottságot, hogy valamennyi javaslatában biztosítson kiemelt szerepet az EUMSZ 9. cikkének és vegye figyelembe a foglalkoztatás magas szintjének ösztönzésével, a megfelelő szociális védelem biztosításával, a szociális kirekesztés elleni küzdelemmel, valamint a magas szintű oktatással, képzéssel és az emberi egészség védelmével kapcsolatos követelményeket, és ezáltal terjesszen elő az európai szemeszterrel kapcsolatos ajánlásokat, valamint a pénzügyi és gazdasági válságra vonatkozó jogszabályokat; felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő az országspecifikus ajánlásokat, valamint az éves növekedési jelentést, amelyek lefedik az Európa 2020 stratégia valamennyi célkitűzését;
10. felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az ifjúsági garanciáról és a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló (tervezett) tanácsi ajánlásokat, valamint hozzon jogalkotási intézkedéseket a fiatalkorúak foglalkoztatásának növelésére és a közösségi finanszírozás ez irányba történő terelésére tekintettel;
11. üdvözli az „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című dokumentumban bemutatott bizottsági álláspontot, amely elismeri egy környezetbarát, erőforrás-hatékony gazdaságba való átmenet szükségességét, és örömmel tölti el, hogy a munkahelyteremtés irányába tett szakpolitikai változások annyi idő után megvalósulnak; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a legfontosabb foglalkoztatási intézkedéseket és segítse elő a zöld gazdaságban megvalósított foglalkoztatás kiemelt helyen való integrálását a nemzeti munkahely teremtési tervekbe, illetve támogassa az erőforrás-hatékonyságba és a megújuló energiába történő befektetéseket;
Intelligens, fenntartható és inkluzív Európai Unió
12. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a munkaidőről szóló irányelv felülvizsgálatáról arra az esetre, ha a szociális partnerek közötti tárgyalások zátonyra futnának;
13. felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjessze elő – ha erre nem kerül sor már 2012-ben – a 2013–2020 közötti egészségügyi és biztonsági stratégiát, ahogyan azt az egészségre és a munkabiztonságra vonatkozó, 2007-2012 közötti európai stratégia középtávú értékeléséről szóló európai parlamenti Delli-jelentés kérte (2011/2147);
14. úgy véli, hogy a válságból lehetőséget kellene kovácsolni, hogy társadalmi fejlődési modellünket egy rendkívül hatékony, megújuló energiaforrásokon alapuló és az éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaság felé vezessük; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság terjesszen elő konkrét politikai javaslatokat az üvegházhatást okozó gázok - megújuló energiák - energiahatékonyság jelenlegi hármas pillérén alapuló, 2030-as energia- és éghajlatcsomagra;
15. azt várja, hogy a Bizottság javasoljon átfogó jogalkotási intézkedést 2013-ra az erőforrás-hatékonyság és az éghajlatra vonatkozó intézkedések terén azáltal, hogy javaslatot tesz az erőforrások használatának abszolút csökkentésére, a nehéz haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére, a környezetbarát tervezésről szóló irányelv és a levegőminőségi politikák felülvizsgálatára, valamint az erőfeszítések megosztására vonatkozó döntések kiigazítására;
16. erőteljes kritikával illeti a Bizottságot, mivel még mindig nem terjesztett elő jogalkotási javaslatokat vagy felülvizsgálatokat, noha azt 2011-ben vagy még azelőtt bejelentették, illetve azok tekintetében kötelezettséget vállaltak a környezetvédelmi politika terén, mégpedig a légi közlekedés által kibocsátott nitrogén-oxidok, a zajszabályozás, a gépkocsik üzemanyag-fogyasztására és szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó fogyasztói tájékoztatás, a genetikai erőforrásokhoz és az előnymegosztáshoz való hozzáférés, valamint a nanoanyagok szabályozási megfontolásai kapcsán; ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy a Bizottság terjessze elő a 2012-re bejelentett valamennyi jogalkotási javaslatot, mégpedig a dohánytermékekről szóló irányelv felülvizsgálatával, a tengeri szállítás során keletkező kibocsátással, a fluorizált, üvegházhatású gázok csökkentésével, illetve a személygépkocsik és kisbuszok szén-dioxid-kibocsátásának 2020-ra történő csökkentésével kapcsolatos bejelentett csomagot;
17. továbbra is szilárd meggyőződése, hogy az atomenergiának nincs jövője a fenntartható energiák mellett, miközben hangsúlyozza a legszigorúbb biztonsági előírások betartásának szükségességét az atomenergia-termelés fokozatos leállításának ideje alatt; ragaszkodik ahhoz, hogy ennek a leállítási folyamatnak a legveszélyesebb atomerőművekkel kell kezdődnie; a demokratikus folyamat főként együttdöntési eljáráson keresztüli elmélyítésére szólít fel a nukleáris jellegű kérdésekben, mint ahogy minden más energiaforrás esetében is ez történik;
18. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő a klónozott állatokból és azok utódaiból készült élelmiszerek forgalomba hozatalának megtiltására irányuló jogalkotási javaslatot, valamint készítsen az új élelmiszerekről szóló, új jogalkotási javaslatot, amelyben figyelembe veszi a korábbi (kudarcot vallott) jogalkotási eljárás során kifejezett parlamenti álláspontot; továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy a Környezetvédelmi Tanács 2008. december 4-i következtetéseivel összhangban biztosítsa a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról szóló irányelv rendelkezéseinek megfelelő végrehajtását, különös tekintettel a környezeti kockázatértékelésre vonatkozó követelményekre;
19. úgy véli, hogy genetikailag előállított árukkal kapcsolatos jogokba való beavatkozás, különösen a mezőgazdaságban a növények és állatok hagyományos szaporítási technikáihoz használt szabadalmazás révén ellentétes az európai és globális élelmiszer-biztonsággal, mivel a földi élelmiszertermelő rendszerünk alapját képező genetikai állomány szabadon tartásával és tenyésztésével, illetve az azzal szabadon való kereskedéssel kapcsolatos évezredes szokásokat korlátoz;
20. sürgeti a Bizottságot, hogy határozottan álljon ki azon legfontosabb javaslatai mellett, amelyek a közös mezőgazdasági politikának a bizottsági erőfeszítéseket a status quóra szorító tagállami és tanácsi kezdeményezésekkel szemben álló reformjáról szólnak, továbbá ösztönzi arra, hogy bővítse a gazdáknak nyújtott közvetlen kifizetések ökológiai és társadalmi feltételrendszerének hatókörét és hatékony végrehajtását annak érdekében, hogy a gazdálkodási és élelmiszertermelő rendszereket fenntarthatóbbá tegyék az egész EU-ban; emlékeztet arra, hogy az egészséges, masszív és ellenálló ökoszisztémák olyan alapot képeznek, amelyre fenntartható növekedés épül, különösen az élő rendszereken és természetes erőforrásokon alapuló ágazatokban;
21. támogatja a Bizottság azon javaslatát, hogy határozzák meg a közvetlen kifizetések maximumát és vezessék be ezen kifizetéseknek a foglalkoztatási és környezetvédelmi teljesítményhez való kötését; ragaszkodik ahhoz, hogy a munkaprogram részeként a Bizottság kezdeményezze, hogy végérvényesen megszűnjenek azon export-visszatérítési eszközök, amelyek nem állnak összhangban az uniós fejlődés céljaival;
22. nem hajlandó igénybe venni sem a mezőgazdasági ágazatban uralkodó válságra szolgáló tartalékot, sem a gazdálkodók rendelkezésére álló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot, ami azt jelentené, hogy az Európai Unió ezen alapokat a negatív szabadkereskedelmi megállapodások kompenzációjaként fogná fel; hangsúlyozza, hogy a Bizottság részéről átfogó megközelítésre van szükség a mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos politikákban, beleértve a kereskedelmet, a környezetvédelmet, a fejlesztést - továbbá az egy ágazatban elért vagy elősegített eredmények nem állhatnak ellentmondásban egy másik ágazat eredményeivel, illetve azok nem olthatják ki egymást; átfogó megközelítésre van szükség abból a célból, hogy a vidéki gazdaságokat felrázzák, a gazdálkodók tovább gazdálkodhassanak, mégpedig fenntartható módon, a hosszú távú élelmiszer-biztonság és költségvetési hatékonyság érdekében;
23. üdvözli a Bizottság kezdeményezését, hogy bővítse a gazdálkodók, a fogyasztók és a civil társadalom közötti, alulról felfelé irányuló partnerség hatókörét azáltal, hogy a LEADER módszert valamennyi strukturális alap hangsúlyos részévé teszi; figyelmezteti azonban a Bizottságot, hogy ne adja fel azt az elvet, miszerint a KAP költségvetésének bizonyos százalékát ezen partnerségek fejlesztésére, valamint konkrét környezetvédelmi intézkedésekre különítse el azért, hogy megvalósulhasson a gazdálkodás fenntartható és integrált rendszerekké történő szükséges átalakítása, amelyek megfelelnek az olyan kihívásoknak, mint az éghajlatváltozás, illetve a biodiverzitás csökkenése, a talaj termékenységének és a víz minőségének a romlása;
24. már várja, hogy a Bizottsággal és a Tanáccsal együttműködve sor kerüljön a közös halászati politika alapos és radikális reformjára, és ösztönzi a Bizottságot, hogy ne térjen el attól az elsődleges célkitűzésétől, hogy a halállományt bőséges, a legnagyobb fenntartható hozamot biztosító szint felett tartsa; aggodalmát fejezi ki a halászati jog privatizációjának a halállomány és a halászközösségek tekintetében tapasztalható következményei miatt; emlékeztet arra, hogy a fellendülési tervek egy fenntartható halászati politika elengedhetetlen részét képezik és sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a 43. cikk (2) bekezdése a javaslatainak jogalapja, illetve hogy korlátozza a 43. cikk (3) bekezdésének használatát azokra a javaslatokra, amelyek szigorúan csak a halászati lehetőségek kialakítására és elosztására vonatkoznak;
25. ragaszkodik ahhoz, hogy a kohéziós jogalkotási csomag végrehajtási intézkedései a kohéziós politika környezetbarátabbá tételére koncentráljanak és teljes mértékben tiszteletben tartsák a partnerség és a többszintű kormányzás elveit;
26. üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy új javaslatot készít annak megkerülése érdekében, hogy a Tanács meggátolja az EU Szolidaritási Alapjának működését;
27. sürgeti a Bizottságot, hogy javasoljon egy negyedik vasúti csomagot, amely erőteljes lökést ad egy egységes vasúti térség fejlesztésének a finanszírozás, az interoperabilitás, az utasjogok, a határokon átnyúló utazásokra szóló jegyek, a tájékoztatás és a szolgáltatások tekintetében;
28. ösztönzi a Bizottságot, hogy vonja vissza a repülőterekről szóló csomagból a repülőtereken végzett földi szolgáltatások kezeléséről szóló rendeletre irányuló javaslatát;
29. kéri, hogy a Bizottság a közúti közlekedésről szóló csomagra vonatkozó javaslataiba építse bele a teljes közúti hálózatra vetített külső költségek internalizálásának első lépéseit;
30. kiemeli az egységes piaci intézkedéscsomag stratégiai relevanciáját a fenntartható és inkluzív növekedés, valamint az egységes piaci intézkedéscsomag második kiadásának kiegyensúlyozott megközelítése érdekében, amely kellően figyelembe veszi a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziókat egyaránt;
31. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítani kell a kkv-k, valamint a mikrovállalkozások hozzáférését a közbeszerzésekhez, így többek között az elektronikus közbeszerzés irányába történő átmenet összefüggésében; a szolgáltatásokról szóló irányelv tényleges hatásának megfelelő vizsgálatára szólít fel, nemcsak a növekedés, hanem a foglalkoztatás és a szolgáltatásnyújtás minőségének tekintetében is; az általános termékbiztonsági irányelv felülvizsgálata kapcsán felszólít a piaci felügyelet megerősítésére;
32. úgy véli, hogy a kiszolgáltatott fogyasztók védelmének prioritást kell élveznie a fogyasztókra vonatkozó kérdések között, különösen a fogyasztói hitel és az internetes szerencsejáték vonatkozásában; hatékony, megfizethető és hozzáférhető kollektív jogorvoslati mechanizmus megvalósítására szólít fel Európa valamennyi fogyasztója számára;
33. a többéves pénzügyi keret szerinti kutatási és innovációs csomagok elfogadása és végrehajtása során a Bizottság az alábbiakra szólít fel:
– a versenyképességi célkitűzések, valamint az uniós polgárok és a társadalom egésze számára nyújtott előnyök közötti egyensúly erősítése,
– az ismeretek előállításából és átadásából származó legszélesebb értelemben vett előnyök biztosítása nyílt innováció és nyílt hozzáférést biztosító politikák révén,
– nem technológiai és nem kereskedelemorientált tevékenységek beiktatása,
– az olyan társadalmi szereplők, mint a civil társadalmi szervezetek és a kkv-k részvételének elősegítése,
34. hangsúlyozza továbbá, hogy a PPP-k nem működhetnek tovább zárt üzletekként és felszólítja a Bizottságot, hogy végezze el a PPP-k alapos vizsgálatát annak érdekében, hogy olyan irányítási és menedzsmentkereteket hozzon létre, amelyek ösztönzik a társadalmi szereplők széles körű részvételét, elősegítik a kkv-k részvételét és kiiktatják az összeférhetetlenséget,
35. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az elektronikus kommunikációra vonatkozó szabályozási keret végrehajtását és különösen az EU-ban a hálózatsemlegesség jelenlegi állását, főként ezen elv megsértésének eseteire figyelemmel;
36. felszólítja a Bizottságot, hogy a közösségi védjegyről szóló rendelet és irányelv felülvizsgálatáról szóló javaslatok elkészítése során, amelyek közelítenek a védjegyekre vonatkozó nemzeti jogszabályokhoz, vegye figyelembe azokat a jogi problémákat, amelyek az ACTA megállapodást övező viták során kerültek napvilágra;
37. sürgeti a Bizottságot, hogy ne halogassa tovább a jogkezelésről szóló javaslatot, amely 2012. júniusban még mindig tervezési stádiumban volt, az áruk és szolgáltatások egységes európai piacon történő, határokon átnyúló mozgásának megkönnyítése, valamint a közös jogkezelő szervezetek jó működésének biztosítása érdekében;
38. úgy véli, hogy a férfiak és nők számára biztosított egyenlő bér elvének alkalmazására vonatkozó hatályos jogszabályok nem hatékonyak és végrehajthatatlanok; sürgeti a Bizottságot, hogy terjessze elő a jelenlegi jogszabályok felülvizsgálatát, ahogy azt a Parlament 2012. március 13-i állásfoglalásában kérte;
39. felhívja a Bizottságot, hogy indítson átfogó stratégiát a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem jegyében a Stockholm Programban ígérteknek megfelelően, illetve ahogyan azt a Parlament több állásfoglalásában, legutóbb pedig 2011 áprilisában a Svensson-jelentésben kérte; megismétli annak szükségességét, hogy a Bizottság terjesszen elő jogalkotási büntető jogi eszközt a nemi alapú erőszakkal szembeni küzdelem jegyében;
40. felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot a különböző szabadságtípusokra (apasági, örökbefogadási, gondozási és gyermekgondozási szabadság) a szakmai, a családi és a magánélet jobb összeegyeztethetősége érdekében, ami egyúttal feloldhatná a Tanácsban az anyasági szabadság kapcsán kialakult patthelyzetet;
41. üdvözli a nemek közötti egyensúly tőzsdei vállalatok igazgatótanácsában történő javítására irányuló bizottsági jogalkotási javaslatot, és rámutat, hogy a nemek közti egyenlőség kulcsfontosságú az EU növekedése és versenyképessége szempontjából;
42. hangsúlyozza a kultúra és az oktatás terén a többéves programok következő generációjára vonatkozó jogalkotási eljárások sikeres lezárásának fontosságát, és ebben az összefüggésben rámutat az Európa a polgárokért elnevezésű programhoz választott jogalapot övező vitákra; ragaszkodik ebben a keretben a kulturális és nyelvi sokszínűség biztosításához minden új szövegben, illetve programban azért, hogy előtérben maradjon a művészek és alkotók kulcsszerepe, különös tekintettel online munkájukra, valamint támogatja az Europeana fejlesztését, mind a szabályozási keret, mind a finanszírozás szempontjából;
43. üdvözli a Bizottság azon bejelentését, miszerint két javaslatot terjeszt elő az európai politikai pártokról azért, hogy azokat jogi személyiséggel lássa el az uniós jogban, és hogy kiigazítsa a pénzügyi szabályokat a Szerződések alapján meghatározott feladataik végrehajtásával kapcsolatos konkrét szükségleteknek megfelelően; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a Szerződések őreként érdekeltnek kell lennie az intézmények közötti együttműködésben az uniós jog végrehajtása során előforduló lehetséges jogsértések kivizsgálása és orvoslása érdekében, és felhívja a Bizottságot, hogy játsszon konstruktív szerepet abban, hogy az intézmények egyezségre jussanak egymás között a Parlament EUMSZ 226. cikke alapján fennálló vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó rendelkezések megerősítése érdekében;
44. felhívja a Bizottságot, hogy határozottan lépjen fel a schengeni vívmányok védelmében, tartsa fenn a schengeni értékelési mechanizmusról szóló javaslatot, valamint a Schengeni Határellenőrzési Kódex módosítására vonatkozó javaslatot, amelyek megőrzik és fejlesztik az EU-t, mint belső határok nélküli térséget, valamint a döntéshozatalban megjelenő európai megközelítést; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tartsa fenn a két javaslathoz választott jelenlegi jogalapot, és teljes mértékben vegye figyelembe az Európai Parlamentet a Schengeni Határellenőrzési Kódex terén társjogalkotóként megillető előjogokat;
45. kéri, hogy az uniós határigazgatási politika teljes mértékben tartsa tiszteletben az alapvető jogokat, a menekültügyi vívmányok alkalmazását és a szabad mozgáshoz való jogot; kéri, hogy egy intelligens határrendszer kialakítása maradéktalanul vegye figyelembe és tartsa tiszteletben a szükségesség, az arányosság elvét, valamint az egyén magánélethez való jogát;
46. olyan belépési-kilépési rendszert kér, amely biztosítja és megkönnyíti az emberek külső határokon át történő szabad mozgását, illetve az Európai Uniót nyílt és hozzáférhető térségként tartja fenn, illetve fejleszti; sajnálattal töltik el a felügyelet és ellenőrzés határigazgatási rendszere kapcsán zajló fejlemények, amelyek mindenképpen korlátozzák vagy csorbítják az Unió külső határain átkelő emberek magánélethez és testi épséghez fűződő jogát; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az uniós alapvető jogokból eredő kötelezettségeket;
47. várja az Európai Unió Alapjogi Ügynökségéről (FRA) szóló rendelet felülvizsgálatát abból a célból, hogy azt összhangba hozzák a Lisszaboni Szerződéssel és megerősítsék az FRA szerepét, valamint függetlenségét, figyelembe véve az EP-nek a kérdésben kialakítandó javaslatait; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen eleget azon kötelezettségvállalásának, miszerint valamennyi jogalkotási javaslatot alapjogi szempontból hatásvizsgálatnak vet alá;
48. olyan uniós bűnüldözési politikát kér, amely összhangban áll az uniós alapjogokból eredő kötelezettségekkel és politikákkal, a bűnmegelőzésre és a társadalmi munkára koncentrál, miközben elmozdul a végrehajtás- és a felügyeletközpontú projektek irányából, valamint kiemelt helyen kezeli azon pénzügyi, gazdasági és környezeti bűncselekmények elleni harcot, amelyek a leginkább sújtják a mindennapi embereket és aláássák az EU-ba vetett bizalmukat a jelenlegi válságban;
49. felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon jogalkotási intézkedéseket jogsegélyre a büntetőügyekben gyanúsítottak és vádlottak, valamint a büntetőeljárásban előzetes letartóztatásban lévő személyek számára a büntetőügyekben zajló igazságügyi együttműködésbe vetett bizalom megerősítése érdekében;
50. üdvözli a Bizottság adatvédelmi csomagját; sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést olyan átfogó szabályok elfogadásának biztosítására, amelyek megfelelnek az alapvető jogokból eredő uniós kötelezettségeknek;
Európa a világban
51. kiemeli annak fontosságát, hogy javítani kell a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatát, amit jobban össze kell kapcsolni a kritériumokkal, továbbá átláthatóvá, nyílttá és kölcsönösen elszámoltathatóvá kell tenni; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen új, meggyőző és hiteles erőfeszítéseket a bővítési folyamat újraélesztése tekintetében, hogy bővítéspolitikai feltételei között továbbra is biztosítson prioritást a konstruktív politikai párbeszédnek, a jogállamiság konszolidációjának, beleértve a véleménynyilvánítás szabadságának és a kisebbségi jogok védelmének biztosítását, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni hatékony harcot, a bírói szervek hatékonyságának és függetlenségének javítását, az adminisztratív kapacitások és az archívumok javítását a közösségi vívmányokkal kapcsolatos jogszabályok végrehajtása terén, az etnikumok és vallások közötti feszültségek megszüntetését, a menekültek és a lakhelyüket elhagyni kényszerülők helyzetének kezelését, valamint a függő kétoldalú kérdések megoldását;
52. üdvözli az emberi jogok és a demokrácia kapcsán kialakított uniós stratégia elfogadását, amelynek célja, hogy az uniós emberi jogi politikába több koherenciát, következetességet, hatékonyságot és láthatóságot vigyen; elkötelezettséget kér egy emberi jogokról szóló intézményközi nyilatkozat mellett, amelyet a lehető leghamarabb el kellene készíteni; támogatja különösen a Bizottságot, az EKSZ-t és a tagállamokat magában foglaló uniós cselekvési terv elfogadását; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa annak teljes körű végrehajtását, mégpedig nagyobb politikai koherencia azáltal történő megvalósításával, hogy az összes megállapodást megelőzően, illetve ez ezen tárgyalások alatt elvégzett emberi jogi hatásvizsgálatokat szisztematikus vizsgálatnak vetik alá; kifejezi azon eltökéltségét, hogy teljes mértékben kihasználja az EUMSZ 218. cikkét, amely szerint a Bizottság köteles tájékoztatni a Parlamentet a nemzetközi megállapodásokról folytatott tárgyalásokról azok valamennyi szakaszában;
53. úgy véli, hogy a megújított európai szomszédságpolitikának megfelelően meg kell valósítania azon kötelezettségvállalását, amelynek célja, hogy hiteles partnerséget alakítson ki a társadalmakkal és e tekintetben támogatja az azon uniós cselekvési terv keretében hozott határozatot, amely az ez irányú fellépésre vonatkozik a harmadik országok civil társadalmai kapcsán, többek között helyi szinten is; megismétli arra irányuló támogatását, hogy intézményesített civil társadalmi konzultációt és nyomon követési mechanizmust kell létrehozni az ENI és minden más eszköz, politika és stratégia számára;
54. felhívja Bizottságot, hogy az EKSZ-szel és az Európai Parlamenttel együttműködésben dolgozzon ki megfelelő és konkrét nyomon követési programokat az uniós választási megfigyelő missziók jelentéseire vonatkozóan, biztosítva azt, hogy ezek a nyomon követési programok az esetleges fejlesztési programokhoz is kapcsolódjanak;
55. prioritásként kezeli, hogy a Bizottság értékelje a világ nagy részével kétoldalú, mélyreható szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére irányuló politikáját a hosszú távú, egész EU-ra kiterjedő iparpolitika perspektívájában;
56. az a véleménye, hogy egy egész EU-ra kiterjedő iparpolitika keretében zajló kereskedelempolitikának hozzá kell járulnia az európai termelés értékének megerősítéséhez, különösen a fenntarthatósági szabályok javítása, a környezetbarát technológiák gyorsabb piacra lépésének megkönnyítése, valamint a meg nem újuló és ritka nyersanyagok egyre nagyobb helyettesítése révén; sürgeti a Bizottságot, hogy kereskedelempolitikáját olyan hosszú távú stratégiára alapozza, amely pontosabban meghatározza, hogy az EU-ban mely iparágakat kell fejleszteni vagy fenntartani a következő 30 évben, és hogy melyeknek kell majd esetlegesen komoly nehézségekkel szembenézniük, mindezt annak érdekében is, hogy elősegítse a szociális partnerek és a polgárok közötti nyílt és tisztességes vitát Unió-szerte, és hogy előkészítse a hosszú távú szerkezetátalakítási és átképzési folyamatot a veszélyeztetett ágazatok és munkavállalóik számára;
57. hangsúlyozza, hogy le kell vonni a következtetéseket a pénzügyi, gazdasági, éghajlati, élelmiszer- és energiaválságból a globális kereskedelmi szabályok reformja érdekében, ideértve a szociális és környezeti dömping megoldását célzó kereskedelmi védelmi eszközök reformját is;
58. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kereskedelem területén lemaradások és folyamatos nehézségek tapasztalhatók a Lisszaboni Szerződéshez történő igazodás terén; sajnálattal tölti el, hogy az általános preferenciális rendszer felülvizsgálata és a gazdasági partnerségi megállapodásokat alá nem író AKCS-országok piacra jutásáról szóló, függőben lévő rendelet nem tartja tiszteletben a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvét és a fejlődő országok érdekeit és aggályait;
59. felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg új opciókat a nemzeteken átívelő cégek és a kapcsolódó vállalkozások szociális és környezetvédelmi jogokkal kapcsolatos felelősségére vonatkozó szabályok és a végrehajtás lehetséges eszközei megerősítésére, különösen a nyersanyag-kitermelést végző iparágak keretében;
60. tájékoztatást kér a fejlődő országokkal és a régiókkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások által az emberi jogok, valamint a politikák fejlesztési célú koherenciájának előmozdítására gyakorolt hatásról, valamintaz ezen országokban az élelmiszerhez való hozzájutásra és az élelmiszer-biztonságra gyakorolt hatásaikról;
61. aggodalmát fejezi ki a tekintetben, hogy a szegény országokban a génmódosításon alapuló technológiák elterjednek; úgy véli, hogy az élelmiszer-biztonság megvalósítása érdekében az EU-nak inkább a fenntartható mezőgazdasági termelésbe kellene beruháznia és tartózkodnia kellene attól, hogy ösztönözzön vagy pénzügyileg támogasson a biotechnológia fejlesztésével kapcsolatos projekteket;
62. ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy szükség van olyan, jogilag kötelező erejű fenntarthatósági kritériumok kidolgozására, amelyek megelőzik a biomassza energetikai célú felhasználásából és termeléséből eredő káros éghajlati, környezeti és társadalmi hatásokat;
Teljesítés
63. hangsúlyozza, hogy korlátozott mérete ellenére az uniós költségvetés erőforrásokat tömörít, katalizátorként működik és méretgazdaságosságot biztosít, valamint határokon átnyúló hatásokat idéz elő, amelyek célja, hogy közösen kialakított uniós politikai célkitűzésekhez vezessenek; határozott meggyőződése, hogy az uniós költségvetés egy rendkívül erős eszköz arra, hogy a stratégiai beruházások európai hozzáadott értékkel gazdagodjanak; ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós költségvetésbenúj saját forrásokat kell bevezetni az Európa 2020 stratégia, valamint a Lisszaboni Szerződésben megállapított új hatáskörök megfelelő finanszírozása érdekében, és rámutat, hogy ez csökkentené az uniós költségvetésbe teljesített nemzeti befizetéseket, ami viszont nemzeti szinten megkönnyítené a költségvetési konszolidációt;
64. kitart az Európai Parlament azon készsége és hajlandósága mellett, hogy tárgyaljon a többéves pénzügyi keretről (2014–2020), de emlékeztet a többéves pénzügyi keretről kialakított álláspontjára, amely szerint nem áll készen arra, hogy hozzájárulását adja a következő többéves pénzügyi keretről szóló rendelethez a saját forráson alapuló rendszer reformjáról szóló politikai megállapodás nélkül, amely új saját forrásokat teremt, véget vet a jelenlegi visszatérítéseknek és más korrekciós mechanizmusoknak és nagyobb átláthatósághoz, tisztességességhez és fenntarthatósághoz vezet, illetve a Parlament álláspontja azt is kimondja, hogy nem lehet elérni az Unió politikai céljait egy erős uniós költségvetésből történő megfelelő finanszírozás nélkül;
65. aggodalommal tölti el az EU költségvetéséből történő történő kifizetések helyzete; úgy véli, hogy a Bizottság 2013-as költségvetésre vonatkozó javaslatában kért kifizetési szint a szűken vett minimum a fennálló kötelezettségvállalások teljesítésére; kéri a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel 2013-ban a kifizetések helyzetét és szükség esetén nyújtson be költségvetés-módosítási tervezeteket; úgy véli hogy az uniós költségvetésből történő kifizetések elmaradása egyértelmű ellentmondásban áll azzal, hogy szükség van a növekedés serkentésére, amit az Európai Tanács is támogat;
66. sürgeti a Bizottságot, hogy gyakorolja hatáskörét és teljesítse kötelezettségét azáltal, hogy az uniós jogszabályok szerinti kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok ellen kötelezettségszegési eljárást indít; emlékeztet arra, hogy a Szerződések által a Bizottságra ruházott, a kötelezettségszegési eljárások kezelésével kapcsolatos mérlegelési jogkörnek tiszteletben kell tartania a jogállamiságot, az átláthatóság és a nyitottság követelményét, valamint az arányosság elvét, és semmiképpen sem sodorhatja veszélybe e jogkör legfontosabb célját, az uniós jog kellő időben történő és helyes alkalmazását; sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a polgárok/panasztevők nem kerülnek kizárásra az uniós jogszabályoknak való megfelelés kérdésköréből, és kéri a Bizottságot, hogy az EUMSZ 289. cikkén alapuló rendelet formájában tegyen javaslatot olyan eljárási kódexre, amely „nyitott, hatékony és független európai igazgatást” ír elő;
67. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.