Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0436/2012Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0436/2012

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az igazságügy politikai célú felhasználásáról Oroszországban

10.9.2012 - (2012/2789(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Charles Tannock, Marek Henryk Migalski, Paweł Robert Kowal, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Roberts Zīle, Ryszard Czarnecki az ECR képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0427/2012

Eljárás : 2012/2789(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0436/2012
Előterjesztett szövegek :
B7-0436/2012
Viták :
Elfogadott szövegek :

B7‑0436/2012

Az Európai Parlament állásfoglalása az igazságügy politikai célú felhasználásáról Oroszországban

(2012/2789(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Orosz Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM)[1], valamint az új EU–Oroszország szerződésről 2008-ban megkezdett tárgyalásokra,

–   tekintettel arra, hogy jelenleg tárgyalások folynak az EU–Oroszország kapcsolatoknak új, átfogó keretet biztosító új megállapodásról, valamint tekintettel a 2010-ben kezdeményezett modernizációs partnerségre,

–   tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ/ODIHR), az EBESZ Parlamenti Közgyűlése és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által kiadott nyilatkozatra, amelyet azt követően fogalmaztak meg, hogy a nemzetközi választási megfigyelő küldöttség 2011. december 4-én jelen volt az Állami Duma-választásokon,

–   tekintettel az EU főképviselőjének, Catherine Ashtonnak moszkvai ellenzéki vezetők letartóztatásáról szóló 2012. május 11-én tett nyilatkozatára, valamint a nyilvános gyűlésekre vonatkozó új törvényről szóló 2012. június 12-i nyilatkozatára,

–   tekintettel az oroszországi nem kormányzati szervezetekre vonatkozó 2012. július 20-i törvényre, az Oroszországi Föderáció egyes jogalkotási aktusainak a külföldi ügynökként tevékenykedő nem kereskedelmi szervezetek tevékenységének szabályozása tekintetében történő módosításának módjára,

–   tekintettel az EU és Oroszország kapcsolatairól, az oroszországi helyzetről, valamint a legutóbbi oroszországi Állami Duma- és elnökválasztásokról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira,

–   tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációkra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel az Oroszországi Föderáció alkotmánya teljes körű jogokat és szabadságjogokat garantál állampolgárai számára; mivel az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjaként, számos nemzetközi szerződés (így az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmány, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya) aláírójaként Oroszország elkötelezte magát az emberi jogok, az alapvető szabadságok és a jogállamiság védelme és előmozdítása mellett;

B.  mivel Vlagyimir Putyin Oroszországában az emberek kevéssé bíznak a jogállamiságban és a bíróságok függetlenségében, a bírósági eljárások pedig nyilvánvalóan nem teljesítik a nemzetközileg elismert standardokat és politikai céllal használják fel őket;

C. mivel az oroszországi politikai ellenzék vezetőit ellenzéki aktivisták letartóztatásával, börtönbe és büntetőtelepre küldésével akarják politikai érdekből megfélemlíteni;

D. mivel Putyin elnök kijelentette, hogy sürgősen fel kell számolni az Oroszországban teljesen elharapódzott korrupciót, és mivel nyilvánosan elkötelezte magát a jogállamiság erősítése mellett, valamint rámutatott az oroszországi igazságszolgáltatás és jogrendszer függetlenségével kapcsolatos aggályokra;

E.  mivel a nyilvános gyűlésekről szóló törvény 2012. június 9-i új módosításai magas összegű pénzbüntetés kiszabását helyezik kilátásba az illegális gyűlések résztvevői számára, illetve kényszermunkával fenyegetik azokat, akik akadályozzák a járókelők vagy járművek mozgását, vagy részt vesznek mások ellen irányuló sértésekben; mivel a törvény szerint azok a személyek, akiket két ízben sújtottak közigazgatási bírsággal, nem szervezhetnek demonstrációkat;

F.  mivel a független nem kormányzati szervezetek és a civil társadalmi tevékenységek a demokrácia és a modern társadalom sarokkövét képezik; mivel az Állami Duma által a civil tevékenységekre vonatkozóan hozott új jogszabály megszigorítja a külföldi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetekkel szemben álló követelményeket „külföldi ügynök” státusszal ruházza fel őket, újfent bevezeti a „rágalmazás” büntető tényállását és lehetővé teszi a nem megfelelőnek ítélt tartalmat közlő internetes honlapok blokkolását; mivel a civil társadalomról szóló új törvény lefékezi az orosz társadalom átalakulását, korlátok közé szorítja fejlődését és a pénzügyi és politikai terhek növelésével akadályozza az ellenzék tevékenységét;

G. mivel a főbb nem kormányzati szervezetek bejelentették, hogy továbbra is elfogadnak külföldi támogatásokat, ám nem vétetik „külföldi ügynökként” nyilvántartásba magukat, hanem bíróságon keresik majd az igazukat;

H. mivel az Európai Parlament úgy nyilatkozott, hogy a legutóbbi Állami Duma-választások nem voltak szabadok és tisztességesek; mivel amióta Vlagyimir Putyin került hatalomra Oroszországban, a nyugati megfigyelők egyetlen, az országban tartott választást sem ismertek el szabadnak és demokratikusnak;

I.   mivel 2012. június 26-án az USA szenátusi bizottsága egyhangúlag elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja a belépést az USA területére azoknak az állami tisztviselőknek, akik feltehetően megsértették az emberi jogokat, mely törvényt „Magnyickij-törvénynek” is neveznek Szergej Magnyickij emlékére, aki 2009-ben börtönben halt meg, miután nyilvánosságra hozta az orosz vámhivatalban és a belügyminisztériumban dívó korrupciós gyakorlatot; letartóztatása, majd ezt követő halála sok ember számára a jogállamiság oroszországi hiányának jelképévé vált; mivel Oroszország elítélte az említett törvény elfogadását;

J.   mivel Alekszandr Basztirkin, az Oroszországi Nyomozó Bizottság vezetője halálosan megfenyegette Szergej Szokolovot, a Novaja Gazeta független hetilap főszerkesztő-helyettesét;

K. mivel 2012. augusztus 28-án a szmolenszki kerületi bíróság a „Másik Oroszország” be nem jegyzett párt ellenzéki aktivistáját, Taiszija Oszipovát 8 év gulágra ítélte; mivel Taiszija Oszipova ártatlannak vallotta magát; mivel férje, Szergej Fomcsenkov a „Másik Oroszország” párt egyik vezetője;

L.  mivel az internetes honlapokra vonatkozó új törvény , melynek feladata a gyermekek pornográf tartalmakkal szembeni védelme és a nem megfelelő honlapok feketelistára tétele lenne, a demokratikus ellenzéktől, a szabad médiától és a civil társadalmi aktivistáktól származó információk önkényes cenzúrázását eredményezi;

M. mivel fontos, hogy az EU egységesen lépjen fel, szolidaritást mutasson és egységességet tanúsítson az Oroszországi Föderációval fenntartott kapcsolataiban;

N. mivel a modernizációs partnerségről szóló közös nyilatkozatban az EU és Oroszország kijelentette, hogy fejlődőben lévő kapcsolatuk a demokratikus elvek, az alapvető és emberi jogok, valamint a jogállamiság iránti szilárd elkötelezettségen alapszik; mivel a modernizációs partnerségnek az új partnerségi és együttműködési megállapodás szerves részét kell képeznie;

1.  hangsúlyozza, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatok jövőbeli fejlődése a demokrácia és a jogállamiság erősítésére, az alapvető szabadságok tiszteletben tartására irányuló oroszországi erőfeszítésektől függ;

2.  megállapítja, hogy 2012. márciusi oroszországi elnökválasztás óta az Oroszországi Föderációban sietve elfogadtak számos elnyomó törvényt, Oroszország szovjet korszak utáni történelmében először alapvetően korlátozva valamennyi alapvető szabadságot: a szólás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát. Ez a példátlan jogalkotási csomag nyilvánvalóan az orosz hatóságok válasza a 2012 telén és tavaszán kibontakozott számos nyilvános tiltakozásra. Az említett törvények elfogadása után a nem kormányzati szervezetek működésének jogi és politikai feltételei jelentősen romlottak, amit a tiltakozások résztvevői, a politikai ellenzék, az emberi jogok védelmezői és a nem kormányzati szervezetek elleni ellenséges kormányzati propaganda kísért;

3.  felszólítja Oroszországot, hogy az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagjaként, számos nemzetközi szerződés (így az Emberi Jogok Európai Egyezménye, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmány, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya) aláírójaként teljesítse az emberi jogok, a jogállamiság és a független bírósági eljárások terén tett vállalásait;

4.  felszólítja a főképviselőt/alelnököt, valamint a Bizottságot, hogy nyújtsanak következetes és mélyreható támogatást a civil társadalmi aktivisták és az alulról jövő új társadalmi mozgalmak képviselőinek az orosz hatóságok antidemokratikus gyakorlatával szemben; felszólítja az EU-t, hogy gyakoroljon folyamatos nyomást az orosz hatóságokra annak érdekében, hogy teljesítsék az EBESZ emberi jogokra, a demokráciára, a jogállamiságra és a bíróságok függetlenségére vonatkozó standardjait;

5.  erőteljesen elítéli az orosz Állami Dumát a nyilvános gyűlésekre és a nem kormányzati szervezetekre vonatkozóan bevezetett új jogszabályok miatt, felszólítva az orosz hatóságokat a nyilvános gyűlésekre és a nem kormányzati szervezetekre vonatkozóan bevezetett új jogszabályok felülvizsgálatára, valamint a független nem kormányzati szervezetek és a civil társadalmi aktivisták tevékenységére vonatkozó korlátozások feloldására; az új jogszabályok kapcsán felszólít pontos jogi rendelkezések meghozatalára az új törvény értelmezése és politikai felhasználása terén kínálkozó számos lehetőség kiküszöbölése érdekében;

6.  mély aggodalmát fejezi ki a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó jogszabályok 2012. július 20-i törvény által bevezetett módosításai miatt, melyek „külföldi ügynökként tevékenykedő nem kereskedelmi szervezetekként” bélyegzik meg a külföldi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezeteket;

7.  hangsúlyozza, hogy nem kormányzati szervezetek „külföldi ügynökként” történő megbélyegzése a valóság – történelmi okokon alapuló – szándékos félremagyarázása, amely negatív légkörbe helyezi és megbélyegzi a külföldi támogatásban részesülő szervezeteket, ezzel akadályozva nyilvános támogatásukat Oroszországban;

8.  hangsúlyozza, hogy az új jogszabályban a „politikai tevékenység” meghatározása szándékosan homályos, és nem jogi fogalmakon alapul, ezzel lehetetlenné téve a nem kormányzati szervezetek és azok tagjai számára annak megértését, hogy megsértik-e a törvény rendelkezéseit vagy nem, továbbá lehetőséget teremt a törvény visszaélésszerű, szelektív és politikai célú alkalmazására;

9.  felhívja az EU-t, hogy a Külügyek Tanácsa keretében fogadjon el következtetéseket az oroszországi emberi jogi helyzetről, és azokban hívja fel a figyelmet a tartósan ellenséges hangulatú emberi jogi helyzetre, ideértve azt is, hogy a civil társadalom csak úgy tud működni, ha tevékenységét indokolatlan korlátozások nem gátolják, az emberi jogi jogvédők biztonságát pedig garantálják; aggódik az Oroszországi Föderáció régióiban előforduló kínzások, kényszerű eltűnések és más súlyos visszaélések kapcsán tapasztalható büntetlenség miatt, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a visszaélések megszüntetése céljából Oroszország maradéktalanul hajtsa végre az Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott ítéleteket;

10. rámutat, hogy a modernizációs partnerségnek nem csak a gazdasági és a technológiai kérdésekre és kihívásokra kell kiterjednie, hanem széles körű együttműködésen kell alapulnia, különösen a jogállamiság, az emberi jogok védelme és a megbízható jogrendszer kialakítása terén;

11. üdvözli, hogy az USA szenátusi bizottsága elfogadta azt a törvényt, amely megtiltja az emberi jogok megsértésével gyanúsított állami tisztviselők belépését az USA területére; támogatja a kanadai, nagy-britanniai, hollandiai és lengyel nemzeti parlament által a Magniyickij-ügy kapcsán tett jogalkotási kezdeményezéseket; ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat hasonló jogszabályok elfogadására; mindazonáltal követeli, hogy az orosz hatóságok hagyjanak fel Szergej Magnyickij bizarr posztumusz üldözésével;

12. emlékeztet a második tárgyalást és az ítélethozatalt körülvevő politikai kontextusra, valamint az eljárás során alkalmazott, valamint a kiszabott hosszú börtönbüntetésben megnyilvánuló szelektív igazságszolgáltatásra Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev elítélése kapcsán; megállapítja, hogy a bíróság említett esetekben történt politikai célú felhasználása a legrosszabb példája annak, hogy az oroszországi igazságszolgáltatás nem független; felszólítja Putyin elnököt, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben és hajtsa végre az Elnöki Emberi Jogi Bizottság ide vonatkozó ajánlásait;

13. emlékeztet Mihail Hodorkovszkij hosszan elhúzódó ügyére, amely mindmáig a legszörnyűbb példája a szelektív és politikailag motivált igazságszolgáltatás működésének Oroszországban; megállapítja, hogy a Hodorkovszkij ellen felhozott vádak politikai természetét elismerték és elítélték a vezető emberi jogi szervezetek és jogi szakértők is; emlékeztet rá, hogy a második per, az ítélethozatal és a folytatódó bebörtönzés miatt az Amnesty International Hodorkovszkijt lelkiismereti okokból bebörtönzött személynek nyilvánította;

14. erőteljesen elítéli az orosz hatóságok által a civil társadalom képviselőivel és a demokratikus ellenzékkel szemben alkalmazott elnyomás valamennyi esetét;

15. elismeri, hogy az orosz hatóságok kis szabadságfokkal rendelkeznek a nyilvános istentiszteleti helyek védelmének szabályozása tárgyában; ugyanakkor mély aggodalmát fejezi ki a Pussy Riot punkzenekar tagjaival szemben kiszabott aránytalan és súlyos büntetések miatt;

16. aggódik amiatt, hogy a jogi eljárás során megsértették a Falun Gong oroszországi követőinek emberi jogait, és hogy az orosz Legfelsőbb Bíróság 2012. július 4-én elutasította a Falun Gong fellebbezését;

17. mély aggodalmát fejezi ki más politikailag motivált perek miatt, melyek közé tartozik különösen a külföldi tudományos intézményekkel folytatott együttműködés kapcsán kémkedéssel vádolt tudósok elleni bűnvádi eljárás, Taiszija Oszipova ellenzéki aktivista – úgymond politikai célzatú büntetőeljárás során kétes és esetlegesen hamis bizonyítékok alapján, a tisztességes tárgyaláshoz való jog megsértése mellett – büntetőtáborban letöltendő nyolc évnyi szabadságvesztésre történt elítélése, a május 6-i moszkvai tiltakozó megmozdulás tucatnál több résztvevője ellen „tömeges lázadás” hamis vádjával indított bűnvádi eljárás, valamint az ellenzéki aktivisták – így Alekszej Navalnij, Borisz Nyemcov, Szergej Udelcov – elleni bűnügyi vizsgálatok;

18. felszólítja az Európai Bizottságot, hogy támogassa az oroszországi civil társadalom erősödését; hangsúlyozza, hogy a civil társadalmi szervezetek nemzetközi támogatás hiányában elveszthetik lendületüket és eljelentéktelenedhetnek;

19. felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson támogatást azon nem kormányzati szervezetek, intézmények és szerveződések számára, amelyek az Oroszországi Föderációban emberi jogi kérdésekkel és a bíróságok függetlenségével foglalkoznak;

20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, Grúzia kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.