Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0466/2012Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0466/2012

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a belaruszi választásokról

17.10.2012 - (2012/2815(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Filip Kaczmarek, Elmar Brok, Krzysztof Lisek, Ioannis Kasoulides, Tunne Kelam, Rafał Trzaskowski, Elena Băsescu, Jacek Protasiewicz, Cristian Dan Preda, Lena Kolarska-Bobińska, Eduard Kukan, Monica Luisa Macovei, Marietta Giannakou, Inese Vaidere, Andrzej Grzyb, Daniel Caspary, Jarosław Leszek Wałęsa, Paweł Zalewski, Bogusław Sonik a PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0463/2012

Eljárás : 2012/2815(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0466/2012
Előterjesztett szövegek :
B7-0466/2012
Elfogadott szövegek :

B7‑0466/2012

Az Európai Parlament állásfoglalása a belaruszi választásokról

(2012/2815(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2012. július 5-i, a 2012. március 29-i[1], a 2012. február 16-i[2], a 2011. szeptember 15-i[3], a 2011. május 12-i[4], a 2011. március 10-i[5], a 2011. január 20-i[6], a 2010. március 10-i[7] és a 2009. december 17-i[8] állásfoglalására,

–   tekintettel Catherine Ashton főképviselő 2012. június 28-i nyilatkozatára a belarusz helyzetről,

–   tekintettel az Európai Tanács 2012. március 1–2-i következtetéseire, amelyekben mélységes aggodalmának ad hangot a Belaruszban tapasztalható egyre romló helyzet miatt,

–   tekintettel a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/639/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2012. február 28-i 2012/126/KKBP tanácsi határozatra[9],

–   tekintettel a belarusz társadalommal a modernizációról folytatott európai párbeszéd kezdeményezéséről szóló tanácsi következtetésekre (a Külügyek Tanácsának 2012. március 23-i brüsszeli, 3157. ülése),

–   tekintettel a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2012. április 23-i 354/2012/EU tanácsi rendeletre,

–   tekintettel a Külügyek Tanácsa 2012. október 15-i, 3191., Luxemburgban tartott ülésén Belaruszról hozott tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel Catherine Ashton főképviselő 2012. február 28-i nyilatkozatása, amely saját és a lengyel kormány azon határozatára vonatkozik, miszerint visszahívják a minszki uniós küldöttség vezetőjét, illetve Lengyelország Belaruszba akkreditált nagykövetét,

–   tekintettel a Fehéroroszországgal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2010/639/KKBP határozat módosításáról szóló, 2012. január 23-i 2012/36/KKBP tanácsi határozatra,

–   tekintettel az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 2012. január 25-i, a belarusz helyzettel kapcsolatos 1857(2012) állásfoglalására, amely elítéli a demokratikus ellenzék tagjainak jelenlegi üldözését, továbbá a civil társadalmi aktivisták, a független média és az emberi jogi jogvédők zaklatását Belaruszban,

–   tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának 2012. április 10-i jelentésére és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a belarusz emberi jogi helyzetről szóló, 17/24. számú 2011. június 17-i határozatára,

–   tekintettel a keleti partnerség 2009. május 7–9-én Prágában tartott csúcstalálkozóján elfogadott nyilatkozatra és a keleti partnerség 2011. szeptember 30-i varsói csúcstalálkozóján elfogadott, a belarusz helyzetről szóló nyilatkozatra,

–   tekintettel a Visegrádi Csoport, Észtország, Lettország és Litvánia külügyminisztereinek 2012. március 5-i, Prágában tett közös nyilatkozatára,

–   tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 19. cikkére, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 19. cikkére és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkére,

–   tekintettel Schulz elnök szeptember 24-i, Protasiewicz alelnök, Brok és Kaczmarek úr szeptember 24-i, Vigenin úr szeptember 25-i és a Belarusszal folytatott kapcsolatokért felelős küldöttség szeptember 26-i nyilatkozatára, melyek mindegyike a belaruszi parlamenti választásokkal foglalkozott,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a szeptember 23-ra kitűzött parlamenti választások demokratikus lebonyolítását és pluralista vonatkozását az EU úgy tekintette, hogy ez ismét lehetőséget kínál Belarusznak, hogy bebizonyítsa, tiszteletben tartja a demokratikus értékeket és az európai normákat,

B.  mivel a demokratikus ellenzék egyetlen tagját sem választották be a nemzeti parlamentbe, és sok politikai fogoly továbbra is börtönben van, a belarusz hatóságok pedig nyilvánvalóan figyelmen kívül hagyták a nemzetközi közösségtől érkező számos kérést, és úgy döntöttek, hogy újabb lépéssel távolodnak a demokráciától, illetve még inkább elszigetelik országukat;

C. mivel a tekintélyuralmat gyakorló Aljakszandr Lukasenka elnökkel szemben álló ellenzékiek színjátéknak nevezték a választást, és kifejezték azon félelmüket, hogy Lukasenka elnök demokráciával folytatott „flörtje” lezárult, valamint felhívták az EU-t és az Egyesült Államokat, hogy ne ismerjék el a választási eredményeket;

D. mivel a demokratikus ellenzéki jelöltektől nagy számban megtagadták a jelölőlistára vételt azzal az ürüggyel, hogy kisebb hibákat vétettek jövedelmi és vagyoni helyzetükről szóló nyilatkozatuk megtételekor, vagy érvénytelenítették a második fordulóra való bejelentkezésüket; sokuktól megtagadták, hogy részt vehessenek a választási bizottságokban;

E.  mivel a jelöltek csupán öt percnyi beszédidőt kaptak az állami tulajdonú médiában; beszédüket előre rögzíteniük kellett, számos jelölt pedig – különösen azok, akik a választások bojkottjára szólítottak fel – nem jutott szóhoz; ennek következményeképpen az ellenzéki pártok számos jelöltje nem tudta álláspontját megismertetni a szavazókkal;

F.  mivel sok diák és az állami vállalatok alkalmazottai korai szavazásra kényszerültek, ha nem akarták elveszíteni ösztöndíjukat vagy munkahelyüket; a hadsereg szavazóit a korai szavazás kikényszerítése érdekében tisztességtelen nyomás alá helyezték;

G. mivel az EBESZ választási megfigyelő küldöttségét a belaruszi hatóságok azért hívták meg, hogy akadálytalanul és minden korlátozás nélkül megfigyelhesse a választásokat; az, hogy a küldöttség két tagjától – a német és a litván parlament egy-egy képviselőjétől – a belaruszi hatóságok mindössze egy héttel a belaruszi parlamenti választások előtt minden alapos magyarázat vagy indokolás nélkül megtagadták a belépést, kétségeket ébreszt a belaruszi hatóságok kinyilvánított szándékait illetően és aláaknázza a két fél közötti bizalmi viszonyt;

H. mivel az EU üdvözölte az EBESZ/ODIHR megfigyelőinek kiküldését, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy szavatolják ezen megfigyelők számára a választási folyamat összes szakaszához való tényleges hozzáférést, beleértve a szavazatszámlálást, ezenkívül különösen hangsúlyozta az ellenzék jogai szavatolásának fontosságát a választási ellenőrző bizottságok felállításában való részvétel, valamint ezen bizottságok választási ellenőrzése és a médiához való hozzáférésre irányuló jog tekintetében;

I.   mivel az EBESZ/ODIHR előzetes megállapításai és következtetései szerint a választások híján voltak a versengésnek, valamint sok esetben megsértették a belarusz választási törvényt, amely elvben növelte volna a kampánylehetőségeket; a választásra szigorúan ellenőrzött környezetben alig látható kampány után került sor, és jellemző volt rá, hogy a szavazatszámlálás és a különböző választókörzetek eredményeinek összesítése nem volt átlátható;

1.  sajnálja, hogy a belaruszi parlamenti választások levezetési módja megint csak nem felelt meg a demokratikus normáknak; a belaruszi hatóságok a jogi keret kisebb mértékű javításai ellenére – aminek következtében például a politikai pártok több jelöltet állíthattak – elszalasztották a lehetőséget, hogy tisztességes és átlátható választásokat szervezzenek;

2.  véleménye szerint a Belaruszban megválasztott parlament híján van a demokratikus legitimitásnak, és ezért az Európai Parlament továbbra is tartja magát ahhoz a politikához, hogy ezt a parlamentet sem a Belarusszal fenntartott kétoldalú kapcsolataiban, sem az Euronest Parlamenti Közgyűlés keretében nem ismeri el;

3.  rámutat, hogy az EU reményei szerint javulás következik be a választások megszervezésében, és hogy a szabad és tisztességes választások megszervezésének sorozatos elmulasztása további kudarc Belarusz számára és továbbra is komoly kihívást jelent majd a Belarusz és az Európai Unió közötti kapcsolatok tekintetében;

4.  elítéli újságírók fogva tartását, amelynek nyilvánvalóan az a célja, hogy ellenőrzés alatt tartsák az információk szabad áramlását azzal, hogy nem teszik lehetővé számukra mindennapi munkájuk végzését, ezzel megsértve az egyik alapvető szabadságot ­– a szólás szabadságát;

5.  felszólítja a belarusz kormányt, hogy erősítse meg azon nyilatkozatait, melyek szerint javítani kívánja az EU-val való együttműködést, és kedvezőbb feltételeket kíván teremteni az EU és Belarusz közötti tárgyalások megkezdéséhez;

6.  sajnálatát fejezi ki a belarusz hatóságok azon döntése miatt, melynek alapján az elmúlt években több alkalommal is megtagadták a beutazási vízum kiadását az Európai Parlament tagjai és nemzeti parlamenti képviselők számára; felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy ne akadályozzák tovább az Európai Parlament Belarusszal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségét abban, hogy látogatást tegyen az országban;

7.  sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy vizsgálják felül gyakorlatukat, javítsák és korszerűsítsék a választásokra vonatkozó jogszabályokat és szervezzenek a nemzetközi normákkal összhangban álló parlamenti választásokat; sürgeti őket arra is, hogy feltételek nélkül bocsássák szabadon a politikai foglyokat, anélkül hogy hamis vallomások megtételére és kegyelmi kérvények beadására kényszerítenék őket, valamint tanúsítsanak tiszteletet saját népük iránt azzal, hogy védelmezik az embereket megillető alapszabadságokat és nem akadályozzák őket abban, hogy éljenek alapvető jogaikkal; hangot ad mély aggodalmának amiatt, hogy egyre érkeznek a híradások a fogva tartás szándékosan embertelenné tett körülményeiről, különösen Alesz Bjaljatszki és Dzmitrij Daskevics esetében;

8.  ezzel kapcsolatban felhívja a belarusz kormányt, hogy a választási törvény és gyakorlat az alábbiak szerinti módosításával a jövőben mozduljon el a valóban demokratikus, a nemzetközi demokratikus normáknak megfelelő választások irányába:

           A. egyenlő feltételek és esélyek teremtése a választáson induló összes jelölt számára;

           a)  annak biztosítása, hogy a választásokon induló összes párt képviselőket küldhessen a választási bizottságokba minden szinten, de különösen a körzeti bizottságok szintjén;

           b)  ezzel összefüggésben a szavazás során a csalás összes lehetőségének kizárása;

           c)  a korai szavazási eljárás eltörlése, vagy legalább is annak biztosítása, hogy a korai szavazáson leadott szavazatokat az általános szavazáson leadott szavazatoktól elkülönítve kezeljék, és az eredményeket külön regisztrálják;

           d)  az átláthatóság biztosítása a szavazatszámlálás és valamennyi végeredmény közzététele során;

9.  sürgeti a belarusz kormányt, hogy tartsa tiszteletben az emberi jogokat annak érdekében, hogy véget érjen az ország Európától való önkéntes elszigeteltsége és jelentősen javulhassanak az EU és Belarusz kapcsolatai:

           a)  vessen véget a polgári engedetlenség miatt az egyetemekről kiutasított – és tanulmányaikat külföldön folytatni kényszerülő – diákok, valamint a belarusz katonai szolgálatot megtagadó személyek bűnügyi eljárással való fenyegetésének;

           b)  számolja fel a nem kormányzati szervezetek Belaruszban történő megfelelő bejegyzése előtt álló valamennyi akadályt;

           c)  javítsa a nemzeti kisebbségekkel szembeni bánásmódot és tiszteletet, beleértve a törvényeknek megfelelően megválasztott Lengyelek Egyesületének, a kultúrának, az egyházaknak, az oktatási rendszernek, valamint a történelmi és anyagi örökségnek az elismerését;

           d)  haladéktalanul vezessen be moratóriumot a halálbüntetésre;

10. emlékeztet arra, hogy az Európai Unió kifejezésre juttatta, hogy kész az európai szomszédságpolitika keretében a Belarusszal és népével ápolt kapcsolatok megújítására, amint a belarusz kormány tiszteletben tartja a demokratikus értékeket és a belarusz nép alapvető jogait;

11. üdvözli a „belarusz társadalom modernizációjáról szóló európai párbeszédet”, amely a belarusz modernizációjához szükséges reformokkal, valamint az EU-val való kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeivel és a vonatkozó belaruszi tájékoztató kampánnyal foglalkozik; megelégedéssel állapítja meg, hogy az európai párbeszéd hozzájárult a belarusz társadalom minszki képviselőivel az országban szükséges reformokra vonatkozó konkrét elképzelésekről folytatott konstruktív és lényegre törő vita létrejöttéhez;

12. felhívja az EKSZ-t, a Tanácsot és a Bizottságot a Belarusszal folytatott párbeszéd folytatására és a Belarusszal szemben egyértelműbb politika kialakítására, értékmérőkkel, menetrendekkel, felülvizsgálati záradékkal és megfelelő pénzügyi forrásokkal felszerelt, fokozatos megközelítésen alapuló szigorú pozitív feltételesség alkalmazásával;

13. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy vegyék fontolóra a meglévő korlátozó intézkedések egyenkénti felülvizsgálatát és esetleges felfüggesztését annak érdekében, hogy előnyöket biztosítsanak az egyszerű állampolgárok számára és elősegítsék a szabad társadalom kialakulását;

14. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a demokratikus választások és az emberi jogok megsértésben közvetlenül részt vevő személyeket sújtó vízummegtagadást tartsák fenn;

15. felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyenek további – szükség esetén egyoldalú – lépéseket a belarusz állampolgárokat érintő vízumeljárások megkönnyítése és liberalizációja irányába, mivel egy ilyen intézkedés döntő fontosságú az EU Belarusszal kapcsolatos politikája fő célkitűzésének – nevezetesen a személyes emberi kapcsolatok megkönnyítése és elmélyítése, valamint az ország demokratizálása – elérése szempontjából; ebben az összefüggésben sürgeti, hogy a schengeni övezetbe belépő belarusz állampolgárok esetében fontolják meg a vízumköltségek csökkentésének lehetőségét, amely az egyetlen módszer lenne Belarusz és állampolgárai növekvő elszigetelődésének megakadályozására;

16. helyteleníti a belarusz kormány által összeállított kiutazási listát, amely számos ellenzéki és emberi jogi aktivista számára megtiltja az ország elhagyását; együttérzését fejezi ki a listán szereplő összes személlyel, valamint felszólítja a minszki hatóságokat, hogy hagyjanak fel a belarusz állampolgárok alapvető jogait sértő gyakorlatokkal;

17. ismételten felhívja a Bizottságot, hogy pénzügyi és politikai eszközökkel támogassa a belarusz civil társadalom, a független média (a TV Belsat, az Európai Rádió, a Radio Racja és más orgánumok) és a belaruszi nem kormányzati szervezetek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsák a demokráciát;

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az EBESZ és az Európa Tanács parlamenti közgyűléseinek, a FÁK titkárságának, valamint Aljakszandr Lukasenkának.