ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az ukrajnai választásokról
5.12.2012 - (2012/2889(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Elmar Brok, Ioannis Kasoulides, Joachim Zeller, Arnaud Danjean, Tunne Kelam, Elena Băsescu, Cristian Dan Preda, Andrey Kovatchev, Lena Kolarska-Bobińska, Anna Ibrisagic, Eduard Kukan, Laima Liucija Andrikienė, Inese Vaidere, Roberta Angelilli, Mario Mauro, Marian-Jean Marinescu, Anna Maria Corazza Bildt a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0544/2012
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel Catherine Ashton, az EU alelnöke/főképviselője és Štefan Füle biztos 2012. november 12-én kiadott közös nyilatkozatára az ukrajnai parlamenti választásokról,
– tekintettel a volt lengyel elnök, Aleksander Kwasniewski és volt európai parlamenti elnök, Pat Cox 2012. október 3-i nyilatkozatára, amelyben megállapítják, hogy a választás „döntő jelentőségű” lesz Ukrajna jövője szempontjából, illetve hogy az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok lendülete megtört,
– tekintettel az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének vezetője, Walburga Habsburg Douglas, illetve az EBESZ/ODIHR hosszú távú választási megfigyelő küldöttségének vezetője, Audrey Glover 2012. október 29-i közös nyilatkozatára,
– tekintettel a nem kormányzati szervezetek, köztük az OPORA parlamenti választásokról szóló, 2012. október 30-án közzétett beszámolóira,
– tekintettel az EBESZ/ODIHR küldöttségének megfigyelői jelentéseire, különösen pedig a 2012. október 29-i következtetéseire, és a választásokat követő, 2012. november 9-én kiadott előzetes jelentésére,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a nemzetközi választási megfigyelők bizonyítékokat találtak az ukrán lakosság választási lehetőségeinek korlátozására a kiegyensúlyozatlan média, a választási bizottságok összetételével kapcsolatos visszaélések, a pártfinanszírozás átláthatóságának hiánya, az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélés, az esélyek egyenlőtlensége formájában, ami a politikai okokból bebörtönzött vezető ellenzéki jelöltek hiányában is megnyilvánult;
B. mivel ugyan az EBESZ általánosságban véve kedvezően értékelte a szavazási eljárás, a nemzetközi megfigyelők rávilágítottak az átláthatóság hiányára a végleges eredmények összegyűjtésének módját illetően, és a megfigyelt 161 választókerületi választási bizottságból 77-ben kedvezőtlenül értékelték a szavazatösszesítési eljárást, illetve azt, hogy 12 egy mandátumos választókerületben a szavazatösszesítés késedelmei november 10-én is folytatódtak, s ezzel a választás 2005 óta a legrosszabbnak tekinthető;
C. mivel az EBESZ/ODIHR beszámolói szerint a választást követő eljárásokat számos szabálytalanság, a szavazatszámlálás késedelme és a választási bizottságok átláthatatlansága jellemezte; mivel a megnevezett hiányosságok és problémák számos területen visszaesést jelentenek a korábban elért normákhoz képest;
D. mivel Catherine Ashton, az EU alelnöke/a Bizottság főképviselője és Štefan Füle közös nyilatkozatban hangot adtak a választást követő eljárások lefolytatásával kapcsolatos aggodalmuknak, amelyet szabálytalanságok, a szavazatszámlálás késedelmei, a választási bizottságok átláthatóságának hiánya jellemzett, és úgy vélik, hogy az EBESZ/ODIHR ideiglenes jelentéseiben is megnevezett hiányosságok és problémák számos területen visszaesést jelentenek a korábban elért normákhoz képest ;
E. mivel az ellenzéki politikusok továbbra is börtönben vannak, és nem vehettek részt szabadon a választási folyamatban;
F. mivel a Velencei Bizottság és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése első alkalommal fogalmazott meg olyan ajánlásokat, amelyek egyértelműen kimondják, hogy Ukrajnának nyitott listás, szavazatarányos rendszert kellene kialakítania;
G. mivel megfigyelői aggályosnak találták az ukrajnai pártfinanszírozás átláthatatlanságát, és úgy ítélték meg, hogy a pártok és jelöltek egyenlőtlen esélyekkel indultak;
1. elítéli az EBESZ által a választási folyamatra vonatkozó értékelésében szereplő, olyannyira széles körű választási visszaéléseket, kétségessé teszik, hogy a választás eredményei valóban kifejezik-e az ukrán állampolgárok akaratát;
2. mélységes sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az EBESZ, az Európa Tanács és a NATO Parlamenti Közgyűlése és az Európai Parlament megfigyelői szerint a választási kampány, a választási folyamat és a választásokat követő eljárások nem feleltek meg legfőbb nemzetközi normáknak és a 2010-es országos választásokhoz képest visszalépést jelentenek;
3. hangsúlyozza, hogy minthogy az ellenzék két vezetője, Julija Timosenko és Jurij Lucenko a választások idején börtönben volt, nem is lehetett tisztességes verseny e választások során;
4. felszólítja az ukrán kormányt, hogy valamennyi politikai párttal párbeszéded folytatva foglalkozzon a választási szabálytalanságokkal, köztük az egyes választókerületekben született nem meggyőző eredménnyel; elvárja továbbá, hogy az ukrán parlament kellő időben vegye napirendre a választási törvény hiányosságait, és hajtsa végre a Velencei Bizottság ajánlásait az ország választási jogszabályainak javítása, valamint az EBESZ-kötelezettségvállalásokhoz és nemzetközi normákhoz való közelítése érdekében;
5. elismeri, hogy a választási folyamat számos hiányossága ellenére a választások kedvező kimenetele – magas részvételi arány, a pártlistás eredmény szoros egybeesése az előzetes exit poll felmérésekkel, az új politikai erők túllépték a választási küszöböt – az ukrajnai polgárok demokratikus és pluralista társadalom iránti vágyát tükrözi;
6. folyamatos támogatásáról biztosítja az ukrán nép független, virágzó és demokratikus Ukrajna iránti törekvéseit, és sajnálkozik amiatt, hogy a szabálytalan parlamenti választások nem terelik Ukrajnát e kívánt cél felé; hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is elkötelezett amellett, hogy együttműködjön Ukrajnával a demokratikus intézmények tökéletesítése, a jogállamiság erősítése és az alapvető gazdasági reformok előmozdítása érdekében;
7. megerősíti, hogy a politikai társulásra és gazdasági integrációra irányuló, Ukrajna melletti uniós elköteleződés a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásán alapul; hangsúlyozza, hogy elkötelezett amellett, hogy továbbra is ezen értékek mentén folytassa tevékenységét az EU és Ukrajna közötti kapcsolatokban rejlő lehetőségek maradéktalan kihasználása mellett, az ukrán és az uniós polgárok hasznára;
8. úgy véli, hogy folytatni kell az Ukrajnával szembeni vízumliberalizációs politikát, hogy az ukrajnai átlagemberek részesülhessenek az EU-ba való bejutás, illetve a tapasztalatcserék és közös programok nyújtotta előnyökből;
9. felszólítja Ukrajnát, hogy hagyjon fel az igazságszolgáltatás részrehajló alkalmazásával a kormányzat minden szintjén, és egyenlő feltételek alapján tegye lehetővé az ellenzéki pártok számára a politikai életben való részvételt; e tekintetben felszólítja a hatóságokat, hogy bocsássák szabadok és rehabilitálják a politikai okokból üldözött ellenzéki politikusokat, köztük Julija Timosenkót és Jurij Lucenkót és más politikai foglyokat;
10. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ), a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanács és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének.