ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi tárgyalásokról
9.1.2013 - (2012/2924(RSP))
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján
Helmut Scholz a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
B7‑0018/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi tárgyalásokról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az 1995-ös EU–Mercosur társulási megállapodásra,
– tekintettel az Unió Latin-Amerikával fenntartott kereskedelmi kapcsolatairól szóló 2010. október 21-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az EUROLAT 2011. május 19-i állásfoglalására az Európai Unió és Latin-Amerika közötti kereskedelmi kapcsolatok perspektíváiról,
– tekintettel az EU mezőgazdaságáról és a nemzetközi kereskedelemről szóló 2011. március 8-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az EU és a Mercosur közötti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az EU–Brazília Vegyes Bizottság 14. ülésének 2012. júniusi közös közleményére,
– tekintettel a Mercosurral folytatott kereskedelmi tárgyalások állására vonatkozóan a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000218/2012 – B7–0553/2012),
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az EU és négy Mercosur-ország társulási megállapodásra irányuló tárgyalásokat kezdett 1999-ben, és 2004-ben e tárgyalások megakadtak, majd a 2010-ben megrendezett EU–Mercosur csúcstalálkozón hivatalosan újrakezdődtek;
B. mivel azóta kilenc tárgyalási fordulóra került sor; mivel a fordulók során mindeddig a megállapodás rendelkező része állt a középpontban; mivel a piacra jutási ajánlatok cseréje vonatkozásában még nem született időpont;
C. mivel Venezuela tagállamként való csatlakozása, Paraguaynak a 2012. júniusi puccs utáni, jelenleg is tartó átmeneti kizárása, valamint a Bolíviához és Ecuadorhoz mint a Mercosur lehetséges jövőbeli teljes jogú tagállamaihoz fűződő kapcsolatok megerősítése – amelynek célja a Mercosur integrációs övezetének bővítése – révén a Mercosur fontos események és változások előtt áll;
D. mivel a kontinensen belüli integrációs struktúrák – amelyeknek fő intézményei az UNASUR, a CELAC és az ALBA – kialakítása valamint a Dél Bankja létrehozása, továbbá az integráció felé vezető új lépéseket jelentő számos más kezdeményezés – például az energiaügyi együttműködés, a nyersanyagok, a vámok és a Parlasur közvetlen megválasztása terén – továbbfejlesztette és elmélyítette a latin-amerikai régió integrációs folyamatát;
E. mivel az EU és Brazília, valamint más Mercosur-tagállamok megerősítették elkötelezettségüket egy nagyra törő, kiegyensúlyozott és átfogó társulási megállapodás létrehozása iránt, hangsúlyozták a WTO és a többoldalú kereskedelmi rendszer központi jelentőségét a globális jólét szempontjából, és egyetértettek a rendszer jó működése és megerősítése érdekében folytatott együttműködés fontosságában;
F. mivel 2012 decemberében az EU, az USA és Japán a WTO szintjén fellépett Argentínával szemben, kérve a Vitarendezési Testület vizsgálóbizottságának felállítását az Argentína által meghozott és az áruk behozatalát befolyásoló intézkedésekkel szemben;
G. mivel Argentína a WTO szintjén vizsgálóbizottság felállítását kérte az EU-val szemben a biodízel behozatalára vonatkozó korlátozás tekintetében;
H. mivel az IMF által kikényszerített liberalizációs és deregulációs politikák következtében Argentína rendkívül mély, államcsődhöz vezető gazdasági válságon ment keresztül, de végül az IMF és az EU ajánlásaitól elhatárolódva megoldotta adósságproblémáját;
I. mivel számos európai vállalat használta ki az argentínai liberalizáció előnyeit; mivel Argentína a lakossági megszorító intézkedések alkalmazása és több sajátos, nem ortodox gazdasági megoldás alkalmazásával az elmúlt 10 évben átlagosan 7%-os gazdasági növekedést generált; mivel Argentína a nagy hagyományokkal rendelkező YPF vállalat visszaállamosításával megpróbálja helyreállítani ellenőrzését az energiaszektor felett;
J. mivel az EU történetének legmélyebb gazdasági válságával néz szembe, és adósságproblémáját a lakosságra kényszerített megszorításokkal próbálja megoldani; mivel a világ egyszerre több válsággal (többek között környezeti, élelmiszer-, gazdasági stb. válsággal) néz szembe, amelyeket mindeddig nem sikerült megfelelően megoldani; mivel a kereskedelmi tárgyalások – tartalmuktól függően – pozitív vagy negatív hatást gyakorolhatnak e válságok megoldására;
K. mivel az EU a Mercosur-országokba helyezte ki a takarmányozási célú fehérjetermelés jelentős részét, és egyre nagyobb mértékben helyezi ki az energianövények termesztését, ami igen káros hatást gyakorol a biológiai sokféleségre, az erdőkre, a vízre, az éghajlatváltozásra, az élelmezésbiztonságra, a földhasználatra és a földtulajdonra, az erőszakra és a társadalmi konfliktusokra, a vidéki területek elhagyására és a nagyvárosi területeken található nyomornegyedek növekedésére;
L. mivel Brazília szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos politikája figyelembe veszi az új kihívásokat, különösen a generikus gyógyszerek tekintetében, ami pozitív hatással van a betegségek megelőzésére és gyógyítására;
M. mivel a lehetséges EU–Mercosur kereskedelmi megállapodásról készült, 2011-es hatásvizsgálatok és fenntarthatósági hatásvizsgálatok semmilyen jelentős jóléti hasznot nem tártak fel az EU számára, ugyanakkor a globális biodiverzitás és az éghajlatváltozás vonatkozásában potenciálisan jelentős káros hatásokról számoltak be;
1. úgy véli, hogy a Mercosur fontos kereskedelmi partner, de a kereskedelmi tárgyalások során prioritásként kell kezelni fenntartható fejlődését, a munkahelyteremtést, a társadalmi igazságosságot, a környezetet és a kulturális sokféleséget mindkét régióban; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy ne ragaszkodjon a szabadkereskedelmi megállapodások klasszikus modelljéhez, hanem dolgozza ki a megállapodásoknak az egyes partnerekkel fenntartott kapcsolataiból fakadó igényekhez igazított új formáit;
2. tudomásul veszi, hogy az EU és Brazília, valamint más Mercosur-tagállamok elkötelezettek amellett, hogy a WTO dohai fejlesztési fordulója sikert hozzon, és készek arra, hogy tovább dolgozzanak a forduló nagyra törő, átfogó és kiegyensúlyozott eredménnyel történő lezárása érdekében;
3. sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja felül tárgyalási eljárásait annak biztosítása érdekében, hogy a tárgyalások eredményei ne aláássák, hanem erősítsék az adókijátszás és az adóelkerülés, valamint a pénzmosás elleni küzdelmet;
4. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a Tanácsnak a jelenlegi tárgyalási irányelvek kiigazítására, összhangban az EU és a Mercosur-régió előtt álló új kihívásokkal;
5. felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa Latin-Amerika integrációs folyamatát, és tartózkodjon minden olyan kezdeményezéstől, amely a Mercosur-blokk szakadásához vezethetne;
6. üdvözli a Mercosur- és az UNASUR-országok közös demokratikus válaszát Paraguay három évtizedes diktatúrát követő demokratizálódási folyamatának megszakadására; kéri a Bizottságot, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben és támogassa ezt a döntést, és tartózkodjon a tényleges hatalmat gyakorló paraguayi kormány bármilyen formában történő elismerésétől;
7. véleménye szerint az Argentínával fenntartott viszonyában a Bizottságnak figyelembe kell vennie az országot sújtó válságot és a nemzetközi szereplők ebben játszott negatív szerepét; úgy véli, hogy az elmúlt 10 évben Argentína által meghozott intézkedések azt mutatják, hogy a gazdasági és pénzügyi válságból való kilábalás tekintetében mindig van alternatívája a nemzetközi szervezetek által ajánlott, a lakosságra kényszerített megszorításoknak és szenvedésnek;
8. felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az energiaágazat Argentína általi államosításának folyamatát – amelyhez hasonlót az európai országok is végrehajtottak néhány évvel ezelőtt –, és ne lépjen fel Argentínával szemben ebben az ügyben;
9. elismeri Argentína jogát arra, hogy iparosodottsági szintjének védelmét szolgáló intézkedéseket fogadjon el;
10. felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa többek között Brazília szellemi tulajdonjogokkal és a generikus gyógyszerek gyártásával és forgalmazásával kapcsolatos erőfeszítéseit, és a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokban is fogadjon el hasonló rendelkezéseket;
11. sürgeti a Bizottságot, hogy alakítson ki a tárgyalások valamennyi szakaszában eredményes konzultációs mechanizmusokat mindkét oldal civil társadalmával;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EKSZ-nek, a tagállamok kormányainak, a Mercosur-országok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Mercosur parlamentjének (Parlasur).