ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának 2013. március 3. és 14. között Bangkokban (Thaiföld) megrendezendő 16. ülésére készített uniós stratégiai célkitűzésekről
30.1.2013 - (2012/2838(RSP))
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján
Esther de Lange a PPE képviselőcsoport nevében
Karin Kadenbach az S&D képviselőcsoport nevében
Gerben-Jan Gerbrandy az ALDE képviselőcsoport nevében
Bas Eickhout a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Anna Rosbach az ECR képviselőcsoport nevében
Kartika Tamara Liotard a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
B7‑0047/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának 2013. március 3. és 14. között Bangkokban (Thaiföld) megrendezendő 16. ülésére készített uniós stratégiai célkitűzésekről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának közelgő, 2013. március 3. és 14. között Bangkokban (Thaiföld) megrendezendő 16. ülésére (COP 16),
– tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának 2013. március 3. és 14. között Bangkokban (Thaiföld) megrendezendő 16. ülésére készített uniós stratégiai célkitűzésekkel kapcsolatban a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000201/2012 – B7‑0109/2013 and O-000202 – B7‑0110/2013),
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a CITES a ma létező legszélesebb körű, 177 tagot – köztük az Európai Unió 27 tagállamát – magában foglaló megállapodás a vadvilág megőrzéséről, amely a vadon élő állat- és növényvilágnak a nemzetközi kereskedelemből eredő túlzott kihasználását hivatott megelőzni;
B. mivel a CITES célja az, hogy a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelme ne jelentsen veszélyt a fajok vadonban történő túlélésére;
C. mivel a hosszútávú jólétet a rövidtávú gazdasági érdekek fölé kell helyezni;
D. mivel a vadon élő fajok kizsákmányolása, a vadon élő állat- és növényfajok illegális kereskedelme, az élőhelyek pusztítása, az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások emberi felhasználása a biológiai sokféleség pusztulásának fő okai;
E. mivel az érintetlen erdős területek elkerítése és annak biztosítása, hogy ott utak ne épülhessenek, költséghatékony megoldások a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése érdekében;
F. mivel a CITES-egyezmény 9.24. számú (Rev COP15) konferenciahatározatának 4. melléklete megelőző intézkedéseket említ, amelyeket figyelembe kell venni vagy alkalmazni kell a függelékek módosítása során;
G. mivel a CITES-nek a tudományos eredményekre támaszkodva kell döntéseket hoznia;
H. mivel a CITES hatálya alá tartozó fajok a CITES függelékeiben védettségi állapotuk szerint és nemzetközi kereskedelmük szintje alapján kerültek besorolásra; az I. függelék a kipusztulás szélén álló azon fajokat tartalmazza, amelyek kereskedelme tiltott, a II. függelékben azon fajok szerepelnek, amelyek kereskedelmét a túlélésüket veszélyeztető kizsákmányolás elkerülése érdekében felügyelni kell;
I. mivel a CITES I. függelékében szereplő fajok fokozottan védettek, és az említett függelékben felsorolt fajok bármilyen kereskedelme tiltott; mivel bármilyen lefoglalt példány vagy termék (például elefántcsont, tigriscsontok, orrszarvúszarvak) eladására feljogosító engedély aláásná a CITES-egyezmény célját;
J. mivel az időszakos felülvizsgálati folyamatok azt mutatták, hogy a CITES az I. függelékben szereplő fajok esetében sikeres volt, amelyeket így át lehet sorolni a II. függelékbe;
K. mivel a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerinti, a biológiai sokféleségre vonatkozó, a 2011–2020-as időszakra szóló stratégiai tervben foglalt 12. aichi cél előirányozza, hogy 2020-ra sikerül megakadályozni az ismert veszélyeztetett fajok kipusztulását, amelyek – különösen a kipusztulás szélén lévő fajok – természetvédelmi helyzete javul és stabilizálódik;
L. mivel a Biológiai Sokféleség Egyezmény szerinti, a biológiai sokféleségre vonatkozó, a 2011–2020-as időszakra szóló stratégiai tervben foglalt 6. aichi cél előirányozza, hogy 2020-ig a halak és gerinctelen állatok valamennyi állományát, valamint a vízinövényeket fenntartható és törvényes módon, ökoszisztéma-alapú megközelítések alkalmazásával kell kezelni és betakarítani, így elkerülendő a túlhalászást, valamint biztosítva, hogy valamennyi csökkenő állományú faj számára rendelkezésre álljanak helyreállítási tervek és intézkedések, hogy a halászat ne legyen jelentős káros hatással a veszélyeztetett fajokra, valamint hogy a halászatnak az állományokra, fajokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatása a biztonságos ökológiai határokon belül maradjon;0
M. mivel a nemzetközi környezetvédelmi intézmények döntéshozatalának átláthatósága kulcsfontosságú hatékony működésükhöz; mivel a Rio+20 konferencia „A jövő, amit akarunk” című záródokumentuma megerősíti, hogy „fenntartható fejlődési céljaink elérése érdekében olyan minden szinten jelen lévő intézményekre van szükség, amelyek hatékonyak, átláthatók, elszámoltathatók és demokratikusak”; mivel az átláthatóság előmozdítása ugyancsak részét képezi a CITES-egyezmény 14.2. számú konferenciahatározatában foglalt, „a CITES 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó stratégiai jövőképének”;
N. mivel a CITES hatályos eljárási szabályzata előírja, hogy a titkos szavazás – a tisztviselők és a fogadó ország megválasztásától eltekintve – „általában nem használandó”; mivel az említett szabály ellenére a részes felek legutóbbi konferenciáján a titkos szavazás útján leadott szavazatok száma jelentős volt; mivel a titkos szavazással általában kényes és fontos ügyek esetében élnek, többek között a tengeri fajok vagy az elefántcsont-kereskedelem esetén;
O. mivel a heringcápa a túlhalászással szemben rendkívül sérülékeny faj;
P. mivel a pörölycápákat világszerte fenyegeti a nemzetközi uszonykereskedelem és a járulékos fogás, amelyek történelmi léptékű egyedszámcsökkenést okoztak;
Q. mivel az elefántok orvvadászatának jelentős növekedése jelenleg mind a négy afrikai alrégió elefántállományára hatással van, valamint komoly és növekvő aggodalomra ad okot; mivel a lefoglalt illegális elefántcsontok mennyisége 2009 és 2011 között soha nem látott szintet ért el;
R. mivel a fenntarthatatlan és etikátlan trófeavadászat nagymértékben csökkentette a CITES I. és II. függelékében felsorolt veszélyeztetett fajok példányszámát; mivel a trófeavadászat számottevően aláássa a CITES-egyezmény célját;
S. mivel a hatékony végrehajtás hiánya azt jelenti, hogy a CITES I. és II. függelékében felsorolt veszélyeztetett fajokat a haszon érdekében még mindig pusztítják;
T. mivel az afrikai rinocéroszpopuláció mintegy 80%-a Dél-Afrikában található; mivel ezen állatok az elterjedési területet érintő államokon átnyúló orvvadászata gyorsan növekszik;
U. mivel a tigrisek és más, az I. függelékben felsorolt ázsiai nagymacskák illegális kereskedelme továbbra is jelentős, azonban a végrehajtási intézkedésekről a CITES-nek küldött tájékoztatás hiányos, és különösen a CITES-egyezmény azon, 14.69. számú konferenciahatározatának való megfelelésről szóló tájékoztatás nem megfelelő, amelyet az Unió 2007-ben támogatott annak érdekében, hogy a tigrisek tenyésztését fokozatosan megszüntessék, valamint hogy biztosítsák, hogy a tigriseket ne tenyésszék testrészeiknek és azok származékainak kereskedelme (többek között belföldi kereskedelme) céljából;
V. mivel az éghajlatváltozás jelentős veszélyt jelent a jegesmedvékre (Ursus maritimus) nézve; mivel a vadászat és a jegesmedvék testrészeivel foglalkozó kereskedelem ugyancsak jelentős veszélyt jelent;
W. mivel az Európai Unió a kedvtelésből tartott hüllők jelentős importpiaca, ideértve a CITES-egyezményben felsorolt fajok behozatalát;
X. mivel számos teknősfajt túlvadásznak az élelmiszerpiacon történő hasznosítás és a kedvtelésből tartott állatokkal folytatott nemzetközi kereskedelem céljából;
Y. mivel a ráják kopoltyúlemezeivel való nemzetközi kereskedelem miatt fokozódó halászati terhelés az ördögrája (Manta spp.) és más rájafajok populációinak jelentős mértékű csökkenéséhez vezetett;
Z. mivel a nemzetközi halászati eszközöknek és a CITES-nek ugyanazon, a nyílt tengerek halpopulációja hosszútávú megőrzése – figyelembe véve a nem célfajok járulékos fogásának hatását – biztosításának céljáért kell dolgozniuk;
AA. mivel a CITES-egyezmény jelenleg nem világos, a „tengerről való behozatallal" kapcsolatos, pontosabban a „behozatal országára” vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz arra az esetre, amikor az egyedeket nyílt tengeren fogják ki;
AB. mivel a tengerről való behozatallal foglalkozó CITES-munkacsoport olyan megoldást javasolt, amely tiszteletben tartja a CITES-dokumentumok kiadásáért felelős, lobogó szerinti állam joghatóságát, néhány bérelt halászhajó esetének kivételével;
AC. mivel a CITES-egyezmény megfelelő működéséhez a következő néhány évben a feleknek jelentősen növelniük kell a finanszírozást;
AD. mivel a Bizottság anyagiakkal nem járul hozzá közvetlenül a CITES-egyezményhez; mivel azonban fejlesztési segélyei révén az egyezmény egyik fő támogatója;
1. felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a munkadokumentumokról és a besorolási javaslatokról szóló határozataik során az elővigyázatossági elvet alapelvként alkalmazzák, valamint vegyék mindenekelőtt figyelembe a „felhasználó fizet” elvet, az ökoszisztémát szem előtt tartó megközelítést és a hagyományos természetvédelmi elveket is;
2. sürgeti az Európai Unót és a tagállamokat, hogy egységesen lépjenek fel és növeljék belső döntéshozatali eljárásaik sebességét és hatékonyságát annak érdekében, hogy gyorsan megegyezésre jussanak, és rövid időn belül meg tudjanak egyezni egy belső uniós álláspontban a CITES COP 16-ot illetően, valamint hogy teljes mértékben használják ki az Unió 27 tagállamának erejét azért, hogy a COP 16 döntéseit az elővigyázatosság irányba mozdítsák el;
3. sürgeti az Európai Uniót, hogy töltsön be vezető szerepet a veszélyeztetett fajok védelmében azáltal, hogy aktívan részt vesz a CITES-egyezményről folytatott tárgyalásokban, valamint hogy előmozdítja a helyzetet súlyosbító joghézagok megszüntetését; sajnálatosnak tartja azokat az állításokat, amelyek szerint egyes tagállamokat és uniós állampolgárokat közvetítőként használtak fel az orrszarvúszarvak Vietnámba vagy olyan más országokba történő szállítására, ahol kereskedelmi értékük magas, ezzel fokozva a keresletet és a további orvvadászatot;
4. sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a konferencia előtt és után egyaránt lépjenek kapcsolatba harmadik országokkal, valamint alakítsanak ki szövetségeket;
5. ösztönzi a CITES részes feleit, hogy fontoljanak meg további lehetőségeket a biodiverzitással kapcsolatos egyezményekre vonatkozó együttműködés, koordináció és szinergiák megerősítésére valamennyi szinten;
A döntéshozatal átláthatósága
6. határozottan ellenzi a CITES keretében általánosan gyakorolt titkos szavazást, mivel a CITES eljárási szabályzata úgy rendelkezik, hogy a titkos szavazást csak kivételes körülmények között lehet használni; támogatja ebben az összefüggésben Dánia a tagállamok nevében benyújtott, ezzel kapcsolatos javaslatát;
7. üdvözli Dánia az uniós tagállamok nevében benyújtott arra irányuló javaslatát, hogy a 11.1. számú (REV. COP15) konferenciahatározatba az összeférhetetlenségről szóló új bekezdést foglaljanak bele;
Finanszírozás
8. sürgeti a Bizottságot, hogy fejlesztési segélyének segítségével biztosítsa a finanszírozás folytonosságát annak érdekében, hogy elérjék a CITES által kitűzött célokat; ebben az összefüggésben konkrétan említi a jelenleg folyamatban lévő, az elefántok illegális vadászatának ellenőrzésére létrehozott programot (MIKE), amelyet hatékonyságának megítélése céljából független vizsgálatnak és értékelésnek kell alávetni, és amelynek kapcsán az Európai Uniónak nem szűnő elkötelezettségéről kellene tanúbizonyságot tennie;
9. ösztönzi a Bizottságot és az EU tagállamait, hogy vizsgálják meg az Európai Fejlesztési Alap segítségével a CITES-egyezménynek nyújtott hosszú távú pénzügyi támogatás lehetőségeit;
10. ösztönzi az arra irányuló javaslatot, hogy a CITES felkérje a Globális Környezetvédelmi Alapot (GEF), hogy a CITES pénzügyi mechanizmusaként szolgáljon, valamint hogy a GEF 6-ra vonatkozó biodiverzitási stratégiába a fajokról szóló részeket is beillesszenek[1];
Bevitel a tengerről
11. üdvözli a tengerről való behozatallal foglalkozó CITES-munkacsoportban zajló tárgyalásokat és haladást; támogatja a COP 16-nak a minden állam joghatóságán kívüli vizeken kifogott, a CITES listáján szereplő tengeri fajok védelmének javítására irányuló 32. számú dokumentumát, valamint sürgeti a részes feleket, hogy a COP 16 alkalmával fejezzék be az ügyben folyó munkát;
Cápák
12. üdvözli az Európai Unió tagállamai nevében Brazília, a Comore-szigetek, Horvátország, Egyiptom és Dánia által benyújtott, a heringcápa (Lamna nasus) II. függelékbe való felvételére irányuló javaslatot; sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy támogassák e javaslatot;
13. üdvözli az Európai Unió tagállamai nevében Brazília, Kolumbia, Costa Rica, Ecuador, Honduras, Mexikó és Dánia által benyújtott, három pörölycápafaj (Sphyrna spp) II. függelékbe való felvételére irányuló javaslatot; sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy támogassák e javaslatot;
14. sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy támogassák az óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) Brazília, Kolumbia, és az Amerikai Egyesült Államok által előterjesztett felvételét a CITES II. függelékébe;
Elefántcsont és orrszarvúszarv
15. üdvözli, hogy Tanzánia elállt attól a javaslatától, hogy az afrikai elefántpopulációt (Loxodonta africana) átsorolják az I. függelékből a II. függelékbe, valamint hogy a tanzániai elefántcsontkészleteket egyszeri kiárusításban értékesítsék;
16. sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy utasítsanak el minden, az afrikai elefánt átsorolására vagy az afrikai elefántcsont kereskedelmére irányuló javaslatot addig, amíg a 2008. novemberi Botswana, Namíbia, Dél-Afrika és Zimbabwe általi egyszeri eladás hatásait nem értékelik, és meg nem állapítják, hogy az egyszeri eladásnak nem voltak negatív hatásai az elefántpopulációkra az említett és a velük szomszédos országokban;
17. az elefánt-orvvadászat jelenlegi válságának tudatában ösztönzi a CITES részes feleit, hogy a 2008. novemberi Botswana, Namíbia, Dél-Afrika és Zimbabwe általi egyszeri eladással kezdődő teljes kilencéves várakozási idő utáni elefántcsont-kereskedelemre vonatkozó döntéshozatali eljárás kidolgozása során alkalmazzanak elővigyázatos megközelítést, és határozataikat az elefántok védelmére gyakorolt lehetséges hatásokra és az afrikai elefánttal kapcsolatos cselekvési terv végrehajtására alapozzák; ennek megfelelően felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy támogassák a jövőbeni elefántcsont-kereskedelemre vonatkozó döntéshozatali eljárásról szóló 14.77. számú konferenciahatározat módosítására irányuló, Benin, Burkina Faso, a Közép-afrikai Köztársaság, Elefántcsontpart, Kenya, Libéria, Nigéria és Togo által előterjesztett javaslatot;
18. ösztönzi a CITES részes feleit, hogy a Nigéria és Ruanda által benyújtott formában támogassák az afrikai elefánttal kapcsolatos cselekvési tervről szóló állásfoglalást, valamint a terv – mint az afrikai elefántok védelmének leghatékonyabb, előremutató módszere – végrehajtását;
19. felhívja az Európai Uniót, a tagállamokat és minden CITES részes felet, hogy támogassák a Dél-Afrikából és Szváziföldről származó orrszarvútrófeák kiviteli kontingensének ideiglenes nullára csökkentésére irányuló, Kenya által benyújtott javaslatot, továbbá felhívja a CITES részes feleit, hogy vizsgálják meg az orrszarvúszarvak keresletének csökkentésére irányuló lehetséges intézkedéseket;
20. felhívja a részes feleket, hogy a CITES I. és II. függelékében felsorolt veszélyeztetett fajok trófeavadászatára vonatkozó, éves nemzeti kiviteli kontingenst állítsák vissza;
21. felhívja az összes olyan részes felet, amelyben az orrszarvúszarvat fogyasztják, különösen Vietnámot, hogy hozzanak sürgős intézkedéseket annak érdekében, hogy megállítsák az orrszarvúszarvak illegális behozatalát, és hogy szabjanak ki komoly büntetéseket a törvényt megszegőkre, valamint hogy hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy tájékoztassák a fogyasztókat az általuk a vadon élő orrszarvú-populációra gyakorolt hatásokról; felhívja a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy az érintett részes felekkel folytatott kereskedelmi tárgyalások során foglalkozzanak az említett ügyekkel;
Nagymacskák
22. sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy szólítsanak fel a kereskedelem felfüggesztésére azokkal a részes felekkel szemben, amelyek megsértették a CITES 14.69. számú, tigrisekről szóló konferenciahatározatát, valamint amelyek ösztönzik a testrészeikkel és azok származékaival folytatott kereskedelem érdekében történő tigristenyésztést;
23. sürgeti a CITES részes feleit, hogy hagyjanak fel a fenntarthatatlan és etikátlan trófeavadászattal, amely nagymértékben csökkentette az afrikai oroszlánpopulációkat;
24. sajnálatát fejezi ki, hogy az oroszlánnak (Panthera leo) a CITES II. függelékéből az I. függelékbe való átsorolására egyetlen javaslatot sem nyújtottak be;
Hüllők
25. sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy támogassák a számos, Észak-Amerikából és Ázsiából származó szárazföldi és vízi teknősfajnak a CITES I. függelékébe való felvételére, valamint hét fajnak az I. függelékbe való átsorolására irányuló javaslatokat;
26. a három édesvíziteknős-félére (Cuora galbinifrons, Mauremys annamensis és Geoemyda japonica) vonatkozó alternatív javaslatokat illetően sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a szingapúri CITES-munkacsoport szakértői ajánlásainak megfelelően támogassák az elterjedési területet érintő államok (Vietnám és Japán) által benyújtott, szigorúbb javaslatokat;
27. felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy az elterjedési területet érintő egyedüli államok (Új-Zéland és Kína) által benyújtott formában támogassák az új-zélandi gekkó (Naultinus spp.) és a Mangshan vipera (Protobothrops mangshanensis) felvételét a CITES II. függelékébe;
28. sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a Svájc által benyújtott formában támogassák a kígyók kereskedelméről és védelmének irányításáról szóló határozattervezetet;
Egyéb fajok
29. sürgeti az Európai Uniót és az uniós tagállamokat, hogy támogassák az Etiópia, Kenya és Uganda által benyújtott, a legális és illegális gepárd-kereskedelem tanulmányozására irányuló határozattervezetet;
30. üdvözli az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (az ICCAT) a CITES COP 15 által 2010-ben keltett politikai lendületet követő erőfeszítéseit;
31. sajnálatát fejezi ki, hogy semmilyen, a kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) a CITES I. függelékébe történő felvételére irányuló javaslatot sem nyújtottak be;
32. sajnálatát fejezi ki, hogy semmilyen, a Corallium spp. és a Paracorralium fajoknak a CITES II. függelékébe történő felvételére irányuló javaslatot sem nyújtottak be;
33. sürgeti az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy támogassák a következő javaslatokat:
- Brazília, Kolumbia és Ecuador előterjesztése nyomán az ördögrája (Manta spp.) a CITES II. függelékébe történő felvétele; a Kolumbia és Ecuador által előterjesztett formában egyéb rájafajok a II. függelékbe történő felvétele;
- az USA által előterjesztett és az Orosz Föderáció által támogatott formában a jegesmedvék (Ursus maritimus) a CITES II. függelékébe történő átsorolása;
- a nyugat-afrikai manátusznak (Trichesurus senegalensis) az I. függelékből a II. függelékbe történő, Benin, Szenegál és Sierra Leone által előterjesztett átsorolása;
- az édesvízi fűrészesrájának (Pristis microdon) az I. függelékből a II. függelékbe történő, Ausztrália által előterjesztett átsorolása;
- a Madagaszkár, Belize, Thaiföld és Vietnám által előterjesztett formában számos rózsafa-faj (Dalbergia spp.) és feketeébenfa-faj (Diospyros spp.) felvétele a CITES II. függelékébe;
- az egyetlen elterjedési területet érintő állam, Madagaszkár által előterjesztett formában számos, nemzetközileg dísznövényként forgalmazott faj (Adenia firingalavensis, Adenia subsessifolia, Cyphostemma laza, Operculicarya decaryi, Senna meridionalis, Uncarina stellulifera és Uncarina grandidieri) felvétele a CITES II. függelékébe;
34. sürgeti az Európai Uniót és az uniós tagállamokat a következő javaslatok ellenzésére:
- a CITES stratégiai jövőképének javasolt módosítása, mely szerint a CITES-nek „a biológiai sokféleség pusztulási mértékének jelentős csökkentéséhez való hozzájárulás” jelenlegi célja helyett egyéb világszinten kitűzött célokhoz is hozzá kellene járulnia;
- az Indonézia által előterjesztett formában az I., II. és III. függelékben szereplő fajok illegálisan forgalmazott és lefoglalt példányainak elhelyezése vagy eladása;
- a Kolumbia és Thaiföld által előterjesztett formában három krokodilfaj (Crocodylus acutus, C. porosus, és C. siamensis) a CITES I. függelékéből a CITES II. függelékébe történő átsorolása;
- a CITES állatokkal foglalkozó bizottságának kérése alapján a nagy prérityúk texasi alfajának (Tympanuchus cupido attwateri) átsorolása az I. függelékből a II. függelékbe, mivel annak ellenére, hogy az utolsó illegális szállítmány lefoglalása 1998-ban történt, a szóban forgó alfaj vadon élő populációi 2012-ben 58%-al, csupán 46 vadon élő példányra csökkentek;
- a CITES állatokkal foglalkozó bizottságának kérése alapján a gyöngyös bankivatyúk (Gallus sonnerati) és a vérfácán (Ithiginis cruentus) törlése a II. függelékből, mivel mindkét faj vadon élő populációi fokozatosan csökkennek, a Gallus sonnerati kedvtelésből tartott állatok piacát megcélzó nemzetközi kereskedelme jelentős, az Ithaginis cruentus néhány alfaja pedig kis területen és rendkívül alacsony egyedszámmal fordul elő, valamint Kína, mint elterjedési területet érintő állam ellenezte a vérfácánok törlését;
- a császárharkály (Campephilus imperialis) I. függelékből való törlése, mivel jóllehet az említett fajt „valószínűleg kipusztultnak” tekintik, nem hivatalos beszámolók szerint gyakorta látják azt;
- az Ausztrália által benyújtott módon a gyomorköltőbékák (Rheobatrachus silus és Rheobatrachus vitellinus) törlése a CITES II. függelékéből, mivel az említett fajok még lehet, hogy nem haltak ki, valamint a fennmaradó populációk megtalálása érdekében jelenleg helyszíni vizsgálatokat végeznek;
o
o o
35. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a CITES részes feleinek és a CITES titkárságának.
- [1] http://www.cites.org/eng/cop/16/doc/E-CoP16-08-04.pdf