ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának huszonkettedik ülésszakáról
4.2.2013 - (2013/2533(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Richard Howitt, Véronique De Keyser, Ana Gomes, Raimon Obiols, Pino Arlacchi, Joanna Senyszyn az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0055/2013
B7‑0055/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 22. ülésszakáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az ahhoz kapcsolódó emberi jogi ENSZ-egyezményekre és azok opcionális jegyzőkönyveire,
– tekintettel az Emberi Jogok Európai Egyezményére és az EU Alapjogi Chartájára,
– tekintettel a Külügyi Tanács 2012. június 25-i 3179. ülésén elfogadott, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretre, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervre,
– tekintettel az EU emberi jogokkal foglalkozó különleges képviselőjével kapcsolatban a Tanácsnak tett 2012. június 13-i ajánlására[1],
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsáról (EJT) szóló korábbi állásfoglalásaira, többek között a Parlament ezzel kapcsolatos prioritásaira; tekintettel különösen a 2012. február 16-i állásfoglalására az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 19. ülésszakára vonatkozó európai parlamenti álláspontról[2],
– tekintettel az Emberi Jogi Albizottsága küldöttségének az EJT 19. ülésszakára tett látogatásáról szóló jelentésre, valamint a Külügyi Bizottsága, Emberi Jogi Albizottsága és Biztonsági és Védelmi Politikai Albizottsága közös küldöttségének jelentésére, amely részt vett az ENSZ Közgyűlésének 67. ülésszakán,
– tekintettel az emberi jogokról szóló sürgősségi állásfoglalásaira,
– tekintettel az EU emberi jogi stratégiájának felülvizsgálatáról szóló 2012. december 13-i állásfoglalására[3],
– tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzetéről a világban és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikája” című 2011. évi éves jelentéséről 2012. december 13-án elfogadott állásfoglalására[4],
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére, valamint 18., 21., 27., és 47. cikkére,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának tiszteletben tartása, előmozdítása és védelme az Európai Unió etikai és jogi vívmányainak fontos részét képezi, valamint az európai egység és integritás egyik alapköve[5];
B. mivel az EU emberi jogi stratégiájára irányuló legújabb felülvizsgálatok sikeres végrehajtása az uniós kül- és belpolitika közötti következetesség növelése révén fokozza az EU hitelességét az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál;
C. mivel az EU-nak törekednie kell arra, hogy a lehető legjobb eredmények elérése érdekében egységes és közös álláspontot képviselve felemelje hangját az emberi jogok megsértésével szemben, és ebben a vonatkozásban folytatnia kell a tagállamok közötti együttműködés megerősítését és a szervezeti megoldások javítását;
D. mivel az Európai Unió Tanácsa elfogadta az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós stratégiai keretet, valamint az ennek végrehajtására irányuló cselekvési tervet azzal a céllal, hogy e területen hatékonyabb, láthatóbb és következetesebb uniós politikát lehessen elérni;
E. mivel kinevezték az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjét, akinek feladata az uniós emberi jogi politika hatékonyságának és láthatóságának megerősítése, valamint a stratégiai keret és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési terv gyakorlatba ültetésének támogatása;
F. mivel az Emberi Jogi Albizottságának küldöttsége részt fog venni az EJT huszonkettedik, genfi ülésszakán, ahogyan az elmúlt években is részt vett az EJT ülésein;
1. tudomásul veszi, hogy az EJT 22. ülésszakán folyamatosan előtérbe kerülnek az uniós prioritások; üdvözli Szíria, Burma/Mianmar, Észak-Korea és Mali helyzetének EU általi előtérbe helyezését, valamint az iráni emberi jogi helyzet tekintetében a különleges előadó mandátumának meghosszabbítására irányuló uniós támogatást; támogatja az olyan tematikus kérdésekre való összpontosítást, mint a gondolat, a vallás és a meggyőződés szabadsága, a halálbüntetés eltörlése, a gyermekek jogai, a nők ellen irányuló erőszak, üzleti vállalkozás és emberi jogok és az LMBTI-jogok;
2. üdvözli, hogy a 22. rendes ülésszak napirendjén többek között az alábbiakra irányuló megbeszélések szerepelnek: az emberi jogok általános érvényesítése, a pénzügyi és gazdasági válság, illetve a korrupció negatív hatása az emberi jogok gyakorlására, a Bécsi Nyilatkozat és Cselekvési Program elfogadásának 20. évfordulójára való megemlékezés, interaktív viták, például a fogyatékossággal élő személyek jogairól, valamint kiterjedt megbeszélések különböző témákról, mint például a gyermekek joga a legmagasabb elérhető egészségügyi színvonalhoz; felhívja a tagállamokat, hogy tevékenyen járuljanak hozzá ezen eszmecserékhez, és jelentsék ki egyértelműen, hogy az emberi jogok egyetemesek, oszthatatlanok és kölcsönösen összefüggenek egymással;
3. üdvözli a különleges előadók által a többek között az Iránban, Burmában/Mianmarban, KNDK-ban és az 1967 óta megszállva tartott palesztin területeken tapasztalható emberi jogi helyzetről benyújtandó jelentéseket, valamint az emberi jogi főbiztos jelentését a Maliban, különösen az ország északi részén tapasztalható emberi jogi helyzetről, a megfelelő lakhatásról mint a megfelelő életszínvonalhoz való jog részéről és e tekintetben a megkülönböztetésmentességhez való jogról, a gondolat, vallás és meggyőződés szabadságáról, valamint az emberi jogoknak és alapvető szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való előmozdításáról és védelméről; várakozással tekint a főbiztos Líbiáról szóló szóbeli jelentése elé;
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tevékenysége
4. megjegyzi, hogy 2012 szeptemberében 18 új tagot választottak az EJT-be, így 2013. január 1-jén a következő országok kezdték meg tagságukat: Argentína, Brazília, Elefántcsontpart, Észtország, Etiópia, Gabon, Németország, Írország, Japán, Kazahsztán, Kenya, Montenegró, Pakisztán, Koreai Köztársaság, Sierra Leone, Egyesült Arab Emirátusok, Amerikai Egyesült Államok és Venezuelai Bolivári Köztársaság; és megjegyzi, hogy kilenc uniós tagállam is az EJT tagja;
5. tudomásul veszi az EJT új elnökének, a lengyel Remigiusz A. Henczelnek, valamint a négy alelnöknek 2013-ra való a megválasztását: Cheikh Ahmed Ould Zahaf (Mauritánia), Iruthisham Adam (Maldív-szigetek), Luis Gallegos Chiriboga (Ecuador) és Alexandre Fasel (Svájc);
6. hangsúlyozza, hogy az EJT-választásoknak megmérettetésen kell alapulniuk, és ellenzi egyes regionális csoportok gyakorlatát, amelyek ellenjelölt nélküli választásokat rendeznek; megismétli az EJT-tagság feltételeinek fontosságát, főleg ami az emberi jogi elkötelezettséget és mutatókat érinti; hangsúlyozza, hogy az EJT tagjai kötelesek az emberi jogok támogatásával és védelmével kapcsolatos legmagasabb szintű normák követésére; megismétli a felfüggesztett tagság visszaállítására vonatkozó szigorú és átlátható feltételek fontosságát;
7. továbbra is aggódik a „blokkok politikája” és annak az EJT hitelességére és munkájának hatékonyságára kifejtett hatása miatt;
8. megismétli annak fontosságát, hogy az uniós tagállamok tovább dolgozzanak az emberi jogok oszthatatlanságának és egyetemességének végrehajtásán és támogassák az EJT e tekintetben végzett munkáját, különösen azzal, hogy hogy ratifikálják az általa elfogadott nemzetközi emberi jogi egyezményeket; sajnálatát fejezi ki, hogy a migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló nemzetközi egyezményt még egyetlen tagállam sem ratifikálta; ismételten sajnálkozásának ad hangot azzal kapcsolatosan is, hogy több tagállam nem fogadta még el és/vagy nem ratifikálta a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló egyezményt, valamint hogy csak két tagállam ratifikálta a gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányához csatolt fakultatív jegyzőkönyvet; ismételten felhívja a tagállamokat, hogy ratifikálják ezen egyezményeket és jegyzőkönyveket, és bátorítja az uniós tagállamokat, hogy írják alá és ratifikálják a gyermekek jogairól szóló egyezmény bejelentési eljárásokról szóló legújabb fakultatív jegyzőkönyvét, amelyet 2012. február 28-án Genfben (Svájc) nyitottak meg aláírásra;
9. üdvözli, hogy az ENSZ Közgyűlése második ciklusra is megválasztotta Navanethem Pillayt emberi jogi főbiztosnak; megismétli, hogy szilárdan támogatja az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalát, valamint annak függetlenségét és integritását;
10. elismerően szól az emberi jogi főbiztosnak az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek megerősítésére irányuló folyamatban tett erőfeszítéseiről, és üdvözli az erről szóló 2012. június 22-i jelentését; újra megerősíti az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek több érdekelt felet tömörítő jellegét, és hangsúlyozza, hogy a civil társadalmat folyamatosan be kell vonni ezekbe a folyamatokba; hangsúlyozza továbbá, hogy az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek függetlenségét és hatékonyságát meg kell őrizni és meg kell erősíteni; kiemeli, hogy elegendő támogatást kell biztosítani az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek megnövekedett munkaterhelésének lefedéséhez; felszólítja az EU-t, hogy vállaljon vezető szerepet az ENSZ-egyezmény alapján létrehozott testületek rendszerének hatékony működésében, többek között megfelelő finanszírozás révén;
Az arab tavasz országai
11. a leghatározottabban elítéli, hogy az Asszad-rezsim növekvő és általános mértékű erőszakhoz folyamodik a szíriai nép ellen, többek között nehéztüzérséget és lőfegyvereket vet be a lakott területeken; egyértelműen elítéli, hogy a rezsim, annak biztonsági erői és a hadsereg folyamatosan és szisztematikusan megsérti az emberi jogokat, ami az emberiség elleni bűntettnek minősülhet; mély aggodalmának ad hangot a civil népesség folyamatosan romló helyzete miatt; elítéli az emberi jogok ellenzéki csoportok és erők általi megsértését is; felhív minden fegyveres szereplőt, hogy azonnal vessenek véget a Szíriában folyó erőszaknak, és megismétli az Asszad-rezsim haladéktalan lemondására irányuló felhívását;
12. aggodalmának ad hangot a szomszédos országokba való átgyűrűző hatás miatt és annak a régió biztonságára és stabilitására kifejtett hatása miatt; felszólítja a tagállamokat, hogy nyújtsanak segítséget a régió országainak a szíriai menekültek humanitárius megsegítésére irányuló erőfeszítésükben;
13. üdvözli a folyamatos figyelmet, amelyet az EJT szentel az aggasztó szíriai emberi jogi és humanitárius helyzetnek, ahogyan azt az ország helyzetéről szóló, az EJT 19., 20. és 21. ülésszakán, valamint az EJT-nek Szíriáról tartott 2012. június 1-jei rendkívüli ülésszakán elfogadott ENSZ-határozatok is kiemelték; megismétli, hogy biztosítani kell a nemzetközi emberi jogi normáknak a konfliktus során elkövetett megsértéséért járó felelősségre vonást;
14. maradéktalanul támogatja a független vizsgálóbizottság Szíriával kapcsolatos munkáját és azt, hogy az EJT kiterjeszti e bizottság mandátumát; üdvözli Carla del Ponte és Vitit Muntarbhorn új tagokká, valamint Paolo Pinheiro Szíriával foglalkozó különleges előadóvá történő kinevezését, aki a vizsgálóbizottság mandátumának lejártakor azonnal munkához lát; üdvözli a Bizottság jelentését, amelyben felhívja a figyelmet a Szíriában elkövetett atrocitásokra;
15. sajnálatának ad hangot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) még nem fogadtak el Szíriáról állásfoglalást, különösen azért, mert ezáltal korlátozódik az a lehetőség, hogy hatékony nyomást lehessen gyakorolni az országban uralkodó erőszak befejezése tekintetében; felszólítja az ENSZ BT tagjait, hogy ne feledjék a szíriai nép iránti felelősségüket; elismerően nyilatkozik az Unió főképviselője/alelnöke és az uniós tagállamok által Kínának és Oroszországnak az ügybe való bevonása érdekében tett diplomáciai erőfeszítésekről; felszólítja őket, hogy folytassák ez irányú erőfeszítéseiket; emlékezteti valamennyi ENSZ-tagot az ENSZ Közgyűlés által felvállalt „védelmi felelősség” elvre is; felszólítja az EJT-t, hogy sürgesse a BT-t, hogy vigye a szíriai helyzet ügyét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé; sürgeti az EU főképviselőjét, hogy személyesen vegyen részt egy széles körű és átfogó nemzetközi koalíció kialakításában így ösztönözve az ENSZ BT valamennyi állandó tagját egy ilyen utasítás támogatására;
16. üdvözli a független vizsgálóbizottságnak az EJT 19. ülésszakán benyújtott, Líbiáról szóló végleges írásos jelentését, amelyben felhívta a figyelmet az országban elkövetett emberi jogi jogsértésekre; sürgeti az EJT-et, hogy adjon hangot aggodalmának a folyamatos erőszak miatt, továbbra is kövesse nyomon a helyzetet és kérje fel a a főbiztost, hogy készítsen jelentést a líbiai emberi jogi helyzetről;
17. aggodalmának ad hangot az emberijogvédők és ellenzéki politikai aktivisták helyzetével kapcsolatosan Bahreinben; ismételten felhívja az uniós tagállamokat, hogy folytassák arra irányuló munkájukat, hogy a bahreini emberi jogi helyzetről szóló állásfoglalást fogadjanak el az EJT ülésszakán;
18. ismételten felhívja az EJT-t, hogy a 22. ülésszakán egy olyan nemzetközi mechanizmus létrehozásáról szóló állásfoglalást fogadjon el, amely a bahreini egyetemes időszakos felülvizsgálat, valamint a bahreini független vizsgálóbizottság, többek között az emberijogvédőkre irányuló ajánlásainak végrehajtását ellenőrzi;
19. üdvözli a Jemennek az emberi jogok területén szánt technikai segítségről és kapacitásépítésről szóló, 2012 októberében elfogadott állásfoglalást és az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala területi irodájának létrehozását Jemenben; sürgeti az EJT-t, hogy folytassa a jemeni helyzet nyomon követését;
20. mélységes aggodalmát fejezi ki, hogy Egyiptomban ismét tombol az erőszak; felszólítja az egyiptomi kormányt, hogy tartózkodjon a tüntetők ellen bevetett túlzott erőszaktól és emlékeztet, hogy a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való jog megőrzése érdekében a szükségállapot – amelyet jogi normák kell, hogy irányítsanak, és amelynek a nemzetközi szabályokkal összhangban kell végbemennie – csak végső esetben igénybe vehető intézkedés; emlékeztet a halálbüntetés elleni uniós álláspontra és felszólít ezzel kapcsolatosan, hogy vezessenek be a halálbüntetés végrehajtására irányuló moratóriumot Egyiptomban, többek között a múlt évi Port Said-i futballstadionban bekövetkezett szerencsétlenség miatt nemrégiben halálra ítélt 21 ember esetében is;
21. aggodalmának ad hangot az emberi jogok folyamatos megsértése miatt Nyugat-Szaharában; felszólít a nyugat-szaharai nép alapvető jogainak, többek között az egyesülési szabadságnak, a szólásszabadságnak és a tüntetéshez való jognak a megvédésére; kéri az összes szaharai politikai fogoly szabadon bocsátását; üdvözli a Száhil övért felelős különmegbízotti poszt létrehozását és hangsúlyozza, hogy nemzetközi megfigyelőkre van szükség a nyugat-szaharai helyzet nyomon követése érdekében; támogatja a konfliktus igazságos és tartós – a nyugat-szaharai nép önrendelkezési jogán alapuló és az ENSZ határozatainak megfelelő – megoldását;
Egyéb témák
22 üdvözli az EJT 20. ülésszakán hozott arra irányuló határozatát, hogy a fehéroroszországi emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadót nevez ki, és tudomásul veszi az e mandátumot létrehozó állásfoglalásra irányuló régiókon átívelő támogatást, ami azt mutatja, hogy az ország aggasztó emberi jogi helyzetét az egész világon elismerik;
23. üdvözli az eritreai emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadó kinevezésére irányuló, az EJT 20. ülésszakán elfogadott állásfoglalást; megjegyzi, hogy ez az első alkalom, hogy az EJT foglalkozik a kérdéssel, és üdvözli az afrikai országok által az ügyben betöltött vezető szerepet;
24. üdvözli az Elefántcsontparttal, Haitival és Szomáliával foglalkozó független szakértők mandátumának meghosszabbítását; sürgeti ezen országok hatóságait, hogy teljes mértékben működjenek együtt a megbízottakkal;
25. felhív az iráni emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadó mandátumának meghosszabbítására;
26. felhív a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) emberi jogi helyzetével foglalkozó különleges előadó mandátumának egy évvel való meghosszabbítására; üdvözli, hogy a KNDK-ról szóló állásfoglalást konszenzussal fogadták el, ami a mandátum erős támogatottságát jelzi; sürgeti a KNDK kormányát, hogy teljes mértékben működjön együtt az előadóval, és segítse őt országlátogatásai során; sürgeti az EJT-t, hogy tegyen lépéseket az ENSZ emberi jogi főbiztosának arra irányuló felhívására reagálva, hogy állítsanak fel nemzetközi vizsgálóbizottságot az országban évtizedeken át elkövetett súlyos bűncselekmények felderítésére;
27. sajnálatának ad hangot a Japánban a 2011-ben fenntartott moratóriumot követően 2012-ben végrehajtott kivégzésekkel kapcsolatban; ezzel kapcsolatban elítéli a közelmúltban Iránban elkövetett tömeges kivégzéseket is; megismétli, hogy a halálbüntetést minden esetben és minden körülmények között ellenzi, és teljes mértékben eltökélt annak végleges eltörlése irányába;
28. üdvözli a tényt, hogy az EJT szoros figyelemmel kíséri a Maliban kialakult helyzetet, és örömét fejezi ki amiatt, hogy bizonyos afrikai államok az ügy élére állva felhívták az EJT figyelmét a konfliktusra; sürgeti az EJT-et, hogy támogassa az ellenőrző kapacitás gyors bevetését Maliban, és kérje fel az emberi jogi főbiztost, hogy továbbra is készítsen jelentéseket az ország helyzetéről;
29. örömmel vette tudomásul a Kongói Demokratikus Köztársaságra vonatkozó állásfoglalást, ám továbbra is mélyen aggódik a kongói emberi jogi helyzet miatt, elsősorban Észak-Kivu tartományban, az ország keleti felén; határozottan elítéli a lázadó erők, konkrétan az M23 csoport civil lakosság – beleértve a nőket és gyerekeket – elleni támadásait az ország keleti részén; mélyen elítéli a nők rendszeres megerőszakolását, mint háborús eszközt; üdvözli a válság békés, politikai úton történő megoldására tett kísérleteket a Nagy-tavak vidéke nemzetközi konferenciájának tagállamai, az Afrikai Unió és az ENSZ részéről; ismételten felszólít a Kongói Demokratikus Köztársaság emberi jogi helyzetével foglalkozó, független ENSZ szakértő kinevezésére annak érdekében, hogy megbízható mechanizmus álljon rendelkezésre az ország súlyos és régóta fennálló emberi jogi problémáival kapcsolatos helyzet javítására; kéri továbbá, hogy Margot Wallstrom, a konfliktusok idején elkövetett szexuális erőszakkal foglalkozó ENSZ-különmegbízott dolgozzon ki egy jelentést az ügyben;
30. megelégedéssel veszi tudomásul az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a vallás vagy a meggyőződés szabadságáról szóló határozatának elfogadását; hangsúlyozza, hogy az EU nagy jelentőséget tulajdonít ennek az ügynek; felhívja a tagállamokat, hogy továbbra is foglalkozzanak az üggyel, és várja az ez év elején esedékes új iránymutatásokat; elismerően nyilatkozik az ENSZ különleges előadójának a vallás és meggyőződés szabadságával kapcsolatos munkájáról; hangsúlyozza e mandátum az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 22 ülésszakán történő megújításának fontosságát;
31. üdvözli az EJT Burma/Mianmarról szóló határozatát, Észak-Korea és Mali helyzete EU általi előtérbe helyezésének szándékát, valamint a myanmari emberi jogi helyzet tekintetében a különleges előadó mandátumának meghosszabbítására irányuló uniós támogatást; tudomásul veszi a burmai kormány által 2011 eleje óta az ország polgári szabadságjogainak helyreállítása érdekében tett lépéseket; súlyos aggodalmának ad hangot azonban a Rakhine államban fellángoló erőszak miatt, amely számos halálos áldozatot követelt és sebesülésekhez, a javak elpusztításhoz vezetett, továbbá otthona elhagyására kényszerítette a helyi lakosságot; úgy véli, hogy a helyzet okai a főleg a rohingya and kachin népcsoporttal szembeni, régóta fennálló diszkriminatív politikában keresendők; hangsúlyozza, hogy átfogóbb erőfeszítések szükségesek a probléma gyökeres megoldásához;” sürgeti Myanmar kormányát, hogy gyorsítsa meg az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala myanmari országhivatala megnyitása iránti elkötelezettségének gyakorlati megvalósítását,
32. üdvözli továbbá a Srí Lankáról szóló állásfoglalást, amely a megbékélést és az elszámoltathatóságot hangsúlyozza az országban; megerősíti támogatását az ENSZ-főtitkár szakértői testülete ajánlása iránt Srí Lanka számára, amely ENSZ vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazza minden elkövetett bűntény felderítésére; sürgeti az Emberi Jogi Tanácsot, hopgy adjon hangot aggodalmának a Sri Lankán elkövetett, folytatódó törvénytelenségek miatt, és a sri lankai kormány képtelensége miatt a konfliktus során mindkét fél által elkövetett bűnök tényleges és komoly vizsgálatára, a komoly törvénysértések elszámoltathatóságának biztosítására, továbbá a szakértői testület által a főtitkár számára kidolgozott ajánlások végrehajtására; mélyen aggódik a bírói karra nehezedő „jelentős nyomás” miatt, mivel a legfelsőbb bíró elmozdítása veszélyeztetheti a háborús bűnök elkövetőinek felelősségre vonását
33. aggodalmának ad hangot a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzet miatt, ahol fegyveres csoportok megtámadtak és elfoglaltak több, az ország északkeleti részén található várost; üdvözli a Libreville-ben 2013. január 11-én aláírt megállapodásokat, köztük a tűzszüneti megállapodást és az országban kialakult válság megoldásáról szóló politikai megállapodást; hangsúlyozza e megállapodások gyors végrehajtásának fontosságát; üdvözli az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője/a Bizottság alelnöke január 11-i nyilatkozatát, amelyben a megállapodások aláíróit a megállapodások betartására szólítja fel; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy vessék fel az ügyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában annak érdekében, hogy a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzet kérdése a nemzetközi napirend élén maradjon;
34. aggodalmának ad hangot az Izraelben és Gázában a konfliktus 2012 végi eszkalálódását követően kialakult helyzet miatt, és elítéli a konfliktusban részes mindkét fél által elkövetett erőszakos cselekményeket; megismétli a Gázai övezet blokádjának megszüntetésére irányuló felhívását, ugyanakkor figyelembe veszi Izrael jogos biztonsági megfontolásait, és a Gázai övezet újjáépítését és gazdasági fellendülését célzó intézkedésekre szólít fel;
35. elítéli az izraeli kormány 2012. december 2-i döntését, miszerint 3.000 új lakóegység felépítését tervezi Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, különösen az E1 körzetben, amely, ha elkészül, ketté fogja osztani a Ciszjordániát; hangsúlyozza, hogy ez a döntés a kétállami megoldás aláásásával fenyeget; üdvözli a megszállt palesztin területeken létrehozott izraeli telepekkel kapcsolatban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 19. ülésszakán létrehozott nemzetközi tényfeltáró missziót; sajnálja, hogy Izrael azóta megszakította az együttműködést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával, valamit, hogy nem hajlandó együttműködni az újonnan bejelentett, izraeli településekkel foglalkozó tényfeltáró bizottsággal, továbbá a tényt, hogy Izrael nem veti alá magát az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatának;
36. üdvözli az ENSZ Közgyűlésének 2012. november 29-én elfogadott határozatát, amely nem tagállami megfigyelői státuszt biztosít Palesztinának; tudomásul veszi, hogy a határozatot túlnyomó többséggel, 138 igen, 9 nem szavazattal és 41 tartózkodás mellett fogadták el; tudomásul veszi továbbá, hogy csak egy uniós tagország szavazott a határozat ellen; ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a fenti törekvést; megjegyzi, hogy az EU támogatta, hogy Palesztina az Izrael és Palesztina közti konfliktus politikai megoldásának részeként az ENSZ teljes jogú tagjává váljon; megerősíti, hogy az EU nem fogad el semmilyen változtatást – Jeruzsálem vonatkozásában sem – az 1967 előtti határokhoz képest azokon kívül, amelyekhez mindkét fél hozzájárulását adta;
37. üdvözli az Emberi Jogi Főbiztos az egyének szexuális irányultságán és nemi identitásán alapuló diszkriminatív törvényekről, gyakorlatokról és erőszakos cselekményekről szóló A/HRC/19/41. sz. jelentésére vonatkozó, jelenleg zajló nyomon követési folyamatot; ösztönzi a további nyomon követést, többek közt regionális ülések révén is, valamint az uniós tagállamok, a Tanács és az Európai Külügyi Szolgálat aktív részvételét;
38. üdvözli, hogy az ENSZ főtitkára és az Emberi Jogi Főbiztos vezető szerepet vállal az egyének szexuális irányultságán és nemi identitásán alapuló diszkrimináció és erőszak elleni küzdelemben az EJT-n belül és kívül; sajnálattal veszi tudomásul az emberi jogok egyetemességének és oszthatatlanságának a „hagyományos értékekről” szóló határozat révén történő aláásására irányuló jelenleg folyó kísérleteket;
39. tudomásul veszi a 2012. december 4–6-án, Genfben rendezett első éves üzleti és emberi jogi fórumot, amelyen számos érdekelt adott egymásnak találkozót, hogy megvitassák az ENSZ erre a területre vonatkozó vezérelveit; üdvözli, hogy a fórum konzultációt kezdett arról, hogyan fogadtatható el a kormányokkal és az üzleti élet képviselőivel egy olyan szabályozási, politikai és végrehajtási keret, amely fellép az üzleti tevékenységek kapcsán elkövetett emberi jogi visszaélésekkel szemben; támogatja az Európai Bizottságnak a „vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó új politikája” előmozdítása érdekében tett erőfeszítéseit; hangsúlyozza, hogy az erre irányuló politikának még nagyra törőbbnek kell lennie;
40. üdvözli a katonai és biztonsági magáncégekkel foglalkozó nyitott kormányközi munkacsoport tevékenységét, amelynek megbízatása kiterjed egy nemzetközi szabályozási keret lehetőségének mérlegelésére; elismeri a katonai és biztonsági magáncégek tevékenységének szabályozására, ellenőrzésére és felügyeletére vonatkozó, jogilag kötelező erejű eszköz esetleges kidolgozására fordított körültekintő figyelmet, és támogatásáról biztosít egy ilyen, jogilag kötelező érvényű keretet; hangsúlyozza az elszámoltathatóság elemének fontosságát, és felkéri azon katonai és biztonsági magáncégeket, amelyek még nem írták alá a magánkézben lévő biztonsági szolgáltatók magatartási kódexét, hogy tartsák be annak szabályait; várakozással tekint a munkacsoport jelentésének ismertetése elé;
Egyetemes időszakos felülvizsgálat
41. hangsúlyozza az egyetemes időszakos felülvizsgálat egyetemes jellegét, és megerősíti az egyetemes időszakos felülvizsgálat fontos szerepét abban, hogy a helyszíni tájékozódás révén teljes mértékben áttekinthető és kiértékelhető legyen minden ENSZ-tagállam emberi jogi helyzete;
42. üdvözli az egyetemes időszakos felülvizsgálat második ciklusának kezdetét, és e ciklus első eredményeinek elfogadását; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a második ciklusban középpontba kerüljön az első ciklus alatt elfogadott ajánlások megvalósítása; ugyanakkor ismételten szorgalmazza, hogy az első ciklus alatt néhány tagállam által elutasított ajánlásokat újra vizsgálják meg az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatának következő szakaszában;
43. úgy véli, hogy a végrehajtás kulcsfontosságú az egyetemes időszakos felülvizsgálat lehetőségeinek kiaknázásához; megismétli ezért annak fontosságát, hogy az uniós tagállamok technikai segítséget adjanak a felülvizsgálat alatt álló államoknak az ajánlások végrehajtásához, félidős aktualizálásokat benyújtására bátorítja az államokat, hogy ezzel járuljanak hozzá a végrehajtás hatékonyabbá tételéhez;
44. felhívja az egyetemes időszakos felülvizsgálat párbeszédében részt vevő uniós tagállamokat, hogy álljanak elő konkrétabb és mérhetőbb javaslatokkal a nyomon követés minőségének biztosítása, és az elfogadott ajánlások végrehajtása érdekében;
45. ajánlja az egyetemes időszakos felülvizsgálat ajánlásainak rendszeres felvetését az Unió emberi jogi párbeszédei és konzultációi során, valamint az Unió emberi jogi országstratégiáiban, az egyetemes időszakos felülvizsgálat eredményeinek nyomon követése érdekében; hasonlóképpen ajánlja, hogy a Parlament vesse fel ezeket az ajánlásokat harmadik országokban tett küldöttségi látogatásai során;
46. üdvözli a lépéseket, amelyek az érdekeltek széles köre számára lehetővé teszik az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatában való teljes körű részvételt; ebben az összefüggésben üdvözli a felszólalók listáján tett változtatásokat, amelyek minden, az egyetemes időszakos felülvizsgálat során felszólalni kívánó országnak erre lehetőséget biztosítanak; ismételten elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a párizsi elvekkel összhangban nagyobb szerepet kaptak a nemzeti emberi jogi intézmények; üdvözli az egyes országokban tevékenykedők szorosabb bevonását a videokonferenciák gyakoribb alkalmazásának köszönhetően;
47. úgy véli, hogy többet lehetne tenni annak érdekében, hogy a civil társadalmat bevonják az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatába, többek között az egyetemes időszakos felülvizsgálat eredményeinek végrehajtásába; elítéli az egyetemes időszakos felülvizsgálat folyamatában részt vevő és azzal együttműködő személyekkel szembeni megtorló intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy az efféle megtorlások aláássák az ENSZ egész emberi jogi rendszerét; minden államot arra kér, hogy nyújtson megfelelő védelmet az efféle megfélemlítések ellen;
Különleges eljárások
48. megerősíti a különleges eljárások kulcsszerepét az EJT munkájának hitelessé és hatékonnyá tételében, és központi szerepét az ENSZ emberi jogi tevékenységében; ismét kifejezi határozott támogatását a különleges eljárások iránt, és hangsúlyozza e megbízatások független voltának alapvető jelentőségét;
49. sürgeti az államokat, hogy teljes körűen működjenek együtt a különleges eljárások során, beleértve azt, hogy késlekedés nélkül fogadják az országlátogatásra érkező megbízottakat, hajtsák végre az általuk szóvá tett sürgős tennivalókat, illetve reagáljanak az állítólagos emberi jogi jogsértésekre, továbbá biztosítsák a megbízottak ajánlásainak megfelelő nyomon követését; sürgeti a EJT tagjait, hogy járjanak elöl jó példával ezeken a területeken;
50. üdvözli az Unió azon lépését, hogy a tagállamok közös döntés révén állandó meghívással fogadják az ENSZ minden emberi jogi különleges eljárását, jó példát mutatva ezzel ezen a területen; arra bátorít, hogy minden ENSZ tagállam cselekedjen ugyanígy;
51. elítéli a különleges eljárásokban részt vevő személyekkel szembeni megtorlás minden fajtáját; hangsúlyozza, hogy az efféle megtorlások aláássák az ENSZ egész emberi jogi rendszerét; minden államot arra kér, hogy nyújtson megfelelő védelmet az efféle megfélemlítések ellen;
Az EU részvétele
52. nem tudja eléggé hangsúlyozni az Unió tevékeny részvételének fontosságát az ENSZ emberi jogi mechanizmusában, különösen a UNHRC-ben; bátorítja a tagállamokat erre a részvételre, az állásfoglalások együttes támogatása, az interaktív párbeszédekben és vitában való részvétel és nyilatkozatok kibocsátása révén;
53. hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani a Genfben az EJT keretében végzett munkájának integrálását az Unió tevékenységébe, beleértve a Parlament saját tevékenységét;
54. üdvözli, hogy Stavros Lambrinidist nevezték ki az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének; bátorítja a különleges képviselőt, hogy járuljon hozzá az EU emberi jogi politikájának hatékonyabbá, egységesebbé és láthatóbbá tételéhez az EJT-vel összefüggésben, és alakítson ki szoros együttműködést az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalával és a különleges eljárásokkal; várakozással tekint a különleges képviselővel való együttműködés elé a fenti kérdésekben;
55. üdvözli az EU emberi jogi különleges képviselőjének részvételét az 2012. december 4–6-án, Genfben rendezett első éves üzleti és emberi jogi fórumon.
56. újra hangsúlyozza, hogy az uniós cselekvés akkor a leghatékonyabb, amennyiben az Unió és a tagállamok közös súlyukat latba vetve lépnek fel; hangsúlyozza a tagállamok közti koordináció és együttműködés szorosabbá tételének fontosságát ebben a tekintetben, hogy egyetértésre jussanak az emberi jogi kérdések közös alapvetését illetően; támogat minden arra irányuló erőfeszítést, hogy „sok hangon egységes üzenet érvényesüljön”; ismételten bátrabb és nagyobb léptékű tevékenységre szólít fel, és elveti a legkisebb közös nevezőnél maradást; ezzel összefüggésben bátorítja az EKSZ-t, különösen az EU genfi és New York-i küldöttségét, hogy megfelelő időben tartott tartalmas konzultációk alapján fokozza koherenciáját;
57. hangsúlyozza a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény megerősítésének jelentőségét, ez lévén az első alkalom, hogy az Európai Unió jogi személyként erősített meg egy ENSZ-egyezményt; felhívja továbbá az EU-t, hogy írja alá és erősítse meg az Európa Tanács a nőkkel szembeni erőszakról szóló egyezményét;
58. megismétli annak fontosságát, hogy az Unió megvédje az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosa Hivatalának függetlenségét, mivel ennek a hivatalnak pártatlan félként kell teljesítenie feladatait; emlékeztet továbbá arra, hogy elegendő forrást kell biztosítani az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosa Hivatala regionális irodáinak fenntartásához;
59. megjegyzi, hogy az emberi jogok védelmezőinek védelme az Unió emberi jogi politikájának kiemelt fontosságú eleme; hangsúlyozza, hogy az ENSZ emberi jogi mechanizmusával együttműködő emberi jogok védelmezői elleni megtorlások és megfélemlítés alááshatják a rendszert; értékeli ezért a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének keretében az emberijogvédők sürgető védelmére és támogatására szánt gyakorlati és pénzügyi támogatást;
60. üdvözli a Tanács brüsszeli székhelyű emberi jogi munkacsoportjának létrehozását; üdvözli az emberi jogi munkacsoport arra irányuló erőfeszítéseit, hogy javítsa az uniós álláspontok előkészítését és összehangolását az EJT üléseire, beleértve genfi ülések szervezését is az emberi jogi munkacsoport számára; ismét kifejezi abbéli reményét, hogy az emberi jogi munkacsoport meghatározó szerepet fog betölteni az Unió emberi jogi politikái külső és belső dimenziói közötti összhang megteremtésében;
61. számít arra, hogy az uniós emberi jogi országstratégiák kidolgozását kellő módon összehangolják az Unió tevékenységével az ENSZ fórumain; megismétli azon ajánlását, hogy az EU emberi jogi országstratégiáit nyilvánosságra kell hozni, annak érdekében, hogy láthatóvá váljanak az Unió emberi jogi elkötelezettségei a harmadik országokban, és hogy az emberi jogaikért küzdők támogatásra találjanak ezekben a dokumentumokban;
62. hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az EJT-ben kiemeljék a nem kormányzati szervezetek rendelkezésére álló tér csökkenésének problémáját; ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy e kérdés felvetése érdekében hangolják össze erőfeszítéseiket;
63. ismételten felszólítja az alelnököt/főképviselőt az uniós vállalatok harmadik országokban történő emberi jogi jogsértésekben való bűnrészességéről érkező új hírek fényében, hogy hívja fel a figyelmet erre a problémára; megismétli ebben az összefüggésben a belső és a külső politikák közötti következetesség növelésének és az emberi jogok belső politikákban való teljes mértékű tiszteletben tartásának fontosságát, hogy ne jöjjön létre kettős mérce;
64. megbízza az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 22. ülésszakán részt vevő küldöttségét, hogy adjon hangot az ezen állásfoglalásban kifejezésre juttatott aggodalmaknak és véleményeknek; felszólítja a küldöttséget, hogy az ülésről tegyen jelentést az Emberi Jogi Albizottságnak; nélkülözhetetlenül fontosnak tartja, hogy az EP küldöttsége továbbra is részt vegyen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának vagy az ENSZ Közgyűlésének ülésein;
o
o o
65. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, a 67. Közgyűlés elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és a Külügyi Bizottság által létrehozott EU–ENSZ munkacsoportnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0250.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0058
- [3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0504.
- [4] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0503.
- [5] Az EUSZ 2.cikke, 3. cikkének (5) bekezdése és 6. cikke.