ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az egyiptomi helyzetről
6.3.2013 - (2013/2542(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Franziska Katharina Brantner, Judith Sargentini, Raül Romeva i Rueda a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0095/2013
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egyiptomról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a legújabb egyiptomi fejleményekről szóló 2012. február 16-i állásfoglalására[1], valamint a Sínai-félszigeten folytatott emberkereskedelemről szóló 2012. március 15-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az Európai Tanács arab tavaszról szóló 2013. február 8-i következtetéseire,
– tekintettel az EU–Egyiptom munkacsoport társelnökeinek 2012. november 14-i következtetéseire,
– tekintettel Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke által a Mohamed Murszi egyiptomi elnökkel 2013. január 13-án és 2012. szeptember 13-án megrendezett találkozók után tett nyilatkozatokra,
– tekintettel Catherine Ashtonnak, a Bizottság alelnökének és az EU főképviselőjének az egyiptomi népszavazásról szóló 2012. december 25-i nyilatkozatára és az egyiptomi helyzetről szóló 2012. december 5-i nyilatkozatára, valamint szóvivőjének a Port Szaíd-i gyilkosságokról szóló 2013. január 25-i nyilatkozatára,
– tekintettel az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 270/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2012. november 26-i 1099/2012/EU tanácsi rendeletre,
– tekintettel az Európai Unió és Egyiptom között 2004-ben létrejött társulási megállapodásra és a 2007-es cselekvési tervre,
– tekintettel az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és az Európai Bizottságnak „Az átalakuló szomszédság új megközelítése” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett 2011. május 25-i közös közleményére,
– tekintettel az 1966-ban aláírt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Egyiptom részes fele,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Egyiptom a Mubarak-rezsim bukását követő politikai, gazdasági és szociális átmenet nehéz időszakát éli; mivel a rendszerváltoztatást előidéző népfelkeléssel kapcsolatos várakozásokat és igényeket az egyiptomi társadalom valamennyi demokratikus elemének akaratát és törekvéseit tükröző, mélyreható és konkrét emberi jogi és demokratikus reformokként kell megvalósítani és megszilárdítani;
B. mivel Egyiptom az euromediterrán partnerség alapító tagja, és az Európai Unió kulcsfontosságú partnere a Földközi-tenger térségében; mivel az egyiptomi politikai fejlemények erőteljes hatással és jelentős következményekkel járnak a régió egészében és a régió határain túl;
C. mivel a 2012-ben rendezett egyiptomi elnökválasztás a nemzetközi közösség megítélése szerint szabad és tisztességes volt, és fontos mérföldkövet jelentett a demokratikus átalakulás folyamatában; mivel azonban az egyiptomi társadalom az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, a jogállamiság, az állam és a vallás viszonya és a jó kormányzás alapértékei tekintetében továbbra is mélyen megosztott;
D. mivel 2012. november 22-én Murszi elnök olyan rendeletet adott ki, amely az elnöki határozatok bíróság előtti megtámadásának megakadályozása révén jelentős mértékben kiterjesztette jogköreit; mivel ez a rendelet éles konfrontációhoz vezetett a bírói kar és a politikai osztály egy részével; mivel a rendelettel szembeni tömegtiltakozásokban többen meghaltak vagy megsebesültek; mivel 2012. december 8-án Murszi elnök e rendelet nagy részét visszavonta;
E. mivel a 2012 decemberében a szavazásra jogosultak 32,9%-ának részvétele mellett megtartott népszavazás elfogadta Egyiptom új alkotmányát; mivel az alkotmányozási folyamatban való részvétel hiánya és a folyamat átláthatatlansága, valamint az új alkotmány előre látható elfogadása tovább mélyítette az egyiptomi társadalmon belüli megosztottságot; mivel Egyiptomon belül és kívül széles körben aggályokat okoztak az új alkotmány különböző cikkei, amelyek ellentétesek Egyiptom emberi jogokkal – nevezetesen a vallásszabadsággal, a gyülekezési szabadsággal, a szólásszabadsággal, a nők jogaival, a hatalmi ágak elválasztásával, az igazságszolgáltatás függetlenségével – kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásaival, miközben megőrizték a katonai bíróságok szerepét;
F. mivel a tervek szerint 2013. április 22. és 2013 júniusa között rendezik a négy fordulóból álló képviselőházi választásokat; mivel 2013. január 19-én a Súra Tanács új választási törvényt fogadott el, amely bírálatokat és vitákat szült; mivel 2013. február 18-án a Legfelsőbb Alkotmánybíróság e törvény több cikkét alkotmányellenesnek találta, és e határozat további vitákat eredményezett; mivel a szabad és tisztességes választások jogi garanciáinak hiánya miatt tiltakozó ellenzéki erők a Nemzeti Megmentési Front vezetésével bejelentette a közelgő parlamenti választások bojkottját;
G. mivel a vallási és világi szereplők közötti konstruktív és befogadó párbeszéd hiányában a belső politikai helyzet rendkívül feszült és polarizált, és gyakran erőszakos cselekményekhez vezet; mivel az összes politikai erő érdemi részvételével folytatott őszinte nemzeti párbeszéd az egyetlen ajánlatos módja a jelenlegi politikai és társadalmi megosztottság leküzdésének és a mélyen gyökerező és fenntartható demokrácia megteremtésének Egyiptomban; mivel Murszi elnök elutasította az ellenzéki erők nemzeti egységkormány megalakítására irányuló felhívásait; mivel 2013. február 26-án Murszi elnök nemzeti párbeszédet kezdeményezett, amelyet a vezető ellenzéki erők bojkottáltak;
H. mivel folytatódnak az utcai tiltakozások és az erőszakos összecsapások Egyiptomban, legutóbb Port Szaídban, ahol 2013. március 2–3-án a tüntetők és a biztonsági erők közötti összecsapásokban négyen meghaltak és több százan megsérültek; mivel az állami hatóságok képtelenek helyreállítani a rendet és a nyugalmat; mivel a békés tüntetőkkel szemben a biztonsági erők és egyes politikai pártok, valamint azonosítatlan csoportok által alkalmazott túlzott erő és erőszak nagyrészt büntetlen marad;
I. mivel 2013. január 28-án a Súra Tanács Murszi elnök kérésére új biztonsági intézkedéseket ratifikált, köztük a szükségállapot bevezetését Szuez, Iszmailia és Port Szaíd kormányzóságban, valamint Egyiptom fegyveres erejének felhatalmazását az állami intézmények szabotőrök elleni biztosítására és a biztonság helyreállítására;
J. mivel Egyiptom továbbra is aggasztó gazdasági helyzettel szembesül, amelyet tovább súlyosbít az idegenforgalmi bevételek és a közvetlen külföldi befektetések kiesése; mivel a költségvetési konszolidáció, a gazdasági és befektetői bizalom helyreállítása – amelyhez politikai stabilitásra van szükség –, valamint a korrupció elleni harc az erős egyiptomi gazdaság kialakítása szempontjából nélkülözhetetlen erőfeszítések; mivel az egyiptomi gazdaságnak e kihívások leküzdése érdekében további támogatásra van szüksége a nemzetközi közösség, ezen belül az EU részéről;
K. mivel ezzel összefüggésben a helyi valuta 8%-os értékvesztést szenvedett el, és az Egyiptomi Központi Bank tartalékai nyomás alá kerültek, tovább súlyosbítva a már így is rendkívül labilis és törékeny gazdasági helyzetet; mivel az egyiptomi kormány eltökélt szándéka, hogy folytatja a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalap kölcsönének megszerzése érdekében;
L. mivel különböző politikai szereplők és erők a nyomásgyakorlás, a támadások, a megfélemlítés és a beavatkozás eszközével élnek az igazságügyi intézményekkel és a bírákkal szemben; mivel 2012 novemberében az államfő és szövetségesei támogatóinak az Alkotmánybíróság épületében folytatott ülősztrájkja miatt a testület felfüggesztette munkáját; mivel a főállamügyész 2012. októberi elbocsátása és az új főállamügyész kinevezése erőteljes bírálatot – és tüntetetéseket – váltott ki a bírák, az igazságügyi tisztviselők és mások körében; mivel az igazságszolgáltatásba való beavatkozás aláássa a lakosságnak az igazságszolgáltatási rendszer tisztességébe és igazságosságába vetett bizalmát;
M. mivel az egyiptomi nők különösen veszélyeztetett helyzetben vannak az átmenet jelenlegi időszakában; mivel egyiptomi és nemzetközi emberi jogi szervezetek beszámolói szerint az utóbbi időben gyakoribbá váltak az azonosítatlan, összehangolt csoportok által a tüntető nők sérelmére elkövetett támadások – köztük a nemi erőszak –, és e támadások egyre gyakoribbak, szervezettebbek és rendszeresebbek lettek azzal a céllal, hogy elriasszák a nőket a tiltakozásokhoz való csatlakozástól, különösen 2013. január 25. éjszakáján és azt követően, és a tüntető nők – még a biztonsági erők részéről is – gyakran szenvednek el erőszakot, szemérem elleni támadásokat, ideértve – a múltban – a szüzességi vizsgálatokat és a megalázó bánásmód egyéb formáit, míg a nőjogi aktivisták fenyegetésekkel és zaklatással szembesülnek; mivel a nők jelentős visszalépést tapasztaltak a politikai részvétel terén; mivel az informális szektorban dolgozó nők, különösen a mezőgazdaságban és a ház körüli munkavégzés területén gyakran veszélyes és megalázó munkakörülmények között, egészségbiztosítás vagy a sérülések elleni bármiféle védelem nélkül dolgoznak;
N. mivel az egyiptomi civil társadalom és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek működésük során egyre nagyobb nyomás alá kerülnek, és jelentős nehézségekkel szembesülnek Egyiptomban; mivel a polgári egyesületekre és alapítványokra, valamint a nyilvános tüntetésekre vonatkozó törvénytervezetek jelenlegi formájukban történő elfogadásuk esetén mélyen aláásnák működésüket és a békés, nyilvános gyülekezéshez való jogukat, és súlyos korlátozásokat vezetnének be külföldi finanszírozásuk tekintetében; mivel független szakszervezetek a szervezeteikre és tagjaikra gyakorolt nyomás növekedéséről számolnak be; mivel jelentős mértékben fokozódott az újságírókkal szembeni fizikai erőszak és zaklatás; mivel az államfő megsértése miatt több jogi eljárás indult az ellenzéki médiával szemben;
O. mivel 2013. január 26-án egy kairói bíróság 21 embert halálra ítélt a 2012 elején Port Szaídban 74 halálos áldozattal járó szurkolói zavargások miatt; mivel 2012. február 16-i állásfoglalásában független vizsgálatot kért a tragédiához vezető eseményekkel kapcsolatban, továbbá felszólított a felelősök bíróság elé állítására; mivel azonban az EU határozottan és elvi alapon elutasítja a halálbüntetést, és a halálbüntetés eltörlése emberi jogi politikájának kulcsfontosságú célkitűzése;
P. mivel 2012. november 13–14-én, Kairóban több mint 500 meghívott – köztük a két oldal politikai vezetői, parlamenti képviselői, vállalatvezetői és civil társadalmi képviselői – részvételével megrendezték az EU–Egyiptom munkacsoport ülését, ahol rendkívül szerteágazó kérdések, például a politikai és gazdasági együttműködés, a kormányzás és az emberi jogok, a vagyonvisszaszerzés, a kereskedelem, az idegenforgalom, az infrastruktúra, az információs és kommunikációs technológiák és a természettudomány megvitatására került sor;
Q. mivel az EU Egyiptom első számú gazdasági partnere és a külföldi beruházások és a fejlesztési együttműködés fő forrása; mivel a munkacsoport ülésén az EU és társult pénzügyi intézményei a 2012–2013 közötti időszakra összesen több mint 5 milliárd euró értékben ajánlottak fel támogatásokat, koncessziós kölcsönöket és kölcsönöket Egyiptom számára; mivel a munkacsoport bejelentette azt is, hogy megduplázzák Egyiptom részvételét az Erasmus Mundus és Tempus programban azzal a céllal, hogy egyiptomi diákokat és kutatókat hozzanak Európába; mivel e kötelezettségvállalások betartása és az uniós támogatás folyósításának felgyorsítása döntő fontosságú Egyiptom számára;
R. mivel a munkacsoport hangsúlyozta az emberi jogok (beleértve a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget a nők valamennyi területen történő felemelése érdekében), a szólás- és gyülekezési szabadság, valamint a vallás vagy a meggyőződés szabadsága tiszteletben tartása iránti elkötelezettségét, és elítélte a vallási gyűlölet, türelmetlenség, ellenségeskedés vagy erőszak szításának valamennyi formáját;
S. mivel az EU felajánlotta, hogy amennyiben Egyiptom részéről erre felkérés érkezik, választási megfigyelő küldöttséget küld a képviselőházi választásokra; mivel az egyiptomi Legfelsőbb Választási Bizottság a közelmúltban úgy határozott, hogy elfogadja e választások megfigyelését, és különböző nemzetközi szereplőket kér fel erre, köztük az Uniót is;
T. mivel az előző rezsim által ellopott vagyon visszaszolgáltatása a gazdasági szempontok mellett hozzájárulhat az Egyiptom népével szembeni igazságszolgáltatáshoz és elszámoltatáshoz is, ezért nagy szimbolikus fontossággal bíró, jelentős politikai kérdés az EU és Egyiptom viszonyában; mivel 2011 márciusa óta 19, az egyiptomi állami pénzek eltulajdonításáért felelős személy, köztük Mubarak volt elnök Unióban található vagyonát fagyasztották be; mivel a Tanács 2012. november 26-án új rendeletet fogadott el, amely ezen eltulajdonított vagyon visszaszolgáltatásának megkönnyítésére irányul; mivel a munkacsoport megállapodott abban, hogy három hónapon belül véglegesíti azt a menetrendet, amely tartalmazza egy EKSZ által koordinált vagyon-visszaszerzési csoport felállítását is tartalmazhatja;
U. mivel a „többért többet” elv és a társadalmakkal kialakított partnerség elve az EU felülvizsgált európai szomszédságpolitikájának sarokkövei;
1. ismételten kifejezi az egyiptomi nép iránti szolidaritását és támogatását a politikai, gazdasági és társadalmi átalakulás e nehéz és kihívásokkal teli időszakban; megerősíti, hogy az EU továbbra is eltökélten támogatja az egyiptomi népet e történelmi átalakulási folyamatban;
2. súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az emberi jogi helyzet romlik Egyiptomban, és az egyiptomi hatóságoknak nincs szándékukban visszafordítani ezt az aggasztó folyamatot; hangsúlyozza, hogy az arab tavaszt követően átdolgozott európai szomszédságpolitikája és különösen a „többért többet” megközelítés alapján az EU Egyiptommal szembeni szerepvállalása az országnak a demokráciával, a jogállamisággal, az emberi jogokkal és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatban vállalt kötelezettségei betartásában elért eredményeitől függ;
3. e tekintetben sürgeti az EKSZ-t, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EU–Egyiptom munkacsoport keretében előirányzott segítségnyújtást, gazdasági integrációt és egyéb kedvezményeket kössék szigorúan a többek között a szükséges jogalkotási keretek elfogadása és végrehajtása révén – különösen a jelen állásfoglalásban körvonalazott területeken – elért kézzelfogható előrelépéshez;
4. ismételten felszólítja az egyiptomi hatóságokat, hogy biztosítsák az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok maradéktalan tiszteletben tartását, beleértve a nők jogait, a vallásszabadságot, a lelkiismeret és a gondolat szabadságát, a kisebbségek védelmét, a nemi irányultság alapján történő megkülönböztetés tilalmát, az egyesülés és a békés gyülekezés szabadságát, a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságát, valamint a sajtó és a média szabadságát, mivel ezek a jogok a mélyen gyökerező és fenntartható demokrácia elengedhetetlen elemei; ezzel összefüggésben szorgalmazza egy emberi jogi reformra irányuló nemzeti terv átlátható és részvételen alapuló kidolgozását az országban;
5. hangsúlyozza a közelgő képviselőházi választások fontosságát, amely a demokratikus átalakulási folyamat újabb mérföldköve lesz; emlékeztet a demokratikus választásokra vonatkozó nemzetközi normák betartásának és a belföldi és nemzetközi választási megfigyelők jelenléte engedélyezésének fontosságára; ösztönzi az egyiptomi kormányt és valamennyi politikai erőt, hogy ragadják meg a közelgő választások adta lehetőséget az elengedhetetlenül szükséges, széles körű és befogadó nemzeti párbeszéd kialakítására; üdvözli az egyiptomi Legfelsőbb Választási Bizottság azon döntését, hogy felkéri az Uniót a közelgő parlamenti választások megfigyelésére;
6. tudomásul veszi az új egyiptomi alkotmány 2012. december 15-i és 22-i népszavazással történő elfogadását; emlékeztet a nagy számú egyiptomi megfigyelő által jelzett aggályokra, amelyek szerint az új alkotmány több rendelkezése ellentétes az ország nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalásaival; úgy véli, hogy egy befogadóbb és nagyobb részvétellel lefolytatott alkotmányozási folyamat hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy a megosztott egyiptomi társadalmon belül szélesebb körű konszenzus alakuljon ki az ország jövőjéhez szükséges alapvető politikai keretrendszer tekintetében;
7. riasztónak tartja az egyiptomi társadalmon belüli belső polarizálódás fokozódását, amit a folytatódó erőszakos cselekmények és a büntetlenség légköre tovább táplálnak; emlékezteti az egyiptomi állami hatóságokat és biztonsági erőket arra, hogy kötelesek megvédeni a békés gyülekezéshez való jogot, és a rendfenntartási gyakorlatokra vonatkozó hazai törvények és nemzetközi elvek szigorú betartása mellett fenntartani a biztonságot és a rendet; kéri valamennyi erőszakos cselekmény, köztük a jelentések szerint rendfenntartók által elkövetett cselekmények pártatlan kivizsgálását és az elkövetők bíróság elé állítását; ezzel összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy Egyiptom tekintetében szigorúan tartsák magukat a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP tanácsi közös állásponthoz, különösen az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó második kritérium tekintetében;
8. komoly aggodalommal figyeli a jogállamiságra, az igazságszolgáltatás függetlenségére és a kínzás elleni küzdelemre vonatkozó kedvezőtlen egyiptomi mutatókat; felhívja az egyiptomi kormányt, hogy maradéktalanul tartsa tiszteletben, támogassa és mozdítsa elő az igazságszolgáltatási intézmények függetlenségét és integritását az országban; ösztönzi az egyiptomi hatóságokat, hogy kezdeményezzenek valódi átmeneti igazságszolgáltatási folyamatot a 2011-es forradalom előtt, közben és után elkövetett emberi jogi jogsértésekkel való elszámoltathatóság biztosítása érdekében;
9. egyetért az egyiptomi civil társadalmi aktivisták által a polgári egyesületekre és alapítványokra, valamint a nyilvános tüntetésekre vonatkozó törvénytervezetekkel kapcsolatban kifejezett mély aggodalmával, amelyek elfogadásuk esetén tovább korlátoznák a civil társadalom működési körét az országon belül; sürgeti az egyiptomi kormányt, hogy kezdjen őszinte nyilvános konzultációs folyamatot, és nyújtson be egy olyan új törvénytervezetet, amely megfelel Egyiptom emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásainak, és amely többek között kedvező környezetet biztosít a civil társadalmi szervezetek és az eltérő vélemények békés kifejezése számára; felszólít a civil társadalmi és szakszervezeti aktivistákkal, valamint az újságírókkal szembeni kormányzati beavatkozás és bármilyen formájú nyomásgyakorlás, megfélemlítés vagy zaklatás beszüntetésére;
10. mély aggodalmát fejezi ki a nők elleni erőszak légkörének egyiptomi eluralkodása és a nemek közötti egyenlőség tekintetében tapasztalható előrelépés hiánya miatt; felszólít a szexuális zaklatás és a nemi alapú – ezen belül a tüntető nők, a nőjogi aktivisták elleni – erőszak valamennyi formájának azonnali megszüntetésére, minden ilyen bűncselekmény valódi és pártatlan kivizsgálására és az elkövetők bíróság elé állítására; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy alakítsák ki a nőkkel szembeni erőszak kezeléséhez szükséges kereteket, és a legmagasabb szinten is nyilvánosan ítéljék el ezt a jelenséget; sürgeti a kormányt, hogy a jelenlegi negatív tendenciák visszafordításával mozdítsa elő és támogassa a nők politikai részvételét;
11. ismételten kifejezi aggodalmát a folytatódó embercsempészet és emberkereskedelem, valamint az országban tartózkodó jogellenes bevándorlók helyzete miatt, különösen a Sínai-félszigeten; felhívja az egyiptomi hatóságokat, hogy fokozzák tovább e kérdések megoldására irányuló erőfeszítéseiket, nem utolsósorban azáltal, hogy maradéktalanul végrehajtják a menekültekre vonatkozó nemzeti jogszabályokat, és engedélyezik az ENSZ-ügynökségek és az emberi jogi szervezetek számára, hogy szabadon találkozhassanak az érintett személyekkel a Sínai-félszigeten;
12. ismételten hangsúlyozza, hogy az EU határozottan és elvi alapon elutasítja a halálbüntetést, és kéri, hogy vezessenek be teljes moratóriumot a halálos ítéletek vonatkozásában Egyiptomban; sürgeti Egyiptomot, hogy ratifikálja a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának a halálbüntetés eltörlésére irányuló második fakultatív jegyzőkönyvét; kéri az Al-Maszri labdarúgóklub 21 szurkolójára 2013. január 26-án kirótt halálos ítéletek átváltoztatását;
13. sajnálja, hogy nem sikerült kézzelfogható előrelépést elérni a korábbi rezsim által eltulajdonított vagyon egyiptomi népnek történő visszaszolgáltatása tekintetében; sürgeti az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy kezeljék kellő figyelemmel ezt a fontos szimbolikus és pénzügyi problémát, és felszólítja az Uniót, hogy hozzon létre egy tagállami nyomozókból, jogászokból és ügyészekből álló csoportot azzal a feladattal, hogy nyújtsanak jogi támogatást és segítséget az egyiptomi hatóságoknak ebben a folyamatban;
14. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Egyiptom kormányának és Súra Tanácsának.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA_PROV(2012)0064.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA_PROV(2012)0092.