ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a homofóbia, a transzfóbia, valamint a gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd minden más formája elleni küzdelem erősítéséről
6.3.2013 - (2013/2543(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Ulrike Lunacek, Nikos Chrysogelos, Carl Schlyter, Catherine Grèze, Jan Philipp Albrecht, Elisabeth Schroedter, Barbara Lochbihler, Franziska Keller, Raül Romeva i Rueda, Sandrine Bélier, Jean Lambert, Jean-Jacob Bicep, Nicole Kiil-Nielsen a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0121/2013
B7‑0125/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a cigányellenesség, a homofóbia, a transzfóbia, valamint a gyűlölet-bűncselekmény és gyűlöletbeszéd minden más formája elleni küzdelem erősítéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a megkülönböztetést tiltó nemzetközi emberi jogi eszközökre, nevezetesen a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményre (UNCERD),
– tekintettel az emberi jogok európai egyezményére, nevezetesen annak 14. cikkére, amely megtilt minden „nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetést”, valamint annak a megkülönböztetés általános tilalmáról szóló 12. módosító jegyzőkönyvére, továbbá az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatára,
– tekintettel az Alapjogi Charta 21. cikkének (1) bekezdésére, amely megtilt minden megkülönböztetést, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság vagy állampolgárság alapján történő megkülönböztetést,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, amely megállapítja: „Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában”,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 10. cikkére, amely megállapítja: „Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen”,
– tekintettel az EUMSZ 19. cikkére, amely politikai felhatalmazást ad az EU-nak, miszerint „megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére”,
– tekintettel az EUMSZ 67. cikkére, amely megállapítja, hogy „az Unió [...] a rasszizmus és az idegengyűlölet megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedésekkel [...] a biztonság magas szintjének garantálásán munkálkodik”,
– tekintettel az EUMSZ 83. cikkének (2) bekezdésére, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy „ha valamely harmonizációs intézkedések hatálya alá tartozó területen az Unió politikájának eredményes végrehajtásához elengedhetetlen a tagállamok büntetőügyekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése, irányelvekben szabályozási minimumokat lehet megállapítani e területen a bűncselekményi tényállások és a büntetési tételek meghatározására vonatkozóan”,
– tekintettel a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a muzulmánellenesség, a cigányellenesség, a homofóbia, a transzfóbia és minden más előítéleten alapuló erőszakról, illetve a büntetőjog uniós megközelítéséről szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Alapjogi Ügynökségre (FRA) és annak a megkülönböztetésmentesség, a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a homofóbia és az ehhez kapcsolódó intolerancia és előítéleten alapuló erőszak terén folytatott munkájára,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a homofóbia, a transzfóbia, a cigányellenesség és az ehhez kapcsolódó intolerancia olyan hitet, előítéletet és magatartást von magával, amely legitimálja a bizonyos alapon történő megkülönböztetést, erőszakot és gyűlöletet;
B. mivel az egyenlőség előmozdítására érdekében ugyan minden tagállam bevezette nemzeti jogába a megkülönböztetés tilalmát, az EU-ban továbbra is előfordul megkülönböztetés és gyűlölet-bűncselekmények, azaz a rasszizmus, az idegengyűlölet, a cigányellenesség, a vallási intolerancia, az antiszemitizmus, a homofóbia, a transzfóbia vagy egy kisebbségi csoporthoz való tartozás, illetve az Alapjogi Chartában felsorolt indokok alapján történő erőszak és bűncselekmények;
C. mivel több tagállamban parlamenti, sőt kormánypártok szélsőséges és populista vezetői gyűlöletet és intoleranciát gerjesztő beszédeket, kampányokat, kiadványokat és programokat terjesztenek;
D. mivel Ausztriában a populista jobboldali Szabadság Párt (FPÖ) engedi és még ösztönzi is a gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elszaporodását; mivel Heinz-Christian Strache osztrák populista politikus (FPÖ) antiszemita karikatúrákat helyezett Facebook-oldalára; mivel az antiszemita incidensek száma Ausztriában 2011–2012-ben 71-ről 135-re emelkedett; mivel az osztrák antirasszista szervezet (ZARA) 2011-ben 706, elsősorban afrikai származású vagy muszlim nevű személyek ellen irányuló rasszista eseményről (többek között gyilkosságokról, faji indíttatású letartóztatásokról, megkülönböztetésekről és gyűlöletbeszédekről) számolt be; mivel ezenfelül a fiatal homoszexuális férfiak ellen a közelmúltban elkövetett támadások arról tanúskodnak, hogy az osztrák LMBT-közösség is gyűlölet-bűncselekményeknek és gyűlöletbeszédnek van kitéve;
E. mivel Görögország populista újnáci pártja, a Chrisi Avgi (Arany Hajnal) támogatja a gyűlölet-bűncselekmények és gyűlöletbeszéd elszaporodását, a görög rendőrség pedig eltűri a gyűlölet-bűncselekmények büntetlenségét; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 2012 januárja és szeptembere között 87 rasszista bűncselekményt jelentettek Görögországból, amelyek közül 15 a rendőrség által alkalmazott rasszista erőszaknak és brutalitásnak tudható be; mivel a migránsszervezetek szerint 2011–2012-ben több mint 600 rasszista bűncselekmény történt Görögországban, elsősorban pakisztáni vagy afgán származású vagy muszlim nevű személyek ellen; mivel a görög rendőrségen belül a gyűlölet-bűncselekményeket vizsgáló újonnan alapított egység nem működik elég hatékonyan, ami oda vezet, hogy sok gyűlölet-bűncselekményt nem is akként jelentenek be. Kirívó példa erre egy pakisztáni migráns közelmúltbeli meggyilkolása (két újnáci megkéselte őt biciklizés közben); mivel a görög LGBT-közösség a homofób és transzfób bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd aggasztó terjedéséről számolnak be; mivel a görög rendőrség állítólag nem ismeri el, hogy a homofób és transzfób bűncselekmények a gyűlölet-bűncselekményeket vizsgáló új egység hatáskörébe tartoznak, és elutasítja az ilyen bűncselekmények áldozataitól vagy gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá vált illegális migránsoktól érkező panaszok kivizsgálását;
F. mivel Bayer Zsolt, ismert konzervatív publicista és a Fidesz alapító tagja megdöbbenést keltett Magyarországon és külföldön, amikor a romákat állatokhoz hasonlította és azt mondta róluk, hogy „nem kellene megengedni, hogy létezzenek” és hogy „a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. [...] emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából [...]”; mivel továbbá Gyöngyösi Márton, a szélsőjobboldali Jobbik párt külpolitikai szakértője arról beszélt, hogy listázni kellene a zsidókat, azzal érvelve, hogy a zsidók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek;
G. mivel Svédországban a 2011-es statisztikák azt mutatják, hogy a vallásellenes alapon elkövetett gyűlölet-bűncselekményeken belül a muzulmánellenesség motiválta gyűlölet-bűncselekmények csökkentek, míg az antiszemita indokúak nőttek; mivel a legnagyobb csoportot azonban a rasszista és idegengyűlölő bűncselekmények alkották; mivel Svédországban a gyűlölet-bűncselekményeknek csak 7%-át oldja meg a rendőrség az összes bűncselekmény 17%-os arányához képest; mivel Malmőben többször is sor került antiszemita erőszakra, amelyről többek között az ENSZ és az USA elnöke is beszámolt; mivel 2012 szeptemberében a malmői zsinagóga előtt bomba robbant és két fiatalembert gyanúsítottként letartóztattak a bűncselekmény elkövetéséért;
H. mivel a Human Rights Watch által a németországi helyzetről végzett, 2011. december 9-én közzétett kutatás feltárta, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozataival a rendvédelmi szervek gyakran nem kielégítően járnak el, többek között a rendőrség nem reagál a támadóval szemben, elzárkózik a szemtanúk felkutatásától vagy vallomásuk rögzítésétől, és néhány esetben magát az áldozatot kezelik támadóként;
I. mivel a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság (ECRI) a Spanyolországról szóló 2011. évi jelentésében aggodalmának ad hangot az Alkotmánybíróság 2007-es döntése kapcsán, amelynek értelmében a holokauszt tagadásának bűncselekménnyé tétele alkotmányellenes; mivel az ítélet kimondja, hogy bizonyos tények egyszerű, semleges tagadása, amely nem irányul az erőszak igazolására vagy ösztönzésére, gyűlöletre vagy megkülönböztetésre, büntetőjogilag nem releváns; mivel a 12-ből 4 bíró az ítélet ellen szavazott; mivel az ECRI-t arról tájékoztatták, hogy a Néppárt helyi vezetője éveken keresztül támogatta a gyűlöletbeszédet Badalonában, egy Barcelonához közeli városban, azzal vádolva a román és roma migránsokat, hogy ők a felelősek a város bűnügyi helyzetéért; mivel a civil társadalmi szervezetek aggodalmuknak adtak hangot a rasszizmus és a faji megkülönböztetés „láthatatlansága” miatt Spanyolországban, valamint a kormány alacsonyabb szintjén tapasztalható passzivitás és a problémafelismerés és -kezelés szándékának hiánya miatt; mivel az a tény, hogy nincsenek hozzáférhető adatok a rasszizmussal vagy a faji megkülönböztetéssel kapcsolatosan, hozzájárul annak látszatához, hogy a rasszizmus nem is létezik; mivel a barcelonai ügyészség gyűlölet-bűncselekményekkel és megkülönböztetéssel foglalkozó szolgálatát 2009 októberében hozták létre, amikor is két nagy nyilvánosságot kapott pert folytattak barcelonai könyvkereskedések tulajdonosai ellen, amiért a népirtást igazoló és előmozdító kiadványokat árultak; mivel a hatóságok szerint jelenleg nincsenek tervek arra nézve, hogy hasonló szolgálatot hozzanak létre más spanyol városokban, a meglévő hatékonyságának értékelése pedig még túl korai;
J. mivel az Egyesült Királyságban jelentősen emelkedett a fogyatékossággal élő személyek elleni gyűlölet-bűncselekmények száma;
K. mivel fontos, hogy az EU és tagállamai fellépjenek az ilyen magatartás ellen úgy a magán, mint a közösségi szférában, megelőzve azokat a tisztelet, az elfogadás és a tolerancia kultúrájára való nevelés és annak biztosítása révén, hogy az áldozatok bejelentést tesznek, a rendvédelmi szervek nyomozást folytatnak, az igazságszolgáltatási rendszer pedig szankciókat hoz;
L. mivel az EU számos eszközt elfogadott az ilyen cselekmények és a megkülönböztetés ellen, nevezetesen: a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelv[1] (faji megkülönböztetés elleni irányelv); a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78 tanácsi irányelv[2] (a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv), amely tiltja a foglalkoztatás és munkavégzés területein a vallás vagy hit, fogyatékosság, életkor és szexuális orientáció szerinti hátrányos megkülönböztetés alkalmazását; a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló 2008/913/IB tanácsi kerethatározat[3] (a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni kerethatározat); és a romák integrációját célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszere;
M. mivel a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv[4] előírja a tagállamok számára, hogy megkülönböztetés nélkül védjék meg és támogassák az előítéleten alapuló bűncselekmények áldozatait, többek között elismerve jogi státusukat, és vegyék figyelembe, hogy az esetleg személyes jellemzőikhez kapcsolódó előítéleten vagy megkülönböztetésen alapuló indokokkal elkövetett bűncselekmények áldozatai különös védelmet igényelhetnek a bűncselekmény speciális jellege miatt;
N. mivel a foglalkoztatáson kívüli, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, életkortól vagy szexuális irányultságtól független egyenlő bánásmódról szóló tanácsi irányelvre (egyenlőség irányelv) irányuló 2008-as bizottsági javaslatot a Tanács a vitákat követő öt évvel sem fogadta el, mivel néhány új tagállam rendíthetetlenül ellenzi azt;
O. mivel az Alapjogi Ügynökség szerint hivatalos adatok leggyakrabban rasszista és idegengyűlölő bűncselekményeket (25 tagállam), antiszemita bűncselekményeket (12), szexuális irányultság miatt elkövetett bűncselekményeket (8), szélsőséges csoportok által elkövetett bűncselekményeket (7), vallási okokból elkövetett bűncselekményeket (6) és iszlámellenes bűncselekményt (6) jeleznek; mivel négy tagállam tart nyilvántartást szexuális irányultság, a roma kisebbséghez való tartozás vagy fogyatékosság miatt elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos hivatalos adatokat;
P. mivel az Alapjogi Ügynökség szerint a kisebbségi csoportokba tartozó személyek közül minden negyedik tapasztalt már gyűlölet-bűncselekményeket, és ezen esetek 90%-át nem jelentik a rendőrségnek, valamint csak négy uniós tagállam gyűjt és tesz közzé adatokat a cigányellenes bűncselekményekről és csak nyolc tarja nyilván az áldozat (feltételezett) szexuális irányultságával indokolt bűncselekményeket;
Q. mivel az Alapjogi Ügynökség szerint a kisebbségi csoportokba tartozó személyek közül minden negyedik tapasztalt már faji alapú bűncselekményeket, és a bevándorlók vagy az etnikai kisebbségek tagjai sérelmére elkövetett támadások vagy fenyegetések 90%-át nem jelentik a rendőrségnek;
R. mivel a Parlament többször felszólította a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy erősítsék az olyan előítéleten alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni küzdelmet, mint a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus, a muzulmánellenesség, a homofóbia, a transzfóbia és a cigányellenesség;
S. mivel felszólított az alábbiakra:
a) a megkülönböztetés elleni, már elfogadott irányelvek és a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni kerethatározat teljes körű végrehajtása;
b) az egyenlőségi irányelv haladéktalan elfogadása;
c) a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni kerethatározat felülvizsgálata hatályának kiterjesztése, valamint rendelkezéseinek és hatékonyságának erősítése érdekében;
d) a gyűlölet-bűncselekmények, az azokat alátámasztó előítélet-alapú indokok és azok áldozatokra gyakorolt hatásának szerepeltetése a nemzeti és uniós jogszabályokban, és az ezekre vonatkozó adatok gyűjtése;
e) ütemterv készítése a szexuális irányultságtól vagy a nemi identitástól független egyenlőség érdekében;
f) fellépés a cigányellenesség elleni küzdelem fokozása érdekében és a romák alapvető jogainak biztosítása az üldöztetéssel, a megkülönböztetéssel és a kiutasítással szemben;
g) a közszereplőknek tartózkodniuk kell az olyan nyilvános kijelentésektől, amelyek más embercsoportok faji, etnikai, vallási hovatartozásuk, fogyatékosságuk, szexuális irányultságuk vagy nemzetiségük alapján történő gyűlöletére vagy megbélyegzésére ösztönöznek vagy hívnak fel;
T. mivel a Bel- és Igazságügyi Tanács 2013. január 17–18-i informális ülésén az ír elnökség vitát kezdeményezett a gyűlölet-bűncselekmények, a rasszizmus, az antiszemitizmus, az idegengyűlölet és a homofóbia elleni európai uniós fellépésről, és rámutatott arra, hogy hatékonyabb védelemre és adatgyűjtésre, továbbá a vezetők határozottabb elkötelezettségére van szükség „az európai értékek aktív védelme és a különböző vallási vagy etnikai háttérrel, illetve szexuális irányultsággal rendelkező személyekkel szembeni kölcsönös tisztelet és befogadás légkörének előmozdítása iránt”;
U. mivel Cecilia Malmström belügyi biztos a közelmúltban arra figyelmeztetett, hogy a szélsőjobboldali politikai diskurzus gyűlöletet gerjeszt szerte az EU-ban, mivel egyre gyakoribbá válnak a kisebbségi csoportokkal, a romákkal, a muszlimokkal és a bevándorlókkal szembeni becsmérlő kifejezések; mivel a rasszista, szélsőséges és populista politikai érvelés az erőszakos szélsőségesség terjedésével arra késztethet egyes „magányos farkasokat”, hogy válogatás nélküli gyilkosságokat hajtsanak végre;
V. mivel kollektív, összehasonlítható és megbízható, osztályozott adatok gyűjtésére van szükség a megkülönböztetés bizonyításához a jogi eljárásokban, az egyenlőtlenségek és a különbözőségek méréséhez, a megkülönböztetésellenes jogszabályok hatékonyságának méréséhez és a megfelelő politikák kidolgozásához;
W. mivel az Alapjogi Ügynökség soron következő jelentése az LGBT-közösséggel szembeni megkülönböztetésről és elnyomásról szóló tanulmányáról rá fog mutatni a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekmények és a gyűlöletbeszéd elterjedtségére az EU-ban;
X. mivel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) részt vevő államok, köztük valamennyi uniós tagállam elismerte, hogy a gyűlölet-bűncselekmények ellen – amelyek a meghatározás szerint előítéleten alapuló bűncselekmények – bűntető jogszabályokkal és külön testre szabott politikák révén kell fellépni;
1. felhívja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy az alábbiak révén fokozzák az előítéleten és gyűlöleten alapuló erőszak és megkülönböztetés elleni küzdelmet a tagállamokban:
a) javaslat a 2008/913/IB kerethatározat ambiciózus felülvizsgálatára a Parlament által meghatározott vonalak mentén, kifejezetten nevesítve az antiszemitizmus, a muzulmánellenesség, a homofóbia, a transzfóbia és a cigányellenesség bizonyos formáit és megnyilvánulásait;
b) annak biztosítása, hogy valamennyi uniós büntetőjogi eszköz, beleértve a kerethatározatot is, teljes mértékben összhangban legyen az emberi jogi standardokkal, többek között a szólásszabadság terén is, azon egyértelműen meghatározott és körülhatárolt magatartások kezelésével, amelyeket kevésbé szigorú eszközökkel nem lehet hatékonyan kezelni, és fokozatos szankciók szélesebb körét tartalmazza, adott esetben például olyan alternatív büntetéseket, mint a közösségi munka;
c) átfogó stratégia létrehozása a gyűlölet-bűncselekmények, az előítéleten alapuló erőszak és a megkülönböztetés elleni küzdelem terén;
d) az egyenlőségi irányelv haladéktalan elfogadása, amely az egyik legfontosabb uniós eszköz a valódi egyenlőség előmozdítása és biztosítása, valamint az előítélet és a megkülönböztetéssel szembeni küzdelem terén az EU-ban;
e) a romák társadalmi befogadását célzó nemzeti stratégiák uniós keretrendszerének teljes körű végrehajtása és megerősítése, nevezetesen a helyi és regionális hatóságok hosszú távú támogatása révén, hogy hatékony és az emberi jogi követelményeknek megfelelő politikákat, programokat és fellépéseket dolgozhassanak ki és hajthassanak végre a romák befogadása érdekében, a rendelkezésre álló, többek között uniós források felhasználásával; az alapvető jogok tiszteletben tartásának és a szabad mozgásról szóló irányelv végrehajtásának szigorú ellenőrzése;
f) a különféle vonatkozó uniós programok (Daphne, alapvető jogok és állampolgárság 2007–2013, jogok és állampolgárság 2014–2020 és igazságügy 2014–2020) révén létrejött szakértelem rendszeres értékelése, beleértve az érintett civil társadalmi szervezetek részvételét is;
g) annak biztosítása, hogy tágabb körű, megbízható adatokat gyűjtenek a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatosan, amelyek mutatják legalább a közvélemény által jelentett és a hatóságok által nyilvántartásba vett eseteket számát, az elmarasztaló ítéletek számát, az elítélt cselekmény indítékát képező diszkrimináció jellegét és a kiszabott szankciókat, valamint hogy rendelkezésre álljanak a viktimizációval kapcsolatos felmérések a be nem jelentett bűncselekmények jellegéről és gyakoriságáról, az áldozatok bűnüldözéssel kapcsolatos tapasztalatairól, a be nem jelentés okairól és arról, hogy a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai mennyire vannak tisztában jogaikkal;
h) mechanizmusok bevezetése a gyűlölet-bűncselekmények láthatóvá tételére az Európai Unióban, azáltal, hogy a hatóságok láthatóan komolyan veszik a gyűlölet-bűncselekményeket, az esetek bejelentésére ösztönözve az ilyen cselekmények áldozatait, és lehetőséget adva nekik arra, hogy jogaikat érvényesítsék az elkövetőkkel szemben;
i) a Parlament arra vonatkozó ismételt kérésének teljesítése, hogy dolgozzanak ki átfogó ütemtervet a szexuális irányultságtól vagy a nemi identitástól független egyenlőség biztosítása érdekében;
j) az EU aláírja az UNCERD-et, mivel már minden tagállama ratifikálta azt;
k) a tagállamok által a nemzetközi fórumokon, például az EBESZ Miniszteri Tanácsának a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelemről szóló 9/09. határozata és az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés elleni intézkedésekről szóló CM/Rec(2010)5 ajánlása keretében vállalt idevágó kötelezettségek végrehajtása;
l) a nemzeti politikák és programok támogatása és kiegészítése, elsősorban a fogyatékossággal élőkkel szembeni erőszak felszámolása érdekében az Európai Fogyatékosságügyi Stratégia 2010–2020 végrehajtása során;
m) az előítéleten alapuló erőszak minden formájával kapcsolatos kérdések integrált megközelítése az uniós ügynökségek munkaprogramjában (pl. Alapjogi Ügynökség, Eurofund, Európai Rendőrakadémia, Eurojust, FRONTEX és az Európai Menekültügyi Támogató Hivatal);
2. felhívja az egyenlőségi irányelvet ellenző és blokkoló tagállamokat, hogy tegyék közzé indokaikat, hogy nyilvános és átlátható vitát lehessen folytatni azokról;
3. felhívja a tagállamokat, hogy valamennyi szinten és minden területen (kormány, állam, regionális és helyi közigazgatás, rendvédelmi erők, bíróságok, politikai pártok, politikai és vallási vezetők stb.) gondoskodjanak arról, hogy a vezetők és a hatóságok, valamint azok fellépései és nyilatkozatai ne buzdítsanak megkülönböztetésre, erőszakra, gyűlöletre vagy azok jóváhagyására;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.