Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0137/2013Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0137/2013

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a nukleáris fenyegetésekről és az emberi jogokról Észak-Koreában

11.3.2013 - (2013/2565(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Helmut Scholz a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0132/2013

Eljárás : 2013/2565(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0137/2013
Előterjesztett szövegek :
B7-0137/2013
Viták :
Elfogadott szövegek :

B7‑0137/2013

Az Európai Parlament állásfoglalása a nukleáris fenyegetésekről és az emberi jogokról Észak-Koreában

(2013/2565(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 825. (1993), 1540. (2004), 1695. (2006), 1718. (2006), 1874. (2009), 1887. (2009), 2087. (2013) és 2013. március 7-i 2094. számú határozatára,

–   tekintettel Marzuki Darusman, az emberi jogok koreai népi demokratikus köztársaságbeli helyzetével foglalkozó ENSZ különmegbízott 2013. február 1-i jelentésére (A/HRC/22/57),

–   tekintettel a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságról (KNDK) szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2010. július 8-i állásfoglalásra[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel 2013. február 11-én a KNDK hivatalosan bejelentette, hogy sikeres nukleáris kísérletet hajtott végre, immár a harmadikat hét éven belül,

B.  mivel a KNDK 2003-ban kilépett az atomsorompó-szerződésből (NPT), 2006 óta nukleáris kísérleteket hajt végre és 2009-ben pedig hivatalosan bejelentette, hogy atomfegyvert fejlesztett ki,

C. mivel a KNDK felbontott minden, a Dél-Koreával kötött megnemtámadási egyezményt, megszüntette a Szöullal fenntartott forródrótot, és bezárta a közös határállomást;

D. mivel a Koreai-félszigeten évtizedek óta feszült a helyzet és katonai konfrontációkra került sor, mivel a jelenlegi súlyos válsághelyzet mutatja, hogy sürgősen túl kell jutni ezen a holtponton és az összes érdekelt fél számára elfogadható fenntartható politikai megoldást kell találni,

E.  mivel a KNDK-ban hosszú évek óta igen súlyos az emberi jogi helyzet és az emberi jogok koreai népi demokratikus köztársaságbeli helyzetével foglalkozó ENSZ különmegbízott az emberi jogok megsértése kapcsán kilenc kulcsfontosságú, egymással összefüggő problémát vagy mintát azonosított be: az élelemhez való jog megsértése; a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód, beleértve az embertelen börtönkörülményeket; önkényes fogva tartás; a börtöntáborokkal kapcsolatos emberi jogok megsértése; a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok – különösen a nők, a gyermekek, a fogyatékkal élő emberek és a hazatelepülők – hátrányos megkülönböztetése és az emberi jogok megsértése által rájuk kifejtett aránytalan vagy meghatározott hatás; a véleménynyilvánítási szabadság és egyéb kapcsolódó szabadságok súlyos megsértése; az élethez való jog megsértése, különösen a halálbüntetés visszaélésszerű alkalmazása és a nyilvános kivégzések végrehajtása; a mozgás szabadságának korlátozása és a visszatoloncolt polgárok visszaélésszerű kezelése; erőszakos eltüntetések, ideértve a külföldi állampolgárok elhurcolását;

F.  mivel a KNDK népe évtizedek óta elmaradottság, szegényes egészségügyi ellátás, valamint az anyák és a gyermekek alultápláltsága mellett, politikai és gazdasági elszigeteltség, visszatérő természeti katasztrófák és nemzetközi viszonylatban emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak által jellemzett környezet támasztotta kihívásokkal küzd, és mivel az Élelmezési Világprogram (WFP) és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) 2012. novemberi becslése szerint az észak-koreaiak valamivel több mint 10%-át képviselő 2,8 millió kiszolgáltatott ember alultáplált és napi táplálkozása során nem jut hozzá a létfontosságú fehérjékhez és zsírokhoz;

1.  a leghatározottabban elítéli a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által február 12-én végrehajtott nukleáris kísérletet, és követeli, hogy az ország a jövőben tartózkodjon a további ilyen kísérletektől;

2.  elítéli a KNDK azon hivatalos bejelentését, miszerint az ország fenntartja a jogot arra, hogy megelőző nukleáris csapást hajtson végre; felszólítja a KNDK-t, hogy tartsa tiszteletben az Egyesült Nemzetek Alapokmányát, amely kötelezi a tagállamokat, hogy tartózkodjanak a bármely más állam ellen irányuló erőszak használatától, illetve az erre vonatkozó fenyegetéstől;

3.  határozottan felszólítja a KNDK-t, hogy haladéktalanul vonja vissza az atomsorompó-szerződésből való kilépését, és mielőbb lépjen vissza abba és feleljen meg a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) biztosítékainak; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az atomsorompó-szerződésben részes valamennyi állam minden tekintetben folyamatosan eleget tegyen a szerződésből eredő kötelezettségeknek; sürgeti a KNDK-t, hogy újítsa meg a korábbi, ballisztikusrakéta-tevékenységekre vonatkozó moratórium melletti elkötelezettségét, valamint írja alá és erősítse meg az Átfogó Atomcsend Szerződést (CTBT);

4.  legmélyebb aggodalmát fejezi ki a Koreai-félszigeten növekvő feszültséggel és a háború veszélyével kapcsolatban; mélységes aggodalmát fejezi ki az alkalmazott agresszív retorikával kapcsolatban, és felszólítja az érintett feleket és szövetségeseiket, hogy tartózkodjanak minden olyan fellépéstől – a katonai gyakorlatokat is ideértve –, ami fokozhatja a feszültségeket; sürgősen felhív a helyzet békés, diplomáciai és politikai úton való megoldására irányuló párbeszéd megkezdésére;

5.  tudomásul veszi az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjai közötti konszenzust a KNDK közelmúltbéli nukleáris kísérleteire való reakció tekintetében, valamint közös és összehangolt politikai és diplomáciai erőfeszítésekre szólítja fel őket annak érdekében, hogy véget vessenek a Koreai-félszigeten a katonai konfrontációnak, valamint hogy fenntartható politikai megoldásokat találjanak a régió problémáira;

6.  felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjaként és a KNDK legfőbb kereskedelmi partnereként gyakoroljon megfelelő befolyást a KNDK-ra, és kísérelje meg annak biztosítását, hogy a helyzet ne fajuljon tovább, ami ellenőrizhetetlen védelmi kockázatokhoz vezethet a Távol-Keleten és általában a csendes-óceáni térségben;

7.  felszólítja az Egyesült Államokat és a Koreai Köztársaságot, hogy szüntessék be katonai gyakorlatikat a térségben; felszólítja az Egyesült Államokat, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjaként és a Koreai Köztársaság legfőbb szövetségeseként gyakoroljon politikai befolyást a Koreai Köztársaságra annak érdekében, hogy az tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek a Koreai-félszigeten a KNDK provokatív retorikájára és politikájára adott esetleges kemény válaszreakció miatt a katonai feszültség további fokozódásához vezethetnek, és így kerülje el a katonai feszültség továbbgyűrűzését a Távol-Keletre és a csendes-óceáni térségbe;

8.  sürgeti a hatoldalú tárgyalások valamennyi résztvevőjét, hogy fokozzák a Kína, KNDK, Japán, a Koreai Köztársaság, az Orosz Föderáció és az Egyesült Államok által 2005. szeptember 19-én kibocsátott közös nyilatkozat teljes mértékű és gyors végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket a Koreai-félsziget békés úton történő ellenőrizhető nukleáris leszerelése céljából és a béke és a stabilitás Koreai-félszigeten és Északkelet-Ázsiában való fenntartása érdekében;

9.  kiemeli, hogy fokozni kell a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés megerősítésére irányuló erőfeszítéseket; emlékeztet arra, hogy a nukleáris leszerelés és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása egymással kölcsönösen összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő folyamat; sürgősen felszólít ideiglenes és bizalomépítő intézkedések meghozatalára, amilyen például a nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozása, a negatív biztonsági biztosítékok és az adatcsere;

10. felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a nukleáris leszerelést kezelje a kül- és biztonságpolitika egyik prioritásaként, és járuljon hozzá a két- és többoldalú szinten zajló vonatkozó tárgyalásokban előállt patthelyzet feloldásához;

11. mélységes aggodalmát fejezi ki KNDK-ban fennálló emberi jogi helyzettel kapcsolatban; üdvözli a KNDK-val foglalkozó ENSZ vizsgálóbizottság felállítását; felszólítja a KDNK kormányát, hogy sürgősen kövessék a különmegbízott jelentésében a KNDK-ban fennálló emberi jogi helyzetre vonatkozóan foglalt ajánlásokat, és működjenek együtt az ENSZ-szel az ország állampolgárai emberi jogi helyzetének javítása céljából;

12. különös aggodalmát fejezi ki az országban uralkodó élelmiszerhelyzettel, illetve annak a lakosság gazdasági, társadalmi és kulturális jogaira gyakorolt hatásaival kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az emberek élelmiszer-ellátásának elsődleges feladata az állam kötelessége, amelynek minden szükséges intézkedést meg kell tennie az élelmiszerhiányhoz hozzájáruló termelési és elosztási rendszerbeli jelenlegi hiányok kijavítására; felszólítja a KNDK kormányát katonai kiadásainak csökkentésére, és a források méltányos átcsoportosítására, hogy hatékonyan tudjanak reagálni az élelmiszerválságra és lépéseket tenni más fejlesztésre szoruló területeken;

13. felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a jelenlegi humanitárius segélyprogramokat és a KNDK-val kialakított kommunikációs csatornákat a lakosságnak nyújtott humanitárius segítség folytatása céljából; sürgeti a KNDK-t, hogy biztosítsa a humanitárius alapelvek alapján részrehajlás nélkül, a szükségleteknek megfelelően nyújtott humanitárius segítségnyújtás biztonságos és akadálytalan bejutását az országba;

14. felhívja a KNDK-t, hogy haladéktalanul és véglegesen vessen véget a nyilvános kivégzések gyakorlatának, és törölje el az országban a halálbüntetést;

15. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának, az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjai kormányainak és az ENSZ főtitkárának.