ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégiáról
15.5.2013 - (2013/2549(RSP))
az eljárási szabályzat 115. cikkének (5) bekezdése alapján
Richard Seeber, Lambert van Nistelrooij, Danuta Maria Hübner, Roberta Angelilli, Jan Olbrycht, Manfred Weber, Alain Cadec, Jan Březina, Iosif Matula a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0190/2013
B7‑0190/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégiáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikkére, 265. cikkének (5) bekezdésére és 174. cikkére,
– tekintettel a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiára (COM(2009)0248),
– tekintettel a Bizottságnak „az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájáról” szóló, 2010. december 8-i közleményére (COM(2010)0715) és a közleményt kísérő, iránymutató jellegű cselekvési tervre (SEC(2009)0712/2),
– tekintettel a Duna-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról szóló, 2011. február 17-i állásfoglalására[1],
– tekintettel az Európai Tanács 2011. június 24-i állásfoglalására, amelyben felkérte a tagállamokat, hogy „a Bizottsággal együttműködésben folytassák a lehetséges jövőbeli makroregionális stratégiákkal kapcsolatos munkát, különösen az adriai- és jón-tengeri régió tekintetében”,
– tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2011. október 6-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2011)0611),
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a makroregionális stratégiák célja a meglévő erőforrások jobb kihasználása a területfejlesztési kérdések megoldása és a közös kihívásokra adandó közös válaszok megtalálása érdekében;
B. mivel a Bizottság javaslata szerint a területi együttműködési politika országok közötti formáját erősíteni kell;
C. mivel az alpesi régiót képező területeken belül sok a közös vonás, mint például a magashegységi területek kivételes földrajzi adottságai, és az Alpokat övező térség nagyobb városaival való szoros kapcsolat;
D. mivel az alpesi régió heterogén gazdasági kapacitásokkal rendelkező, összekapcsolt makrorégiót alkot, ahol a környezeti kérdések, a demográfiai változások, a közlekedési infrastruktúra, az idegenforgalom és az energiával kapcsolatos kérdések egyre fontosabbak;
1. úgy véli, hogy a nagy léptékű stratégiák − például a makroregionális stratégiák − kidolgozásának általában véve hozzá kell járulnia a helyi és a regionális szintek uniós politika végrehajtásában betöltött szerepének növeléséhez;
2. emlékeztet a Balti-tengerre és a Duna-régióra vonatkozó stratégiájából a döntéshozatali folyamatok átláthatóságát, illetve az uniós alapok elosztását illetően levont tanulságokra;
3. üdvözli az alpesi térség régióiban tapasztalható újabb fejleményeket és az általuk alkalmazott, alulról felfelé építkező határozott hozzáállást; ezek a régiók többször is hangot adtak annak az óhajuknak, hogy az Alpok vonulatának egészét érintő közös problémákkal való hatékony szembenézés, a régióban rejlő komoly lehetőségek összehangoltabb kiaknázása, valamint az alpesi régióban a mobilitás, az energiabiztonság, a környezetvédelem, a társadalmi és gazdasági fejlődés, a kulturális csereakciók, valamint a biztonság és a polgári védelem javítása érdekében az Alpokra vonatkozó stratégiát dolgozzanak ki;
4. arra szólít fel, hogy az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégiát a Bizottság objektív feltételek és mérhető mutatók alapján átfogóan értékelje;
5. felkéri a Bizottságot, hogy az EUMSZ 174. cikkét a stratégiai terven keresztül érdemben alkalmazza azzal a céllal, hogy a hegyvidéki területek strukturális hátrányait leküzdjék, és hogy megfelelő feltételeket teremtsenek az alpesi régió gazdasági növekedéséhez és hatékony társadalmi és területi kohéziójához;
6. úgy véli, hogy a stratégia területi dimenziója a Lisszaboni Szerződés által a gazdasági és társadalmi kohézióval egyenlő fontosságúnak ítélt területi kohézió konkrét erősödését fogja eredményezni;
7. hangsúlyozza, hogy az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégia az alulról felfelé építkező megközelítési mód, és a rendelkezésre álló források jobb felhasználását illető együttműködés kiterjesztése révén hasznos eszköze az európai területi kohézió adott régión belüli erősítésének;
8. hangsúlyozza, hogy az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégia biztosítaná, hogy az alpesi régióra és a hegyvidéki területekre vonatkozó különböző uniós kezdeményezések kiegészítsék egymást, és hogy a konkrét projektekhez valódi hozzáadott értékkel járuljanak hozzá;
9. úgy véli, hogy például a környezetvédelem, a versenyképességbe és innovációba való befektetés, a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás, a víz, az energia, a környezeti és éghajlati kérdések, valamint a közlekedés terén jelentkező közös kihívások megválaszolását célzó projektek végrehajtása érdekében az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégiának összehangoltan kell működnie a meglévő uniós alapokkal, és különösen a kohéziós politikával;
10. hangsúlyozza, hogy az Alpokra vonatkozó esetlegesen létrehozandó makroregionális stratégiának összhangban kell lennie az Európa 2020 célkitűzésekkel, ezzel is biztosítva az intelligens, fenntartható és befogadó jellegű növekedés melletti uniós elkötelezettségnek való megfelelést;
11. hangsúlyozza, hogy az együttműködés új makroregionális keretének gondoskodnia kell arról, hogy a magashegységi területekhez hasonló kieső területek hátrányos természeti adottságait előnyökké és lehetőségekké alakítsák át, és hogy ezen területek fejlődését előmozdítsák;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és a többi érintett intézménynek.
- [1] HL C 188. E, 2012.6.28., 30. o.