ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a munkafeltételekről és az egészségügyi és biztonsági előírásokról a közelmúltban bekövetkezett bangladesi gyártüzeket és egy épület összeomlását követően
20.5.2013 - (2013/2638(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Phil Bennion, Leonidas Donskis, Marielle de Sarnez, Sonia Alfano, Edward McMillan-Scott, Jean-Luc Bennahmias az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0223/2013
B7‑0225/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása a munkafeltételekről és az egészségügyi és biztonsági előírásokról a közelmúltban bekövetkezett bangladesi gyártüzeket és egy épület összeomlását követően
Az Európai Parlament,
– tekintettel a bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodásra,
– tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkahelyi alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ Globális Megállapodására,
– tekintettel 2013. március 14-i állásfoglalására a bangladesi helyzetről[1],
– tekintettel 2013. január 17-i állásfoglalására a közelmúltbeli textilgyárbeli tűzesetek áldozatairól, különös tekintettel Bangladesre[2],
– tekintettel a „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás és fenntartható növekedés” című, 2013. február 6-i állásfoglalására[3],
– tekintettel a „A globalizáció szociális dimenziója – Az EU-politika hozzájárulása ahhoz, hogy az előnyök mindenki számára érezhetők legyenek” című 2004. május 18-i bizottsági közleményre (COM(2004)0383),
– Tekintettel a „Tiszta ruha” kampányra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel Banglades 150 millió fős lakosságának egyharmada mélyszegénységben él;
B. mivel a ruhaexportból származik Banglades 19 milliárd eurós éves exportjának 80%-a;
C. mivel Bangladesben több mint 5 000 textilgyár van, amelyek mintegy 3,5 millió embert alkalmaznak, amivel Banglades – Kína mögött – a világ második legnagyobb konfekcióruha-exportőre;
D. mivel az európai piac a bangladesi ruházati és textiltermékek legnagyobb kiviteli célpontja;
E. mivel 2012. november 24-én legalább 112 ember halt meg abban a tűzben, amely a Dakka Ásulija kerületében található Tazreen gyárban ütött ki; mivel 2013. május 8-án 8 ember halt meg abban a tűzben, amely egy Dakkában található gyárban ütött ki; mivel 2005 óta, a Rana Plaza épületében bekövetkezett tragédia előtt mintegy 600 ruhagyári munkás halt meg csak a bangladesi üzemekben bekövetkező tűzesetek miatt;
F. mivel az ENSZ Globális Megállapodása, amely tíz olyan elvet foglal magában, amelyekre nézve a vállalatok kötelezettséget vállalnak, és amelyeket önkéntes alapon belefoglalnak üzleti tevékenységeikbe, arra kéri a vállalkozásokat, hogy karolják fel, támogassák, és saját befolyási övezetükben valósítsanak meg bizonyos alapvető értékeket az emberi jogok, az alapvető munkaügyi előírások, a környezetvédelem, valamint a korrupció elleni küzdelem terén;
1. sajnálatát fejezi ki, amiért 1 127 ember vesztette életét a dakkai Rana Plaza épületének – egyébként megelőzhető – összeomlásának tragédiájában; részvétét fejezi ki az áldozatok családjának és a sérülteknek, és elítéli az újabb súlyos emberáldozat megelőzésének elmulasztásáért felelős különböző szereplőket;
2. hangsúlyozza, hogy az ilyen balesetek tragikus módon rávilágítanak a biztonsági előírások hiányára a gyártás helyszínén, és bizonyítják, hogy sürgős lépésekre van szükség az ILO alapvető munkaügyi előírásai végrehajtásának javítása, valamint a multinacionális textilkereskedő vállalatok részéről a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) elvei tiszteletben tartásának fokozása érdekében;
3. üdvözli, hogy számos kereskedővállalat aláírta a jogi úton érvényesíthető bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodást, ami független vizsgálatokat, a munkavállalók vezette egészségügyi és biztonsági bizottságokat von maga után, illetve azt, hogy a szakszervezetek bejuthatnak a gyárakba, sajnálatosnak tartja azonban, hogy egy tragédiára volt szükség ahhoz, hogy ilyen intézkedésre sor kerüljön;
4. határozottan felszólítja azokat a vállalatokat, amelyek megtagadták a bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodás aláírását, hogy gondolják át álláspontjukat, és minden további késedelem nélkül írják alá a megállapodást;
5. emlékeztet arra, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása az Európai Unió által támogatott cél, és az Európai Bizottság véleménye szerint az Uniónak biztosítania kell, hogy az általa végrehajtott külső politikák hatékonyan hozzájáruljanak a fenntartható fejlődéshez és a társadalmi fejlődéshez az érintett országokban, valamint hogy az európai vállalatok tevékenysége – bárhol is ruháznak be, illetve működnek – összhangban álljon az európai értékekkel és a nemzetközileg elfogadott normákkal;
6. úgy véli, hogy a biztonsági megállapodás egy első lépés, határozottabb fellépésre van azonban szükség ahhoz, hogy történelmi változás következzen be a bangladesi textiliparban; a megállapodás lehető leghamarabb történő végrehajtására hív fel; emlékeztet, hogy nem Banglades az egyetlen ország, amely hasonló tragédiákat élt át, és úgy véli, hogy a kereskedőknek koherens nemzetközi stratégiát kell kialakítaniuk a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban;
7. felszólítja a főbb nemzetközi ruházati márkákat, hogy szigorúan vizsgálják meg ellátási láncaikat, működjenek együtt alvállalkozóikkal a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági előírások javítása érdekében, és biztosítsák, hogy megfelelő szintű biztonsági előírásokat alkalmaznak a Bangladesből exportált termékek gyártása során;
8. mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a bangladesi kormány nem tudott érvényt szerezni a nemzeti építési előírásoknak; felhívja a kormányt és az illetékes igazságügyi hatóságokat, hogy folytassanak vizsgálatot azon feltételezés ügyében, miszerint ezen előírásokat a korrupt tisztviselők és a költségeiket csökkenteni akaró földtulajdonosok közötti összejátszás miatt nem hajtották végre;
9. felhívja a bangladesi kormányt, hogy proaktív módon és azonnali hatállyal hajtsa végre a bangladesi tűz- és épületbiztonsági megállapodást, különösen azáltal, hogy képzést nyújt a munkavállalóknak arról, miként védhetik meg jogaikat és biztonságukat, többek között ahhoz való jogukat, hogy a nem biztonságos munkát visszautasíthatják;
10. felkéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a megállapodás és a kapcsolódó kezdeményezések végrehajtását; úgy véli, hogy amennyiben nem történik kielégítő előrelépés, az Európai Uniónak fontolóra kell vennie további, a fellépést támogató intézkedések, akár különleges kereskedelmi korlátozások lehetőségének meghozatalát, például az általános preferenciarendszeren (GSP) keresztül – amelynek révén Banglades jelenleg vámmentes és kvótamentes hozzáférésben részesül az uniós piachoz a „fegyver kivételével mindent” rendszerben – a fejlődő országokat is magában foglaló ellátási láncok felelős irányításának ösztönzése céljából;
11. felszólítja a Bizottságot, hogy aktívan mozdítsa elő a felelős üzleti magatartást a külföldön működő uniós cégek körében, kiemelten összpontosítva arra, hogy valamennyi jogi kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tegyenek, különösen az emberi jogok, a munkajog és a környezetvédelem területén érvényes nemzetközi szabványoknak és szabályoknak; megjegyzi, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalást marketingeszközként használó vállalatoknak lépéseket kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy az állítások megbízhatóak legyenek;
12. felhívja a multinacionális vállalatokat, a forgalmazókat, a nem kormányzati szervezeteket és az összes érintett szereplőt, köztük adott esetben a Bizottságot, hogy együttműködésben fejlesszenek ki egy címkézési szabványt, amely biztosítaná, hogy a termék az ILO alapvető munkaügyi normáinak betartása mellett készült, emellett erősítsék meg az e címkéknek való megfelelés ellenőrzését; megállapítja, hogy ez azt is biztosítaná, hogy a fogyasztók több információhoz jussanak a termék gyártójáról;
13. sajnálja, hogy a Bizottság vissza akarja vonni a harmadik országból behozott egyes termékek származási országának jelöléséről szóló rendeletre irányuló javaslatot; hangsúlyozza, hogy a javaslat fontos eszköz abban, hogy értéket ad a magas minőségű gyártási folyamatnak, illetve a környezetvédelmi és szociális előírásoknak;
14. üdvözli a bangladesi kormány által a közelmúltban bevezetett reformokat, ideértve a háromoldalú cselekvési terv részeként meghozott, régóta esedékes döntést arra vonatkozóan, hogy az ország 4 millió ruhagyári munkása a gyár tulajdonosának engedélye nélkül is szakszervezeteket alkothasson;
15. üdvözli a háromoldalú egyeztetés résztvevőinek a munkajogi reformcsomagra, az épületek szerkezet- és tűzbiztonsági ellenőrzési előírásainak Banglades valamennyi működő ruhagyárában 2013 végéig történő értékelésére, valamint egy sor azonnali intézkedésre – mint például a nem biztonságos gyárak áthelyezésére – irányuló javaslatait; hangsúlyozza e javaslatok elfogadásának és végrehajtásának fontosságát;
16. támogatja a háromoldalú egyeztetés résztvevőinek az ILO felé intézett felhívását, melyben képesítési és képzési program elindítását kérik a Tazreen Fashions Ltd., a Smart Export Garments és a Rana Plaza gyárakban bekövetkezett tragédiákban megsérült munkások számára;
17. sajnálja, hogy Banglades ez idáig nem írta alá az egyesülési szabadságról, illetve a kollektív tárgyalási jogról szóló 87. számú, illetve 98. számú, valamint a kényszermunkáról, illetve annak felszámolásáról szóló 29. számú, illetve 105. számú ILO-egyezményeket;
18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Unió emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, Banglades és Pakisztán kormányának és parlamentjének, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatójának.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0100
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0027
- [3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0049