Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0262/2013Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0262/2013
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a fegyverkivitelről: a Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontjának végrehajtása

5.6.2013 - (2013/2657(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Michael Gahler, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Mairead McGuinness, Krzysztof Lisek, Tunne Kelam, Elena Băsescu a PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0260/2013

Eljárás : 2013/2657(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0262/2013
Előterjesztett szövegek :
B7-0262/2013
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B7‑0262/2013

Az Európai Parlament állásfoglalása a fegyverkivitelről: a Tanács 2008/944/KKBP közös álláspontjának végrehajtása

(2013/2657(RSP))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP közös tanácsi álláspontra[1],

–   tekintettel a hagyományos fegyverek kivitelének kérdésével foglalkozó tanácsi munkacsoporton (COARM) belül a közös álláspont – 15. cikke értelmében elfogadása után három évvel elvégzendő – felülvizsgálatára irányuló jelenlegi folyamatra,

–   tekintettel a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre[2],

–   tekintettel az Európai Uniónak a kézi lőfegyverek és a könnyűfegyverek destabilizációra vezető felhalmozódása és elterjedése elleni küzdelemhez való hozzájárulásáról és az 1999/34/KKBP együttes fellépés hatályon kívül helyezéséről szóló, 2002. július 12-i 2002/589/KKBP tanácsi közös fellépésre, valamint a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó, az Európai Tanács által 2005. december 15–16-án elfogadott uniós stratégiára[3],

–   tekintettel a fegyverkereskedelem ellenőrzéséről szóló, 2003. június 23-i 2003/468/KKBP tanácsi közös álláspontra[4],

–   tekintettel az Európai Unió közös katonai listájának aktualizált, 2012. február 27-i változatára[5],

–   tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP közös tanácsi állásponthoz kapcsolódó, rendszeresen aktualizált felhasználói útmutatóra[6],

–   tekintettel a hagyományos fegyverek, valamint a kettős felhasználású áruk és technológiák exportjának ellenőrzéséről szóló, 1996. május 12-i wassenaari megállapodásra, valamint ezen áruk, technológiák és lőszerek 2011-ben és 2012-ben aktualizált jegyzékeire[7],

–   tekintettel az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa által a 2012. június 25-i ülésen elfogadott következtetésekre, amelyek tartalmazzák, hogy az EU támogatja az ENSZ nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződését, amely kötelező erejű közös normákat állapít meg a hagyományos fegyverek globális kereskedelmére vonatkozóan[8], valamint a Külügyek Tanácsa 2013. május 27–28-i következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Unió fegyverkivitelről szóló magatartási kódexének 8. operatív rendelkezése értelmében készített hetedik és nyolcadik éves tanácsi jelentésről szóló 2007. január 18-i állásfoglalására[9],

–   tekintettel az ENSZ fegyverkereskedelmi szerződéséről folyó tárgyalásokról szóló 2012. június 13-i állásfoglalására[10],

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkére és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a fegyverkivitelnek többek között jelentős biztonságpolitikai, valamint fejlesztéspolitikai kihatásai is lehetnek, és mivel ezért fontos megerősíteni a katonai technológiák és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó uniós politikát;

B.  mivel a 2008/944/KKBP közös álláspont jogilag kötelező erejű keretet jelent, és nyolc olyan kritériumot határoz meg, amelyek megsértése esetén a kiviteli engedélyt el kellene utasítani (az 1–4. kritériumok esetében), illetve az elutasítást legalábbis fontolóra kellene venni (az 5–8. kritériumok esetében);

C. mivel Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Izland, Kanada, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Norvégia mint harmadik országok hivatalosan csatlakoztak a közös álláspontban rögzített kritériumokhoz és elvekhez;

D. mivel a közös álláspont 3. cikke értelmében a nyolc kritérium csupán minimumnormákat határoz meg, így a tagállamok ezeknél szigorúbb fegyverellenőrzési intézkedéseit nem sérti;

E.  mivel a közös álláspont 10. cikke egyértelműen kimondja, hogy a tagállamok adott esetben számításba vehetik a tervezett export saját országuk gazdaságára, társadalmára, kereskedelmére és iparára gyakorolt hatását, és hogy ezek a tényezők azonban nem befolyásolhatják a fenti kritériumok alkalmazását;

F.  mivel a közös álláspont a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzése tekintetében meghatározza a legáltalánosabb közös felfogást, ami a nemzeti exportellenőrzési rendszerek összehangolását szolgálja;

G. mivel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont 8. cikkének (2) bekezdése szerinti éves tanácsi jelentések benyújtása óta egy szigorúbb ellenőrzési és jelentéstételi rendszer felé való elmozdulás figyelhető meg; mivel a tagállamoknak jogszabályi és szervezeti akadályokat kell leküzdeniük a nyolc kritérium jobb betartásának független ellenőrzése érdekében;

H. mivel a közös álláspontban foglalt nyolc kritérium alkalmazását és értelmezését illetően a tagállamok közötti egyetértés elérése terén jelentős előrelépés történt, különösen a közös álláspont COARM által kidolgozott felhasználói útmutatójának köszönhetően, amely részletesen meghatározza az e kritériumok alkalmazásával kapcsolatos bevált gyakorlatokat;

I.   mivel az arab tavasz eseményei a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (az ún. MENA-országokban) arra mutattak rá, hogy a közös álláspontot hatékonyan hajtották végre; mivel a 2011 eleje óta a COARM csaknem valamennyi ülésén módszeresen foglalkoztak ezekkel az eseményekkel, és ezen ülések lehetővé tették, hogy harmonizálják a tagállamok érintett országokkal szembeni nemzeti exportpolitikáinak szükséges felülvizsgálatát; mivel a tagállamok közötti konzultációs folyamat fokozott monitoring-, felfüggesztési és az engedélyezés elhalasztására irányuló intézkedésekkel párosult, és mivel a COARM keretében és azon kívül egyaránt meglévő információcsere-mechanizmusoknak köszönhetően a különböző tagállamok gyorsan meg tudták hozni ezeket a döntéseket;

J.   mivel az elmúlt években a tagállamok különböző mértékben exportáltak katonai technológiát és felszereléseket a világ számos térségébe;

K. mivel az ágazat a fegyverkivitel bővítését szorgalmazza az Európai Unión belül várhatóan lanyhuló kereslet ellentételezéseképpen, az európai védelmi ipar alapjainak megerősítéséhez való hozzájárulásként;

L.  mivel a védelmi ipar továbbra is fontos iparág és munkáltató az Unióban, amely jelentős mértékben hozzájárul a foglalkoztatáshoz és a fejlődéshez, ami a gazdasági és pénzügyi válság idején különös értékkel bír;

M. mivel a védelmi iparon belüli kutatás és fejlesztés jelentős átgyűrűző hatással jár, és hozzájárul számos civil alkalmazáshoz;

N. mivel a védelmi költségvetések terén a gazdasági válság 2008-as kezdete óta végrehajtott csökkentések miatt a kivitel egyre fontosabb szerepet tölt be a védelmi iparban;

1.  tudomásul veszi, hogy a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint az uniós tagállamok együttvéve az Egyesült Államokat és Oroszországot is maguk mögött hagyva a világ legnagyobb fegyverexportőrei[11], és hogy e kiviteleknek egyre nagyobb részét – 2011-ben 61%-át – az Európai Unión kívüli országokba szállítják[12];

2.  elismeri, hogy az Európai Unió mint államok szövetsége olyan, a világon egyedülálló, jogilag kötelező erejű kerettel rendelkezik, amely javítja a fegyverkivitel ellenőrzését többek között a válság sújtotta térségekben és a kérdéses emberi jogi helyzetű országokban, ezzel összefüggésben pedig üdvözli, hogy a közös álláspont alapján európai és nem európai harmadik országok is csatlakoztak a fegyverkivitel-ellenőrzési rendszerhez; megjegyzi azonban, hogy a nyolc kritérium alkalmazását és értelmezését az egyes uniós tagállamok eltérő szigorúsággal kezelik; kéri ezért, hogy a közös álláspontot egységesebben értelmezzék és hajtsák végre, a benne foglalt valamennyi kötelezettséggel egyetemben;

3.  tudomásul veszi, hogy a kritériumok betartásának ellenőrzése a nemzeti szabályoknak megfelelően történik; úgy véli, hogy a nemzeti parlamenteknek vagy az adott parlamenti szerveknek el kell végezniük a kritériumok alkalmazásának hatékony ellenőrzését;

4.  üdvözli, hogy a Tanács elfogadta a wassenaari megállapodás aktualizált változatát, amely figyelembe veszi a 2011. évi lőszerjegyzék valamennyi módosítását; felhívja a Tanácsot, hogy fogadja el a többek között 2011-ben a kettős felhasználású termékek jegyzékében végrehajtott és 2012 decemberében egy szakértői csoport által jóváhagyott legutóbbi módosításokat is;

5.  felhívja a tagállamokat, hogy a kiviteli ellenőrzések és a nyolc kritérium alkalmazása tekintetében szenteljenek nagyobb figyelmet a 2008/944/KKBP közös álláspontban említett valamennyi katonai technológiának és felszerelésnek;

6.  kéri továbbá a 2008/944/KKBP közös álláspont kritériumainak hatékonyabb alkalmazását, mielőbb újakat javasolnának;

7.  hangsúlyozza a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament szerepét a közös álláspontban elfogadott normák nemzeti és európai szintű átültetésében és végrehajtásában, valamint egy elszámoltathatóságot is magában foglaló, átlátható ellenőrzési rendszer létrehozásában; kéri ezért egy átlátható és szilárd ellenőrzési mechanizmus kidolgozását, amely erősíti a parlamentek szerepét;

8.  hangsúlyozza a fegyverkivitel-ellenőrzésre vonatkozó adatok és a fegyverkivitel-ellenőrzések végrehajtása feletti parlamenti ellenőrzés jelentőségét és legitimitását, és ezért kéri azon intézkedések, támogatás és információk biztosítását, amelyek ezen ellenőrzési szerep korlátlan gyakorlásához szükségesek;

9.  üdvözli, hogy az ENSZ égisze alatt, hosszú, hétéves tárgyalássorozatot követően jogilag kötelező erejű fegyverkereskedelmi szerződés jött létre a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan, és ezzel – az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása révén – hatékony nemzetközi fegyver-ellenőrzési rendszer került bevezetésre, és a legmagasabb szintű nemzetközi normák kerültek megállapításra, ami megnehezíti a hagyományos fegyverek felelőtlen és jogszerűtlen használatát;

10. elismeri, hogy a fegyverkereskedelmi szerződés ENSZ-közgyűlés általi elfogadásával a nemzetközi közösség tanújelét adta annak, hogy szilárdan elkötelezett a nemzetközi fegyverkereskedelemnek az átláthatóság és az elszámoltathatóság elvével összhangban történő szabályozása iránt;

11. hangsúlyozza a fegyverkereskedelmi szerződés hatékony és megbízható végrehajtásának fontosságát;

12. elismeri az Unió és tagállamai koherens és következetes szerepét a nemzetközi fegyverkereskedelemre irányadó kötelező szabályozás kialakítását célzó nemzetközi folyamat támogatásában;

13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az ENSZ főtitkárának.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat