ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az 1049/2001/EK rendelet holtpontra jutott felülvizsgálatáról
5.6.2013 - (2013/2637(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Judith Sargentini, Margrete Auken, Raül Romeva i Rueda, Eva Lichtenberger a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0256/2013
B7‑0265/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása az 1049/2001/EK rendelet holtpontra jutott felülvizsgálatáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre,
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2008. április 30-i bizottsági javaslatra (COM(2008)0229),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2011. március 21-i bizottsági javaslatra (COM(2011)0137),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás) (COM(2008)0229) szóló, 2011. december 15-én elfogadott jelentésére,
– tekintettel a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet holtpontra jutott felülvizsgálata tárgyában a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O‑000113/2012 – B7‑0055/2012 és O‑000133/2012 – B7‑0075/2012),
– tekintettel a Bizottság által az 1049/2001/EK rendelet holtpontra jutott felülvizsgálatáról 2013. május 21-én tett nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése tovább erősítette az átláthatóságra vonatkozó uniós kötelezettségeket, a dokumentumokhoz való hozzáférést pedig alapvető jogként rögzítette;
B. mivel az átláthatóság alapvető eszköz ahhoz, hogy a polgárok részt vehessenek az uniós döntéshozatali folyamatban, valamint hogy az elszámoltathatóság szempontját érvényesítve ellenőrizhessék e folyamatot és általában véve az EU fellépéseit;
C. mivel az átláthatóság ennél is fontosabb a jogalkotási folyamatban, többek között annak fényében, hogy a büntetőjog területére vonatkozó megerősített uniós előjogok az alapvető jogok lényegét érintik; mivel a Parlament több alkalommal is szorgalmazta a jogalkotási eljárás fokozottabb átláthatóságát, beleértve – többek között – a Tanács munkacsoportjaival kapcsolatos átláthatóságot, a jogalkotási eljárásokhoz fűződő jogi vélemények közzétételét és a háromoldalú egyeztetések nagyobb átláthatóságát;
D. mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata és az európai ombudsman gyakorlata lényegi befolyással volt az 1049/2001/EK rendelet értelmezésére; mivel ennek az ítélkezési gyakorlatnak – különösen az el nem ismerés okainak a jogalkotási eljárás folyamán történő bevezetése tekintetében (lásd a Turco és az Access Info ügyet) – a jogalkotásban is tükröződnie kell;
E. mivel az 1049/2001/EK rendeletet az EU polgárai és az Unió nyilvánossága olyan kulcsfontosságú jogszabálynak tekintik, amely biztosítja a megfelelő eszközöket az uniós fellépések megfelelő ellenőrzéséhez; mivel az 1049/2001/EK rendelet végrehajtásán – mint ahogy több, az ombudsman elé kerülő ügy bizonyítja – még van mit javítani;
F. mivel 2008-ban a Bizottság javaslatot tett az 1049/2001/EK rendelet átdolgozására, és mivel ezt a javaslatot a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után sem vonta vissza; mivel a Parlament megfelelően tájékoztatta a Bizottságot az átdolgozási eljárás igénybevételének helytelenségéről, és mivel a Parlamentnek következésképp saját magának kellett „lisszabonizálnia” a javasolt szöveget;
G. mivel 2011-ben a Bizottság kiegészítő javaslatot terjesztett elő, amely az 1049/2001/EK rendelet hatályát csupán közvetetten terjeszti ki valamennyi uniós intézményre, hivatalra, ügynökségre és szervre; mivel a Parlament a 2008. évi és a 2011. évi eljárást egyetlen eljárásba vonta össze;
H. mivel a Parlament 2011. december 15-én elfogadta első olvasatban kialakított álláspontját, 2012 első felében pedig a dán elnökség alatt megindultak a háromoldalú egyeztetések; mivel a Bizottság nem értett egyet a javasolt lehetséges kompromisszumokkal, ami több mint egy évig tartó szünetet eredményezett;
I. mivel a ciprusi és az ír elnökség nem volt képes a Tanácsban a helyzetet feloldani és a tárgyalásokat újraindítani a Bizottság ellenállása miatt, amelynek következtében bizonyos kérdésekben a Tanács egyhangú állásfoglalására van szükség;
J. mivel – a Lisszaboni Szerződés következtében – a Szerződésekben foglalt megerősített átláthatósági kötelezettségek folytán az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálata nem eredményezheti az átláthatóság szintjének a jelenleginél alacsonyabban történő meghatározását;
K. mivel ha az 1049/2001/EK rendelet új változatának kérdésében nem születne megegyezés, ez negatív jelzést küldene az EU természetéről polgárainak, és mivel egy ilyen kudarc – különösen a gyorsan közeledő európai választások fényében – aláásná az uniós döntéshozatal legitimitását;
1. felhívja az uniós intézményeket, hivatalokat, szerveket és ügynökségeket az 1049/2001/EK rendelet maradéktalan alkalmazására;
2. úgy véli, hogy az 1049/2001/EK rendelet módosítását valamennyi uniós intézmény részéről prioritásként kell kezelni, továbbá sajnálatát fejezi ki a folyamat holtpontra jutása miatt; felkéri az uniós intézményeket, hogy működjenek együtt a kiút mielőbbi megtalálása érdekében;
3. megerősíti elkötelezettségét az 1049/2001/EK rendelet átdolgozása iránt, amelynek egészében véve lehetővé kell tennie az uniós polgárok számára az uniós dokumentumokhoz való szélesebb körű és fokozottabb hozzáférést;
4. hangsúlyozza, hogy egy módosított szövegnek – minimumkövetelményként és a Szerződés előírásaival összhangban – a hatályt kifejezetten ki kell terjesztenie valamennyi uniós intézményre, hivatalra és ügynökségre; erősítenie kell a jogalkotás átláthatóságát, azaz a kivételek jogalkotási folyamatban történő bármiféle alkalmazását a jogalkotás átláthatóságának általános szabálya alóli kivételként kell kezelni; egyértelművé kell tenni az átláthatóság és az adatvédelem közötti kapcsolatot; be kell építenie az Aarhusi Egyezményt; nem szabad korlátozásokat bevezetnie a „dokumentum” fogalmára vonatkozóan,
5. felhívja a Bizottságot, hogy mind politikai, mind technikai szinten teljes mértékben kötelezze el magát az 1049/2001/EK rendelet „lisszabonizálása” mellett;
6. felhívja a Tanácsot, hogy az 1049/2001/EK rendelet kérdésében haladéktalanul indítsa újra a vitát, fogadja el első olvasatbeli álláspontját és folytassa a tárgyalásokat;
7. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.