ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a fiatalok munkanélküliségéről
10.6.2013 - (2013/2673(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Csaba Őry, Roberta Angelilli a PPE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0270/2013
Az Európai Parlament,
– tekintettel a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének elősegítéséről, valamint a gyakornokok és az ipari tanulók státuszának megerősítéséről szóló 2010. június 14-i állásfoglalására[1],
– tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0727),
– tekintettel az Európai Tanácsnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. február 7-i következtetéseire,
– tekintettel a Bizottság ifjúsági garanciaprogramról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2012. december 5-i javaslatára (COM(2012)0729),
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel gazdasági válságok idején a fiatalok különösen hátrányos helyzetben vannak, más csoportoknál is nagyobb mértékben; mivel sok fiatal esetében számítani lehet arra, hogy a jelenlegi munkanélküliségből tartós munkanélküliség lesz, ami a társadalmi kirekesztés veszélyével jár;
B. mivel az Unióban jelenleg a fiatalok 22,8%-a munkanélküli, és a fiatalkori munkanélküliség egyes tagállamokban meghaladja az 50%-ot;
C. mivel a 2000–2010-re szóló lisszaboni stratégia keretében az EU vállalta az iskolázottsági szintek növelését, az iskolai lemorzsolódási arány 10% alá való csökkentését 2020-ig, valamint a felsőfokú vagy azzal egyenértékű tanulmányokat elvégzők arányának legalább 40%-ra történő emelését;
D. mivel a fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő gazdasági veszteséget 2011-ben 153 milliárd euróra becsülték, ami az uniós GDP 1,2%-ának felel meg[2]; mivel ez súlyos társadalmi és gazdasági terhet jelent;
E. mivel 8,3 millió nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő 25 év alatti európai polgár van; mivel ezek a számok egyre nőnek, és fennáll a veszélye, hogy kialakul egy elveszett nemzedék;
1. hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatásába való beruházást a nemzeti szociális beruházási stratégiák kulcsfontosságú részévé kell tenni;
2. hangsúlyozza a fiatalkori munkanélküliség és a hosszú távú munkanélküliség leküzdésére irányuló azonnali intézkedések fontosságát;
3. felhívja a tagállamokat, hogy az oktatási tantervek munkaerő-piaci szükségletekhez való igazítása révén fektessenek többet a betöltésre váró munkahelyeknek megfelelő készségekbe; hangsúlyozza a mobilitás fokozásának jelentőségét;
4. hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatását és foglalkoztathatóságát erősítő különféle intézkedések sikeres, integrált módon történő végrehajtásához elengedhetetlen az összes érdekelt fél bevonása, ideértve a képzési és oktatási szolgáltatókat, az egyes munkáltatókat, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatokat, a szociális partnereket, a harmadik szektorba tartozó szervezeteket, az egészségügyi és más hatóságokat; hangsúlyozza, hogy az intézkedéseknek rugalmasnak kell lenniük, hogy igazodni tudjanak a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez;
5. elismeri, hogy egyes régiók, ahol a fiatalok körében a munkanélküliség mértéke meghaladja a 25%-ot, különösen nehéz helyzetben vannak; üdvözli, hogy a fiatalok foglalkoztatását segítő uniós támogatást tovább fogja növelni a javasolt uniós ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amely a 2014–2020 közötti hétéves időszakra 6 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik;
6. mélységesen aggasztónak tartja az oktatás, a képzés és az ifjúsági politika területét érintő tagállami költségvetési megvonásokat; ezért hangsúlyozza a tagállami oktatási rendszerek nemzeti és uniós források igénybevételével végrehajtott reformjának szükségességét az ifjúsági oktatás költséghatékonyabbá és versenyképesebbé tétele érdekében;
7. felhív arra, hogy a fiatalok foglalkoztatását célzó új kezdeményezés számára elkülönített 6 milliárd eurót sürgősen ütemezzék át a többéves pénzügyi keret által érintett időszak első éveire, hogy kezelhető legyen a fiatalkori munkanélküliség kérdése, és végrehajthassák az ifjúsági garanciaprogramokat; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciaprogramok euróövezeten belüli megvalósításának költségeit az ILO 21 milliárd euróra becsüli; felszólít ezért az elkülönített összeg megemelésére a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának keretében; üdvözli az ifjúsági garanciára jogosultak csoportjának a 30 év alattiakra való kiterjesztését;
8. nagyratörő, holisztikus politikai szemléletre hív fel, amely integrált rendszerben tekint a fiataloknak szóló oktatási, képzési, foglalkoztatási és önálló vállalkozási kezdeményezésekre, minden szinten;
9. emlékeztet annak kockázatára, hogy számos tagállamnak meg kell válnia tehetséges fiataljaitól, vagyis hogy bekövetkezhet egy esetleges „agyelszívás”; hangsúlyozza, hogy az „agyelszívás” megakadályozhatja e tagállamokat a gazdasági fellendülés és az életképes növekedés elérésében;
10. kéri a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a fiatalok részvételét az ő fejlődésüket érintő ágazati szakpolitikák alakításában; ha a fiatalok nemcsak megfigyelői és/vagy haszonélvezői, hanem tényleges résztvevői is e folyamatoknak, az nagyobb legitimitást és hozzáadott értéket jelent az ifjúsági politika számára;
11. megjegyzi, hogy a fiatalokat célzó társadalmi beruházás számos különféle formában megvalósulhat, többek között: iskolák, képzési központok és helyi vagy regionális vállalkozások közötti partnerségek formájában; szakképzés és magas szintű ifjúsági gyakornoki programok biztosítása formájában; vállalkozások együttműködésével nyújtott szakképzési programok formájában; tapasztaltabb munkavállalók vezetésével zajló mentori programok formájában, amelyek célja a fiatalok felvétele, munka közbeni szakképzése, illetve az oktatásból a munka világába való jobb átmenet biztosítása;
12. felhívja a tagállamokat, hogy az oktatásban, képzésben vagy foglalkoztatásban részt nem vevő fiatalok megszólításához dolgozzanak ki újabb stratégiákat, amelyekben az iskolai lemorzsolódás kezelésére és a lemorzsolódók reintegrációjára irányuló hatékony beavatkozási formákat az oktatásból a munkába való zökkenőmentes átmenetet és a fiatalok foglalkoztathatóságát megkönnyítő stratégiákkal, valamint az összetettebb szükségletekkel rendelkező fiatalok által tapasztalt gyakorlati és logisztikai akadályok megszüntetésével kell ötvözni;
13. kéri a tagállamokat annak felmérésére, hogy a más tagállamokban bevált gyakorlatok alkalmazhatók-e a saját munkaerőpiacukon, és arra, hogy használják fel azokat az intézkedéseket, amelyek kamatoztathatók a fiatalok munkanélkülisége elleni saját fellépéseik keretében;
14. kéri a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra kipróbált és bevált gyakorlatokat, különösen az alacsony fiatalkori munkanélküliséggel büszkélkedő tagállamok gyakorlatait, és mérjék fel, hogy az olyan elképzelések, mint a duális oktatás, képzés és szakképzés, valamint a már bevezetett ifjúsági garanciarendszerek összeegyeztethetőek volnának-e nemzeti rendszereikkel;
15. felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az agyelszívás jelenségének megakadályozására olyan fenntartható intézkedések révén, amelyek biztosítják, hogy a magasan képzett munkaerő megfelelő arányban továbbra is jelen legyen az egyes országokban;
16. rámutat, hogy a fiatalok foglalkoztatását célzó kezdeményezésre elkülönített 6 milliárd eurón, valamint a szociális és strukturális alapokból származó 16 milliárd eurón túl az Európai Beruházási Banktól származó további 60 milliárd eurót fordítanak a fiatalok munkanélkülisége elleni fellépésekre;
17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0262.
- [2] Eurofound (2012), ‘NEETs – foglalkoztatáson kívüli, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok: jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszok Európában”. Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.