ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a fiatalok munkanélkülisége elleni európai fellépés témájával foglalkozó, 2013. június 27–28-i európai tanácsi ülés előkészítéséről
10.6.2013 - (2013/2673(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Hannes Swoboda az S&D képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0270/2013
B7‑0279/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása a fiatalok munkanélkülisége elleni európai fellépés témájával foglalkozó, 2013. június 27–28-i európai tanácsi ülés előkészítéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló, 2011. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0933),
– tekintettel a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésére, valamint az ahhoz kapcsolódó, „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló 2012. május 24-i európai parlamenti állásfoglalásra[1],
– tekintettel „ A fiatalok bevonása a foglalkoztatásba” című, 2012. december 5-i bizottsági közleményre (COM(2012)0727),
– tekintettel 2013. január 16-i állásfoglalására az ifjúsági garanciaprogramról (2012/2901(RSP)),
– tekintettel az Európai Tanács február 7–8-i következtetéseire,
– tekintettel az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló 2013. február 28-i tanácsi ajánlásra,
– tekintettel a Bizottságnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. március 12-i közleményére,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Unión belül jelenleg a fiatalok 22,8%-a munkanélküli, és az ifjúsági munkanélküliség egyes tagállamokban meghaladja az 50%-ot;
B. mivel 8,3 millió 25 év alatti, és további 6,5 millió 25–29 éves nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő európai polgár van; mivel ezek a számok egyre nőnek, és fennáll a veszélye, hogy kialakul egy elveszett nemzedék;
C. mivel a migráns háttérrel rendelkező, roma, fogyatékkal élő és más kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó fiatalok esetében nagyobb a kockázata annak, hogy középfokú képesítés nélkül hagyják el az oktatási rendszert;
D. mivel a gyermekek 15%-a hagyja el úgy az iskolát, hogy nem szerez középiskolai végzettséget, és mivel az uniós polgárok 10%-a él aktív kereső nélküli háztartásban;
E. mivel az első arra mutató jelek, hogy egy fiatal el fogja hagyni az iskolát, a szegénység ciklikus újratermelődésének figyelmeztető jelei;
1. üdvözli, hogy az Európai Tanács végre tudomásul vette a fiatalok foglalkoztatásának fontosságát Európa jóléte szempontjából; felhívja az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy a szociális jogok biztosítására irányuló szélesebb körű fellépés keretében fokozzák a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányuló erőfeszítéseiket és foglalkozzanak az Európai Unión belüli szociális egyenlőtlenségekkel;
A fiatalok munkanélkülisége mint társadalmi egyenlőtlenség
2. hangsúlyozza, hogy a tagállamokban tapasztalható ifjúsági munkanélküliség miatti társadalmi egyenlőtlenségek negatív makroökonómiai hatásokkal járnak, például a növekedés, a jövőbeli foglalkoztatottság és termelékenység tekintetében; ezért azonnali uniós fellépésre szólít fel ezen egyenlőtlenségeknek az európai szemeszter keretében történő korrekciója érdekében;
3. ezzel kapcsolatban felhívja a Tanácsot, hogy egyezzen meg szociális mutatók beillesztéséről a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásba, beleértve a fiatalok munkanélküliségére vonatkozó mutatókat is; felhívja a Tanácsot, hogy ezzel párhuzamosan egyezzen meg a közös szociális beruházási mutatók eredménytáblájának kidolgozásáról, beleértve a fiatalok munkanélküliségére vonatkozó mutatókat is, és hozzon létre egy, a tagállamok által elért eredmények nyomon követésére szolgáló riasztási mechanizmust;
4. hangsúlyozza, hogy a fiatalok mobilitása önmagában nem jelent fenntartható választ a fiatalok munkanélküliségére, hiszen az agyelszíváshoz, valamint a társadalmi tőke és a szociális védelem komoly csökkenéséhez vezethet sok tagállamban; felhívja a Tanácsot, hogy erőfeszítéseit a fiatalok önkéntes gazdasági mobilitásának javítására összpontosítsa, hogy elkerülhető legyen a gazdasági száműzetés, és javuljon a nyugdíjak és a munkaviszonyok és társadalombiztosítási jogosultságok hordozhatósága az EU-ban;
5. hangsúlyozza, hogy az önfoglalkoztatás nem tekinthető megoldásnak a fiatalok munkanélküliségére, mivel a fiatal önfoglalkoztatók körében nagyobb a szegény, csődközeli és fiktív önfoglalkoztatók aránya; hangsúlyozza továbbá ennek kapcsán is, hogy sok tagállamban rendkívül magas a fiatal munkanélküliek aránya;
6. sürgeti a Tanácsot, kezdjen el dolgozni uniós szintű automatikus stabilizátorok kidolgozásán az országspecifikus gazdasági sokkok csillapítása érdekében, kezdve az ifjúsági garanciarendszerrel; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a munkanélküli segélyre vonatkozó minimum bevezetésének középtávú megvalósíthatóságával és hozzáadott értékével;
7. hangsúlyozza, hogy a munkanélküliség leküzdésének leghatékonyabb módja hosszú távon egy, a periférikus tagállamokba történő befektetések újraélesztését célzó uniós bankunió létrehozása által megtámogatott, fenntartható gazdasági növekedés,
Ifjúsági garanciaprogram
8. üdvözli az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló 2013. február 28-i tanácsi ajánlást; az ifjúsági garanciaprogram rendszereinek gyors végrehajtására hív fel valamennyi tagállamban; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciaprogram nem garantál munkahelyet, hanem olyan eszköz, amely biztosítja, hogy az EU valamennyi, legfeljebb 30 éves munkanélküli polgára, illetve jogszerűen ott tartózkodó lakosa jó minőségű foglalkoztatási ajánlatot, folyamatos oktatást vagy szakmai gyakorlati lehetőséget kapjon a munkanélkülivé válás vagy az iskolarendszerű oktatásból való kilépés időpontjától számított négy hónapon belül; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciaprogramnak hatékonyan kellene javítani azon fiatalok helyzetét, akik nem dolgoznak, nem tanulnak vagy nem vesznek részt képzésen, valamint a fokozottan kiszolgáltatott társadalmi csoportokét;
9. úgy véli, hogy az ifjúsági garanciarendszereknek nyújtott uniós támogatásnak fontos szerepet kell játszania, és sürgősen felhív a fiatalok foglalkoztatását célzó új kezdeményezés számára elkülönített 6 milliárd eurónak a többéves pénzügyi keret által érintett időszak első két évére történő ütemezésére, hogy kezelhető legyen az ifjúsági munkanélküliség kérdése, és az ifjúsági garanciák megvalósíthatóak legyenek azon NUTS2-régiókban, amelyekben az ifjúsági munkanélküliség aránya 2012-ben meghaladta a 20%-ot (a továbbiakban: támogatható régiók) vagy azon NUTS3-régiókban, ahol 2012-ben az ifjúsági munkanélküliség aránya meghaladta a 22,5%-ot;
10. üdvözli a fiatalok foglalkoztatását célzó kezdeményezés számára elkülönített 6 milliárd eurót; hangsúlyozza azonban, hogy az ifjúsági garanciák euróövezeten belüli megvalósításának költségeit a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 21 milliárd euróra becsli, és ezért további jelentős előirányzatokra van szükség; hangsúlyozza, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára megvalósított szociális beruházás csökkentené a gazdaság számára a fiatalok munkaerőpiacról való kiszorulása által jelenleg okozott veszteséget, amit a Eurofound 153 milliárd euróra, azaz az Unió GDP-jének 1,2%-ára becsül; felszólít ezért a fiatalok foglalkoztatását célzó kezdeményezés számára elkülönített összeg megemelésére a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának keretében, amelyben rugalmasságot kell biztosítani, különösen a fiatalok munkanélküliségének leküzdése kapcsán;
11. hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Szociális Alapot (ESZA) úgy kellene strukturálni, hogy finanszírozni lehessen az ifjúsági garanciaprogramot, és hogy az ESZA-nak ezért az kohéziós politika támogatásainak legalább 25%-ával kellene rendelkeznie; meggyőződése azonban, hogy megfelelő egyensúlynak kell lennie az uniós és a tagállami finanszírozás között;
12. arra ösztönzi az Európai Beruházási Bankot, hogy járuljon hozzá az ifjúsági garanciaprogram végrehajtásához, például összekapcsolva a hitelezést a munkahelyteremtéssel és képzési helyek létrehozásával vagy a kettős oktatási rendszerek kialakításának támogatásával; hangsúlyozza, hogy az ilyen hitelmechanizmusokat ki lehet terjeszteni valamennyi bankhitelre; hangsúlyozza azonban, hogy az EBB hitelei csak kiegészítő jellegűek lehetnek, és nem helyettesíthetik a támogatások formájában nyújtott uniós finanszírozást;
13. ragaszkodik ahhoz, hogy az ifjúsági garanciarendszerekhez minőségi keretnek kell kapcsolódnia annak biztosítása érdekében, hogy a felkínált oktatás, képzés és munkahelyek megfelelő javadalmazást, munkakörülményeket és egészségvédelmi és biztonsági normákat foglaljanak magukban;
14. felszólít a szociális partnerek korai bevonására az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtásába regionális, nemzeti és európai szinten;
Nemzeti szintű fellépések a fiatalok munkanélkülisége ellen
15. hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatásába való beruházást a nemzeti szociális beruházási stratégiák kulcsfontosságú részévé kell tenni; az inkluzív növekedésnek meg kell védenie a társadalom azon rétegeit, amelyek előremozdíthatják a társadalmat, ezért felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti hiánycéljaik közül zárják ki az oktatásba és képzésbe történő beruházásokat; sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre határozott intézkedéseket a fiatalok munkanélküliségének leküzdése érdekében, különösen az iskola, képzés vagy tanulószerződéses gyakorlati képzések korai elhagyásának megelőzésére irányuló tevékenységek révén (például duális oktatási rendszer vagy egyéb, hasonlóan hatékony keretek megalkotásával), valamint azáltal, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára átfogó stratégiákat dolgoznak ki; hangsúlyozza továbbá a szociális partnerek fontos szerepét a fiatalok munkanélküliségének leküzdésében; hangsúlyozza a vállalkozások felelősségét is az ahhoz való hozzájárulásban, hogy a fiatalok jó minőségű munkahelyi képzésekben részesülhessenek;
16. megjegyzi, hogy a fiatalokat célzó szociális beruházás számos különféle formában megvalósulhat, többek között: iskolák, képzési központok és helyi vagy regionális vállalkozások közötti partnerségek formájában; szakképzés és magas szintű ifjúsági gyakornoki programok biztosítása formájában; vállalkozások együttműködésével nyújtott szakképzési programok formájában; tapasztaltabb munkavállalók vezetésével zajló mentori programok formájában, amelyek célja a fiatalok felvétele, munka közbeni szakképzése, illetve az oktatásból a munka világába való jobb átmenet biztosítása; a fiatalok társadalmi részvételének ösztönzése formájában; továbbá a regionális, az európai és a nemzetközi mobilitás elősegítése formájában, a képesítések és készségek kölcsönös elismerése érdekében tett további lépések által; hangsúlyozza, hogy a szociális beruházások hatékony ösztönzőkkel járhatnak együtt, például foglalkoztatási támogatásokkal vagy biztosítási hozzájárulások nyújtásával fiatalok számára, biztosítva a tisztességes élet- és munkakörülményeket a köz- és magánszektor munkaadóinak arra való bátorítása érdekében, hogy alkalmazzanak fiatalokat, ruházzanak be mind a fiatalok számára való munkahelyteremtésbe, mind pedig folyamatos képzésükbe és szakképzettségük munka mellett történő emelésébe, valamint a fiatalok vállalkozói törekvéseinek támogatásába;
17. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0224.