Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a szíriai helyzetről szóló 2012. február 16-i(1), a Szíriáról szóló 2012. szeptember 13-i(2), valamint a szíriai menekülteknek a szomszédos országokban tapasztalható helyzetéről szóló 2013. május 23-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciájának a tömegpusztító fegyverektől mentes Közel-Kelet megteremtésére vonatkozó ajánlásairól szóló 2013. január 17-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel a Külügyek Tanácsa és az Európai Tanács által a szíriai válságe kezdete, azaz 2011 eleje óta kiadott következtetéseire,

–   tekintettel az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynak a G20-ak 2013. szeptember 5-i csúcstalálkozója előtt tett észrevételeire,

–   tekintettel Catherine Ashton uniós főképviselő 2013. augusztus 21-i és 23-i nyilatkozataira,

–   tekintettel az ENSZ főtitkárának, Ban Ki Munnak a 2013. augusztus 21-i gútai támadás óta tett nyilatkozataira,

–   tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2012. július 20-i 2059., 2012. április 21-i 2043., valamint 2012. április 14-i 2042. számú határozataira,

–   tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 1950. évi 377. számú („Békés egyesülés” című) határozatára és a Szíriai Arab Köztársságban kialakult emberi jogi helyzetről szóló 67/183. számú határozatára,

–   tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Szíriáról elfogadott határozataira, beleértve 2013. március 22-i határozatát;

–   tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 2013. szeptember 3-i nyilatkozatára,

–   tekintettel az ENSZ független nemzetközi vizsgálóbizottságának Szíriáról szóló, 2013. június 4-i jelentésére,

–   tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és a nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogi eszközökre, amelyeknek Szíria is részes fele,

–   tekintettel a szíriai akciócsoport által kiadott 2012. június 30-i záróközleményre („genfi közlemény”),

–   tekintettel az 1925-ben aláírt genfi jegyzőkönyvre, illetve kiegészítő jegyzőkönyveire, az 1925. évi genfi jegyzőkönyvre és az 1993. évi vegyifegyver-tilalmi jegyzőkönyvre,

–   tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–   tekintettel a francia, német, egyesült királyságbeli és egyesült államokbeli hatóságok által 2013. szeptember elején nyilvánosságra hozott, bizalmas minősítés alól feloldott hírszerzési jelentésekre,

–   tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel több száz szíriai polgár halt meg és sérült meg 2013. augusztus 21-én Damaszkusz keleti részén, Gútában; mivel számos ország – köztük az USA, néhány uniós tagállam, Törökország és egyéb regionális szereplő – kormánya gyanúsítja a szíriai rezsimet vegyi fegyverek saját lakossága elleni alkalmazásával; mivel az el-Aszad-rezsim elutasította és szövetségesei – köztük Oroszország és Irán – kétségbe vonta ezeket az állításokat;

B.  mivel az ENSZ fegyverellenőreinek egy csoportja mintákat és bizonyítékot tudott gyűjteni a helyszínen, de csak az állítólagos vegyi támadás után több nappal, amelynek során a kormánypárti csapatok súlyos bombázásnak vetették alá a területet; mivel az ENSZ vizsgálóbizottsága hamarosan jelentést nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsának; mivel az ENSZ vizsgálócsoportjának feladata a vegyi fegyverek alkalmazásának megállapítása és nem a felelősök felkutatása; mivel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ismételten kérte, hogy a válaszlépéseket mindenképpen az ENSZ alapokmányának keretében tegyék meg;

C. mivel hírszerzési jelentések alapján az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Törökország vezetői – azaz Barack Obama, David Cameron, François Hollande és Tayyip Erdoğan – azt állították a szíriai rezsimről, hogy nagyszabású vegyi támadást hajtott vége Gútában és kijelentették, hogy eltökélt szándékukban áll korlátozott büntető csapást mérni, hogy így vonják felelősségre az el-Aszad-rezsimet a vegyi fegyverek bevetéséért, előzzék meg az ilyen lépéseket, illetve gyengítsék a rezsim további támadások elkövetését lehetővé tevő kapacitásait, mivel e vezetők kijelentették, hogy készek e csapások végrehajtására az ENSZ keretein kívül is; mivel az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron katonai fellépés engedélyezésére irányuló indítványát elutasították az Egyesült Királyság parlamentjében, és következésképp elvetették az Egyesült Királyság részvételét egy USA vezette katonai csapásban;

D. mivel 2013. szeptember 1-jén az Arab Liga felhívta az ENSZ-et és a széles nemzetközi közösséget, hogy hajtsák végre a nemzetközi jog értelmében fennálló feladataikat és tegyék meg a szükséges intézkedéseket az szíriai kormány ellen;

E.  mivel az ENSZ alapokmányának rendelkezései szerint az erő alkalmazásának tilalma alól két kivétel van: az önvédelem és az ENSZ Biztonsági Tanácsának engedélye; mivel a humanitárius célú beavatkozás alapelvét nem ismeri el a nemzetközi szokásjog; mivel a védelmi felelősség (R2P) elve egyértelműen előírja a nemzetközi közösség számára, hogy tegyen intézkedéseket a lakosságnak a bűncselekmények legsúlyosabb formái elleni védelme érdekében; mivel a védelmi felelősség keretében megtett határozott lépéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának is engedélyezni kell;

F.  mivel Szíria nem részes fele a vegyifegyver-tilalmi egyezménynek, amely tiltja a vegyi fegyverek kifejlesztését, gyártását, felhalmozását, átadását és használatát; mivel Szíria csatlakozott a fojtó, mérgező vagy más gázok hadviselési célokra történő használatának tilalmáról szóló, 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz; mivel 2012 júliusában Szíria elismerte, hogy vegyifegyver-készleteket halmozott fel;

G. mivel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2013. szeptember 9-én azt javasolta, hogy győzzék meg az el-Aszad-rezsimet, hogy adja át vegyifegyver-arzenálját a nemzetközi felügyelet számára megsemmisítés céljából és csatlakozzon a vegyifegyver-tilalmi egyezményhez; mivel Barack Obama, az USA elnöke üdvözölte ezt a javaslatot, amely áttörést jelenthet;

H. mivel az utóbbi hónapokban Szíriában tovább súlyosbodott a drámai emberi jogi, humanitárius és biztonsági helyzet, és az egész országban intenzívebbé vált és tovább terjedt a fegyveres erőszak; mivel szíriai kormánycsapatok továbbra is szisztematikus erőszakot alkalmaznak sűrűn lakott területek ellen; mivel a Hezbollah katonai szárnya, amelyet az EU terrorszervezetnek minősített, 2013 tavasza óta segíti a szíriai kormányt; mivel, bár kisebb mértékben, az emberi jogok és a humanitárius jog ellenzéki erők általi megsértéséről is továbbra is érkeznek hírek; mivel a dzsihádista erők katonai ellenzéken belüli térnyerése súlyos aggodalomra ad okot; mivel a szíriai kurdokat egyre inkább bevonják a konfliktusba a mindkét oldal által végrehajtott támadások révén, többek között legutóbb a Kurd Demokratikus Unió Pártja (PYD) és az iszlám lázadó csoportok között Észak-Szíriában lezajlott összecsapások során; mivel a Kurd Nemzeti Tanács 2013. augusztus 28-án megállapodást írt alá a Szíriai Nemzeti Koalícióval, amely biztosítja a kurd állampolgárok jogait és előkészíti a tagság felé vezető utat;

I.   mivel a szíriai emberi jogi megfigyelőcsoport 2013. szeptemberi becslése szerint 110 000 ember vesztette életét a konfliktus kezdete óta; mivel ezen áldozatok nagy része nem vett részt a fegyveres konfliktusban;

J.   mivel a szíriai konfliktus kihat az egész régió stabilitására, és a szomszédos országokra – kiváltképp Libanonra, Jordániára, Törökországra és Irakra – is kiterjeszti az erőszakot; mivel a külső szereplők egyre inkább belefolynak a konfliktusba valamelyik harcoló felet támogatva;

K. mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint (UNHCHR) a szomszédos országokban is drámaian megnőtt a Szíriából érkező menekültek száma, amely jelenleg eléri a több mint 2 milliót, továbbá 4,25 millió személy kényszerült elhagyni lakóhelyét Szírián belül; mivel a szíriai menekültek több mint 97%-ának a közvetlen közelben található régióban biztosítanak helyet, ami óriási terheket ró e területek infrastruktúrájára, gazdaságára és társadalmára; mivel az UNHCHR 2013. szeptember 3-i adatai szerint 716 000 szíriai menekült tartózkodik Libanonban, 515 000 Jordániában, 460 000 Törökországban, 168 000 Irakban és 110 000 Egyiptomban; mivel a Szíriában élő több mint 525 000 palesztin menekült továbbra is a konfliktus által érintett, különösen kiszolgáltatott csoportot képez; mivel ennek a csoportnak nagyon kevés lehetősége van arra, hogy Szírián kívül biztonságos menedéket találjon; mivel a szomszédos országokba, főképp Jordániába való menekülésük további destabilizációs kockázatot jelent;

L.  mivel az EU a legnagyobb támogató, eddig több mint 515 millió eurót fordított a szíriai humanitárius segítségnyújtásra a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága révén, illetve több mint 493 millió eurót a tagállamok fedeztek;

1.  elítéli a több száz halottat és több ezer sebesültet követelő, 2013. augusztus 21-én Damaszkusz Gúta városrészében, a szíriai polgári lakosság körében végrehajtott támadást; rámutat, hogy ez a legutóbbi példája a 2011 óta folyó öldöklés során elkövetett atrocitásoknak;

2.  meggyőződése, hogy amennyiben bizonyítást nyer, akkor a vegyi fegyverek bevetése az el-Aszad-rezsim, illetve bármely más hadviselő fél által olyan válaszlépést követel meg, amely súlyosságában arányos az ilyen szörnyű bűncselekménnyel;

3.  kiemeli annak fontosságát, hogy a vegyi fegyverek bevetésére a nemzetközi jog értelmében érvényes globális tilalmat fenntartsák, illetve az ilyen cselekményre – amely a nemzetközi jog súlyos megsértésének, egészen pontosan az emberiesség elleni bűnnek minősül – válaszlépéseket tegyenek;

4.  határozottan úgy véli, hogy alapvető fontosságú a gútai mészárlásért való felelősség kapcsán megcáfolhatatlan bizonyítékot felmutatni, annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség egységes és eredményes válaszlépést tehessen az utóbbi évtizedek legsúlyosabb emberiséget ért támadása tekintetében;

5.  ragaszkodik annak fontosságához, hogy az ENSZ-fegyverellenőrök befejezzék vizsgálatukat és eredményeikről jelentést tegyenek az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT); sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ENSZ BT nem hajtotta végre feladatait a nemzetközi béke és biztonság végső garantálása terén; sürgeti Oroszországot és Kínát arra, hogy e tekintetben tegyenek konstruktív lépéseket annak érdekében, hogy elősegítsék a Szíriáról szóló közös álláspont haladéktalan elfogadását és biztosítsák a civil lakosság védelméhez szükséges intézkedések megtételét;

6.  sürgeti az EU-t és tagállamait – kiváltképp azokat, amelyek a Biztonsági Tanács tagjai –, hogy nyújtsanak be és támogassanak egy ENSZ BT-határozatot, amely a szíriai helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja; ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Unió és valamennyi tagállama ösztönözze az elszámoltathatóságát azon jogsértéseknek, amelyeket a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogszabályok ellen követtek el a szíriai konfliktusban részt vevő állami és nem állami szereplők, ideértve a vegyi fegyverek alkalmazását és a foglyok meggyilkolását;

7.  hangsúlyozza, hogy bármilyen – az ENSZ engedélyével, vagy anélkül végrehajtandó – katonai beavatkozás Szíriában szükségszerűen súlyos és nagymértékben kiszámíthatatlan következményekkel járna, és nem zárható ki a helyszíni helyzet romlása, kiváltképp humanitárius szempontból;

8.  úgy véli, hogy a katonai beavatkozás nem indokolt, ha a jelenlegi védelem nem megvalósítható, illetve ha az ilyen beavatkozás megindításának következményei vélhetőleg súlyosabbak, mint ha nem történik beavatkozás; kiemeli, hogy nem indíthat a katonai beavatkozás korlátozott embervédelmi indokok alapján, ha az nagyobb konfliktust robbant ki;

9.  meggyőződése, hogy magában semmilyen katonai válaszlépés sem akadályozza meg a vegyi fegyverek jövőbeli alkalmazását, illetve nem oldja meg a szíriai konfliktust; ezzel szemben úgy véli, hogy a vegyi fegyverek bizonyított bevetése esetén a határozott nemzetközi válaszlépés elmaradása azt a szörnyű lehetőséget helyezi kilátásba, hogy Szíriában és máshol is korlátlan vegyi hadviselést folytathatnak; ismételten leszögezi, hogy a humanitárius és politikai vetületeket kihangsúlyozó stratégiai és globális megközelítés vethet véget az erőszaknak és az emberi jogok tömeges megsértésének és segítheti elő a demokratikus átmenetet Szíriában;

10. sürgeti az összes részt vevő felet, hogy az ún. Genf II. folyamat keretében újítsák fel a diplomáciai erőfeszítéseket olyan megoldás érdekében, amely tiszteletben tartja a szíriai nép demokratikus törekvéseit Lakhdar Brahiminek, az ENSZ és az Arab Liga szíriai különmegbízottjának aktív irányításával; hangsúlyozza, hogy mindkét oldalnak vállalnia kell az előfeltételek nélküli, teljes körű részvételt; hangsúlyozza, hogy az EU-nak fokozott figyelmet kell fordítania Oroszország és Irán bevonására és az egész térségre kiterjedő enyhülési folyamat előmozdítására;

11. hangsúlyozza, hogy a szíriai helyzet gyors, egységes és határozott megközelítést tesz szükségessé az uniós tagállamok részéről; ezért sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy hívják össze a Külügyek Tanácsa rendkívüli ülését a szíriai helyzet megvitatása és azon intézkedések értékelése érdekében, amelyeket Unió fogadhatna el a szíriai ellenzék demokratikus erőinek hatékonyabb támogatására, a polgári lakosság védelmére, valamint a nemzetközi közösség többi tagjával, például Oroszországgal, Iránnal vagy az Arab Ligával folytatott párbeszéd és a velük kialakított közös megközelítés elősegítésére;

12. ebben az összefüggésben sürgeti a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy kezdeményezzék az ENSZ közgyűlése Szíriával kapcsolatos ülésének összehívását a Biztonsági Tanácsban kialakult jelenlegi patthelyzet megoldására a politikai megoldásra irányuló valamennyi diplomáciai erőfeszítés megtétele érdekében; óvatosan üdvözli a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá vonására irányuló közelmúltbeli orosz javaslatot és sürgeti a szíriai kormányt, hogy adjon pozitív és őszinte választ a javaslatra, amely lehetséges megoldást kínál a jelenlegi válságra;

13. ismételten hangot ad a szíriai helyzet vizsgálatával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság munkája iránti határozott támogatásának és üdvözli legutóbbi jelentését;

14. sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy teljesítsék humanitárius kötelezettségeiket és fokozzák a szíriai menekülteknek nyújtott segítséget; különösen kéri valamennyi tagállamot, hogy számoljanak fel minden olyan korlátot, amely akadályozza a menekülteket abban, hogy az Unióban keressenek menedéket; aggodalmát fejezi ki a szíriai menekültek Unióban való túlságosan hosszú idegenrendészeti őrizetéről szóló jelentések miatt; elítéli azon tagállamokat, kiváltképp Görögországot, amelyek a nemzetközi és uniós jogot megsértve küldenek vissza menekülteket; kéri a Bizottságot, hogy szigorúan felügyelje a tagállamok és a Frontex gyakorlatát, különösen a török–uniós határon; felszólítja a tagállamokat, hogy léptessék életbe a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről szóló 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit; sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamok közötti fokozottabb felelősségmegosztás és szolidaritás érdekében sürgősen tegyen javaslatot egy önkéntes állandó áthelyezési programra; határozottan elítéli, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által a menekültek alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében kért 3,3 milliárd eurós forrásnak ez idáig kevesebb mint 50%-a érkezett meg; a kormány ellenőrzésén kívüli területeken a nemzetközi segélyekhez való hozzájutás és a helyszíni jelenlét megerősítése érdekében a humanitárius csatornák megfelelőbb diverzifikálását sürgeti; sajnálatosnak tartja, hogy Egyiptom felfüggesztette a szíriai polgárokra vonatkozó vízummentességet és sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a menekültek jogait;

15. határozott meggyőződése, hogy az Uniónak hosszú távon fel kellene használnia a Szíriával kapcsolatos felháborodást, hogy kezdeményezze a Biztonsági Tanácsnak az ENSZ-közgyűlése javára történő reformját, és hogy bátor diplomáciai kezdeményezéseket tegyen a fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó menetrend előmozdítására, beleértve a tömegpusztító fegyverektől mentes Közel-Kelet létrejöttének elősegítését kiváltképp a kérdéssel kapcsolatos, már régen esedékes nemzetközi konferencia megrendezésével, a vonatkozó nemzetközi eszközök ratifikálásának és végrehajtásának szorgalmazásával, a fehérfoszfor és a szegényített urán további használatával kapcsolatos probléma kezelésével, valamint a vegyifegyver-készletek világszerte történő csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozásával;

16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság és az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, az Amerikai Egyesült Államok elnökének és kongresszusának, az ENSZ főtitkárának, az Arab Liga főtitkárának, valamint a Szíriai Arab Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0057 (2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0351. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0023. (4) Elfogadott szövegek: P7_TA(2013)0028.