benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
a szíriai helyzetről (2013/2819(RSP))
Ulrike Lunacek, Malika Benarab-Attou, Iñaki Irazabalbeitia Fernández, Rebecca Harms, Barbara Lochbihler, Raül Romeva i Rueda, Judith Sargentini, Bart Staes, Tarja Cronberg
a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása a szíriai helyzetről(2013/2819(RSP))
B7‑0423/2013
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a szíriai helyzetről szóló 2012. február 16-i(1), a Szíriáról szóló 2012. szeptember 13-i(2), valamint a szíriai menekülteknek a szomszédos országokban tapasztalható helyzetéről szóló 2013. május 23-i állásfoglalására(3),
– tekintettel az atomsorompó-szerződés felülvizsgálati konferenciájának a tömegpusztító fegyverektől mentes Közel-Kelet megteremtésére vonatkozó ajánlásairól szóló 2013. január 17-i állásfoglalására(4),
– tekintettel a Külügyek Tanácsa és az Európai Tanács által a szíriai válságe kezdete, azaz 2011 eleje óta kiadott következtetéseire,
– tekintettel az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynak a G20-ak 2013. szeptember 5-i csúcstalálkozója előtt tett észrevételeire,
– tekintettel Catherine Ashton uniós főképviselő 2013. augusztus 21-i és 23-i nyilatkozataira,
– tekintettel az ENSZ főtitkárának, Ban Ki Munnak a 2013. augusztus 21-i gútai támadás óta tett nyilatkozataira,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2012. július 20-i 2059., 2012. április 21-i 2043., valamint 2012. április 14-i 2042. számú határozataira,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 1950. évi 377. számú („Békés egyesülés” című) határozatára és a Szíriai Arab Köztársságban kialakult emberi jogi helyzetről szóló 67/183. számú határozatára,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Szíriáról elfogadott határozataira, beleértve 2013. március 22-i határozatát;
– tekintettel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 2013. szeptember 3-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ független nemzetközi vizsgálóbizottságának Szíriáról szóló, 2013. június 4-i jelentésére,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és a nemzetközi emberi jogi és humanitárius jogi eszközökre, amelyeknek Szíria is részes fele,
– tekintettel a szíriai akciócsoport által kiadott 2012. június 30-i záróközleményre („genfi közlemény”),
– tekintettel az 1925-ben aláírt genfi jegyzőkönyvre, illetve kiegészítő jegyzőkönyveire, az 1925. évi genfi jegyzőkönyvre és az 1993. évi vegyifegyver-tilalmi jegyzőkönyvre,
– tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,
– tekintettel a francia, német, egyesült királyságbeli és egyesült államokbeli hatóságok által 2013. szeptember elején nyilvánosságra hozott, bizalmas minősítés alól feloldott hírszerzési jelentésekre,
A. mivel több száz szíriai polgár halt meg és sérült meg 2013. augusztus 21-én Damaszkusz keleti részén, Gútában; mivel számos ország – köztük az USA, néhány uniós tagállam, Törökország és egyéb regionális szereplő – kormánya gyanúsítja a szíriai rezsimet vegyi fegyverek saját lakossága elleni alkalmazásával; mivel az el-Aszad-rezsim elutasította és szövetségesei – köztük Oroszország és Irán – kétségbe vonta ezeket az állításokat;
B. mivel az ENSZ fegyverellenőreinek egy csoportja mintákat és bizonyítékot tudott gyűjteni a helyszínen, de csak az állítólagos vegyi támadás után több nappal, amelynek során a kormánypárti csapatok súlyos bombázásnak vetették alá a területet; mivel az ENSZ vizsgálóbizottsága hamarosan jelentést nyújt be az ENSZ Biztonsági Tanácsának; mivel az ENSZ vizsgálócsoportjának feladata a vegyi fegyverek alkalmazásának megállapítása és nem a felelősök felkutatása; mivel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár ismételten kérte, hogy a válaszlépéseket mindenképpen az ENSZ alapokmányának keretében tegyék meg;
C. mivel hírszerzési jelentések alapján az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Törökország vezetői – azaz Barack Obama, David Cameron, François Hollande és Tayyip Erdoğan – azt állították a szíriai rezsimről, hogy nagyszabású vegyi támadást hajtott vége Gútában és kijelentették, hogy eltökélt szándékukban áll korlátozott büntető csapást mérni, hogy így vonják felelősségre az el-Aszad-rezsimet a vegyi fegyverek bevetéséért, előzzék meg az ilyen lépéseket, illetve gyengítsék a rezsim további támadások elkövetését lehetővé tevő kapacitásait, mivel e vezetők kijelentették, hogy készek e csapások végrehajtására az ENSZ keretein kívül is; mivel az Egyesült Királyság miniszterelnöke, David Cameron katonai fellépés engedélyezésére irányuló indítványát elutasították az Egyesült Királyság parlamentjében, és következésképp elvetették az Egyesült Királyság részvételét egy USA vezette katonai csapásban;
D. mivel 2013. szeptember 1-jén az Arab Liga felhívta az ENSZ-et és a széles nemzetközi közösséget, hogy hajtsák végre a nemzetközi jog értelmében fennálló feladataikat és tegyék meg a szükséges intézkedéseket az szíriai kormány ellen;
E. mivel az ENSZ alapokmányának rendelkezései szerint az erő alkalmazásának tilalma alól két kivétel van: az önvédelem és az ENSZ Biztonsági Tanácsának engedélye; mivel a humanitárius célú beavatkozás alapelvét nem ismeri el a nemzetközi szokásjog; mivel a védelmi felelősség (R2P) elve egyértelműen előírja a nemzetközi közösség számára, hogy tegyen intézkedéseket a lakosságnak a bűncselekmények legsúlyosabb formái elleni védelme érdekében; mivel a védelmi felelősség keretében megtett határozott lépéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának is engedélyezni kell;
F. mivel Szíria nem részes fele a vegyifegyver-tilalmi egyezménynek, amely tiltja a vegyi fegyverek kifejlesztését, gyártását, felhalmozását, átadását és használatát; mivel Szíria csatlakozott a fojtó, mérgező vagy más gázok hadviselési célokra történő használatának tilalmáról szóló, 1925. évi genfi jegyzőkönyvhöz; mivel 2012 júliusában Szíria elismerte, hogy vegyifegyver-készleteket halmozott fel;
G. mivel Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2013. szeptember 9-én azt javasolta, hogy győzzék meg az el-Aszad-rezsimet, hogy adja át vegyifegyver-arzenálját a nemzetközi felügyelet számára megsemmisítés céljából és csatlakozzon a vegyifegyver-tilalmi egyezményhez; mivel Barack Obama, az USA elnöke üdvözölte ezt a javaslatot, amely áttörést jelenthet;
H. mivel az utóbbi hónapokban Szíriában tovább súlyosbodott a drámai emberi jogi, humanitárius és biztonsági helyzet, és az egész országban intenzívebbé vált és tovább terjedt a fegyveres erőszak; mivel szíriai kormánycsapatok továbbra is szisztematikus erőszakot alkalmaznak sűrűn lakott területek ellen; mivel a Hezbollah katonai szárnya, amelyet az EU terrorszervezetnek minősített, 2013 tavasza óta segíti a szíriai kormányt; mivel, bár kisebb mértékben, az emberi jogok és a humanitárius jog ellenzéki erők általi megsértéséről is továbbra is érkeznek hírek; mivel a dzsihádista erők katonai ellenzéken belüli térnyerése súlyos aggodalomra ad okot; mivel a szíriai kurdokat egyre inkább bevonják a konfliktusba a mindkét oldal által végrehajtott támadások révén, többek között legutóbb a Kurd Demokratikus Unió Pártja (PYD) és az iszlám lázadó csoportok között Észak-Szíriában lezajlott összecsapások során; mivel a Kurd Nemzeti Tanács 2013. augusztus 28-án megállapodást írt alá a Szíriai Nemzeti Koalícióval, amely biztosítja a kurd állampolgárok jogait és előkészíti a tagság felé vezető utat;
I. mivel a szíriai emberi jogi megfigyelőcsoport 2013. szeptemberi becslése szerint 110 000 ember vesztette életét a konfliktus kezdete óta; mivel ezen áldozatok nagy része nem vett részt a fegyveres konfliktusban;
J. mivel a szíriai konfliktus kihat az egész régió stabilitására, és a szomszédos országokra – kiváltképp Libanonra, Jordániára, Törökországra és Irakra – is kiterjeszti az erőszakot; mivel a külső szereplők egyre inkább belefolynak a konfliktusba valamelyik harcoló felet támogatva;
K. mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerint (UNHCHR) a szomszédos országokban is drámaian megnőtt a Szíriából érkező menekültek száma, amely jelenleg eléri a több mint 2 milliót, továbbá 4,25 millió személy kényszerült elhagyni lakóhelyét Szírián belül; mivel a szíriai menekültek több mint 97%-ának a közvetlen közelben található régióban biztosítanak helyet, ami óriási terheket ró e területek infrastruktúrájára, gazdaságára és társadalmára; mivel az UNHCHR 2013. szeptember 3-i adatai szerint 716 000 szíriai menekült tartózkodik Libanonban, 515 000 Jordániában, 460 000 Törökországban, 168 000 Irakban és 110 000 Egyiptomban; mivel a Szíriában élő több mint 525 000 palesztin menekült továbbra is a konfliktus által érintett, különösen kiszolgáltatott csoportot képez; mivel ennek a csoportnak nagyon kevés lehetősége van arra, hogy Szírián kívül biztonságos menedéket találjon; mivel a szomszédos országokba, főképp Jordániába való menekülésük további destabilizációs kockázatot jelent;
L. mivel az EU a legnagyobb támogató, eddig több mint 515 millió eurót fordított a szíriai humanitárius segítségnyújtásra a Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága révén, illetve több mint 493 millió eurót a tagállamok fedeztek;
1. elítéli a több száz halottat és több ezer sebesültet követelő, 2013. augusztus 21-én Damaszkusz Gúta városrészében, a szíriai polgári lakosság körében végrehajtott támadást; rámutat, hogy ez a legutóbbi példája a 2011 óta folyó öldöklés során elkövetett atrocitásoknak;
2. meggyőződése, hogy amennyiben bizonyítást nyer, akkor a vegyi fegyverek bevetése az el-Aszad-rezsim, illetve bármely más hadviselő fél által olyan válaszlépést követel meg, amely súlyosságában arányos az ilyen szörnyű bűncselekménnyel;
3. kiemeli annak fontosságát, hogy a vegyi fegyverek bevetésére a nemzetközi jog értelmében érvényes globális tilalmat fenntartsák, illetve az ilyen cselekményre – amely a nemzetközi jog súlyos megsértésének, egészen pontosan az emberiesség elleni bűnnek minősül – válaszlépéseket tegyenek;
4. határozottan úgy véli, hogy alapvető fontosságú a gútai mészárlásért való felelősség kapcsán megcáfolhatatlan bizonyítékot felmutatni, annak érdekében, hogy a nemzetközi közösség egységes és eredményes válaszlépést tehessen az utóbbi évtizedek legsúlyosabb emberiséget ért támadása tekintetében;
5. ragaszkodik annak fontosságához, hogy az ENSZ-fegyverellenőrök befejezzék vizsgálatukat és eredményeikről jelentést tegyenek az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT); sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ENSZ BT nem hajtotta végre feladatait a nemzetközi béke és biztonság végső garantálása terén; sürgeti Oroszországot és Kínát arra, hogy e tekintetben tegyenek konstruktív lépéseket annak érdekében, hogy elősegítsék a Szíriáról szóló közös álláspont haladéktalan elfogadását és biztosítsák a civil lakosság védelméhez szükséges intézkedések megtételét;
6. sürgeti az EU-t és tagállamait – kiváltképp azokat, amelyek a Biztonsági Tanács tagjai –, hogy nyújtsanak be és támogassanak egy ENSZ BT-határozatot, amely a szíriai helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé utalja; ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Unió és valamennyi tagállama ösztönözze az elszámoltathatóságát azon jogsértéseknek, amelyeket a nemzetközi humanitárius és emberi jogi jogszabályok ellen követtek el a szíriai konfliktusban részt vevő állami és nem állami szereplők, ideértve a vegyi fegyverek alkalmazását és a foglyok meggyilkolását;
7. hangsúlyozza, hogy bármilyen – az ENSZ engedélyével, vagy anélkül végrehajtandó – katonai beavatkozás Szíriában szükségszerűen súlyos és nagymértékben kiszámíthatatlan következményekkel járna, és nem zárható ki a helyszíni helyzet romlása, kiváltképp humanitárius szempontból;
8. úgy véli, hogy a katonai beavatkozás nem indokolt, ha a jelenlegi védelem nem megvalósítható, illetve ha az ilyen beavatkozás megindításának következményei vélhetőleg súlyosabbak, mint ha nem történik beavatkozás; kiemeli, hogy nem indíthat a katonai beavatkozás korlátozott embervédelmi indokok alapján, ha az nagyobb konfliktust robbant ki;
9. meggyőződése, hogy magában semmilyen katonai válaszlépés sem akadályozza meg a vegyi fegyverek jövőbeli alkalmazását, illetve nem oldja meg a szíriai konfliktust; ezzel szemben úgy véli, hogy a vegyi fegyverek bizonyított bevetése esetén a határozott nemzetközi válaszlépés elmaradása azt a szörnyű lehetőséget helyezi kilátásba, hogy Szíriában és máshol is korlátlan vegyi hadviselést folytathatnak; ismételten leszögezi, hogy a humanitárius és politikai vetületeket kihangsúlyozó stratégiai és globális megközelítés vethet véget az erőszaknak és az emberi jogok tömeges megsértésének és segítheti elő a demokratikus átmenetet Szíriában;
10. sürgeti az összes részt vevő felet, hogy az ún. Genf II. folyamat keretében újítsák fel a diplomáciai erőfeszítéseket olyan megoldás érdekében, amely tiszteletben tartja a szíriai nép demokratikus törekvéseit Lakhdar Brahiminek, az ENSZ és az Arab Liga szíriai különmegbízottjának aktív irányításával; hangsúlyozza, hogy mindkét oldalnak vállalnia kell az előfeltételek nélküli, teljes körű részvételt; hangsúlyozza, hogy az EU-nak fokozott figyelmet kell fordítania Oroszország és Irán bevonására és az egész térségre kiterjedő enyhülési folyamat előmozdítására;
11. hangsúlyozza, hogy a szíriai helyzet gyors, egységes és határozott megközelítést tesz szükségessé az uniós tagállamok részéről; ezért sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy hívják össze a Külügyek Tanácsa rendkívüli ülését a szíriai helyzet megvitatása és azon intézkedések értékelése érdekében, amelyeket Unió fogadhatna el a szíriai ellenzék demokratikus erőinek hatékonyabb támogatására, a polgári lakosság védelmére, valamint a nemzetközi közösség többi tagjával, például Oroszországgal, Iránnal vagy az Arab Ligával folytatott párbeszéd és a velük kialakított közös megközelítés elősegítésére;
12. ebben az összefüggésben sürgeti a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy kezdeményezzék az ENSZ közgyűlése Szíriával kapcsolatos ülésének összehívását a Biztonsági Tanácsban kialakult jelenlegi patthelyzet megoldására a politikai megoldásra irányuló valamennyi diplomáciai erőfeszítés megtétele érdekében; óvatosan üdvözli a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi ellenőrzés alá vonására irányuló közelmúltbeli orosz javaslatot és sürgeti a szíriai kormányt, hogy adjon pozitív és őszinte választ a javaslatra, amely lehetséges megoldást kínál a jelenlegi válságra;
13. ismételten hangot ad a szíriai helyzet vizsgálatával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság munkája iránti határozott támogatásának és üdvözli legutóbbi jelentését;
14. sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy teljesítsék humanitárius kötelezettségeiket és fokozzák a szíriai menekülteknek nyújtott segítséget; különösen kéri valamennyi tagállamot, hogy számoljanak fel minden olyan korlátot, amely akadályozza a menekülteket abban, hogy az Unióban keressenek menedéket; aggodalmát fejezi ki a szíriai menekültek Unióban való túlságosan hosszú idegenrendészeti őrizetéről szóló jelentések miatt; elítéli azon tagállamokat, kiváltképp Görögországot, amelyek a nemzetközi és uniós jogot megsértve küldenek vissza menekülteket; kéri a Bizottságot, hogy szigorúan felügyelje a tagállamok és a Frontex gyakorlatát, különösen a török–uniós határon; felszólítja a tagállamokat, hogy léptessék életbe a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről szóló 2001. július 20-i 2001/55/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit; sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamok közötti fokozottabb felelősségmegosztás és szolidaritás érdekében sürgősen tegyen javaslatot egy önkéntes állandó áthelyezési programra; határozottan elítéli, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által a menekültek alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében kért 3,3 milliárd eurós forrásnak ez idáig kevesebb mint 50%-a érkezett meg; a kormány ellenőrzésén kívüli területeken a nemzetközi segélyekhez való hozzájutás és a helyszíni jelenlét megerősítése érdekében a humanitárius csatornák megfelelőbb diverzifikálását sürgeti; sajnálatosnak tartja, hogy Egyiptom felfüggesztette a szíriai polgárokra vonatkozó vízummentességet és sürgeti az egyiptomi hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a menekültek jogait;
15. határozott meggyőződése, hogy az Uniónak hosszú távon fel kellene használnia a Szíriával kapcsolatos felháborodást, hogy kezdeményezze a Biztonsági Tanácsnak az ENSZ-közgyűlése javára történő reformját, és hogy bátor diplomáciai kezdeményezéseket tegyen a fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó menetrend előmozdítására, beleértve a tömegpusztító fegyverektől mentes Közel-Kelet létrejöttének elősegítését kiváltképp a kérdéssel kapcsolatos, már régen esedékes nemzetközi konferencia megrendezésével, a vonatkozó nemzetközi eszközök ratifikálásának és végrehajtásának szorgalmazásával, a fehérfoszfor és a szegényített urán további használatával kapcsolatos probléma kezelésével, valamint a vegyifegyver-készletek világszerte történő csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozásával;
16. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a Kínai Népköztársaság és az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, az Amerikai Egyesült Államok elnökének és kongresszusának, az ENSZ főtitkárának, az Arab Liga főtitkárának, valamint a Szíriai Arab Köztársaság kormányának és parlamentjének.