ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a SWIFT megállapodásnak az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programja miatt történő felfüggesztéséről
16.10.2013 - (2013/2831(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Kyriacos Triantaphyllides, Cornelia Ernst, Willy Meyer, Marie-Christine Vergiat, Patrick Le Hyaric, Nikolaos Chountis, Jacky Hénin, Jean-Luc Mélenchon, Younous Omarjee a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
B7‑0481/2013
Az Európai Parlament állásfoglalása a SWIFT megállapodásnak az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programja miatt történő felfüggesztéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 87. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 218. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 225. cikkére,
– tekintettel az EUMSZ 314. cikkére,
– tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítését célzó program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodásra,
– tekintettel az egyesült államokbeli NSA megfigyelési programjáról, a különféle tagállamokban lévő, megfigyelést végző szervekről és ezeknek az uniós polgárok magánéletére gyakorolt hatásairól szóló 2013. július 4-i állásfoglalására[1],
– tekintettel Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló, 2010. július 13-i 2010/412/EU tanácsi határozatra[2], valamint a Bizottság és a Tanács azt kísérő nyilatkozataira,
– tekintettel a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a fizetési üzenetekben szereplő adatoknak az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma rendelkezésére bocsátásáról szóló tervezett nemzetközi megállapodásról szóló 2009. szeptember 17-i állásfoglalására[3],
– tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2010. február 11-i állásfoglalására[4],
– tekintettel 2010. május 5-i állásfoglalására az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és az ezek elleni küzdelem céljából a pénzügyi üzenetadatoknak az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának rendelkezésére bocsátásáról szóló megállapodásra irányuló tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló, a Bizottságnak a Tanácshoz intézett ajánlásáról[5],
– tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló állásfoglalására, valamint az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására (A7 0224/2010),
– tekintettel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítésére irányuló program céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás végrehajtásának közös felülvizsgálatáról szóló 2011. március 30-i (SEC(2011)0438) és 2012. december 14-i jelentésre (SWD(2012)0454),
– tekintettel a TFTP-megállapodás Europol általi végrehajtásának az Europol közös ellenőrző hatósága által 2010 novemberében lefolytatott vizsgálatáról szóló 2011. március 1-jei jelentésre,
– tekintettel az Europol közös ellenőrző hatósága által a TFTP-megállapodás végrehajtására vonatkozóan 2012. március 11-én tett nyilvános nyilatkozatra,
– tekintettel az Europol közös ellenőrző hatósága által elkészített, az Europol TFTP-megállapodás szerinti feladatainak végrehajtására vonatkozó harmadik vizsgálat eredményéről szóló, 2013. március 18-i értékelésre,
– tekintettel a holland adatvédelmi hatóság részéről Paul Breitbarth által a TFTP közös európai uniós felülvizsgálati csoport küldöttségvezetőjének írt 2011. április 18-i levélre,
– tekintettel a Jacob Kohnstamm által a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport nevében Melissa A. Hartmannak, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma helyettes államtitkárának írt 2011. június 7-i levélre,
– tekintettel a Jacob Kohnstamm által a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport nevében Juan Fernando López Aguilarnak, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnökének írt 2012. december 21-i levélre,
– tekintettel Malmström biztos 2013. szeptember 12-i levelére, melyet David Cohennek, az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma terrorelhárítás és a pénzügyi felderítés kérdéseiben illetékes államtitkárának írt, valamint Cohen államtitkár 2013. szeptember 18-i válaszára,
– tekintettel a Bizottságnak „A terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló európai rendszer: rendelkezésre álló lehetőségek” című, 2011. július 13-i közleményére (COM(2011)0429),
– tekintettel az E-11200/2010, E-2166/2011, E-2762/2011, E -2783/2011, E-3148/2011, E-3778/2011, E-3779/2011, E-4483/2011, E-6633/2011, E -8044/2011, E-8752/2011, E-617/2012, E-2349/2012, E-3325/2012, E-7570/2012 és E 000351/2013 írásbeli választ igénylő kérdésekre,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között az Európai Unióból származó pénzügyi üzenetadatoknak a terrorizmusfinanszírozás felderítését célzó program („TFTP”) céljából történő feldolgozásáról és az Amerikai Egyesült Államok részére való átadásáról szóló megállapodás (a továbbiakban: a „megállapodás”) 2010. augusztus 1-jén hatályba lépett;
B. mivel az ideiglenes TFTP-megállapodás elutasítása után az Európai Parlament nagy része a jelenlegi TFTP-megállapodáshoz csupán az uniós polgárok személyes adataira és magánélethez való jogaira vonatkozó biztosítékok megerősítése folytán adta hozzájárulását;
C. mivel az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma e megállapodás tekintetében nagy mennyiségű releváns információt „EU TITKOS”-nak minősített;
D. mivel a 29. cikk alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport szerint a hozzáféréshez való jog gyakorlásához alkalmazott jelenlegi eljárás nem biztos, hogy megfelelő, és adott esetben nem lehetséges a kiigazításra, a törlésre és a zárolásra vonatkozó jog gyakorlása;
E. tekintettel arra, hogy a 2012-es végrehajtási jelentésében az Europol közös ellenőrző hatósága kiemelte a megállapodás beépített folyamatait, kifejezetten hangsúlyozva a következőket: „Az Europol átlagosan havi egy felkérést kap. Minden egyes felkérés általában egyhavi időszakot fed le. A felkérések csoportként szemlélve lényegében egy folyamatos időt fednek le. Hogy világos legyen, ennek értelmében a megállapodás egyik következménye a jelenlegi végrehajtás alapján az, hogy a bizonyos pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat a kijelölt szolgáltató az év minden egyes napját tartalmazó időkeretben és évről évre átadja az USA-nak. Ha a helyzet az, hogy a program jellegéből adódóan valójában nem kivihető az időkeret leszűkítése, vagy hogy bizonyos országokra/területekre vonatkozóan ne kérjenek bizonyos határon átnyúló transzferadatokat, azt jelzi, hogy nem lehetséges a 4. cikk összes tervezett biztosítékát teljesíteni”;
F. mivel a Bizottság felkérést kapott arra vonatkozóan, hogy legkésőbb 2011. augusztus 1-jéig nyújtsa be a Parlamentnek és a Tanácsnak az EU területén való adatkinyerésre vonatkozó jogi és technikai keretet, legkésőbb 2013. augusztus 1-jéig pedig az egyenértékű uniós rendszer – a megállapodás 11. cikke alapján történő – kifejlesztéséről szóló előrehaladási jelentést;
G. mivel az EU területén való adatkinyerésre vonatkozó jogi és technikai keret előterjesztése helyett 2011. július 13-án a Bizottság azokat a különböző lépéseket ismertette, amelyeket a fentebb említett jogi és technikai keret kialakítása érdekében tett, tájékoztatva az elsődleges eredményekről és – részletekbe nem menve – a terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló európai rendszerre vonatkozó némely elméleti lehetőségről;
H. mivel nem terjesztették elő az egyenértékű uniós rendszer – a megállapodás 11. cikke alapján történő – kifejlesztéséről szóló előrehaladási jelentést;
I. mivel sajtójelentések szerint az egyesült államokbeli NSA közvetlen hozzáféréssel rendelkezett több magánvállalat informatikai rendszeréhez, valamint közvetlenül hozzáfért a megállapodás hatálya alá tartozó nemzetközi fizetési üzenetek szolgáltatói által közvetített, pénzügyi transzferekre vonatkozó fizetési üzenetekhez és azokhoz kapcsolódó adatokhoz;
J. mivel sem a Bizottság és az Egyesült Államok hatóságai közötti bizalmas megbeszélések, sem pedig a pusztán az Egyesült Államok által tett kijelentésekre való hagyatkozás nem tekinthetők vizsgálatnak;
1. megismétli, hogy elutasítja az Egyesült Államokkal vagy bármilyen más harmadik országgal a terrorizmus elleni küzdelem nevében folytatandó tömeges adatcserét;
2. elutasítja a „biztonság vagy szabadság” hamis ellentétbe állítását; úgy véli, hogy az egyének szabadsága és az alapvető jogok tiszteletben tartása minden társadalmon belül a biztonság egyik alapeleme;
3. emlékeztet arra, hogy minden biztonsági intézkedést, a terrorizmus elleni intézkedéseket is beleértve, az egyének szabadságának biztosítását segítő módon kell kialakítani, a jogállamisággal teljes összhangban, és alá kell vetni azokat az alapvető jogokhoz – köztük a magánélethez és az adatvédelemhez – fűződő kötelezettségeknek;
4. rámutat arra, hogy az alapvető jogokat és szabadságokat korlátozó intézkedések esetében a szükségességi és arányossági tesztnek a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni összes létező biztonsági intézkedésre ki kell terjednie; véleménye szerint ezért minden egyes további – a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelem keretében javasolt – jogi intézkedést az eddigieknél magasabb szintű és szigorúbb szükségességi és arányossági tesztnek kell alávetni; ennek kapcsán ellenzi azt a tendenciát, mely szerint minden egyes biztonsági intézkedést átfogóan a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemre való általános hivatkozás segítségével indokolnak;
5. megismétli, hogy az adatok megosztására vonatkozó megállapodásokat kizárólag olyan koherens jogi adatvédelmi keretre lehet alapozni, amely jogilag kötelező erővel védi a személyes adatok védelmét szolgáló standardokat, különösen a célhoz kötöttséget, az adatminimalizálást, a tájékozódást, a hozzáférést, a kiigazítást, a törlést és a jogorvoslatot;
6. rendkívüli aggodalmának ad hangot az NSA tevékenységéről szóló sajtóbeszámolók és a SWIFT-szerverekhez való állítólagos hozzáférés miatt;
7. felszólít teljes körű, független helyszíni vizsgálat végrehajtására azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok hatóságai állítólag jogosulatlanul hozzáférnek a SWIFT szervereihez, vagy esetleg „hátsó bejáratokat” hoztak azokhoz létre; hangsúlyozza, hogy e vizsgálatot független számítástechnikai szakembereknek és számítógépes biztonsággal foglalkozó szakértőknek kell lefolytatniuk;
8. úgy véli, az a tény, hogy az NSA a megállapodáson kívül fért hozzá SWIFT adatokhoz, már önmagában a megállapodás 4. cikkének megsértését jelenti, ezért automatikusan a megállapodás felmondásához kellene vezetnie;
9. meggyőződése, hogy általánosságban véve a megállapodást nem a benne szereplő rendelkezéseknek megfelelően hajtották végre, különösen az 1., 4., 12., 13., 15. és 16. cikk vonatkozásában, és ezért az nem tartotta be az adatvédelem célhoz kötöttségre, szükségességre és arányosságra vonatkozó alapelveit;
10. kéri a Bizottságot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket, és haladéktalanul mondja fel a megállapodást;
11. határozottan sürgeti a három intézményt, hogy folytassanak körültekintő vitát a jövőbeli adatcsere-módozatokról, és főként végezzenek mélyreható hatásvizsgálatot azok emberi jogi vonatkozásairól, alapul véve, hogy teljes körűen tiszteletben kell tartani az általános adatvédelmi elveket és meg kell felelni különösen a szükségességi és arányossági tesztnek;
12. kéri, hogy a Bizottság, a nemzeti kormányok és az Egyesült Államok hatóságai közötti kommunikáció tekintetében valamennyi releváns információt és dokumentumot azonnal bocsássanak a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament rendelkezésére vizsgálat céljából, ideértve a mögöttes titkosszolgálati információkat is;
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Europolnak.