Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság „A gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának megerősítése” című, 2013. október 2-i közleményére (COM(2013)0690),

–   tekintettel Herman von Rompuy, az Európai Tanács elnökének az Európai Tanácshoz intézett, „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című, 2012. június 26-i jelentésére(1),

–   tekintettel a Bizottság „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió tervezete – Európai vitaindító” című, 2012. november 30-i közleményére (COM(2012)0777),

–   tekintettel az Európai Tanácsnak a gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére vonatkozó ütemtervről szóló 2012. december 14-i következtetéseire(2),

–   tekintettel a Bizottság „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió felé – A Konvergencia- és Versenyképességi Eszköz bevezetése” című, 2013. március 20-i közleményére (COM(2013)0165),

–   tekintettel a Bizottság „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió felé – A jelentős gazdaságpolitikai reformtervek előzetes koordinációja” című, 2013. március 20-i közleményére (COM(2013)0166),

–   tekintettel az Európai Tanács 2013. március 14-i(3), 2013. június 28-i(4) és 2013. október 25-i(5) következtetéseire,

–   tekintettel „A valódi gazdasági és monetáris unió felé” című, 2012. november 20-i állásfoglalására(6),

–   tekintettel a Bizottság „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében – többek között a 2014–2020-as Európai Szociális Alap végrehajtása révén” című, 2013. február 20-i közleményére (COM(2013)0083) és az erre vonatkozó 2013. június 12-i saját állásfoglalására(7),

–   tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2013. év prioritásainak végrehajtása” című, 2013. szeptember 30-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel a Bizottság „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című, 2009. október 20-i közleményére (COM(2009)0567),

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság által szervezett, „A gazdasági és monetáris unió (GMU) társadalmi dimenziója – A munkanélküli-ellátás európai rendszere” című, 2013. július 9-i nyilvános meghallgatásra,

–   tekintettel az Európai Bizottságon belül a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságán (DG EMPL) létrejött munkacsoportnak az automatikus stabilizátorokról szóló, 2013. október 4-i munkadokumentumára,

–   tekintettel az Európai Politikai Központ (EPC) „A valódi, szoros gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának kialakítása” című, 2013. szeptember 13-i szakpolitikai jelentésére,

–   tekintettel a Notre Europe „Blueprint for a Cyclical Shock Insurance in the Euro Area” (Az euróövezet ciklikus válságokkal szembeni biztosításáról szóló tervezet) című, 2013. szeptemberi dokumentumára,

–   tekintettel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „Az euróövezet költségvetési uniója felé” című, 2013. szeptemberi személyzeti vitaanyagára(9),

–   tekintettel „A válság hatása a kiszolgáltatott helyzetű csoportok ellátáshoz való hozzáférésére” című, 2013. július 4-i állásfoglalására(10),

–   tekintettel a Bizottságnak a foglalkoztatásról és társadalmi helyzetről szóló 2013. októberi uniós negyedéves áttekintésére,

–   tekintettel a gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójáról a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000122/2013 – B7-0524/2013),

–   tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az EU-n belül a munkanélküliség 26,6 millió fős riasztó szintet ért el(11);

B.   mivel a fiatalok munkanélküliségi aránya korábban nem tapasztalt, uniós viszonylatban átlagosan 23%-os szintet ért el;

C.  mivel a tartós munkanélküliség mértéke a legtöbb tagállamban emelkedett, és az EU egészét tekintve rekordszintet ért el;

D.  mivel a strukturális munkanélküliség, valamint a munkaerő-kínálat és -kereslet közötti eltérés folyamatosan növekedett;

E.   mivel a szegénység szintje 2007 óta emelkedik az Unióban, miközben a háztartások jövedelme csökken, aminek következtében jelenleg az EU lakosságának 24,2%-át fenyegeti a szegénység, illetve a társadalmi kirekesztettség veszélye;

F.   mivel az aktív keresők körében tapasztalható szegénység a válság kezdete óta folyamatosan növekszik;

G.  mivel az aktív keresők körében tapasztalható szegénység arányának és az aktív kereső nélküli háztartások számának növekedése a gyermekszegénység szintjének emelkedését eredményezte;

H.  mivel nőtt az egyenlőtlenség a tagállamokon belül, illetve a tagállamok között, különösen az euróövezetben;

I.    mivel tartós eltérések tapasztalhatóak az uniós tagállamok között, ami a munkanélküliségi ráta gyors polarizálódását eredményezi, továbbá, mivel ezek az eltérések néhány országban a régiók és társadalmi csoportok között is növekedést mutatnak;

J.    mivel a társadalmi egyenlőtlenségek gyorsabban nőttek az euróövezetben, mint az EU egészében;

K.  mivel a „szociális védelmi teljesítményértékelés” kulcsfontosságú szociális tendenciákat határozott meg, amelyeket érdemes figyelmi;

L.   mivel az euróövezet külső területein tapasztalható munkanélküliségi arány 2012-ben átlagosan 17,3%-os szintet ért el, miközben ugyanez az érték az euróövezet belső területein 7,1% volt;

M.  mivel az euróövezet külső területein élő nem foglalkoztatott, oktatásban és szakképzésben nem részesülő fiatalok aránya 2012-ben átlagosan 22,4%-os szintet ért el, miközben ugyanez az érték az euróövezet belső területein 11,4% volt;

N.  mivel a szegénység szintje a tagállamok kétharmadában nőtt, míg egyharmadában stabilizálódott;

O.  mivel jelentős lépésekre került sor az EU gazdasági kormányzásának megerősítése érdekében; mivel azonban jelenleg veszélyben forog az uniós integráció alapja, beleértve a kohéziós politikát, a szociális normákat és az Európa 2020 stratégiát;

P.   mivel a társadalmi egyenlőtlenségekről folyó párbeszédet egyenrangúan kellene kezelni a makrogazdasági egyenlőtlenségekről folyó párbeszéddel;

Q.  mivel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság 2013. július 9-én nyilvános meghallgatást tartott „A gazdasági és monetáris unió (GMU) társadalmi dimenziója – A munkanélküli-ellátás európai rendszere” címmel, amelynek során megvizsgálták és áttekintették az euróövezet szintjén megvalósuló automatikus stabilizátorok kérdését és bevezetésük lehetséges módozatait;

R.   mivel a trojka megerősítette, hogy a szociális partnerek minőségi részvétele és a nemzeti szinten is erőteljes szociális párbeszéd szükséges, és hozzájárulhat bármely reform – különösen a gazdasági és monetáris uniót érintő reformok – sikeréhez;

S.   mivel a megszorító intézkedések veszélyeztetik a foglalkoztatás minőségét, valamint a szociális védelmet, az egészségügyi és biztonsági normákat;

1.  üdvözli a Bizottság „A gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának megerősítése” című közleményét, amely megítélése szerint az első lépést jelenti a gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának kiépítése felé;

2.  úgy véli azonban, hogy konkrétabb javaslatokra van szükség annak biztosításához, hogy a gazdasági kormányzás kellő figyelmet fordítson a szociális dimenzióra;

3.  sürgeti, hogy a szociális megfontolások központi szerepet kapjanak az európai integrációban, és minden uniós politika és kezdeményezés részévé váljanak;

4.  úgy véli, hogy a szociális dimenziónak összehangoló és kiegyenlítő tényezőnek kellene lennie a teljesítmény-összehasonlításon alapuló tanulás (benchlearning) tekintetében;

5.  megjegyzi, hogy a gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának célja a szociális biztonság és a megfelelő életszínvonal biztosítása a jelen és a jövő generációk számára, ezért fontosnak véli, hogy az uniós polgárok lássák, hogy az Unió képes a szociális fejlődés előmozdítására;

6.  úgy véli, hogy a szociális Európa kialakítása – amelynek célja a szociális Unió – az európai integráció szükséges következménye;

7.  támogatja a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárást (MIP) kiegészítő, a fő foglalkoztatási és szociális mutatók javasolt eredménytáblájának létrehozását azzal a céllal, hogy – a Bizottság közös foglalkoztatási jelentése elkészítésekor felhasználható – előzetes és utólagos hatásvizsgálat vagy ellenőrzés révén átláthatóbbá váljanak a gazdasági és egyéb szakpolitikák szociális következményei;

8.  elutasít minden olyan harmonizációt és összehangolást, amely a tagállamok szociális normáinak minimalizálását eredményezi;

9.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt mutatók nem elég átfogóak annak biztosításához, hogy kiterjedjenek a tagállamok valamennyi foglalkoztatási és szociális helyzetére;

10. kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy valamennyi vonatkozó mutató figyelembe vegye a nemi szempontokat is;

11. kéri, hogy a fiatalok munkanélküliségi arányára vonatkozóan javasolt mutató 30 éves korig terjedjen ki a fiatalokra, ahogyan azt az ifjúsági garancia önkéntes alapon előírja;

12. kéri a gyermekszegénység arányára, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre, a hajléktalanságra és a tisztességes munkára vonatkozó mutatók belefoglalását az eredménytáblába, hogy megfelelően lehessen értékelni az EU szociális helyzetét;

13. kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket a szakpolitikák és reformok szociális hatásainak átláthatóbbá tétele érdekében, a szakpolitikai reformok előzetes és utólagos hatásvizsgálata és nyomon követése révén;

14. felhívja a Tanácsot, hogy határozzon meg konkrét referenciaértékeket a foglalkoztatási és szociális mutatók tekintetében egy uniós szociális védelmi küszöb formájában a felfelé irányuló szociális konvergencia és társadalmi haladás elősegítése céljából;

15. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a Parlament és a szociális partnerek számára, hogy részt vehessenek a foglalkoztatási és szociális mutatók meghatározásában;

16. hangsúlyozza, hogy a szociális szellemű vállalkozói készségben az uniós szintű szociális innováció valamennyi aspektusa tekintetében rejlő óriási lehetőséget támogatni kell annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban és régióban segítsük a nemzeti szociális rendszereket, fokozzuk a növekedést és új munkahelyeket teremtsünk a fehér és zöld gazdaságban, különösen a fiatalok számára;

17. rámutat arra, hogy biztosítani kell, hogy a foglalkoztatási és szociális fejlemények nyomon követése hozzá tudjon járulni a jobb megértéshez, és célja a tagállamok közötti szociális különbségek csökkentése és a szociális dömping megelőzése legyen;

18. felszólítja a Bizottságot, hogy ellenőrizze, vajon minden tagállami jelentés megfelel-e az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek, azaz a szegénység csökkentésével és a foglalkoztatással kapcsolatos céloknak, valamint gondosan vizsgálja meg a szakpolitikák közötti kapcsolatokat és összefüggéseket;

19. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány esetén követendő eljárás részeként végzett kockázatelemzés nem veszi megfelelően figyelembe a tagállamok közötti kölcsönös gazdasági függőség szociális következményeit;

20. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság fent említett, 2013. október 2-i közleménye nem foglalkozik a stabilizátorok szerepével és módozataival;

21. üdvözli, hogy a tervek szerint – többek között a szociális párbeszédért felelős bizottság keretében – a szociális partnereket minden évben bevonják az európai szemeszter folyamatába az éves növekedési jelentés elfogadása előtt;

22. üdvözli az uniós költségvetés optimális felhasználására vonatkozó felhívást a gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának fejlesztése és a munkavállalók önkéntes mobilitásának további támogatása céljából, az Unió foglalkoztatási potenciáljának maximális kihasználása érdekében;

23. kéri, hogy a szociális partnerek játsszanak még tevékenyebb szerepet az európai szemeszter során; sajnálatosnak tartja, hogy a makrogazdasági párbeszéd túlságosan formális jellegű;

24. felhívja a Bizottságot, hogy építse be jobban a 2014. évi éves növekedési jelentés szövegezésébe a Parlament fent említett, 2013. szeptember 30-i állásfoglalását, a Bizottság fent említett, 2013. október 2-i közleményét és a Parlament erre vonatkozó állásfoglalását;

25. emlékeztet arra, hogy a gazdasági és monetáris unió jó kormányzása és annak eredményei csak akkor lehetnek hatékonyak, ha az összes érintett – beleértve a szociális partnereket és a civil társadalmat is – részt vesz benne; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a civil párbeszéd demokratikus elvének érvényesülését az érintett civil szervezetek strukturált bevonása révén a gazdasági kormányzás során, és különösen az európai szemeszter folyamatában;

26. kéri az Európai Tanácsot, hogy 2013. decemberi ülésén határozzon meg konkrét lépéseket egy szociális pillér kiépítésére a közösségi módszer alapján a gazdasági és monetáris unió részeként;

27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak és az Európai Tanácsnak.

(1) EUCO 120/12. (2) EUCO 205/12. (3) EUCO 23/13. (4) EUCO 104/2/13. (5) EUCO 169/13. (6) P7_TA(2012)0430. (7) P7_TA(2013)0266. (8) P7_TA(2013)0447. (9) SDN/13/09. (10) P7_TA(2013)0328. (11) A foglalkoztatásról és társadalmi helyzetről szóló uniós negyedéves áttekintés (2013. október).