ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Tanács 2013. december 19–20-i ülésének előkészítéséről
9.12.2013 - (2013/2626(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Martin Callanan az ECR képviselőcsoport nevében
B7‑0584/2013
az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Tanács 2013. december 19–20-i ülésének előkészítéséről
Az Európai Parlament,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a védelmi politika tagállami hatáskörbe tartozik;
B. mivel a tervezetben kiemeltek szerint a Bizottság „valódi, szoros gazdasági és monetáris unióra” vonatkozó javaslata tekintetében fokozni kell a demokratikus legitimitást mind a nemzeti parlamenteknek – különösen az euróövezetbelieknek –, mind az Európai Parlamentnek a folyamatban lévő jogalkotási folyamatba, valamint a Szerződések bármely jövőbeli módosításába a megfelelő jogi eljáráson keresztül történő szorosabb bevonása révén;
C. mivel a valódi és elmélyült GMU felé tett előrehaladás során tiszteletben kell tartani azon tagállamok akaratát, amelyek úgy döntöttek, hogy nem vezetik be az eurót, hanem ehelyett megtartják saját nemzeti valutájukat;
D. mivel Európa olyan világméretű versenyfutás résztvevője, amelyben csak a versenyképes gazdaságok lesznek képesek munkahelyeket létrehozni és polgáraik életszínvonalát emelni;
E. mivel az egyre több kihívást tartogató világgazdaságban a versenyképesség terén az Európai Unió mély válsággal szembesül;
KÖZÖS BIZTONSÁG- ÉS VÉDELEMPOLITIKA
1. hangsúlyozza, hogy a védelmi politikának elsősorban tagállami hatáskörben kell maradnia, a kormányok közötti egyetértésnek kell irányítania és nem egy uniós intézménynek; emlékeztet arra, hogy az EU sem eddig nem hozott, sem ezután nem hoz létre kiegészítő katonai erőket;
2. sürgeti az EU-t, hogy összpontosítson civil képességeinek fejlesztésére, amelyek kiegészíthetik a NATO katonai képességeit, illetve a fellépni kívánó államok közötti koalíciók fejlesztésére, ahelyett, hogy drága és párhuzamos katonai struktúrákat, intézményeket és stratégiákat hozna létre a KVBP keretében;
3. meggyőződése, hogy elsősorban a NATO-képességek kiegészítéseként kell jobb, telepíthető és interoperábilis katonai képességeknek az európai szövetségesek rendelkezésére állnia; úgy véli, hogy azok, akik nem rendelkeznek ilyen képességekkel, sikeresen alkalmazhatják az összevonást és a megosztást; úgy véli, hogy a tévesen „uniós harccsoportoknak” nevezett egységek hasznos kiképzési és interoperabilitási eszközökké válhatnának;
4. hangsúlyozza egy szilárd európai védelmi technológiai és ipari bázis támogatásának fontosságára, mivel ez kulcsfontosságú eleme az európai nemzetek azzal kapcsolatos kapacitásának, hogy biztosítsák polgáraik biztonságát és teljesítsék nemzetközi kötelezettségeiket;
5. megjegyzi, hogy a gazdasági és adósságválság befolyásolta a védelmi költségvetéseket, és további kifogások alapjául szolgált a nemzeti képességek csökkentéséhez; hangsúlyozza ezért annak fokozott szükségességét, hogy az EU elkerülje a NATO-ban már meglévő képességek költséges és pazarló megkettőzését; illetve felszólít minden európai szövetségest, hogy teljesítsék a NATO azon követelményét, hogy a GDP legalább 2%-át védelemre költsék;
6. sajnálattal állapítja meg a 2009-es irányelv átültetésében tapasztalható jelentős késedelmet, és felkéri a Bizottságot, hogy fordítson kiemelt figyelmet a piaci akadályokra, amelyek továbbra is fennállnak a nem stratégiai közbeszerzések terén; elismerését fejezi ki azon tagállamoknak, amelyek már megtették a szükséges lépéseket e téren, és üdvözli a már elért eredményeket;
GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ
7. megjegyzi, hogy a múlt évben növekvő előrehaladást értek el a GMU működésének javításához szükséges reformok végrehajtása terén, és felszólítja a tagállamokat, hogy dolgozzanak költségvetési helyzetük fenntarthatóbb alapokra történő helyezésén;
8. megjegyzi, hogy a gazdasági válság még nem ért véget; hangsúlyozza, hogy kiemelkedő fontosságú az államháztartások növekedésbarát konszolidációjának folytatása; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a munkaerő-piaci rugalmasságra, a szociális rendszerek és a közigazgatás hatékonyságára, jól működő bankrendszerre és stabil pénzügyi piacokra összpontosító mélyreható és fenntartható strukturális reformok végrehajtását;
9. elismeri, hogy javítani kell a GMU működését különösen, ami a demokratikus elszámoltathatóságot, valamint az államháztartások és a bankok közötti kapcsolatok megszakítását illeti, elkerülve azt, hogy az európai adófizetőknek kelljen fedezniük a pénzügyi ágazatban a jövőben bekövetkező válságok következményeit; figyelmeztet ugyanakkor, hogy a pénzügyi szabályozás súlyos, nem tervezett hatással bír az üzleti végfelhasználókra, a nyugdíjalapokra és a reálgazdaság más elemeire nézve; fokozott éberségre szólít fel a pénzügyi finanszírozás célzott jellegének oly módon való biztosítása érdekében, hogy minimalizálódjanak az azokat érintő költségvetési következmények, akik a pénzügyi szolgáltatói ágazatra építenek, ahelyett, hogy elnyomná a vállalkozások és a pénzügyi intézmények versenyképességét;
10. újólag megerősíti, hogy a GMU irányítása nem sértheti a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament előjogait, különösen azokban az esetekben nem, amikor valamely szuverén jog átruházására irányuló javaslatról van szó; hangsúlyozza, hogy a megfelelő legitimitás és elszámoltathatóság érdekében demokratikus döntéshozatalra van szükség, és ezt megfelelő nemzeti és uniós szinten a nemzeti parlamenteknek és az Európai Parlamentnek kell biztosítaniuk; a demokratikus legitimitás megerősítése érdekében támogatja az azon tagállamokban tartott népszavazásokat, ahol az alkotmányos rendelkezések ezt lehetővé teszik;
11. felhív a GMU gazdaságpolitikai koordinációs eljárásának körültekintő megtervezésére, amelynek értelmében a Bizottság a legfontosabb gazdaságpolitikai reformokkal kapcsolatos véleményét előterjeszti annak kérésére az érintett tagállam parlamentjének, és indokolással látja el a javasolt reformok kiigazítására vonatkozó valamennyi ajánlását, mielőtt az érintett tagállam parlamentje egyszerű többséggel határoz e vélemény elfogadásról vagy elutasításáról;
12. kiemeli, hogy a reformtevékenységek feltételekhez kötött finanszírozásán alapuló konvergenciaeszközben való bármely részvétel szigorúan önkéntes alapon történik mind az euróövezetbeli, mind pedig az euróövezeten kívüli tagállamok esetében; javasolja, hogy az EUMSZ 352. cikke legyen bármely ilyen eszközhöz tartozó bármely ilyen pénzügyi támogatási mechanizmus jogalapja;
13. hangsúlyozza, hogy az új keret megvalósítása előbbre való bármilyen új javaslatnál; sürgeti a Bizottságot, hogy független külső hatásvizsgálat alapján igazolja a gazdasági kormányzás területén előterjesztett bármely új javaslat hozzáadott értékét, különösen, ha valamely szuverén jog átruházását tervezik;
14. véleménye szerint az EU és a GMU nem tartható fenn demokratikusan, ha hatásköreit nem decentralizálják a nemzeti parlamentek felé; a létező „sárga lapos” eljárás kibővítésére javasolja a „piros lapos” eljárás bevezetését, amelynek segítségével a nemzeti parlamentek az Európai Bizottságtól megkövetelhetik a nekik nem tetsző jogalkotási javaslatok visszavonását;
15. felhívja a Bizottságot, hogy sorolja fel a GMU számára egy erős struktúra kialakítása érdekében az elkövetkező tizenkét hónap során általa szükségesnek tartott intézményi változásokat, és hogy késedelem nélkül tájékoztassa azokról a jogalkotókat annak érdekében, hogy biztosítsák a nemzeti parlamentek megerősített jogát e javaslatok szubszidiaritás és arányosság elvének való megfelelésének ellenőrzésére;
GAZDASÁG- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA
16. támogatja a növekedésorientált stratégiát, amennyiben annak célja annak biztosítása, hogy a megfelelő politikai keretnek köszönhetően a vállalkozások és a vállalkozók sikeresek lehessenek, munkahelyek jöhessenek létre, növekedjék a gazdagság és emelkedjen az életszínvonal; megállapítja, hogy az Európa 2020 stratégia kijelölte a jövőbe vezető utat, de sajnálatosnak tartja, hogy a politikai akarat hiánya folytán nem kapott elegendő lendületet maradéktalan megvalósításához; hangsúlyozza, hogy fontos olyan keretet létrehozni, amely helyreállításra és sikerre ösztönzi a gazdaság minden ágazatát, különös tekintettel a gyártásra és a szolgáltatásokra;
17. mély aggodalmát fejezi ki a munkanélküliség magas (és emelkedő) mértéke miatt a 28 tagú EU-ban, különösen pedig a fiatalok minden eddiginél magasabb aránya miatt; felszólít olyan politikák elindítására, amelyek az álláskeresőket a munkaerőpiacra való visszatérésre ösztönzik, illetve strukturális reformok végrehajtására a versenyképesség növelése, a munkaerő-költségek csökkentése, a termelékenységi teljesítmény növelése és a munkavállalók mobilitásának elősegítése érdekében a növekedés fokozása és a munkahelyteremtés fellendítése céljából az egész EU-ban;
18. felszólítja a Bizottságot, hogy az alkalmassági vizsgálatok keretében állapítsa meg, melyek azok a területek, melyeket túl sok olyan teher, következetlenség és elavult vagy rossz hatékonyságú intézkedés sújt – különösen a foglalkoztatással, valamint az egészségüggyel és biztonsággal kapcsolatos jogszabályok területén –, amely akadályozza a növekedést és munkahelyteremtést;
19. üdvözli a Tanáccsal való megállapodást a közbeszerzés átfogó reformjáról, amelyet a Parlament januárban fogad majd el; ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamoknak késedelem nélkül meg kell kezdeniük e jelentős reformok átültetését annak érdekében, hogy maximalizálják a piac kkv-k előtti megnyitásából adódó előnyöket, bevezessék az e-közbeszerzési eszközöket, biztosítsák a közbeszerzés jobb összehangolását és ösztönözzék az innovatív megoldásokat; külön felhívja a figyelmet az innovatív közbeszerzés tekintetében az új eszköz innovatív partnerségekbe történő korai beépítése révén nyíló lehetőségre;
20. egyetért a Bizottság értékelésével, hogy az egységes piacban jelentős feltáratlan potenciál rejlik, ezért felkéri a tagállamokat, hogy gyorsan hajtsák végre a már jóváhagyott jogszabályokat; felhívja a figyelmet különösen a szolgáltatási piac növekedési potenciáljára, amelyet a Parlament számos jelentésben következetesen kiemelt; felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy e téren tegyen sokkal nagyobb erőfeszítéseket;
21. megjegyzi, hogy az áruk egységes piacán is számos szükségtelen és korlátozó akadály maradt, mivel az „árucsomagban” foglalt kölcsönös elismerési kötelezettséget a tagállamok hatóságai rendszeresen figyelmen kívül hagyják; elismerését fejezi ki a Bizottságnak az e jogsértésekkel foglalkozó jelenlegi célzott fellépése miatt, különösen az építőipari termékek tekintetében; megjegyzi, hogy a szabványügyi szerveknek is tiszteletben kell tartaniuk az egységes piac szabályait és nem szabad új akadályokat létrehozniuk az áruk egységes piacán új, korlátozó nemzeti szabványok alkotásával;
22. elismerését fejezi ki az Európai Tanácsnak az egységes digitális piac kiteljesítéséről szóló részletes ajánlásaiért, és csalódottságát fejezi ki, hogy a Bizottság nem csatlakozott ehhez az elkötelezettséghez célzott cselekvési tervvel, ahogyan azt a Parlament kérte; felhívja a figyelmet a Parlament 2013. július 4-i, a digitális egységes piac kiteljesítéséről szóló állásfoglalására[1], amely felkér szélessávú szolgáltatások, e-azonosítás és e-aláírások létrehozására, illetve megerősíti, hogy a tagállamok számára megfelelő célkitűzéseket tartalmazó széles körű fellépési tervet kell kidolgozni;
23. osztja a Bizottság azon nézetét, hogy az európai szabályozást gondosan kell kidolgozni a maximális hatékonyság elérése és a vállalkozásokra – különösen a kisebb vállalkozásokra – háruló terhek minimalizálása érdekében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Parlamentnek benyújtott legutóbbi bizottsági javaslatokat rendkívül gyenge hatásvizsgálatok és gyenge indokolások kísérték, mint azt a Bizottság saját hatásvizsgálati testülete által folytatott nyilvános felülvizsgálat is megerősítette; úgy véli, hogy a Bizottság indokolatlanul elégedetté vált hatásvizsgálati rendszerét illetően, és kéri, hogy kerüljön sor e rendszer eredményességére vonatkozó alapos felülvizsgálatra még a következő hivatali ciklus előtt, amely felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie, hogy szükség van a jogalkotást megelőző és a politikák kidolgozására irányuló eljárások megerősítésére a hatásvizsgálatok működésére vonatkozó számvevőszéki jelentés ajánlásai szerint; ezenkívül kéri a Bizottságot, hogy biztosítson elsőbbséget a növekedésnek és a versenyképességnek, illetve rendszeresen frissítse a szabályozási terhekre vonatkozó célértékeket; erősen helyesli a célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT) munkáját és a kkv-eredménytáblát; kéri a Bizottságot, hogy számoljon be eredményeiről a közelmúltbeli közleményében azonosított, legnagyobb terhet jelentő tíz uniós jogszabály tekintetében;
24. értékeli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az uniós tagállamokban az egységesített héabevallás bevezetésével – ami előreláthatólag évente legfeljebb 15 milliárd euróval csökkentené az adminisztratív terheket – egyszerűsítse és javítsa az adózási szabályok betartását; továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikba haladéktalanul ültessék át a vonatkozó irányelvet;
25. üdvözli, hogy az agresszív adótervezés elleni védekezés érdekében lehetőség nyílik az anya- és leányvállalatokról szóló irányelv felülvizsgálatára;
26. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az egyenlő versenyfeltételek és a közös globális normák betartásának biztosítása érdekében erőiket a partnerországokkal és intézményekkel egyesítve rendszeresen tegyék naprakésszé, árnyalttá és kötelezővé az OECD adóparadicsomokkal kapcsolatos meghatározását;
27. sürgeti a Bizottságot, hogy az adócsalással, az adókijátszással és az agresszív adótervezéssel szembeni küzdelem terén uniós és globális szinten tett előrelépésről évente készítsen jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak, és honlapján tegyen közzé az e téren alkalmazott bevált gyakorlatokkal kapcsolatos konkrét példákat;
EGYÉB
A földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport
28. mély aggodalmát fejezi ki az Észak-Afrikában folytatódó humanitárius válság és politikai nyugtalanság miatt, ami erős nyomást helyez a szomszédos országokra, és menekültek nagy számát készteti arra, hogy menedéket keressenek az Unióban;
29. üdvözli a földközi-tengeri térséggel foglalkozó munkacsoport létrehozását; felkéri a résztvevőket, hogy működjenek együtt a tagállamok körében széles körű támogatást élvező praktikus, működő megoldások nyújtása érdekében, azzal a céllal, hogy megakadályozzák a tengeren a közelmúltban történt tragédiák megismétlődését, segítsenek az észak-afrikai régióban a demokrácia és stabilitás kiépítésében, valamint csökkentsék az EU-ra nehezedő menekültügyi nyomást;
30. felkéri az uniós belügyekért felelős biztost, hogy vázolja fel, milyen fellépéseket kezdeményez az észak-afrikai, más tranzitországokbeli és a legfontosabb származási osrzágokbeli embercsempészet és emberkereskedelem elleni küzdelem terén tett nagyobb erőfeszítések ösztönzése érdekében;
31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak és a Bizottságnak.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0327