ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU és Oroszország közötti csúcstalálkozóról
4.2.2014 - (2014/2533(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Charles Tannock, Marek Henryk Migalski, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Ryszard Czarnecki, Adam Bielan, Paweł Robert Kowal az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0150/2014
B7‑0151/2014
Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és Oroszország közötti csúcstalálkozóról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Oroszországi Föderáció között megkötött jelenlegi partnerségi és együttműködési megállapodásra,
– tekintettel az EU és Oroszország közötti kapcsolatoknak új, átfogó keretet biztosító megállapodásról jelenleg zajló tárgyalásokra, valamint tekintettel a 2010-ben kezdeményezett modernizációs partnerségre,
– tekintettel az Oroszországról és az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira,
– tekintettel az EU és Oroszország közötti emberi jogi konzultációkra és a legutóbbi, 2013. november 28-i ülésre,
– tekintettel a 2010. május 31-én és június 1-jén Rosztovban megrendezett EU–Oroszország csúcstalálkozón aláírt megállapodásokra és kiadott közös nyilatkozatokra,
– tekintettel az EU és Oroszország 2014. január 28-án, az EU és Oroszország közötti 32. csúcstalálkozót követően kiadott, a terrorizmus elleni küzdelemről szóló közös nyilatkozatára,
– tekintettel a 2012 októberében elfogadott ajánlására, amely a Szergej Magnyickij halálában érintett személyek, valamint az Oroszországban az emberi jogok megsértéséért és a korrupcióért felelős személyek elleni célzott szankciókra vonatkozik,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2014. január 28-án Brüsszelben sor került az EU és Oroszország közötti 32. csúcstalálkozóra, amely csak néhány órán át tartott, és a terrorizmus elleni küzdelemről szóló közös nyilatkozat elfogadásával ért végett;
B. mivel a csúcstalálkozó során az EU és Oroszország megállapodott abban, hogy szakértői szinten fognak kétoldalú konzultációkat tartani a keleti partnerség országaival kötendő társulási megállapodásokról, és azoknak a két félre gyakorolt gazdasági következményeiről;
C. mivel az EU és Oroszország közötti új kétoldalú szerződésre irányuló tárgyalások folytatódnak, és céljuk egy átfogó és jogilag kötelező új partnerségi és együttműködési megállapodás létrehozása;
D. mivel az Oroszországi Föderáció alkotmánya teljes körű jogokat és szabadságjogokat garantál állampolgárai számára; mivel Oroszország az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tagja, továbbá számos nemzetközi egyezmény – például az emberi jogok európai egyezménye, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – aláíró fele;
E. mivel az együttműködés intézményi keretének alapját a négy közös térség, a modernizációs partnerség, valamint az évente kétszer sorra kerülő emberi jogi konzultációk biztosítják;
F. mivel a vámunió, amelyet Oroszország Belarusszal és Kazahsztánnal 2010 óta létre kíván hozni, eddig nem valósult meg, és Moszkva geopolitikai eszközként alkalmazza, hogy nyomást gyakoroljon a keleti partnerség országaira és a Dél-Kaukázusra;
G. mivel Oroszország nyomást gyakorol a keleti partnerség néhány országára azzal, hogy felhasználja a megoldatlan vagy zsákutcába jutott regionális konfliktusokat, amelyekben tevékeny biztonsági szerepet játszik vagy játszhat;
I. mivel Oroszország továbbra is megszállás alatt tartja Grúzia Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia régióját, megsértve ezzel a nemzetközi jog alapvető normáit és elveit; mivel a megoldatlan orosz-grúz ellentét akadályozza Grúzia stabilitását és fejlődését;
J. mivel a szögesdrótkerítések és más mesterséges akadályok orosz megszálló erők általi folyamatos telepítése Grúzia felségterületén, az Abházia és a Csinvali régióban, a megszállt területeket elválasztó határvonal mentén megsérti a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodást, valamint e régiók biztonsága és stabilitása tekintetében súlyos problémákat okoz, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a helyi lakosság életét, és megakadályozza az embereket alapvető jogaik és szabadságaik gyakorlásában;
K. mivel Oroszország továbbra is megsérti a 2008-as tűzszüneti megállapodásban foglalt rendelkezéseket többek között azzal, hogy folyamatosan militarizálja a megszállt grúz régiókat és a szomszédos területeket, hogy nem engedélyezi az EU megfigyelő missziója számára, hogy felhatalmazásának megfelelően ellenőrizze a megszállt területeken belüli biztonsági helyzetet, valamint megakadályozza a nemzetközi szervezetek és emberi jogi ellenőrző mechanizmusok bejutását a megszállt területekre;
L. mivel a szocsi téli olimpia előkészületeit a Mahacskalában, Pjatyigorszkban, Volgográdban és Sztavropolban elkövetett bombatámadások és az Észak-Kaukázusból érkező más súlyos biztonsági fenyegetések kísérték;
M. mivel a szocsi olimpiára tekintettel az orosz hatóságok Abházia területére benyúlva átmenetileg 11 kilométerrel kitolták az orosz határsávot;
N. mivel a korrupció továbbra is súlyos problémát jelent Oroszországban, amely 2013-ben a Transparency International korrupciós indexének (Corruption Perceptions Index) 177 helyéből a 127-iken végzett;
O. mivel a Vlagyimir Putyin által vezetett Oroszországi Föderációban az emberek kevéssé bíznak a jogállamiságban és a bíróságok függetlenségében, a bírósági eljárások pedig nyilvánvalóan nem felelnek meg a nemzetközileg elismert normáknak, és gyakran politikai célokra használják fel őket;
P. mivel a független nem kormányzati szervezetek és a civil társadalmi tevékenységek a demokrácia és a modern társadalom sarokkövét képezik; mivel az Állami Duma által a civil tevékenységekre vonatkozóan hozott új jogszabály megnehezíti a külföldi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezetek működését, „külföldi ügynök” státusszal ruházza fel őket, újfent bevezeti a „rágalmazás” büntető tényállását, és lehetővé teszi a nem megfelelőnek ítélt tartalmat közlő internetes honlapok blokkolását; mivel a civil társadalomról szóló új törvény befagyasztja az orosz társadalom átalakulását, korlátok közé szorítja fejlődését és a pénzügyi és politikai terhek növelésével akadályozza az ellenzék tevékenységét;
Q. mivel a szólásszabadság súlyos probléma Oroszországban, amelyet a Riporterek határok nélkül nevű szervezet 179-ből a 148. helyre rangsorol mivel a „külföldi ügynök” státusznak a tömegtájékoztatásra való kiterjesztéséről szóló javaslatot fognak a Duma elé terjeszteni; mivel e jogszabály lehetővé tenné az állam számára a média szigorú ellenőrzését, és gyakorlatilag korlátozná a média szabadságát;
R. mivel a 2014-es szocsi téli olimpiával összefüggésben számos alkalommal adtak hangot az emberi jogi visszaélések miatti aggodalmaknak; mivel zaklatták azokat a civil társadalmi aktivistákat, akik azon dolgoztak, hogy nyilvánosságra hozzák a korrupcióval és a környezet károsításával kapcsolatos eseteket, valamint a Szocsiban élőkkel, illetve a migráns munkavállalókkal szembeni visszaéléseket; mivel néhány uniós és tagállami tisztviselő úgy döntött, hogy az emberi jogi visszaélések elleni tiltakozásul nem megy el az olimpiára;
S. mivel nemrégiben elfogadták a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) személyekkel szembeni megkülönböztetésről szóló ellentmondásos jogszabályt;
T. mivel a Szergej Magnyickij haláláért felelős személyek még mindig szabadlábon vannak; mivel 2012 októberében az Európai Parlament elfogadott egy ajánlást, amely a Szergej Magnyickij halálában érintett személyek, valamint az Oroszországban az emberi jogok megsértéséért és a korrupcióért felelős személyek elleni célzott szankciókra vonatkozik,
U. mivel Mihail Hodorkovszkijt és Platon Lebegyevet 2013 decemberében, illetve 2014 januárjában szabadlábra helyezték, miután tíz évet börtönben töltöttek két, széles körben politikai indíttatásúnak tartott bírósági pert követően, amelyek közül az egyiket az Emberi Jogok Európai Bírósága tisztességtelennek nyilvánított; mivel 2013 decemberében Marija Aljohinát és Nagyezsda Tolokonnyikovát, a Pussy Riot punk zenekar tagjait szabadlábra helyezték az orosz alkotmány kihirdetésének huszadik évfordulója alkalmából meghirdetett amnesztia keretében;
V. mivel 2013 decemberében Oroszország azzal fenyegetett, hogy teljes tilalmat rendel el az Ausztriából, Franciaországból, Németországból és Lengyelországból származó hústermékekre;
1. tudomásul veszi az EU és Oroszország közötti 32. csúcstalálkozó eredményét, de aggódik, amiért az eredetileg két napra tervezett tárgyalások csak néhány órán át tartottak;
2. hangsúlyozza, hogy az EU és Oroszország közötti kapcsolatok jövőbeli fejlődése a demokrácia és a jogállamiság erősítésére, valamint az alapvető szabadságok tiszteletben tartására irányuló oroszországi erőfeszítésektől függ;
3. aggodalmának ad hangot azon elgondolás miatt, amely szerint az EU és Oroszország szakértői szinten fog kétoldalú konzultációkat tartani a keleti partnerség országaival kötendő társulási megállapodásokról; hangsúlyozza, hogy a keleti partnerség országaival kötendő társulási megállapodások aláírása Oroszország javát is szolgálhatja; hangsúlyozza azonban, hogy Oroszország nem része a keleti partnerségnek, és nem indokolt az EU és a keleti partnerek közötti tárgyalásokon partnerként kezelni;
4. súlyosan elítéli, hogy az Oroszországi Föderáció tisztességtelen nyomást gyakorol a keleti partnerség országaira; a Kreml által alkalmazott eszközökre úgy tekint, hogy sértik a diplomácia elfogadott normáit és néhány esetben akár a nemzetközi jogot is;
5. figyelmezteti Oroszországot, hogy a megoldatlan konfliktusok eszközként való felhasználása rövid távú politikai célok szolgálatában azzal a következménnyel járhat, hogy újrakezdődnek az ellenségeskedések, és az egész régió destabilizálódik;
6. továbbra is aggódik, amiért Oroszország beavatkozik Ukrajna nemzetközi ügyeibe, és felszólítja Oroszországot, hogy ne gyakoroljon nyomást a hatóságokra azzal a céllal, hogy az ukrán nép akaratával szemben lépjenek fel;
7. felszólítja az Oroszországi Föderációt a 2008-as tűzszüneti megállapodás valamennyi rendelkezésének feltétel nélküli teljesítésére, különösen azon rendelkezések esetében, amelyek kimondják, hogy Oroszország az EU megfigyelő missziója számára teljes és korlátok nélküli hozzáférést biztosít Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia megszállt területeihez; hangsúlyozza a stabilitás megteremtésének szükségességét Grúzia fent említett régióiban;
8. elítéli az orosz fellépéseket Abházia és Csinvali/Dél-Oszétia megszállt területein, különösen a szögesdrótkerítések felállítását, az árkok és más mesterséges akadályok létrehozását, amelyek jelentős mértékben korlátozzák a helyi lakosság jogait; felszólítja Oroszországot e folyamat leállítására, valamint arra, hogy a helyi lakosság részére teremtsen olyan feltételeket, amelyek közepette teljes körűen gyakorolhatják alapvető jogaikat és szabadságaikat, továbbá segítse elő a megosztott közösségek tagjai közötti kapcsolatok ápolását, amely a bizalomépítés alapvető eleme;
9. aggodalmának ad hangot, amiért grúz területre benyúlva 11 kilométerrel kitolták az orosz határt; reméli, hogy az orosz hatóságok betartják ígéretüket, amely szerint ez pusztán átmeneti művelet, és 2014. március 21-re visszaállítják a korábbi határokat; felszólítja a főképviselőt/alelnököt, hogy szorosan kövesse nyomon a helyzetet, és tegyen válaszlépéseket, ha a fenti időpontot követően nem változik meg a helyzet;
10. felszólítja Oroszországot vonja vissza az Abházia és a Csinvali/Dél-Oszétia grúz régiók elszakadásának elismerését, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Grúzia szuverenitását és területi függetlenségét;
11. aggodalmának ad hangot, amiért Oroszország a Biztonsági Tanácsban a szíriai polgárháborúval kapcsolatban több alkalommal megvétózta a nemzetközi közösség felhívását az ENSZ Alapokmánya VII. fejezetének alkalmazására;
12. rámutat, hogy a modernizációs partnerségnek nemcsak a gazdasági és a technológiai kérdésekre és kihívásokra kell kiterjednie, hanem széles körű együttműködésen kell alapulnia, különösen a jogállamiság, az emberi jogok védelme és a megbízható jogrendszer kialakítása terén;
13. mély aggodalmát fejezi ki a nem kormányzati szervezetekre vonatkozó jogszabályok 2012. július 20-i törvény által bevezetett módosításai miatt, melyek „külföldi ügynökként tevékenykedő nem kereskedelmi szervezetekként” bélyegzik meg a külföldi támogatásban részesülő nem kormányzati szervezeteket, és felszólítja az orosz hatóságokat e jogszabály visszavonására;
14. súlyos aggodalmának ad hangot az egyre romló csecsenföldi és dagesztáni biztonsági körülmények miatt;
15. döbbenetét fejezi ki amiatt, hogy továbbra sem történt semmilyen előrelépés annak érdekében, hogy egyes emberek, köztük Szergej Magnyitszkij, Natalja Esztyemirova, Anna Politovszkaja és Vaszilij Alekszanjan haláláért felelős személyeket bíróság elé állítsák; sürgeti, hogy a Tanács fontolja meg a 2012. októberi európai parlamenti ajánlást, amely célzott uniós szankciók bevezetésére szólít fel azokkal szemben, akikről megállapítást nyert, hogy felelősek Szergej Magnyitszkij haláláért, illetve akik súlyosan megsértik az emberi jogokat, továbbá sürgeti a Tanácsot, hogy reagáljon ajánlására;
16. üdvözli a 2013 decemberében meghirdetett amnesztiát, amelynek keretében szabadlábra helyezték Marija Aljohinát és Nagyezsda Tolokonnyikovát; üdvözli Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev szabadlábra helyezését, és tudomásul veszi Hodorkovszkij elkötelezettségét arra, hogy ismertségét felhasználva más oroszországi politikai foglyok szabadon bocsátásáért kampányoljon; aggodalmának ad hangot, amiért a kedvező fejlemények ellenére Oroszországban az igazságügy jelentős mértékű és kitartó politikai manipuláció befolyása alatt áll;
17. határozottan ellenzi Oroszország fenyegetését, amely szerint be fogja tiltani az Ausztriából, Franciaországból, Németországból és Lengyelországból származó húst;
18. felszólítja a főképviselőt/alelnököt és a Bizottságot, hogy biztosítson támogatást azon nem kormányzati szervezetek, intézmények és szerveződések számára, amelyek az Oroszországi Föderációban emberi jogi kérdésekkel és a bíróságok függetlenségével foglalkoznak; felszólítja az EU-t, hogy gyakoroljon folyamatos nyomást az orosz hatóságokra annak érdekében, hogy teljesítsék az EBESZ emberi jogokra, a demokráciára, a jogállamiságra és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó normáit;
19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének.