Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0152/2014Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0152/2014

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az EU és Oroszország közötti csúcstalálkozóról

4.2.2014 - (2014/2533(RSP))

benyújtva a Tanács és a Bizottság nyilatkozatait követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

Libor Rouček, Ana Gomes, Justas Vincas Paleckis, Boris Zala, Liisa Jaakonsaari, Pino Arlacchi, Tonino Picula, Michael Cashman az S&D képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0150/2014

Eljárás : 2014/2533(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0152/2014
Előterjesztett szövegek :
B7-0152/2014
Elfogadott szövegek :

B7‑0152/2014

Az Európai Parlament állásfoglalása az EU és Oroszország közötti csúcstalálkozóról

(2014/2533(RSP))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–       tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Oroszországi Föderáció közötti meglévő partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az új EU–Oroszország megállapodásra irányuló, folyamatban lévő tárgyalásokra,

–       tekintettel a 2010-ben elindított modernizációs partnerségre, valamint arra, hogy az orosz vezetés kinyilvánította elkötelezettségét a jogállamiság mint Oroszország modernizációjának alapja iránt,

–       tekintettel az EU-nak és Oroszországnak a 2003. május 31-én, Szentpéterváron tartott 11. EU–Oroszország csúcstalálkozót követően kiadott közös nyilatkozatban meghatározott azon közös célkitűzésére, hogy létrehoznak egy közös gazdasági térséget, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének közös térségét, a külső biztonság területén folytatandó együttműködés közös térségét, valamint a kutatás és oktatás – beleértve a kulturális aspektusokat is – közös térségét (a „négy közös térség”),

–       tekintettel az EU és Oroszország közötti 2013. november 28-i emberi jogi konzultációra,

–       tekintettel a 2013. november 28–29-i keleti partnerségi csúcstalálkozóra,

–       tekintettel az EU és Oroszország közötti 2014. január 28-i csúcstalálkozóra,

–      tekintettel a 2014. január 28-i EU–Oroszország csúcstalálkozót követően a Bizottság elnöke, José Manuel Durão Barroso által tett nyilatkozatra és az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy megjegyzéseire,

–       tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2014. január 28-i EU–Oroszország közös nyilatkozatra,

–       tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az Európai Unió továbbra is elkötelezett aziránt, hogy tovább mélyítse és fejlessze az Európai Unió és Oroszország közötti kapcsolatokat, amit az iránti elkötelezettsége is alátámaszt, hogy aktívan részt vegyen az EU–Oroszország kapcsolatok további fejlesztésére vonatkozó új keretmegállapodásról szóló tárgyalásokon, és mivel az EU és Oroszország között mély és átfogó kapcsolat jött létre, különösen az energiaágazatban, valamint a gazdaság és az üzleti élet területén;

B.     mivel továbbra is aggasztóak az Oroszországi Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, valamint a közmegegyezésen alapuló demokratikus elvek, szabályok és eljárások tiszteletben tartásával kapcsolatos fejlemények; mivel az Oroszországi Föderáció az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet teljes jogú tagja, és ezért elkötelezte magát a demokrácia alapelvei és az emberi jogok tiszteletben tartása mellett;

C.     mivel a Vilniusban megrendezett keleti partnerségi csúcstalálkozón valamennyi résztvevő megerősítette a nemzetközi jog alapelvei és az alapvető értékek, többek között a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása melletti elkötelezettségét; mivel Oroszországnak és az EU-nak egyaránt érdekében áll, hogy a szomszédos országokkal jószomszédi kapcsolatokat ápoljanak, illetve hogy ezen országokat béke és stabilitás jellemezze;

D.     mivel az Abházia és a Csinvali régió/Dél-Oszétia közötti határépítés – az orosz hadsereg támogatásával és Grúzia területeinek rovására – jelentős mértékben felgyorsult és igen ellenségessé vált;

1.      megerősíti azon meggyőződését, hogy a stratégiai együttműködés kialakítása tekintetében Oroszország továbbra is az Európai Unió egyik legfontosabb partnere, amelynek nemcsak gazdasági és kereskedelmi érdekei esnek egybe az Európai Unióéival, hanem a közmegegyezésen alapuló demokratikus értékek megvalósítása iránti törekvése is; hangsúlyozza, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez a nézeteltérések tisztázására irányuló nyílt párbeszédre van szükség;

2.      megjegyzi, hogy a 2014. január 28-i EU–Oroszország csúcstalálkozó lehetőséget nyújtott az EU és Oroszország közötti stratégiai partnerség jellegének és irányának átgondolására, valamint a nézeteltérések tisztázására; reméli, hogy a viták a kölcsönös bizalom megerősödéséhez vezetnek, és megteremtik a partnerség továbbfejlesztéséhez szükséges megújult politikai akarat feltételeit;

3.      hangsúlyozza, hogy szükség van a folyamatos és konstruktív párbeszédre a közös szomszédságunkban végbemenő fejlemények, valamint a különböző regionális gazdasági integrációs kezdeményezések, különösen azok kereskedelmi következményeinek megvitatásához, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) által meghatározott meglévő kötelezettségek alapján; arra ösztönzi az EU-t és Oroszországot, hogy találják meg a módját annak, hogyan lehetne jobban összeegyeztetni a vonatkozó regionális integrációs folyamatokat, miközben tovább dolgoznak egy jövőbeli közös kereskedelmi és gazdasági övezet kialakításán;

4.      megismétli, hogy a közös szomszédsággal kapcsolatos kérdésekről folytatott EU–Oroszország párbeszédnek a szomszédos országok szuverenitása és a politikai és kereskedelmi partnereik megválasztására vonatkozó függetlenség alapelvén kell nyugodnia; kitart amellett, hogy a külső kényszer és nyomás elfogadhatatlan, és aláássa a régió stabilitását; arra kéri Oroszországot, hogy önmérséklettel és konstruktív módon támogassa az ukrajnai válság békés megoldását;

5.      fontosnak tartja, hogy az EU és Oroszország olyan közös regionális kezdeményezéseket dolgozzanak ki és valósítsanak meg, amelyek tükrözik a biztonságos, stabil és virágzó szomszédság kialakítása iránti közös érdekeinket, és leszámolnak a befolyási övezetek elavult szemléletével;

6.      reméli, hogy amennyiben sikerül megfelelően előkészíteni a feltételeket, a 2014 júniusában Szocsiban megrendezendő következő tárgyalások alkalmával megszülethet az új megállapodás; sajnálatosnak tartja, hogy nem történt előrelépés a jelenlegi helyébe lépő új partnerségi megállapodásra irányuló tárgyalások során, főként abból fakadóan, hogy az orosz fél részéről hiányzik az elkötelezettség a kereskedelemről szóló fejezetre vonatkozó lényegi tárgyalások megkezdéséhez; hangsúlyozza, hogy fontos a modernizációs partnerség iránti elkötelezettség fenntartása, amivel kapcsolatban néhány területen – például a tudomány és technológia területén folytatott együttműködésben – előrelépések tapasztalhatók;

7.      sürgeti Oroszországot, hogy tegyen eleget WTO-tagságból származó kötelezettségeinek, és maradéktalanul hajtsa végre WTO-s kötelezettségvállalásait; felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon a tagállamokból származó termékekre vonatkozó tilalmak kiszabásától, mivel az ilyen jellegű intézkedések ártanak az egyes tagállamok és Oroszország, illetve az EU és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatoknak;

8.      határozottan elítéli a közelmúltban Volgográdban történt barbár támadásokat; üdvözli, hogy 2014. január 28-án az EU és Oroszország közös nyilatkozatot fogadott el a terrorizmus felszámolásáról, melyben a két fél megállapodott abban, hogy megvizsgálják a terroristák által elkövetett bűncselekmények és a szervezett bűnözés elleni harccal kapcsolatos együttműködés további megerősítésének lehetőségeit, kiszélesítik a terrorizmusellenes fellépéssel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét és az ilyen fellépésekkel foglalkozó szakemberek képzését, valamint elmélyítik az ENSZ és az egyéb többoldalú fórumok keretei közötti együttműködést;

9.      hangsúlyozza az Oroszországgal ápolt energiaügyi partnerség jelentőségét; ismételten hangsúlyozza, hogy a természeti erőforrásokkal való ellátást nem szabad politikai eszközként használni; hangsúlyozza az energiaügy területén folytatott együttműködés kölcsönös fontosságát, ami lehetőséget kínál a nyitott és átlátható piacon folytatott és az uniós jogszabályokat teljes mértékben tiszteletben tartó további kereskedelmi és gazdasági együttműködésre, megértve azt, hogy az Uniónak diverzifikálnia kell szállítási csatornáit és energiaszolgáltatóit; hangsúlyozza, hogy ezen együttműködésnek a kölcsönös egymásrautaltság és az átláthatóság elvén, valamint a piacokhoz, az infrastruktúrához és a beruházáshoz való egyenlő hozzáférésen, illetve egy jogilag kötelező érvényű energiaügyi kereten kell alapulnia, amely minden tagállamnak egyenlő normákon alapuló, megbízható és biztos energiaellátást garantál;

10.    megismétli elkötelezettségét az EU és Oroszország közötti vízummentes utazással kapcsolatos hosszú távú célkitűzés mellett, amely az érdemi kérdésekre és a gyakorlati előrelépésre összpontosító fokozatos megközelítésen alapszik; tudomásul veszi, hogy a korszerűsített vízumkönnyítési megállapodásról jelenleg tárgyalások folynak, miközben a rövid távú tartózkodás céljából történő vízummentes utazásra irányuló közös lépések végrehajtása folyamatban van;

11.    üdvözli a közelmúltban kihirdetett amnesztiát, és hangsúlyozza, hogy az alapvető szabadságok, az emberi jogok és a jogállamiság egyértelmű és megbízható értelmezése segíteni fog stratégiai partnerségünk előrelendítésében; hangsúlyozza, hogy a független, pártatlan és hatékony igazságügyi rendszer a jogállamiság központi eleme, és nagymértékben hozzájárul a megbízható és stabil üzleti környezet és befektetői légkör kialakításához;

12.    aggodalmát fejezi ki z Oroszországi Föderációban végbemenő, az emberi jogok tiszteletben tartásával és védelmével, valamint a közmegegyezésen alapuló demokratikus elvek, választási szabályok és eljárások tiszteletben tartásával kapcsolatos fejlemények miatt, különös tekintettel a „külföldi ügynök” státuszra vonatkozó törvényre, az LMBTI-ellenes jogszabályokra, a rágalmazás rekriminalizációjára, a hazaárulásról szóló törvényre és a nyilvános tiltakozásokat szabályozó jogszabályokra; sürgeti Oroszországot, hogy tartsa be az Európa Tanács tagjaként vállalt nemzetközi kötelezettségeit;

13.    elítéli az olyan elnyomó törvényeket, mint amilyen a „külföldi ügynökökről” szóló törvény, valamint azok orosz hatóságok általi önkényes végrehajtását, ami a nem kormányzati szervezetek, az emberi jogi jogvédők, a demokrácia támogatói és az LMBTI-személyek zaklatásához vezet, és felszólítja az Uniót, hogy valamennyi politikai szinten adjon hangot aggodalmának; felszólítja Oroszországot, hogy helyezze hatályon kívül a „külföldi ügynökökről” szóló törvényt, hogy ne ártson az Oroszország és az Unió között az elmúlt 20 évben kialakított civil társadalmi együttműködésnek;

14.    felszólítja Oroszországot, hogy teljes egészében helyezze hatályon kívül a „nem hagyományos szexuális kapcsolatokra vonatkozó propagandára” vonatkozó szövetségi jogszabályt és az ahhoz hasonló regionális propagandaellenes jogszabályokat, melyek a szexuális irányultság és a nemi hovatartozás tekintetében csorbítják az emberi jogokat és elsősorban a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát; komoly aggodalmának ad hangot az ilyen jogszabályok társadalomra gyakorolt negatív hatásai miatt, tekintettel az LMBTI-személyekkel szembeni megkülönböztetés és az ellenük irányuló erőszak növekedésére; felszólítja az uniós küldöttséget és a tagállamok oroszországi nagykövetségeit, hogy a vonatkozó iránymutatásokkal összhangban fokozzák az LMBTI-személyek emberi jogait védőknek nyújtott támogatást;

15.    hangsúlyozza, hogy párbeszédet és együttműködést kell folytatni Oroszországgal a globális kérdésekről annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen kezelni például Afganisztán kérdését, a közel-keleti békefolyamatot, valamint a Szomáli-félsziget partjainál zajló kalóztámadások problémáját; ösztönzi a Szíriával és Iránnal kapcsolatos közös fellépésre irányuló együttműködés elmélyítését és fokozását;

16.    felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza Abházia és a Csinvali/Dél-Oszétia grúz régiók elszakadásának elismerését; határozottan elítéli az Abházia és a Csinvali régió/Dél-Oszétia közötti határépítést, amelynek következtében a megszállt területeket – főként Grúzia területeinek rovására – kiterjesztették;

17.    felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy teljesítse az orosz csapatok és fegyverzet Moldova területéről történő kivonásával kapcsolatban az Európa Tanácsban 1996-ban vállalt és az EBESZ 1999-es isztambuli és 2002-es portói csúcstalálkozóin hozott döntésekben is rögzített kötelezettségeit; aggodalmát fejezi ki az ezzel kapcsolatos előrehaladás hiánya miatt; hangsúlyozza, hogy az 5+2-es tárgyalásokon valamennyi fél elkötelezte magát amellett, hogy a konfliktust a Moldovai Köztársaság területi integritásának tiszteletben tartásával rendezzék; felszólítja Oroszországot, hogy a minszki csoport keretei között játsszon konstruktív szerepet az elhúzódó hegyi-karabahi konfliktus rendezésére irányuló erőfeszítésekben, és felszólítja az Uniót, hogy a folyamat segítése érdekében továbbra is aktívan támogassa a bizalomépítési intézkedéseket;

18.    úgy véli, hogy újabb erőfeszítésekre van szükség az Unió és Oroszország között a regionális biztonság – ezen belül a szomszédos országokban zajló elhúzódó konfliktusok rendezése – ügyében folytatott együttműködés és párbeszéd előmozdítása érdekében;

19.    hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani az Unió és Oroszország kultúrái közötti, valamint a történelmi ismeretekről és a kulturális örökségről folytatott párbeszédet, valamint ösztönözni kell a diákok, a tanárok, az egyetemi oktatók és a kutatók mobilitását és csereprogramjait az olyan személyes kapcsolatok előmozdítása érdekében, amelyek a hosszú távon értékközösséghez vezető, fenntartható partnerség látható és kézzelfogható tanúbizonyságát adják;

20.    üdvözli az EU–Oroszország Parlamenti Együttműködési Bizottság tevékenységét, amely fórumként szolgál az együttműködés fejlesztéséhez és a két parlamenti intézmény közötti párbeszéd folytatásához;

21.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a keleti partnerség országai kormányainak és parlamentjeinek, az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek.