ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a katonai robotrepülőgépek használatának jogi keretéről
24.2.2014 - (2014/2567(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Annemie Neyts-Uyttebroeck, Sarah Ludford, Phil Bennion, Marietje Schaake, Ramon Tremosa i Balcells, Louis Michel, Jelko Kacin, Nathalie Griesbeck az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0201/2014
B7‑0206/2014
Az Európai Parlament állásfoglalása a katonai robotrepülőgépek használatának jogi keretéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések vizsgálatával foglalkozó ENSZ-különmegbízott 2010. május 28-i és 2013. szeptember 13-i, valamint az emberi jogoknak és alapvető szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való előmozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-különmegbízott 2013. szeptember 18-i, a katonai robotrepülőgépek használatáról szóló jelentésére,
– tekintettel Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár 2013. augusztus 13-i, a katonai robotrepülőgépek használatáról szóló nyilatkozatára,
– tekintettel a Parlament Emberi Jogi Albizottsága és Biztonság- és Védelempolitikai Albizottsága által közösen szervezett 2013. április 25-i meghallgatásra, amely a katonai robotrepülőgépek használatának emberi jogi vonatkozásaival foglalkozott,
– tekintettel „A katonai robotrepülőgépek és a pilóta nélküli robotok háborús bevetésének emberi jogi vonatkozásai” című 2013. május 3-i tanulmányára,
– tekintettel az Európai Tanács 2013. december 20-i következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az elmúlt évtizedben nagymértékben fokozódott a távvezérlésű robotrepülőgépek (vagy drónok) területen kívüli halálos műveletekben történő automatizált használata;
B. mivel a jelentések szerint a katonai robotrepülőgépekkel végrehajtott csapások során civilek ezrei vesztették életüket vagy sebesültek meg súlyosan; mivel ezeket a számokat a katonai robotrepülőgépek használatával kapcsolatos átláthatóság hiánya miatt nehéz megbecsülni, és ez jelentős mértékben akadályozza az ilyen légicsapások polgári lakosságra gyakorolt hatásainak teljes körű felmérését, továbbá hozzájárul az elszámoltathatóság hiányához is;
C. mivel a katonai robotrepülőgép-technológia terjedése soha nem tapasztalt kihívásokat támaszt a nemzetközi jog területén;
D. mivel a nemzetközi emberi jogi szabályok tiltják az önkényes emberöléseket, még fegyveres konfliktusok esetén is; mivel a nemzetközi emberi jogi szabályok tiltják a hadiállapotban nem álló országok területén lévő személyek ellen irányuló célzott kivégzéseket;
E. mivel az államok kötelesek gyors, független és pártatlan tényfeltáró vizsgálatot végezni, annak eredményeiről részletesen tájékoztatni a nyilvánosságot, valamint jogorvoslati lehetőséget biztosítani abban az esetben, ha valamely fegyveres konfliktus során polgári személyek vesztik életüket drónokkal végrehajtott légicsapás következtében;
F. mivel a katonai és polgári célú drónok építéséhez kapcsolódó számos kutatási és fejlesztési projekt részesült uniós finanszírozásban, és mivel ez várhatóan a jövőben is folytatódni fog;
1. felszólítja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, a tagállamokat és a Tanácsot, hogy:
a) szálljanak szembe a törvénytelen kivégzések gyakorlatával, és e kivégzéseket tiltsák be;
b) biztosítsák, hogy a tagállamok a jogszabályokból eredő kötelezettségeiknek megfelelően ne hajtsanak végre törvénytelen célzott kivégzéseket, és ne segítsenek más államokat az ilyen kivégzések végrehajtásában;
c) a katonai robotrepülőgépeket foglalják bele a leszerelésről és a fegyverkorlátozásról szóló nemzetközi megállapodásokba;
d) tiltsák be a teljesen autonóm fegyverek fejlesztését, gyártását és használatát;
e) támogassák a célzott gyilkosságokkal kapcsolatos vizsgálatokat, valamint tegyenek eleget a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések vizsgálatával foglalkozó ENSZ-különmegbízott és az emberi jogoknak és alapvető szabadságjogoknak a terrorizmus elleni küzdelem vonatkozásában való előmozdításával és védelmével foglalkozó ENSZ-különmegbízott által megfogalmazott ajánlásoknak;
2. felkéri a Bizottságot, hogy adjon átfogó képet a polgári vagy katonai célú drónok építésével összefüggő, uniós forrásokból finanszírozásban részesített kutatási és fejlesztési projektekről; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy a jövőben is folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az ilyen projekteknek juttatott uniós finanszírozásról;
3. kéri, hogy az emberi jogi szempontok vizsgálatát módszeresen integrálják a technológiai jellegű kutatási és fejlesztési tevékenységekbe, többek között a drónok továbbfejlesztése kapcsán;
4. figyelmeztet a dróntechnológia terjedésének veszélyeire, valamint kéri nemzetközi normák kidolgozását e tekintetben;
5. sürgeti a Tanácsot azon javaslat elfogadására, hogy szülessen közös uniós álláspont a katonai robotrepülőgépek használatának jogi keretét illetően azzal a céllal, hogy meg lehessen előzni az erővel, illetve a felderítési és hírszerzési képességekkel való, megfelelő demokratikus felügyelet, jogi keret, illetve fékek és ellensúlyok nélküli visszaélést, és hogy e közös álláspontot még az előtt fogadják el, hogy további tagállami vagy uniós szintű döntések születnének a drónprogramok fejlesztését illetően; felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy indítsanak egy, a célzott gyilkosságokhoz használt robotrepülőgépek bevetéséről szóló nemzetközi egyezmény elfogadására irányuló koordinált kezdeményezést az ENSZ-en belül;
6. hangsúlyozza, hogy e keretnek az összes egyéb katonai képesség mellett a katonai robotrepülőgépek használata feletti demokratikus felügyeletről is gondoskodnia kell, valamint az elszámoltathatóság biztosítása érdekében iránymutatást kell tartalmaznia a parancsnoki lánc egyértelműségét és átláthatóságát illetően;
7. fokozott átláthatóságot szorgalmaz a katonai robotrepülőgépek használata tekintetében annak érdekében, hogy jobban fel lehessen mérni a polgári lakosságra gyakorolt hatásokat, és ezáltal meg lehessen tenni az első lépést az elszámoltathatósági vákuum felszámolása felé;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Tanácsnak, a tagállamok parlamentjeinek és a Bizottságnak.