ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Északi-sarkvidékre irányuló uniós stratégiáról
5.3.2014 - (2013/2595(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Charles Tannock, Konrad Szymański az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0229/2014
B7‑0233/2014
Az Európai Parlament állásfoglalása az Északi-sarkvidékre irányuló uniós stratégiáról
2013/2595 (COD)
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Északi-sarkvidékről szóló korábbi jelentéseire és állásfoglalásaira, különösen az Északi-sarkvidékre vonatkozó fenntartható uniós politikáról szóló 2011. január 20-i állásfoglalására[1], valamint az EGT Parlamenti Vegyes Bizottságnak az Északi-sarkvidékre vonatkozó politikáról szóló, 2013. október 28-i jelentésére,
– tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos európai uniós politika kialakítása terén 2008 óta elért haladás és a következő lépések” című, 2012. június 26-i közös közleményére (JOIN(2012)0019), valamint az azt kísérő, „Az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos európai uniós politika kialakítása keretébe tartozó tevékenységek jegyzéke” (SWD(2012)0182) és „A világűr és az Északi-sarkvidék” (SWD(2012)0183) című szolgálati munkadokumentumokra,
– tekintettel Finnország, Svédország, Dánia és Grönland, Norvégia, Oroszország, az USA, Kanada és az Egyesült Királyság Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó új, naprakésszé tett nemzeti stratégiáira és szakpolitikai dokumentumaira,
– tekintettel az északi-sarkvidéki régió parlamenti képviselőinek 2012. szeptember 5−7. között Akureyriben megrendezett tizedik konferenciáján elfogadott nyilatkozatra,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2012. június 26-i közös közleménye újabb lépés abba az irányba, hogy a Parlament felhívására összehangolt Északi-sarkvidékre irányuló uniós politikát alakítsunk ki;
B. mivel a Parlament a Svájccal és Norvégiával fenntartott kapcsolatokért felelős, valamint az EU–Izland Parlamenti Vegyes Bizottságba és az Európai Gazdasági Térség (EGT) Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttsége révén aktívan részt vesz az Északi-sarki Régió Parlamenti Képviselőinek Állandó Bizottsága munkájában;
C. mivel Dánia, Finnország és Svédország északi-sarkvidéki országok, és az utóbbi két ország részben az északi sarkkörön belül helyezkedik el; mivel az Unió egyetlen őslakos népe, a számi nép, Finnország és Svédország, valamint Norvégia és Oroszország sarkvidéki területein él;
D. mivel Norvégia megbízható partnerként társulásban áll az Unióval az EGT és a Schengeni Megállapodás révén;
E. mivel az Északi-sarkvidéki Tanács kirunai határozatát, miszerint „pozitívan fogadják” az Unió megfigyelői státusz iránti kérelmét, különbözőképpen értelmezik a tekintetben, hogy milyen mértékben tölthet be az EU megfigyelői státuszt az Északi-sarkvidéki Tanácsban;
F. mivel az EU és tagállamai jelentősen hozzájárulnak az északi-sarkvidéki kutatásokhoz, és mivel az uniós programok támogatják a régióban zajló nagyobb kutatási projekteket, amelyek nem utolsósorban a sarkvidéki országok népességének és gazdaságának a javát szolgálják;
G. mivel az olyan, Kínához, Japánhoz, Indiához és más ázsiai nemzetekhez hasonló, nem sarkvidéki szereplők által az Északi-sarkvidék iránt mutatott érdeklődés, és az, hogy ezek az országok pénzeszközöket különítenek el sarkkutatás céljaira, valamint nem utolsósorban az, hogy Dél-Korea, Kína, Japán, India és Szingapúr megfigyelői státuszt kaptak az Északi-sarkvidéki Tanácsban, azt jelzi, hogy világszinten növekszik az Északi-sarkvidék iránti geopolitikai érdeklődés;
1. emlékeztet az Északi-sarkvidékre vonatkozó fenntartható uniós politikáról szóló 2011. január 20-i állásfoglalására, és üdvözli a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének 2012. június 26-i közös közleményét; megerősíti álláspontját, miszerint mivel három tagállam – Dánia, Finnország és Svédország – sarkvidéki ország, Norvégia és Izland pedig része az EGT-nek és a schengeni térségnek, az EU nemzetközi jogból eredő jogai és kötelezettségei, a környezetvédelmi, éghajlati és egyéb politikák iránti elkötelezettsége, valamint finanszírozási-kutatási tevékenysége és gazdasági (például a hajózással és a természeti erőforrások fejlesztésével kapcsolatos) érdekei alapján legitim érdekkel bír; emlékeztet továbbá arra, hogy az Uniónak Finnországban és Svédországban jelentős sarkvidéki területei vannak, melyeket az Unió egyetlen őslakos népe, a számi nép népesít be;
2. tudomásul veszi az Északi-sarkvidéki Tanács 2013. májusi kirunai nyilatkozatát és az EU, illetve egyéb állami intézmények megfigyelői státuszára vonatkozó határozatát, és sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a Kanadával még folyamatban lévő ügyeket, és megfelelően tájékoztassa a Parlamentet erről a folyamatról;
3. támogatja a Bizottság arra irányuló munkáját, hogy az Északi-sarkvidéki Tanácsban megfigyelői státuszt kapjon; emlékeztet arra, hogy az EU és tagállamai az Északi-sarkvidék szempontjából jelentőséggel bíró egyéb szervezetekben, például a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben (IMO) nem pusztán megfigyelői státusszal, hanem aktív tagsággal rendelkeznek, és kiemeli, hogy az uniós intézmények tevékenységének hangsúlyát az Uniónak és tagállamainak politikai vagy gazdasági érdekei szempontjából jelentős területeken folytatott tevékenységekre kell áthelyezni, és az Északi-sarkvidéket érintő vagy esetlegesen érintő, és így annak javát szolgáló uniós programok vagy politikák alkalmazása, módosítása és kidolgozása során különösen figyelembe kell venni az Unió és tagállamai érdekeit;
4. hangsúlyozza a tagállamok Északi-sarkvidéki állomásainak és kutatóállomásainak fontosságát, és emlékeztet arra, hogy az Unió hozzájárul az Északi-sarkvidéken a kutatáshoz és fejlesztéshez és az uniós jog szerint bejegyzett és tevékeny gazdasági szereplők szerepvállalásához;
5. határozottan kiáll az északi-sarkvidéki tudományos kutatás szabadsága mellett, és ösztönzi a multidiszciplináris északi-sarkvidéki kutatás és a kutatási infrastruktúrák kiépítése terén tevékeny államok közötti széles körű együttműködést;
6. felhívja a Bizottságot, hogy az Északi-sarkvidék európai részén, a Barents-régióban és azon túl folytatott nagyszámú tudományos, gazdasági és állampolgári tevékenységre való tekintettel dolgozzon ki olyan gyakorlatokat, amelyek célja a meglévő uniós finanszírozás jobb felhasználása és az Északi-sarkvidéki térség védelme és fejlesztése közötti megfelelő egyensúly biztosítása az uniós források Északi-sarkvidékre való irányítása során;
7. üdvözli, hogy az Északi-sarkvidéki Tanács tagjai végrehajtják a felkutatásról és mentésről szóló megállapodást és az olajszennyezés-elhárítási megállapodást, és kéri, hogy az európai intézetek és vállalkozások vállaljanak tevékeny szerepet a végrehajtási folyamatban;
8. üdvözli az uniós tagállamok – mind az Északi-sarkvidéki Tanács tagjai, nevezetesen Finnország, Dánia és Svédország, mind a megfigyelő államok, mint például Németország és az Egyesült Királyság – által a közelmúltban közzétett, az Északi-sarkvidékre vonatkozó új stratégiákat, és kifejezi abbéli reményét, hogy az aktualizált stratégiák nemcsak reálisabb helyzetértékelést, hanem az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos konkrét kötelezettségvállalásokat is eredményeznek, rámutatva, hogy figyelembe kell venni az Északi-sarkvidéket érintő közös uniós politikákat és programokat;
9. felhívja a Bizottságot, hogy alakítson ki szorosabb együttműködést Izlanddal a közös érdekű területeken, így például a tengeri szállítás és a megújuló energia fejlesztése terén, teljes mértékben kihasználva a meglévő eszközöket és ösztönözve az európai és az izlandi szereplők közötti kutatási és üzleti együttműködést – különös tekintettel a kínai szereplők tevékenységének bővülésére –, annak biztosítása érdekében, hogy az európai érdekek e stratégiailag fontos régióban ne szoruljanak háttérbe;
10. javasolja továbbá a meglévő programok és az északi dimenzió finanszírozásához való hozzájárulások megfelelőbb összehangolását a finanszírozás hatékony célba juttatása és az északi-sarkvidéki régióban való szerepvállalásra vonatkozó beruházási prioritások egyértelmű meghatározása érdekében; nyomatékosan kéri egy Bizottság–Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) platform létrehozását, amely az Északi-sarkvidékre vonatkozó források következetes célba juttatásáért felelne;
11. megerősíti, hogy támogatja a Sarkvidéki Uniós Tájékoztatási Központ, egy északi-sarkvidéki központú hálózat létrehozását, amelynek célja az északi-sarkvidéki és uniós szereplők tájékoztatása és összekapcsolása, továbbá ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos, hogy e projekt az uniós intézményi szereplők számára egy különleges interfészt is magában foglaljon; elismeri a brüsszeli Sarkvidéki Uniós Fórum szerepét, amely egyedülálló platformként támogatja az Északi-sarkvidéken és az Unióban működő fontos szereplők széles köre közötti megértést, összekapcsolva a politikai döntéshozatal, a tudomány és az üzleti szféra területét;
12. kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a fenti tények és fejlemények fényében dolgozzon ki és terjesszen elő az Északi-sarkvidéken való uniós szerepvállalásra vonatkozó előremutató és egységes társadalmi-gazdasági stratégiát, és gondoskodjon róla, hogy az Unió és a tagállamok érdekeit figyelembe vegyék az Északi-sarkvidéket érintő politikák kialakításakor, módosításakor vagy aktualizálásakor;
13. kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy dolgozza ki e stratégia és a már meglévő, az Északi-sarkvidékhez kapcsolódó politikák és programok következetes végrehajtásának konkrét lépéseit meghatározó cselekvési tervet annak érdekében, hogy az Északi-sarkvidéki régió kérdéseinek kezelésekor egységes megközelítés érvényesüljön;
14. hangsúlyozza, hogy az északi-sarkvidéki régióban végbemenő változások globális hatásokkal járnak, és a régión belüli tevékenység bővülése által okozott északi-sarkvidéki szennyezést csökkenteni kell; rámutat arra, hogy az Északi-sarkvidék éghajlati változásai jelentős hatással lesznek az európai és egyéb tengerparti térségekre, valamint az olyan éghajlatfüggő európai ágazatokra, mint a mezőgazdaság, a halászat, az energia, a rénszarvastenyésztés, a vadászat, az idegenforgalom és a közlekedés;
15. elismeri, hogy az olvadó jég és az enyhébb hőmérsékletek következményei nem csak azt a kockázatot rejtik magukban, hogy az őslakos népesség a terület elhagyására kényszerül, és ezáltal az őshonos életforma veszélybe kerül, hanem egyúttal lehetőségeket is teremtenek a sarkvidéki régió gazdasági fejlődése számára; elismeri az Északi-sarkvidék szuverén jogokkal és felelősséggel rendelkező lakosainak és kormányainak a fenntartható gazdasági fejlődés továbbvitelére, ugyanakkor az őslakosok hagyományos megélhetési forrásainak és az Északi-sarkvidék rendkívül érzékeny ökoszisztémájának megóvására irányuló kívánságát;
16. megerősíti általában az őslakosok, és különösen a számi nép mint az Unión belüli egyetlen őslakos nép jogaira vonatkozóan kifejtett álláspontját, és nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy keressen további megoldásokat annak biztosítására, hogy álláspontjuk és tapasztalataik képviselve legyenek az uniós politikák alakítása során; ezzel összefüggésben javasolja, hogy támogassák az őslakos népek független képviseletének létrehozását Brüsszelben;
17. hangsúlyozza az új, jeges-tengeri világkereskedelmi útvonalak biztonságának kiemelt jelentőségét, különösen az EU és tagállamai gazdasága szempontjából, mivel ezek az országok tartják kézben a világ kereskedelmi hajózásának 40%-át; üdvözli az IMO-n belül a hajózásra vonatkozó, kötelező erejű sarkvidéki kódex véglegesítésére irányuló munkát; nyomatékosan felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tartsanak fenn szoros kapcsolatokat az európai kutatóintézetekkel, valamint a közlekedési és biztosítási vállalkozásokkal annak biztosítása érdekében, hogy az új technológiákat és tapasztalatokat figyelembe vegyék; hangsúlyozza, hogy az Uniónak és tagállamainak aktívan védelmezniük kell a tengerek szabadságát és a nemzetközi vízi utakon való szabad áthaladás jogát; ösztönzi a kutatások és beruházások terén folytatott együttműködést a megbízható és biztonságos északi-sarkvidéki tengeri infrastruktúrák kidolgozása érdekében;
18. felhívja a térség államait annak biztosítására, hogy minden jelenleg használatos – és a jövőben esetlegesen kialakítandó – szállítási útvonal nyitva álljon a nemzetközi hajózás számára, valamint kéri az említett államokat, hogy tartózkodjanak bármely olyan – akár pénzügyi, akár adminisztratív – teher önkényes, egyoldalú bevezetésétől, amely hátráltathatja az északi-sarkvidéki hajózást, kivéve a biztonságot vagy a környezet védelmét fokozó, nemzetközi megállapodáson alapuló intézkedéseket;
19. emlékeztet az Északi-sarkvidéken élők ahhoz való jogára, hogy maguk határozzák meg megélhetésük módját, és elismeri a régió fenntartható fejlődése iránti óhajukat, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést arról, hogy e hosszú távú, kiegyensúlyozott fenntartható fejlődés támogatására mely uniós programokat lehetne felhasználni, illetve hogy készítsen elő intézkedéseket az ezen óhaj teljesítéséhez való konkrétabb hozzájárulás érdekében;
20. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az alelnöknek/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az északi-sarkvidéki államok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] HL C 136. E, 2012.5.11., 71. o.