ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Ukrajnáról
11.3.2014 - (2014/2627(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Nikola Vuljanić, Marie-Christine Vergiat, Younous Omarjee, Patrick Le Hyaric a GUE/NGL képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2013 novembere óta folyamatosan tartanak az ukrán kormány politikája elleni tüntetések, amelyeket az váltott ki, hogy a kormány nem volt hajlandó aláírni a társulási megállapodást az Európai Unióval, és amelyek során a felek egyre erőszakosabban lépnek fel, valamint a tüntetőkhöz szélsőjobboldali és nacionalista csoportok csatlakoznak; mivel a politikai erők – mind a kormány, mind pedig az ellenzék – kompromisszumképtelensége az erőszak elharapózásához vezetett, és mindkét oldalon több tucat ember meghalt és több százan megsérültek; mivel a tiltakozások az Unió melletti tüntetésként kezdődtek, majd középpontjukba belpolitikai kérdések kerültek, és Kijevből más városokra is átterjedtek;
B. mivel a Viktor Janukovics és az ellenzék képviselői között a francia, a német és a lengyel külügyminiszter segítségével létrejött kompromisszumos megállapodást az ellenzék megszegte; mivel Viktor Janukovics hivatalos lemondás nélkül Kijevből Moszkvába távozott;
C. mivel az ukrán parlament (a Verhovna Rada) magához ragadta a kezdeményezést, és a következőkről határozott:
• Janukovics elnök közjogi felelősségre vonása,
• választások kiírása 2014. május 25-re,
• átmeneti kormány kijelölése,
• a 2004-es alkotmány visszaállítása, mely szerint Ukrajnában parlamentáris-elnöki kormányzás lesz érvényben;
D. mivel Ukrajna lakossága jelentős mértékben megosztott e fejlemények értékelése és az ország jövője tekintetében;
E. mivel 2014. március 1-jén az Orosz Föderáció Szövetségi Tanácsa engedélyezte a fegyveres erők ukrajnai bevetését, arra hivatkozva, hogy Oroszországnak jogában áll megvédeni Ukrajna oroszajkú lakosságát; mivel ez a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének minősül;
F. mivel 2014. február 27-én jelöletlen egyenruhát viselő oroszbarát katonák átvették az irányítást a krími parlament, a szimferopoli nemzetközi repülőtér és egyes katonai bázisok felett; mivel a Krím félsziget feletti irányítás de facto kicsúszott az ukrán ideiglenes hatóságok kezéből; mivel bizonyítékok támasztják alá, hogy e fejlemények Oroszország katonai, politikai és gazdasági támogatását élvezik; mivel a Krím félszigeten kívül számos ukrán nagyvárosban folytatódnak a nagyszabású oroszbarát gyűlések; mivel e fejlemények komolyan veszélyeztetik Ukrajna területi integritását;
G. mivel az USA, a NATO és az EU különböző ülések elhalasztásával és egyes együttműködési mechanizmusok felfüggesztésével reagált, valamint szankciókat vezetett be;
H. mivel az USA megnövelte haditengerészeti jelenlétét a Fekete-tengeren, és megerősítette Kelet-Európában állomásozó katonai erejét;
1. hangsúlyozza, hogy az Ukrajnában kialakult mély politikai válságot nem lehet sem erőszakkal, sem az átmeneti hatóságok döntéseivel megoldani, hanem mélyreható nemzeti vitára van szükség az ország jövőjéről; hangsúlyozza, hogy fenntartható megoldásokat kizárólag maga az ukrán nép találhat, melynek külföldi befolyástól mentesen kellene döntenie a szükséges politikai és gazdasági reformokról, országa geopolitikai irányultságáról, valamint arról, hogy Ukrajna mely nemzetközi megállapodásokhoz és közösségekhez csatlakozzon;
2. aggodalmának ad hangot az ország mély megosztottsága kapcsán; felszólítja Ukrajna valamennyi politikai szereplőjét, hogy járuljon hozzá az országban kialakult feszültségek csillapításához, tevékenykedjen az ország területi integritása és szuverenitása érdekében, védelmezze meg a lakosságot a megfélemlítéstől, ügyeljen a kisebbségek jogaira, valamint segítsen a szabad és tisztességes választások előkészítésében;
3. hangsúlyozza a szabad és tisztességes választások jelentőségét, mivel azok legitimálnák Ukrajna demokratikus intézményeit; felszólítja Ukrajna ideiglenes hatóságait, hogy teremtsék meg a szükséges feltételeit annak, hogy valamennyi demokratikus politikai erő számára biztosítani lehessen a demokratikus jogokat és a szabadságot, valamint a médiához való egyenlő hozzáférést; elvárja, hogy valamennyi politikai párt és intézmény a választások előtt közzétegye a mély társadalmi és gazdasági válság tartós megoldására irányuló programját; elítéli a jobboldali erők által a kommunista párt ellen indított támadásokat, és sürgeti az átmeneti hatóságokat, hogy előzzék meg az ilyen eseteket;
4. elítéli, hogy a Kijevben és Ukrajna más részein tevékenykedő fegyveres szélsőjobboldali és ultranacionalista csoportok erőszakkal minisztériumokat, közigazgatási épületeket és rendőrségeket foglalnak el, elsősorban Kijevben és az ország nyugati részén; mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a rasszista és antiszemita nézeteik és tevékenységeik miatt kifogásolt szélsőjobboldali politikai csoportok, például a Szvoboda Párt és a Jobb Szektor, számos miniszteri és egyéb végrehajtói pozíciót kaptak Ukrajna átmeneti kormányában;
5. szorgalmazza a legutóbbi erőszakos cselekmények, valamint a tüntetések kezdete óta bekövetkezett valamennyi emberi jogi jogsértés független és átlátható kivizsgálását, kitérve arra is, hogy az orvlövészek milyen szerepet töltöttek be, és kivel álltak kapcsolatban, illetve kéri a felelősök büntetőjogi felelősségre vonását valamennyi oldalon;
6. aggodalommal állapítja meg, hogy a donecki és a dnyipropetrovszki régió újonnan kinevezett kormányzói Ukrajna 10 leggazdagabb embere közé tartozó oligarchák; hangsúlyozza, hogy a múltban a kormány, a politikai intézmények és az oligarchák közötti összefonódások jelentették az egyik döntő akadályt Ukrajna demokratizálódási folyamatában;
7. mélységesen aggódik amiatt, hogy Ukrajna az Oroszország és az USA közötti geopolitikai verseny harcterévé vált, valamint hogy az EU is szerepet játszik ebben a fejleményben, illetve amiatt, hogy az Oroszország, az USA, az EU és a NATO közötti konfrontáció veszélyezteti a békét és a stabilitást Európában és a világ minden táján;
8. elítéli, hogy az EU, az USA és Oroszország számos módon be kíván avatkozni Ukrajna belügyeibe, illetve gazdasági és pénzügyi nyomást próbál gyakorolni; hangsúlyozza, hogy az ukrán politikai válságot nem lehet katonai eszközökkel megoldani;
9. mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az olyan válsághelyzetekben, mint amilyen a jelenlegi ukrajnai válság is, az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai nem érzik magukra nézve kötelezőnek az ENSZ Alapokmányát, különösen pedig a más államok területi integritása és szuverenitása tiszteletben tartásának elvét, azt a kötelességet, hogy a nemzetközi vitákat békés eszközökkel oly módon oldják meg, hogy ne kerüljön veszélybe a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazság, illetve azt a kötelességet, hogy nemzetközi kapcsolataik fenntartása során tartózkodjanak az egyes államok területi integritása vagy politikai függetlensége elleni fenyegetésektől vagy az ezek ellen irányuló erőszak alkalmazásától;
10. határozottan elítéli, hogy 2014. március 1-jén az Orosz Föderáció Szövetségi Tanácsa engedélyt adott a katonai erők Ukrajna területén történő bevetésére; sürgősen felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon az erőszak alkalmazásával való fenyegetésektől és a katonai beavatkozástól Ukrajnában, és hogy szigorúan tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és a nemzetközi megállapodások – például a fekete-tengeri orosz flotta jogállásáról és Ukrajna területén való jelenlétének feltételeiről szóló megállapodás és az 1994-es budapesti megállapodás – keretében vállalt kötelezettségeit;
11. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jelenlegi feszült helyzetben a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje úgy határozott, hogy sietve népszavazást tart az Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozásról; aggódik az orosz katonai erőknek a Krím félszigeten játszott állítólagos szerepe miatt; bírálja, hogy az orosz jogalkotók azon igyekeznek, hogy minél hamarabb lehetővé tegyék a Krím félsziget Oroszországi Föderációhoz történő csatolását;
12. támogatja a lehetőleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) égisze alatt működő, olyan nemzetközi mechanizmus kialakítására irányuló kezdeményezést, amely közvetítői szerepet látna el a krími válság politikai megoldásában;
13. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Robert Serryt, az ENSZ különmegbízottját megfenyegették és elüldözték a Krím félszigetről, valamint hogy az EBESZ-megfigyelők nem léphetnek be a térségbe; hangsúlyozza, hogy objektív módon fel kell mérni a Krím félsziget helyzetét; felszólítja a Krími Autonóm Köztársaság hatóságait, hogy biztosítanak belépést az EBESZ megfigyelői számára, illetve teremtsék meg a szükséges feltételeket ahhoz, hogy nemzetközi megfigyelők objektíven fel tudják mérni a helyzetet;
14. mélységes aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok megerősíti katonai erejét a Fekete-tenger térségében és a balti országok területén; sürgősen felszólítja Oroszországot, az Egyesült Államokat és a NATO-t, hogy csökkentsék katonai jelenlétüket a térségben, és tartózkodjanak a katonai gyakorlatozástól vagy az egyéb provokatív katonai fellépésektől;
15. mélységesen sajnálja, hogy a válság megoldására irányuló kompromisszum elérése érdekében tett nemzetközi diplomáciai erőfeszítések eddig eredménytelennek bizonyultak; sürgősen felszólítja az érintett feleket, hogy vessenek véget a szankciókkal való fenyegetőzésnek és a már kialakult párbeszéd és együttműködési mechanizmusok befagyasztásának, mivel ezek csak tovább mélyítik a nemzetközi válságot; hangsúlyozza, hogy a bizalom helyreállítása, valamint az ukrán nép érdekeit szem előtt tartó megoldások megtalálása érdekében folytatni kell a párbeszédet;
16. hangsúlyozza, hogy az ukrajnai krízis nyomán kialakult nemzetközi válság annak az eredménye, hogy Oroszországnak és az Európai Uniónak nem sikerült az európai kontinensen olyan mindenkire kiterjedő és fenntartható biztonsági rendszert és együttműködési struktúrát kialakítania, amely lehetővé tenné és előmozdítaná az Európa országai közötti valódi partnerséget, Oroszországot is beleértve; bírálja, hogy az Unió és tagállamai figyelmen kívül hagyták Oroszországnak az Unió keleti partnerségi politikájával, a NATO bővítésével és az európai rakétaelhárító rendszer kialakításával kapcsolatos aggályait; a demokratikus szabadságjogok és az emberi jogok tiszteletben tartását, a jogállamiságot és a korrupciót érintő jelentős különbségek tudatában szorgalmazza az Unió Oroszországgal kapcsolatos politikájának felülvizsgálatát, a konfrontáció megszüntetése, a közös kérdésekkel kapcsolatos konstruktív párbeszéd kialakítása, valamint a valódi partnerség kialakítása előtt álló akadályok felszámolása érdekében;
17. hangsúlyozza, hogy a jelenlegi politikai válság súlyosbítja Ukrajna nehéz társadalmi, gazdasági és pénzügyi problémáit; tudomásul veszi az Unió rövid távú pénzügyi segítségnyújtásra irányuló ígéreteit, melyek célja Ukrajna legsürgetőbb pénzügyi hiányosságainak leküzdése; hangsúlyozza, hogy Ukrajnának fenntartható támogatásra van szüksége; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi támogatást nem szabad megszorító intézkedésekhez kötni;
18. sürgősen felszólítja Ukrajna ideiglenes intézményeit, hogy gondoskodjanak a demokratikus jogok és szabadságjogok, az emberi jogok, a kisebbségek védelme, a sajtó szabadsága, valamint a gyülekezési és szólásszabadság szigorú tiszteletben tartásáról; felszólítja az összes uniós intézményt és a tagállamokat, valamint az egyéb külpolitikai szereplőket, hogy e tekintetben ne csak felszólításokat tegyenek közzé, hanem e normák és kötelezettségek tiszteletben tartásától tegyék függővé az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi támogatásokat;
19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, Ukrajna parlamentjének és kormányának, az orosz elnöknek, az Oroszországi Föderáció parlamentjének és kormányának, az ENSZ főtitkárának, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének.