ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálásáról
15.4.2014 - (2014/2699(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Charles Tannock, Ryszard Antoni Legutko, Tomasz Piotr Poręba, Paweł Robert Kowal, Ryszard Czarnecki, Marek Henryk Migalski, Adam Bielan, Ruža Tomašić, Roberts Zīle, Konrad Szymański, Valdemar Tomaševski az ECR képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0436/2014
B7‑0436/2014
Az Európai Parlament állásfoglalása a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Tanács 2013. november 28-i és 29-i, vilniusi csúcstalálkozójának következtetéseire,
– tekintettel az európai szomszédságpolitikáról, a keleti partnerségről és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, és különösen az ukrajnai helyzetről szóló 2014. február 27-i[1] és az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló 2014. március 13-i állásfoglalására[2],
– tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2014. március 20-i következtetéseire,
– tekintettel az Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás politikai részének 2014. március 21-i aláírására,
– tekintettel a G7-országok vezetőinek hágai találkozóján 2014. március 24-én kiadott közös nyilatkozatra,
– tekintettel a NATO–Ukrajna Bizottság által 2014. április 1-jén kiadott nyilatkozatra,
– tekintettel arra, hogy Grúzia és Moldova parafálta az Európai Unióval való társulási megállapodást, és várhatóan alá is írják azokat; tekintettel különösen a társulások új, kibővített jellegére, mely széles körű és elmélyült kapcsolatok kialakítását teszi lehetővé az európai partnerekkel, és ennélfogva messze túllép a puszta gazdasági előnyökön a szoros politikai és társadalmi kapcsolatok irányában,
– tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „Újabb fejlemények Ukrajnában: veszélyben a demokratikus intézmények működése” című, 2010. október 9-i állásfoglalására,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodásokkal összekapcsolt társulási megállapodások megfelelő keretet alkotnak az Európai Unióval való politikai társulás, társadalmi-gazdasági integráció és a jogszabályok közelítése fokozásához, valamint a kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez;
B. mivel az orosz hatóságok politikai, gazdasági és katonai nyomás alatt tartják azokat az országokat, amelyek gazdasága nagyrészt vagy teljes mértékben az Orosz Föderációval való együttműködésüktől függ;
C. mivel az ilyen jellegű gazdasági nyomásgyakorlás világosan megmutatja a Kreml arra vonatkozó geopolitikai terveit, hogy csökkentse szomszédjai függetlenségét és szuverenitását, és újra létrehozza Oroszországnak a Szovjetunió összeomlását követően elveszített kizárólagos befolyási övezetét;
D. mivel a Krím félsziget Oroszország általi megszállása és azt követő elcsatolása Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának, illetve a nemzetközi jog – többek között az ENSZ Alapokmánya, legalább három 1997. évi ukrán-orosz megállapodás a kétoldalú kapcsolatokról, az 1994. évi budapesti megállapodás és az EBESZ fő okmányai – egyértelmű megsértése;
E. mivel számos kelet-ukrajnai városban az Oroszországot támogató aktivisták kikiáltották népköztársaságok létrehozását és az Ukrajna keleti régióinak önrendelkezéséről döntő, a „krími mintát” követő népszavazások 2014. május 11-i megrendezésének előkészületeit;
F. mivel az Oroszországot támogató aktivisták továbbra is támadásokat indítanak hivatalos épületek ellen Kelet-Ukrajnában, figyelmen kívül hagyva az ukrán kormány által a megszállt épületek felszabadítására előírt határidőt;
G. mivel az orosz propagandagépezet még mindig támogatja a gyűlöletbeszédet, és hamis félelmek keltésével erőszakra uszít Ukrajnában az országban folytatott törvénytelen akciói igazolására;
H. mivel az Európai Unió és az Egyesült Államok által számos orosz tisztviselővel szemben bevezetett szankciók semmilyen hatást nem értek el;
I. mivel a keleti partnerség országainak a Helsinki Záróokmánnyal összhangban szuverén joga, hogy egyenlő partnerekként kapcsolatokat építsenek bármely más, általuk szabadon választott partnerekkel;
J. mivel Oroszország még mindig megszállás alatt tartja Grúzia Abházia és Csinvali régióit (Dél-Oszétia), megsértve a nemzetközi jog alapvető normáit és elveit; mivel a megszálló erők tényleges ellenőrzése alatt álló területeken etnikai tisztogatásokra és erőszakkal foganatosított demográfiai változásokra került sor, és mivel a megszálló erők tehetők felelőssé az emberi jogok e területeken történő megsértéséért;
K. mivel a „határépítés” folyamata gyorsan megerősödött, a megszállt régió területét több száz méterre Grúzia kárára megnövelve; mivel ugyanekkor orosz katonai repülőgépek több alkalommal megsértették a grúz légteret;
L. mivel Európa-párti koalíciós parlamenti képviselőket érintő állítólagos megvesztegetési kísérletekkel;Oroszország növekvő nyomást gyakorol moldovai politikusokra,
M. mivel a Krím félsziget elcsatolását követően a Dnyeszter-melléki szakadár moldovai terület Oroszországhoz való csatlakozását kérte, aggodalmat váltva ki a régió jövőbeli stabilitását illetően;
1. üdvözli az Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodás politikai részének 2014. március 21-i aláírását,
2. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Grúzia és az Unió, illetve a Moldova és az Unió közötti társulási megállapodásokat – beleértve a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodásokat is – még az Európai Parlament és az Európai Bizottság jelenlegi hivatali idejének vége előtt megkössék és késedelem nélkül végrehajtsák, előzetes alkalmazását pedig a lehető leghamarabb megkezdjék;
3. ismételten elítéli Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának Oroszország általi megsértését, és felszólítja Oroszországot, hogy azonnal szüntesse be az erőszakot vagy más Ukrajna elleni fellépéseket, és ne támogassa többé az Oroszország-párti mozgalmakat és erőket az ország keleti részén;
4. felszólítja Oroszországot, hogy hagyjon fel a régió destabilizálására és a káoszt a behatolás ürügyeként való felhasználására irányuló terveivel;
5. felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hagyjanak fel a kivárás politikájával, és hozzák meg a megfelelő intézkedéseket Oroszország ellen a súlyos nemzetközi válság elkerülése érdekében;
6. tudomásul veszi a keleti partnerséghez tartozó országok azon jogát, hogy a jogállamisággal összeegyeztethető összes eszközzel visszaállítsák a közrendet, és megvédjék az ország megfelelő működését;
7. hangot ad az ukrán nemzet iránti szolidaritásának, és kifejezi Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti feltétlen tiszteletét; kifejezi az átmeneti ukrán kormány iránti teljes támogatását, és határozottan visszautasít minden olyan orosz állítást, miszerint az törvénytelen lenne;
8. megismétli, hogy bármely, az Unió által javasolt társulási megállapodás szigorúan kétoldalú ügy, és rendkívül határozottan visszautasít minden olyan javaslatot, amely valamely harmadik fél e folyamatba történő bevonására irányul;
9. felszólít az uniós vízumrendszer gyors liberalizálására, amely az emberek közötti kapcsolatok erősítésének legjobb módja lenne, és fejlesztené a keleti partnerség országai és az Unió társadalmai közötti kapcsolatokat, és amelyek ennek következtében fontos tényezőkké válnak a szorosabb politikai és gazdasági integrációban;
10. ismételten felszólítja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy foglaljanak el egyértelmű álláspontot a Grúzia és Oroszország közötti határ menti feszültségek vonatkozásában; felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel a grúz légtér és tengeri övezetek megsértésével, és határozottan elítéli a „határépítés” folyamatát Abháziában és Csinvali régiójában (Dél-Oszétia), amely a megszállt területek Grúzia kárára történő növekedéséhez vezetett;
11. kifejezésre juttatja teljes támogatását Moldova területi integritása mellett, és óva inti Oroszországot attól, hogy megismételje az ukrajnai Krím félszigeten történteket Moldovában;
12. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a keleti partnerség országai energiaügyi stratégiáikat az Európai Energiaközösség szerinti kötelezettségekkel összhangban alakítsák ki; felszólít a földgáz- és villamosenergia-piac reformjainak folytatására;
13. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak (EKSZ), a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, a keleti partnerség országai kormányainak és parlamentjeinek, az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, valamint az Európa Tanács és az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0170.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0248.