ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálásáról
15.4.2014 - (2014/2699(RSP))
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján
Rebecca Harms, Mark Demesmaeker, Werner Schulz, Tarja Cronberg, Ulrike Lunacek, Helga Trüpel a Verts/ALE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0436/2014
B7‑0441/2014
Az Európai Parlament állásfoglalása a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi, különösen 2014. február 27-i[1] és 2014. március 13-i[2] állásfoglalásaira,
– tekintettel a Külügyek Tanácsa Ukrajna ügyében tartott 2014. március 3-i rendkívüli ülésének következtetéseire és a Külügyek Tanácsa 2014. március 17-i és 2014. április 14-i üléseinek következtetéseire,
– tekintettel az állam- és kormányfőknek az Európai Tanács 2014. március 6-i ülésén tett, Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2014. március 20-i következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel az elmúlt napokban oroszbarát tüntetések zajlottak Kelet-Ukrajnában; mivel Donyeckben, Luhanszkban és Harkivban a tüntetők elfoglalták a regionális közigazgatás épületét és egyéb középületeket; mivel szakadárok szintén megrohamozták a biztonsági szolgálat épületeit és a helyi televízióállomás irodáit;
B. mivel Donyeckben az oroszbarát tüntetők kikiáltották a „Donyecki Köztársaságot” és legkésőbb 2014. május 11-ig népszavazást kívánnak rendezni egy „szuverén köztársaság” támogatásáról; mivel a donyecki példát követve tüntetők Harkivban és Luhanszkban is „népköztársaságokat” kiáltottak ki;
C. mivel 2014. április 12-én és 13-án Szlovjankszkban, Kramatorszkban, Krasznij Limanban, Mariupolban és Jenakijevében, valamint a Donyeck-vidék egyéb városaiban jól felfegyverzett, ismeretlen álarcos fegyveresek összehangolt akciók során rendőrőrsöket és kormányzati épületeket támadtak meg és foglaltak el; mivel az összecsapásokban legalább egy tiszt életét vesztette, többen pedig megsebesültek;
D. mivel az elmúlt hetekben Oroszország katonai erőket vont össze az ukrán határon; mivel fennáll a valós veszélye annak, hogy Oroszország megpróbálja megismételni a „krími forgatókönyvet” Ukrajna délkeleti részeinek megszállásával és bekebelezésével;
E. mivel 2014. március 1-jén az orosz Föderációs Tanács – az elnök kérésére – felhatalmazta Putyin elnököt arra, hogy orosz fegyveres erőket vessen be Ukrajna területén azzal az ürüggyel, hogy az ukrajnai helyzet fenyegetést jelent orosz polgárok életére nézve;
F. mivel a közelmúltban nem érkezett jelentés semmilyen, az orosz vagy orosz nemzetiségű polgárok vagy egyéb kisebbségek ellen Ukrajnában elkövetett támadásról, megfélemlítésről vagy hátrányos megkülönböztetésről;
G. mivel a szakadárok akcióinak célja láthatólag az ország destabilizálása, a választási folyamat megzavarása és az új kormány meggyengítése, amelyek Moszkva erőfeszítéseivel összhangban folynak a Kijevre gyakorolt gazdasági, katonai és politikai nyomás fokozására az ukrán hatóságok legitimitásának megsemmisítése és Ukrajna további uniós integrációjának megakadályozása érdekében;
H. mivel ebben az összefüggésben április 1-jétől Oroszország 1000 köbméterenként 486 dollárra emelte a gáz árát, ezzel egyoldalúan megszüntetve az Ukrajna számára a harkivi megállapodás részeként nyújtott kedvezményt, továbbá az elmúlt napokban megtiltotta az ukrán tejtermékek orosz területre történő behozatalát; mivel az Oroszországi Föderáció Grúziából és Moldovából származó termékekre is önkényesen egyoldalú kereskedelmi korlátozásokat vezetett be;
I. mivel az Unió gazdasági csomagot fogadott el Ukrajna támogatására, amely makroszintű pénzügyi támogatást és önálló kereskedelmi intézkedéseket tartalmaz; mivel Ukrajna hamarosan véglegesíti a Nemzetközi Valutaalappal kötendő, segélytervről szóló megállapodást; mivel a megállapodás feltételei egyelőre bizalmasak; mivel az ország társadalmi és gazdasági helyzete tovább romlik;
J. mivel 2014. március 21-én az Unió és Ukrajna aláírta a társulási megállapodás politikai rendelkezéseit azzal a szándékkal, hogy a megállapodás fennmaradó részét, amely magában foglalja a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is, a lehető leghamarabb aláírják;
K. mivel 2014. április 10-én az Európa Tanács parlamenti közgyűlése állásfoglalást fogadott el az Oroszországi Föderáció képviselőit megillető közgyűlési szavazati jog visszavonásáról tekintettel arra, hogy Oroszország bekebelezte a Krím félszigetet annak katonai megszállását követően;
L. mivel minden szinten komoly nemzetközi diplomáciai intézkedésekre van szükség a helyzet enyhítése és annak megakadályozása érdekében, hogy a válság ellenőrizhetetlenné váljon; mivel az Uniónak hatékonyan kell reagálnia annak érdekében, hogy Ukrajna és a keleti partnerség más országai teljes mértékben, külső nyomástól szabadon gyakorolhassák és élvezhessék szuverenitásukat;
M. mivel ezzel összefüggésben az EBESZ úgy döntött, hogy a helyzet nyomon követése és a válság enyhítése céljából nemzetközi missziót küld Ukrajnába; mivel ezzel összefüggésben az Európai Tanács felkéri a főképviselőt, hogy készítsen tervet az EBESZ-misszió munkájának uniós támogatására;
1. súlyosan aggasztónak tartja a jelenlegi válságot és annak az egész régió biztonságára és az EU–Oroszország kapcsolatok jövőjére gyakorolt lehetséges hatásait és következményeit; ebben a tekintetben sürgeti valamennyi szereplőt, hogy cselekedjenek konstruktívan és tanúsítsanak önmérsékletet a válság enyhítése és olyan életképes megoldás megtalálása érdekében, amely stabilizálja a helyzetet, és lehetővé teszi az ukrán hatóságok számára, hogy szembenézzenek a jelenlegi gazdasági és társadalmi problémákkal, és sürgős és hatékony intézkedéseket hozzanak azok megoldására;
2. ebben a tekintetben sajnálatosnak tartja, hogy a kijevi hatóságok által a válság párbeszéd és diplomáciai úton történő megoldása érdekében tanúsított felelős megközelítés ez idáig kudarcot vallott, és sürgeti őket, hogy fokozzák az ország egységének megerősítésére és az ukrán társadalom valamennyi csoportja közötti megbékélés megvalósítása irányuló erőfeszítéseiket; ebben a tekintetben szorgalmazza valamennyi félkatonai csoport és önvédelmi erő azonnali lefegyverzését;
3. határozottan elítéli a Krím félsziget Oroszországi Föderáció által történt bekebelezését mint a nemzetközi jogot és a Helsinki Záróokmányt sértő cselekményt, és sürgeti Moszkvát, hogy haladéktalanul vonja vissza csapatait Ukrajnával közös határáról, és a válság megszüntetése érdekében tett első konkrét lépésként hagyjon fel a szándékos fellépésekkel, a beszivárgással, a politikai beavatkozással vagy az Ukrajna keleti részében zajló tüntetések burkolt támogatásával;
4. emlékezteti Oroszországot az 1994. évi budapesti megállapodás aláírójaként vállalt jogi kötelezettségeire, melyek értelmében a felek megállapodtak abban, hogy tartózkodnak az Ukrajna területi integritása vagy politikai függetlensége ellen irányuló fenyegetésektől vagy erő alkalmazásától;
5. várakozással tekint az Unió főképviselője, az Egyesült Államok külügyminisztere, valamint Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei részvételével megrendezendő négyoldalú találkozóra, és reméli, hogy az hozzájárulhat a feszültség csökkentéséhez, és előkészíti a terepet a válság átfogó és tartós diplomáciai rendezéséhez; hangsúlyozza azonban, hogy Ukrajna jövőbeli döntéseinek meghozatalára csak maga az ukrán nép jogosult egy demokratikus, befogadó és átlátható folyamat keretében; sürgeti a kijevi hatóságokat, hogy ebben a tekintetben tegyenek meg minden erőfeszítést annak biztosítása érdekében, hogy a 2014. május 25-re kiírt választásokra az EBESZ-normák maradéktalan betartása mellett kerüljön sor, és üdvözli ebben e tekintetben a Bizottság döntését, amelynek értelmében 5 millió euró összegű segélyt különítenek el az EBSZ választási megfigyelő küldöttségének támogatására és a választásokkal kapcsolatos bizalomépítő intézkedésekre;
6. úgy véli, hogy az ukrán intézmények legitimitásának megerősítése érdekében az előrehozott parlamenti választásokat az elnökválasztás utánra kell kiírni még az év vége előtt;
7. támogatja az Andrij Descsica külügyminiszter által javasolt elképzelést miszerint Ukrajnának a finn modellhez hasonlóan el nem kötelezett állammá kell válnia, ami enyhítheti az Oroszországgal kialakult feszültséget és annak eszköze lehet, hogy világossá váljon, hogy az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás vagy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás nincs összefüggésben a NATO-integrációval;
8. álláspontja szerint továbbá az ukrajnai alkotmányos reformnak az ukrán társadalom valamennyi csoportja bevonásával zajló széles körű és mélyreható vita tárgyát kellene képeznie, és arról végső soron népszavazással kellene majd dönteni;
9. mélységesen elítéli, hogy az Ukrajnára irányuló rendkívüli támogatási intézkedés, melynek célja a Stabilitási és Béketeremtési Eszköz (ISP) keretében a választások megfigyelésének és a kapcsolódó bizalomépítési intézkedések támogatása, az Unió külső támogatásaival kapcsolatos finanszírozás kifizetéseinek riasztó mértékű szűkössége miatt késedelmet szenvedhet vagy elmaradhat; sürgeti mind a Bizottságot, mind a Tanácsot, hogy készüljenek fel a pénzügyi források haladéktalan átcsoportosítására az ISP zökkenőmentes működésének lehetővé tétele érdekében, amikor az Unió közvetlen szomszédsága ilyen súlyos válsággal néz szembe;
10. ugyanakkor kéri a Krím megszállása utáni ukrajnai helyzet megfigyelésével megbízott EBESZ-küldöttség teljes mértékű és hatékony bevetését; kéri továbbá, hogy annak megbízatását terjessze ki a Krímre is, valamint üdvözli az Európai Tanács azon határozatát, hogy módozatokat keres e küldöttség munkájának megkönnyítésére;
11. hangsúlyozza, hogy orosz küldöttség szavazati jogának az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése általi felfüggesztése és az ENSZ Közgyűlés által elfogadott, Oroszországot a Krím bekebelezéséért elítélő határozat egyértelmű jele az Oroszországi Föderáció nemzetközi szinten fokozódó elszigetelődésének, amire az orosz hatóságoknak megfelelő figyelmet kellene fordítaniuk, amennyiben Oroszország hiteles nemzetközi szereplő kíván maradni;
12. nyomatékosan felhívja az EU-t, hogy amennyiben Ukrajna úgy döntene, hogy a Krím és az Oroszországgal fennálló egyéb kétoldalú viták kérdésében keresetet terjeszt elő, támogassa az Ukrajna által a bármely nemzetközi bíróságon és békéltető testületben kezdeményezett jogi eljárásokat;
13. üdvözli az Európai Unió azon döntését, hogy célzott szankciókat – köztük utazási korlátozásokat és a vagyonbefagyasztásokat – vezet be azon személyek ellen, akik felelősek az intoleranciából és gyűlölködésből eredő cselekményekért, többek között a háborúra buzdításért és az Ukrajna területi egységét, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető cselekményekért, ugyanakkor fájlalja, hogy a Külügyek Tanács 2014. április 14-én a válság súlyosbodása ellenére nem folyamodott a szankciók harmadik szakaszához;
14. emlékeztet arra, hogy a fegyverek és katonai technológiák exportja az egész térség stabilitását és békéjét veszélyezteti; rendkívül helyteleníti, hogy uniós tagállamok nagy mennyiségben exportáltak fegyvereket és katonai technológiát Oroszországnak, köztük jelentős stratégiai fontosságú hagyományos képességeket is; felszólítja Franciaországot, Németországot és Olaszországot, Oroszország legjelentősebb fegyverbeszállítóit, hogy vizsgálják felül az Oroszországba irányuló exportra vonatkozó politikájukat, vállaljanak felelősséget, és az Unió fegyverzet-ellenőrzési rendszerével összhangban járjanak el; sürgeti a francia kormányt, hogy az jelenlegi tervek szerinti időpontban, 2014. november 1-jén ne szállítsa le az első Mistral osztályú hadihajót; üdvözli a német kormány azon határozatát, hogy haladéktalanul felfüggeszti a Rheinmetall és az orosz fegyveres erők közötti, egy harcászati kiképzőközpont megépítésére irányuló együttműködést;
15. üdvözli a társulási megállapodás politikai rendelkezéseinek aláírását, és elvárja, hogy az EU által elfogadott autonóm kereskedelmi kedvezményeket gyorsan érvényre juttassák a megállapodás fennmaradó – a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi területet is magában foglaló – részeinek aláírásáig hátralévő időszak áthidalása érdekében;
16. ismételten rámutat, hogy az Ukrajnával kötött társulási megállapodás nem az EU és Ukrajna közötti kapcsolatok végső célját jelenti; ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy az EUSZ 49. cikke szerint Ukrajna a többi európai államhoz hasonlóan rendelkezik európai perspektívával, és kérheti az Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;
17. kéri az Európai Uniót és az ukrán kormányt, hogy haladéktalanul dolgozzon ki és hajtson végre egy hatékony tájékoztatási kampányt a polgárok számára, valósítson meg olyan programokat, amelyek ismertetik Ukrajna uniós politikai társulásának és gazdasági integrációjának előnyeit, valamint lépjen fel mindennemű hamis és elfogult tájékoztatás elleni, különösen a keleti és a déli régiókban, helyi szinten is;
18. nyomatékosan felhívja az ukrán kormányt, hogy ambiciózus módon indítson olyan átlátható és átfogó strukturális reformokat, amelyek a jogállamiság megerősítését, a korrupció megfelelő jogi szabályozás elfogadása és érvényesítése révén történő felszámolását, a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló és az európai normákkal összhangban álló, kiegyensúlyozott és működőképes kormányzati rendszert, az igazságszolgáltatási rendszer és a választási törvény mélyreható reformjának bevezetését és a megkülönböztetés elleni jogszabályok uniós normákhoz való hozzáigazítását helyezik előtérbe; ezenfelül úgy véli, hogy rendkívül fontos megkezdeni a központi hatalom regionális és helyi igazgatási szintre való decentralizálására irányuló fokozatos folyamatot, összhangban a szubszidiaritás uniós elvével, nem veszélyeztetve ugyanakkor a hatalmi ágak belső egyensúlyát és az állam hatékony működését; e tekintetben üdvözli a Bizottság azon határozatát, hogy támogató csoportot hoz létre Ukrajna számára, amely az európai reformütemterv végrehajtásán fáradozik majd;
19. rámutat, hogy az EU által az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszképpen elfogadott korlátozott számú intézkedés az Oroszországi Föderációtól való nagyfokú energiafüggésből is fakad; úgy véli, hogy e tekintetben középtávon rendkívül fontos az Unió Moszkvától és más autoriter reszimektől való függőségének csökkentése, valamint a teljes bojkott lehetőségének megfontolása, és ezzel egyidejűleg olyan konkrét alternatívák kialakítása, amelyek segítséget nyújthatnak azon uniós országoknak, amelyek jelenleg Oroszországon kívül nem rendelkeznek más energiaforrással; e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon a harmadik energiacsomag végrehajtásán, és támogassa a déli folyosón belüli azon projekteket, amelyek az energiaellátást hatékonyan diverzifikálják; nyomatékosan felhívja a tagállamokat, hogy állami vállalataikat ne vonják be olyan, orosz vállalatokkal közös projektekbe, amelyek növelik Európa kiszolgáltatottságát, és e tekintetben felhívja az Európai Tanácsot is, hogy a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozóan fogadjon el 2030-ig elérendő, kötelező érvényű nemzeti célértékeket, amelyek csökkentik Európa fosszilis tüzelőanyag-behozataltól való függését, amint azt az Európai Tanács soron következő, március 20–21-i ülésének napirendjén szereplő, a 2030-ra vonatkozó éghajlat-változási és energiaügyi csomagról szóló bizottsági közleményhez csatolt hatásvizsgálat is kifejti;
20. üdvözli a Bizottság által elfogadott kezdeti intézkedéseket, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék Ukrajna számára az energiaválság leküzdését, amennyiben Oroszország elvágná az ország gázellátását, továbbá nyomatékosan felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy segítse és támogassa Kijevet a Moszkvával hosszú ideje fennálló gázvita megoldásában;
21. felhívja a figyelmet az országban uralkodó drámai társadalmi helyzetre; felhívja az ukrán kormányt, hogy teljes mértékben tegye közzé az IMF-fel kötött megállapodás feltételeit, és kéri olyan kísérő intézkedések bevezetését, amelyek célja a jelenlegi helyzet enyhítése, különösen a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegei esetében; úgy véli, hogy az IMF feltételei fokozhatják a belső feszültségeket, és a közigazgatáson belül a bérek és az álláshelyek számának gyors csökkenését vonhatja maga után, aminek a korrupció elharapózása lehet a mellékhatása;
22. ismételten kéri, hogy a kijevi lövöldözések és a Majdan téri tragikus események kivizsgálására állítsanak fel független bizottságot, és azt tegyék mielőbb teljes mértékben működőképessé, helyezzék az Európa Tanács tanácsadó testületének felügyelete alá, és biztosítsák benne az erőteljes nemzetközi részvételt;
23. hangsúlyozza, hogy szükség lehet arra, hogy a nyelvekre vonatkozó jelenlegi jogszabályokat átalakítsák a Velencei Bizottsággal együttműködve, annak érdekében, hogy azok Ukrajna Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája szerinti kötelezettségeivel összhangba kerüljenek;
24. üdvözli az EU és Moldova közötti vízummentesség elfogadását, és várakozással tekint az EU és Ukrajna közötti vízummentesség gyors véglegesítése elé, amely konkrét választ ad a Majdan téren tüntető emberek törekvéseire; eközben felszólít átmeneti, rendkívüli módon leegyszerűsített és olcsó vízumeljárások bevezetésére;
25. továbbá kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt az ukrán hatóságokkal azért, hogy megtalálják annak a módját, hogy ellensúlyozzák a Moszkva által a társulási megállapodás aláírásának megakadályozására elfogadott megtorló intézkedések hatásait;
26. üdvözli, hogy Moldovával és Grúziával legkésőbb 2014 júniusában alá kívánják írni a társulási megállapodást, és arra ösztönzi a Tanácsot, hogy hasonlóan járjon el; úgy véli, hogy a keleti partnerség országainak érdekében áll megtalálni a módját azon lehetséges akadályok mérséklésének és áthidalásának, amelyek összeegyeztethetetlenné teszik az Európai Gazdasági Térséget és a Vámuniót; ezért őszinte és nyitott párbeszédet kér az Oroszországi Föderációval annak érdekében, hogy minden erőfeszítést megtegyenek a keleti partnerség országai számára előnyös szinergiák kialakítása érdekében;
27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna, Grúzia és Moldova elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0170.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0248.