Állásfoglalásra irányuló indítvány - B7-0444/2014Állásfoglalásra irányuló indítvány
B7-0444/2014

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálásáról

15.4.2014 - (2014/2699(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 110. cikkének (2) bekezdése alapján

José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Elmar Brok, Mairead McGuinness, Jacek Saryusz-Wolski, Laima Liucija Andrikienė, Roberta Angelilli, Elena Băsescu, Anna Maria Corazza Bildt, Jerzy Buzek, Arnaud Danjean, Mário David, Mariya Gabriel, Michael Gahler, Paweł Zalewski, Gunnar Hökmark, Anna Ibrisagic, Tunne Kelam, Jan Kozłowski, Eduard Kukan, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Monica Luisa Macovei, Nadezhda Neynsky, Ria Oomen-Ruijten, Alojz Peterle, Andrej Plenković, Bernd Posselt, Cristian Dan Preda, György Schöpflin, Salvador Sedó i Alabart, Inese Vaidere, Sophie Auconie, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Algirdas Saudargas, Philippe Juvin, Andrey Kovatchev, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė a PPE képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B7-0436/2014

Eljárás : 2014/2699(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B7-0444/2014
Előterjesztett szövegek :
B7-0444/2014
Viták :
Elfogadott szövegek :

B7‑0444/2014

Az Európai Parlament állásfoglalása a keleti partnerség országaira gyakorolt orosz nyomásról, és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálásáról

(2014/2699(RSP))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az európai szomszédságpolitikáról, a keleti partnerségről és Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen pedig az Ukrajna elleni orosz invázióról szóló 2014. március 13-i állásfoglalására[1],

–       tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2014. március 20-i következtetéseire,

–       tekintettel a NATO–Ukrajna Bizottság 2014. április 1-i nyilatkozatára,

–       tekintettel a G7-országok vezetőinek hágai találkozóján 2014. március 24-én kiadott közös nyilatkozatra,

–       tekintettel az Ukrajnából származó árukra vonatkozó vámok csökkentéséről vagy eltörléséről szóló 2014. április 3-i jogalkotási állásfoglalására[2],

–       tekintettel a Külügyek Tanácsa 2014. április 14-i ülésének Ukrajnáról szóló következtetéseire,

–       tekintettel eljárási szabályzata 110. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az Orosz Föderáció tovább fokozza Kelet-Ukrajna destabilizálását és az ellene irányuló agressziót, kihasználva azokat a szeparatistákat, akik középületeket foglalnak el és nyugtalanságot szítanak;

B.     mivel Kelet-Ukrajna több városában, köztük Luhanszkban, Donyeckben és Harkivban az oroszbarát szeparatisták bejelentették, hogy a Krím félszigeten tartott népszavazáshoz hasonlót készítenek elő annak érdekében, hogy 2014. május 11-én Ukrajna keleti régiói önrendelkezésükről dönthessenek;

C.     mivel fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország ürügyként használja fel Kelet-Ukrajna erőszakos destabilizálásának továbbterjedését arra, hogy folytassa a katonai agressziót, megakadályozza az elnökválasztást, és kierőszakolja Ukrajna föderatív állammá alakítását;

D.     mivel az EU és a nemzetközi közösség nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a Krím félszigeten 2014. március 16-án tartott jogszerűtlen népszavazást és a Krím félsziget azt követő belépését az Orosz Föderációba;

E.     mivel Oroszország továbbra is megszegi nemzetközi kötelezettségeit, többek között az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt, az Európa Tanács alapszabályát és különösen az Ukrajna biztonságának garantálásáról szóló 1994. évi budapesti megállapodást;

F.     mivel az EU elkötelezte magát, hogy amint lehet, de legkésőbb 2014 júniusáig aláírja Moldovával és Grúziával a társulási megállapodásokat / mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokat;

G.     mivel a Gagauzia Autonóm Területen 2004. február 2-án tartott úgynevezett népszavazásra Moldova alkotmányának és jogszabályi keretének ellentmondva került sor; mivel az 5+2-es felállású tárgyalási forma nem vezetett a Dnyeszteren túli konfliktus tartós megoldásához;

H.     mivel Oroszország továbbra is megszállás alatt tartja Grúzia Abházia és Csinvali régióit (Dél-Oszétia) megsértve a nemzetközi jog alapvető normáit és elveit, és mivel a „határépítés” folyamata gyorsan megerősödött, valamint orosz katonai repülőgépek több alkalommal megsértették a grúz légteret;

1.      a lehető leghatározottabban elítéli a fokozódó destabilizációt és a provokációkat Kelet-Ukrajnában, amelyeket Oroszország nyílt és leplezett akciói gerjesztenek; elutasítja a Krím félszigeten tartott törvénytelen népszavazáshoz hasonló referendumok előkészületeit; figyelmeztet, hogy a felfegyverzett, képzett és jól koordinált oroszbarát és oroszok által irányított szeparatisták által okozott fokozódó destabilizálódást és szabotázst Oroszország ürügyként használhatja arra, hogy katonailag beavatkozzon, megakadályozza az elnökválasztást és kierőszakolja a föderációt, amely Ukrajna felosztásának eszköze;

2.      súlyos aggodalmának ad hangot az Oroszország által Kelet-Ukrajnában irányított katonai műveletek miatt; újra megfogalmazza annak szükségességét, hogy az EU-nak és tagállamainak egységes álláspontot kell képviselniük Oroszországgal szemben; úgy véli, hogy a Tanácsnak a jelenlegi helyzetben meg kell erősítenie a szankciók második fázisát, és készen kell állnia a harmadik fázisra (gazdasági szankciók), amelyet azonnal alkalmazni kell, valamint Oroszország nemzetközi színtéren történő politikai, gazdasági és pénzügyi elszigetelésének folytatására;

3.      újból felszólítja a Tanácsot, hogy mielőbb alkalmazza a szankciókat, köztük a fegyverekre és a kettős felhasználású technológiákra vonatkozó embargót, a vízumkorlátozásokat, a vagyoni eszközök befagyasztását, a pénzmosás elleni jogszabályok alkalmazását a Kelet-Ukrajna destabilizálásával és a provokációkkal összefüggő döntések meghozatalában részt vevő magánszemélyekkel szemben, valamint elsősorban az energiaszektorba tartozó orosz társaságok és leányvállalataik, továbbá az EU-ban lévő orosz beruházások és vagyoni eszközök elleni intézkedéseket, és felszólítja a Tanácsot, hogy vizsgáljon felül minden Oroszországgal kötött megállapodást esetleges felfüggesztésük szándékával; üdvözli a Tanács 2014. április 14-i határozatát, amely kiterjeszti azon magánszemélyek jegyzékét, akiknek a vagyoni eszközeit befagyasztják és akikre vonatkozóan vízumtilalmat vezetnek be;

4.      gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi korlátozások bevezetésére szólít fel a Krím félsziget és szeparatista vezetése tekintetében; úgy véli, hogy a Krím félsziget bekebelezésének jogi következményeit vizsgáló bizottsági elemzésnek kell alapul szolgálnia az említett korlátozások gyors végrehajtásához;

5.      kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna egységét, szuverenitását és területi integritását; úgy véli, hogy Oroszország fellépései súlyosan sértik a nemzetközi jogot, valamint az ENSZ Alapokmányából, a Helsinki Záróokmányból, az Európa Tanács alapszabályából és a biztonsági garanciákról szóló 1994. évi budapesti megállapodásból eredő nemzetközi kötelezettségeit, továbbá a barátságról, együttműködésről és partnerségről szóló 1997. évi kétoldalú megállapodás alapján rá háruló kétoldalú kötelezettségeket; üdvözli a határozatot, amely felfüggeszti Oroszország szavazati jogát az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében;

6.      felszólítja Oroszországot, hogy vonja vissza az ukrajnai határ mentén és Ukrajnában állomásozó valamennyi orosz csapatot, és haladéktalanul vonja vissza a Föderációs Tanács felhatalmazását arra, hogy ukrán területen erőszakot alkalmazzon; követeli, hogy azonnal szüntessenek be minden olyan fellépést, amely akár kívülről, akár belülről az ukrán helyzet destabilizálódásához vezet; véleménye szerint erőszakmentesen a megfelelő és legitim fórumokon keresztül kell kezelni a politikai követelések mindegyikét; határozottan kéri, hogy Oroszország ne irányítson semmilyen szeparatista követelést, például az Ukrajna keleti régióit érintő törvénytelen népszavazást, valamint hogy nyilvánosan határolódjon el a Kelet-Ukrajnában az utóbbi időben lezajlott jogszerűtlen eseményektől, mivel azok sértik Ukrajna szuverenitását és területi integritását;

7.      felszólítja a Tanácsot, hogy segítse Ukrajnát a polgári biztonsági reform területén, a KBVP keretében küldött jelentős misszión keresztül támogassa a rendőrséget, a határellenőrzést és a jogállamiságot, továbbá dolgozza ki a válságkezelési megközelítés politikai keretét, mielőbb megvizsgálva ezzel kapcsolatban minden lehetőséget;

8.      felszólítja az Uniót, hogy terjessze ki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) jelenlegi megfigyelési misszióját annak érdekében, hogy a lehető legtöbb megfigyelőt küldhesse Kelet-Ukrajnába, akik a helyszínen értékelhetik a helyzetet és beszámolhatnak róla, annak megakadályozása érdekében, hogy valamilyen hamis ürüggyel esetleg tovább súlyosbítsák a helyzetet; osztja az EBESZ és az Európa Tanács aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy csak korlátozottan képesek az emberi jogi helyzet, ezen belül a nemzeti kisebbségekhez tartozók helyzetének megfigyelésére a Krím félszigeten;

9.      ezenkívül felszólít arra, hogy az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), valamint a Parlament és az EU mindent alaposan megvizsgáló választási megfigyelő missziót küldjön, amely átfogóan ellenőrzi a választásokat; szabad és tisztességes elnökválasztás megtartására szólít fel 2014. május 25-én, amelyet a nemzetközi normák teljes betartásával bonyolítanak le; elutasít minden külső nyomást e választások késleltetésére;

10.    elvárja, hogy Oroszország teljes mértékben kötelezze el magát az EU, az USA, Oroszország és Ukrajna közötti, bejelentett négyoldalú tárgyalások sikeres politikai kimenetele iránt Ukrajna területi integritásának maradéktalan tiszteletben tartása alapján, amelynek részét képezi az, hogy Ukrajna maga dönthessen saját alkotmányáról és politikai jövőjéről; úgy véli, hogy ha Oroszország nem adja tanújelét ilyen elkötelezettségnek, az azt bizonyítja, hogy a működőképes megoldás ellen dolgozik, és csak időt akar nyerni;

11.    üdvözli azt a visszafogottságot és mértékletességet, amellyel az ukrán kormány a válság jelenlegi szakaszát eddig kezeli, és emlékeztet arra, hogy az ukrán hatóságok teljes joggal alkalmazhatnak minden katonai eszközt, hogy saját területüket újra ellenőrzésük alá vonják;

12.    szorgalmazza, hogy az EU támogassa Ukrajnát a nemzetközi testületekben, különösen a nemzetközi bírósági szervekben, ha Ukrajna úgy dönt, hogy Oroszországgal szemben bírósághoz fordul, amiért az megsérti szuverenitását és területi integritását;

13.    üdvözli az ukrán kormány bejelentését a nagyra törő gazdasági és szociális reformprogramról, és hangsúlyozza a program gyors végrehajtásának rendkívüli fontosságát annak érdekében, hogy az ország kritikus pénzügyi helyzetét stabilizálják és megoldják; üdvözli a nemzetközi pénzügyi intézmények és a Bizottság határozatát, amely szerint Ukrajna jelentős mértékű rövid és hosszú távú pénzügyi támogatásban részesül; emlékeztet arra, hogy meg kell szervezni és össze kell hangolni egy nemzetközi adományozói konferenciát, amelyet a Bizottságnak kell összehívnia, és a lehető leghamarabb meg kell tartani;

14.    emlékeztet arra, hogy a nemzetközi pénzügyi segítségnyújtás csak akkor jár Ukrajna számára kézzelfogható eredményekkel, ha a kormány reformprogramjának szigorúan tiszteletben tartott feltételeihez és végrehajtásához kötik; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy adják meg a programhoz szükséges technikai segítséget a jogállamiság erősítése és a korrupció felszámolása érdekében;

15.    bátorítja Ukrajnát, hogy folytassa politikai reformját, különösen az alkotmányos reformot; üdvözli az ukrán kormány arra irányuló szándékát, hogy vállalásait teljesítse és biztosítsa a kormányzati struktúrák képviseleti jellegét, amely tükrözi a regionális sokféleséget, továbbá hogy garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű védelmét, kivizsgálja az összes emberi jogi jogsértést és erőszakos cselekményt, valamint küzdjön a szélsőségek ellen; ezzel összefüggésben üdvözli az Európa Tanács nemzetközi szakértői bizottságának 2014. április 9-i beiktatását;

16.    üdvözli az ukrán parlament közelmúltban született állásfoglalását, amely felszólít az illegális önvédelmi erők azonnali leszerelésére, és várakozással tekint annak megvalósítása elé;

17.    határozott támogatásáról biztosítja Ukrajnát és népét ezekben a nehéz időkben; üdvözli a társulási megállapodás politikai fejezeteinek aláírását és az egyoldalú kereskedelmi intézkedések azt követő elfogadását; felszólít a teljes társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás mielőbbi, még az egyoldalú kereskedelmi intézkedések lejárta előtti aláírására;

18.    hangsúlyozza az EU orosz olajtól és gáztól való függőségét csökkentő, határozott közös energiabiztonsági politika (energiaunió) rendkívüli szükségességét, ideértve az energiaellátás diverzifikálását, a harmadik energiacsomag teljes végrehajtását és szükség esetén a gázbehozatal felfüggesztésének lehetőségét; véleménye szerint nem kell megépíteni a Déli Áramlatot; meggyőződése, hogy ha az EU segít Ukrajnának az ellenirányú gázellátás további diverzifikálás révén történő biztosításában, akkor a fokozott energiahatékonyság és az EU-val való hatékony összekapcsolódás erősíteni fogja Ukrajnát a politikai és gazdasági nyomásgyakorlással szemben; e tekintetben emlékeztet az Energiaközösség – melynek elnökségét 2014-ben Ukrajna látja el – stratégiai szerepére;

19.    felszólítja a Tanácsot, hogy haladéktalanul engedélyezze a Bizottság számára az Ukrajnával folytatott, vízumliberalizációra irányuló párbeszéd felgyorsítását a vízummentesség bevezetése felé vezető úton való előrehaladás érdekében, ahogyan az Moldova esetében is történt; eközben felszólít átmeneti, rendkívüli módon leegyszerűsített és alacsony költségű vízumeljárások azonnali bevezetésére mind uniós, mind tagállami szinten;

20.    felszólítja az uniós intézményeket és tagállamokat, hogy forduljanak az uniós közvéleményhez és üzleti közösségekhez és folytassanak tevékeny párbeszédet annak érdekében, hogy megértessék Oroszország törvénytelen fellépéseinek jelentését és következményeit, amelyek közvetlenül fenyegetik az európai békét és jólétet;

21.    emlékeztet arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint valamennyi európai állam, köztük Grúzia, Moldova és Ukrajna is rendelkezik európai perspektívával, és kérheti az Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot;

22.    felszólítja a Tanácsot, hogy írja alá az EU és tagállamai, illetve Moldova és Grúzia közötti társulási megállapodásokat / mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokat; jóváhagyja az EU és Moldova és az EU és Grúzia közötti társulási megállapodások aláírást követő azonnali átmeneti alkalmazásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot; szorgalmazza, hogy az Európai Unió Tanácsának Főtitkársága rövidítse le a társulási megállapodás aláírását követő bejelentési eljárásokat annak érdekében, hogy az aláírás után amint lehet, hatályba lépjen az átmeneti alkalmazás; kifejezi azon szándékát, hogy amennyiben minden követelmény teljesül, és a társulási megállapodásokat ezt követően aláírják, mielőbb, még a Bizottság jelenlegi hivatali idejének vége előtt sort kerít az EU és Moldova és az EU és Grúzia közötti társulási megállapodások teljes ratifikációjára; felszólít arra, hogy a fenti országok számára biztosítsák a kért további pénzügyi támogatást;

23.    felszólítja az Európai Uniót, hogy nagyobb mértékben vegyen részt Dnyeszteren túli régióban fennálló konfliktus megoldásában azáltal, hogy az 5+2 tárgyalásokon az EU státuszát tárgyalópartneri státusszá erősítik;

24.    felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy hagyjon fel a grúz légtér és tengeri övezetek megsértésével, és határozottan elítéli a „határépítés” folyamatát Abháziában és Csinvali régiójában (Dél-Oszétia),

25.    felszólítja Oroszországot, hogy ne gyakoroljon nyomást Moldovára vagy Grúziára a megfelelő társulási megállapodások / mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások aláírásának akadályozása vagy késleltetése céljából; újra kijelenti, hogy a társulási megállapodások / mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodások aláírása nem jelent akadályt abban, hogy a keleti szomszédság országai szorosabb kapcsolatokat ápoljanak Oroszországgal; maradéktalanul támogatja a keleti szomszédság valamennyi országának területi integritását, és felszólítja Oroszországot, hogy tartózkodjon az olyan intézkedésektől, amelyek az ukrán forgatókönyv további országokra történő átterjedésének kockázatával járhatnak;

26.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna megbízott elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.