Eljárás : 2014/2713(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0027/2014

Előterjesztett szövegek :

B8-0027/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 17/07/2014 - 10.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0010

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 136kWORD 78k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0027/2014
15.7.2014
PE534.971v01-00
 
B8-0027/2014

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a fiatalok foglalkoztatásáról (2014/2713(RSP))


Terry Reintke, Karima Delli, Monika Vana, Tamás Meszerics, Tatjana Ždanoka, Jean Lambert, Helga Trüpel, Ernest Urtasun, Jill Evans, Ska Keller, Jordi Sebastià, Bas Eickhout, Ernest Maragall a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a fiatalok foglalkoztatásáról (2014/2713(RSP))  
B8‑0027/2014

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Tanács által 2014. június 27-én közzétett tanácsi prioritásokra,

–       tekintettel az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásról a Tanács keretében elért, 2013. február 28-i politikai megállapodásra,

–       tekintettel az Európai Tanácsnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. február 7-i következtetéseire,

–       tekintettel a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének elősegítéséről, valamint a gyakornokok és az ipari tanulók státuszának megerősítéséről szóló 2010. július 6-i állásfoglalására(1),

–       tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. januári állásfoglalására(2),

–       tekintettel a Bizottságnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. március 12-i közleményére (COM(2013)0144),

–       tekintettel a szociális partnerek európai szintű, a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerérõl folytatott konzultációjának második szakaszáról szóló, 2012. december 5-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0728),

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az ifjúsági munkanélküliség szintje az Unióban 22% fölött van, néhány tagállamban pedig az 55%-ot is meghaladja; mivel a 25 év alatti európaiak 13%-a sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem vesz részt (ők az ún. NEET-ek), a gyermekek 12%-a a középfokú oktatást be nem fejezve hagyja el az iskolát, továbbá az uniós polgárok több mint 10%-a munkanélküli háztartásban él; mivel e helyzet komoly szociális következményekkel járhat a társadalom és az egyén számára, mivel ezek a problémák egyre nőnek, és fennáll a veszélye, hogy kialakul egy elveszett nemzedék;

B.     mivel 2012-ben a 28 tagú EU-ban a (15–29 év közötti) fiatalok 29,7%-át fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés;

C.     mivel a fiatal európaiak több mint fele úgy érzi, hogy országában a fiatalokat háttérbe szorítják és kizárják a gazdasági és társadalmi életből;

D.     mivel 2012-ben a fiatal uniós munkavállalók 42%-a rendelkezett határozott idejű munkaszerződésssel, míg a felnőtt munkavállalók esetében ez az arány 13%-os volt, és ennélfogva minden ötödik fiatal munkavállaló attól tart, hogy elveszíti munkáját;

E.     mivel az ifjúsági munkanélküliség és a NEET-ek ilyen arányának emberi jogi vonatkozása is van, és következményekkel jár az emberi jogok megsértésére vonatkozóan; mivel e helyzet megoldása jogokon alapuló megközelítést tesz szükségessé;

F.     mivel a válság sújtotta országokban a közkiadások csökkentésére irányuló jelenlegi válságkezelő intézkedéseknek az oktatás, a munkahelyteremtés és a támogató szolgálatok terén való megszorítások miatt már megjelentek a negatív hatásai a fiatalokra nézve; mivel jelenleg a fiatalokat érintő politikákat az érintettek és az érdekelt felek bevonása nélkül dolgozzák ki;

Európai Tanács

1.      fájlalja, hogy az Európai Tanács 2014. június 27-én az Unió és az új Bizottság stratégiai napirendjeként közzétett prioritásai nem tartalmaznak a fiatalok számára minőségi munkahelyek létrehozását segítő célzott intézkedéseket;

2.      sajnálja, hogy a 2013. júliusi berlini és a 2013. novemberi párizsi csúcsok nyomán 2014. július 11-re, Torinóba tervezett állam- és kormányfői csúcstalálkozó elmaradt; hangsúlyozza, hogy ez az európai fiatalok számára nem megfelelő jelzésként szolgál;

3.      hangsúlyozza, hogy tekintettel a fiatalokat sújtó válság következményeire, a fiatalok helyzetének javítása érdekében a tagállamok részéről erőteljesebb elköteleződésre és fokozott nyomon követésre van szükség; ezzel összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy a Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO) 2014. július 17–18-án Milánóban sorra kerülő következő, nem hivatalos ülésén foglalkozzanak az ifjúsági munkanélküliség kérdésével, és nyilatkozatok helyett fellépésekről és politikákról döntsenek;

Jogokon alapuló megközelítés alkalmazása a foglalkoztatás tekintetében

4.      sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak jogokon alapuló megközelítést a fiatalok és a foglalkoztatottság vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy különösen súlyos válságok idején nem megengedhető, hogy a fiatalok által betöltendő állások minősége veszélybe kerüljön;

5.      felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fiatalok hozzájussanak olyan minőségi munkahelyekhez, amelyek tiszteletben tartják jogaikat, köztük a stabilitáshoz és biztonsághoz való jogot a tisztességes és méltányos bér és társadalombiztosítás révén, illetve amelyek révén biztonságos, a méltósággal összeférő önálló életet élhetnek;

6.      hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az életkoron alapuló megkülönböztetést a szociális juttatásokhoz való hozzáférés tekintetében, ideértve a munkanélküli segélyekhez való feltételes hozzáférést is; hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára bevezetett – a munkatapasztalatot vagy a képességeket figyelmen kívül hagyó – alacsonyabb minimálbér nem csupán a munkaerőpiac legsérülékenyebb szereplőinek semmibevételét jelenti, hanem egyértelműen az életkoron alapuló megkülönböztetés jele;

7.      emlékeztet arra, hogy a képzési politikáknak nem lehet csupán az a célja, hogy hozzájáruljanak a munkaerő-piaci igények kielégítéséhez, hanem egy olyan átfogó megközelítés részét kell képezniük, amely elismeri a nem formálisan és informálisan megszerzett képességeket, és elősegíti az élethosszig tartó tanulásra irányuló politikák végrehajtását;

8.      sürgeti a Bizottságot, hogy foglalkozzon a bizonytalan foglalkoztatás kérdésével, és szabályozza a szerződéses feltételeket egy olyan uniós irányelvre irányuló javaslat megvizsgálása révén, amelynek célja a munkaerőpiac töredezettségének megakadályozása és a fiatalok bizonytalan foglalkoztatással szembeni védelme;

9.      felhívja a tagállamokat, hogy alaposan értékeljék, majd szüntessék meg az összefüggéstelen és gyakran destruktív hatású válságkezelési intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy sürgősen többre van szükség a fiatalok foglalkoztatása melletti kötelezettségvállalásnál; felhívja a Bizottságot, hogy zárja ki a deficitcélok közül az olyan, az ifjúság foglalkoztatását célzó területeken történő beruházásokat, mint a munkahelyteremtés, az oktatás, a képzés és kutatás, valamint a fejlesztés, mivel ezek a válságból való fenntartható kilábalás kulcselemei, és hogy konszolidálja az EU gazdaságát a versenyképesség és a fenntartható termelékenység útján;

10.    emlékeztet arra, hogy a tisztességes lakhatás megtalálása komoly problémát jelent a fiatalok számára, mivel a lakhatás a foglalkoztatás előfeltétele lehet, és viszont; emlékeztet arra, hogy a lakhatáshoz való hozzáférés alapvető jog;

11.    felszólítja a Bizottságot, hogy azokkal a tagállamokkal együttműködésben, amelyek régióiban a fiatalkorúak munkanélkülisége meghaladja a 25%-ot, dolgozzon ki egy egyéves segélyezési tervet, amely kezeli a fiatalok munkanélküliségét azáltal, hogy munkahelyet teremt az érintett fiatalok legalább 10%-a számára; kiemeli a regionális és helyi foglalkoztatási politikák jelentős szerepét, és felhívja a tagállamokat és a Bizottságot a bevált gyakorlatok megosztásának elősegítésére;

12.    hangsúlyozza, hogy a mozgás szabadsága alapvető fontosságú jog; hangsúlyozza továbbá, hogy a fiataloknak a saját közösségükön belül kell munkalehetőségeket biztosítani, és hogy foglalkozni kell a fiatalok lehetőségeinek földrajzi egyenlőtlenségeivel Európában; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre olyan eszközökkel rendelkező szakpolitikákat, amelyek elősegítik, hogy a fiatalok visszatérjenek származási országukba az elitelvándorlás és a humán tőke elvesztésének megakadályozása céljából;

13.    emlékeztet arra, hogy a fiatal munkavállalók – különösen a nők és a migránsok – gyakran vannak jelen nagy számban a bizonytalan foglalkoztatási formákban, ahol az alacsony fizetés, a határozott idejű szerződés és a gyenge védettséget biztosító munkahelyek és gyakornoki helyek jellemzők; emlékeztet arra, hogy az EU számára jelentős gazdasági költségekkel járnak az egyre bizonytalanabb munkahelyek és a nemek közötti, növekvő különbségek, ami aláássa a lakosság szociális biztonságát és az egészségbiztosítási rendszereket, és veszélybe sodorja az európai szociális modellt;

14.    emlékeztet arra, hogy az építő jellegű társadalmi párbeszéd hozzájárul a munkahelyek és a foglalkoztatás megőrzéséhez; emlékeztet arra, hogy az erőteljes szociális partnerségek az uniós munkaerőpiac egyik fő erényét képviselik, és kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk a fiatal munkavállalók munkaerő-piaci integrációjában; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a szociális partnerek megállapodásait;

Oktatás

15.    felhívja a tagállamokat, hogy ne csak szavak szintjén foglalkozzanak az oktatás és a képzés reformjával, hanem a hosszú távon fenntartható szakpolitikákat szem előtt tartva közelítsék meg a hozzáférés, a befektetés és a minőség kérdéseit; emlékeztet arra, hogy kiemelten kell foglalkozni a különböző oktatási és képzési utak közötti átmenet biztosításával, a releváns és tantervek végrehajtásával, valamennyi diák számára erőteljes és fejlett tanácsadási rendszer kialakításával, valamint a nem formális és informális tanulás keretében elsajátított képességek elismerésével; hangsúlyozza, hogy a valamennyi gyermek és fiatal problémáinak kezeléséhez alapvetően fontos a holisztikus és befogadó oktatási megközelítés; hangsúlyozza, hogy a jövedelembiztonság és a munkaerő-piaci kilátásokba vetett bizalom a felsőfokú képzésre való jelentkezés alapvető előfeltétele, és hogy ez a kirekesztés veszélyének fokozottabban kitett fiatalokat jelentősen befolyásolja;

16.    sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre határozott intézkedéseket a fiatalok munkanélküliségének és korai kirekesztésének leküzdése érdekében, különösen az iskola, képzés vagy tanulószerződéses gyakorlati képzések korai elhagyásának megelőzésére irányuló intézkedések révén (például duális oktatási rendszer vagy egyéb, hasonlóan hatékony keretek megalkotásával);

17.    hangsúlyozza, hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok számára megvalósított szociális beruházás csökkentené a gazdaság számára a fiatalok munkaerőpiacról való kiszorulása által jelenleg okozott veszteséget, amit a Eurofound 153 milliárd euróra, azaz az Unió GDP-jének 1,2%-ára becsül;

Ifjúsági garancia, Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI), a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere (QFT)

18.    üdvözli, hogy az ifjúsági garanciát az országspecifikus ajánlások többségében megemlítik; mindazonáltal nagyobb átláthatóságot kér a végrehajtás nyomon követése során, azon tagállamok esetében pedig, amelyek e tekintetben nem értek el előrelépést, nagyobb ambíciót vár el;

19.    kéri az ifjúsági garancia végrehajtásának hatékony nyomon követését, továbbá hogy rendszeresen hozzák nyilvánosságra a tagállamok eredményeit vagy azok hiányát; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon a 2014. évi országspecifikus ajánlásokban meghatározott kihívásokat a kínálat minősége és a NEET-ek aktív megszólítása, az állami foglalkoztatási szolgálatok igazgatási képessége és a valamennyi érintett partnerrel való hatékony együttműködés hiánya tekintetében; hangsúlyozza, hogy a nyomon követésnek tényfeltáró látogatásos eljárásokat is magában kell foglalnia, a kormányok, a nemzeti parlamenti pártok és nem kormányzati szervezetek meghallgatásával;

20.    ismételten hangsúlyozza, hogy valamennyi tagállami tevékenységet szorosan nyomon kíván követni, hogy az ifjúsági garanciaprogram valósággá váljon, és felhívja az ifjúsági szervezeteket, hogy folyamatosan tájékoztassák a Parlamentet a tagállami fellépésekről készített elemzéseikről; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a döntéshozatalba vonják be az ifjúság érdekelt feleit;

21.    sürgeti a tagállamokat, hogy a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló, 2014. márciusi tanácsi ajánláson túlmutatva biztosítsanak a gyakornokok számára egyértelműen meghatározott jogokat, többek között a szociális védelemhez való hozzáférésre, a kötelező erejű írásos szerződésekre és tisztességes bérezésre kiterjedően annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalokat a munka világába belépve ne érje hátrányos megkülönböztetés;

22.    hangsúlyozza, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést arra irányuló ösztönzőnek kellene tekinteni, hogy a tagállamok az Európai Szociális Alapot is felhasználják a fiatalokat érintő, különösen a szegénységgel és a társadalmi kirekesztéssel kapcsolatos átfogóbb projektek finanszírozására; felkéri a Bizottságot, kísérje figyelemmel az ESZA-finanszírozás ifjúsági projektekre történő felhasználását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára határozzák meg a végrehajtási szerveket, a projektek sürgős végrehajtásához minden technikai segítséget megadva számukra;

23.    emlékeztet arra, hogy távolról sem teljesült még az ifjúsági stratégia két általános célja – egyenlő esélyek teremtése a fiatalok számára a munkaerőpiacon és a társadalmi befogadás elősegítése –, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, vegyék végre tudomásul, hogy milyen óriási hatással van a válság a fiatalok társadalmi részvételére;

Beruházások és a makrogazdasági dimenzió:

24.    hangsúlyozza, hogy bár a kínálati oldali intézkedések – például a képzettség szintjének növelése és a munkaerőpiac szabályozása – szerephez juthatnak az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemben, nagyobb figyelmet kell fordítani a makrogazdaságra és a keresleti oldal jellemzőire; emlékeztet arra, hogy a fiatalokba és a fiatalokkal kapcsolatos területekbe való további befektetéseket Európa jövőjébe való befektetésnek kellene tekinteni;

25.    sürgeti a tagállamokat, hogy fektessenek be a munkahelyteremtésbe, különösen a jövő ágazataiba és a zöld munkahelyekbe, kiemelt hangsúlyt fektetve az ifjúság foglalkoztatására; sürgeti a tagállamokat, hogy fektessenek be a munkahelyteremtésbe, különösen a jövő ágazataiba és a zöld munkahelyekbe, kiemelt hangsúlyt fektetve az ifjúság foglalkoztatására;

26.    felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ajánlásokat a munkanélküli segély egységes uniós szintje meghatározásának megvalósíthatóságáról, a munkanélküli személy korábbi bérei alapján számítva; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vegye fontolóra uniós szintű automatikus stabilizátorok bevezetését az országspecifikus gazdasági sokkok csillapítása érdekében;

27.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1)

HL C 351. E, 2011.12.2., 30. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0016.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat