Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0051/2014Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0051/2014

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a fiatalok foglalkoztatásáról

    15.7.2014 - (2014/2713(RSP))

    benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
    az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

    David Casa, Ivo Belet, José Manuel Fernandes, Verónica Lope Fontagné, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Elisabeth Morin-Chartier, Siegfried Mureşan, Anne Sander, Davor Ivo Stier, Renate Weber, Heinz K. Becker, Sofia Ribeiro a PPE képviselőcsoport nevében

    Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0027/2014

    Eljárás : 2014/2713(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B8-0051/2014
    Előterjesztett szövegek :
    B8-0051/2014
    Viták :
    Elfogadott szövegek :

    B8‑0051/2014

    Az Európai Parlament állásfoglalása a fiatalok foglalkoztatásáról

    (2014/2713(RSP))

    Az Európai Parlament,

    –       tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló jelentésére: Az Európa 2020 integrált iránymutatás II. része (COM(2010)0193 – C7-0111/2010 – 2010/0115(NLE)),

    –       tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló, 2011. december 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0933),

    –       tekintettel az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával történő megvalósításáról szóló, 2011. június 17-én Luxembourgban elfogadott tanácsi következtetésekre,

    –       tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0727),

    –       tekintettel a Bizottság ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2012. december 5-i javaslatára (COM(2012)0729),

    –       tekintettel az Európai Tanács ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. február 7-i következtetéseire,

    –       tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. január 16-i állásfoglalására[1],

    –       tekintettel az ifjúsági garanciaprogram létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlásra,

    –       tekintettel „A fiatalok munkanélküliségének kezelése:a kilábaláshoz vezető lehetséges utak” című, 2013. szeptember 11-i állásfoglalására[2],

    –       tekintettel „A szabad mozgáshoz való alapvető jog tiszteletben tartása az Unióban” című 2014. január 16-i állásfoglalására[3],

    –       tekintettel az Állami Foglalkoztatási Szolgálatok (ÁFSZ-ek) közötti fokozott együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló jelentésére (COM(2013)0430 – C7-0177/2013 – 2013/0202(COD)),

    –       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

    A.     mivel az Európai Unió óriási kihívások előtt áll a magas munkanélküliségi ráta miatt, amely a 28 tagú Unióban 2014. áprilisában 10,4%-ot tett ki, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig ugyanebben az időszakban elérte a 22,5%-ot, sőt egyes országokban az 50%-ot is meghaladta;

    B.     mivel 2014 márciusában a 28 tagállamban 5,34 millió (25 év alatti) fiatal volt munka nélkül, közülük 3,426 millióan az euróövezetben;

    C.     mivel az ifjúsági garancia az Európa 2020 stratégia három célkitűzésének megvalósításához járulna hozzá, nevezetesen ahhoz, hogy a 20 és 64 év közötti lakosság 75%-a vegyen részt a foglalkoztatásban, a korai iskolaelhagyás mértéke csökkenjen 10% alá és legalább 20 millió ember emelkedjen ki a szegénységből és társadalmi kirekesztettségből;

    D.     mivel 7,5 millió 25 év alatti európai sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem vesz részt (ők az ún. NEET-ek); mivel ezek a számok egyre nőnek, és fennáll a veszélye, hogy kialakul egy elveszett nemzedék;

    E.     mivel a gyakorlati készségek hangsúlyozása miatt a bizonyos tagállamokban alkalmazott kettős szakképzési rendszer és az egyszerre felsőfokú végzettséget és szakképesítést biztosító képzések is beváltották a hozzájuk fűződő reményeket, különösen a válság folyamán, mivel a fiatalok munkanélküliségének szintjét alacsonyabban tartották azáltal, hogy fokozták a fiatalok foglalkoztathatóságát;

    F.     mivel egyre több fiatal folytatja tanulmányait 25 és 30 éves kora között azért, mert nincs esélye munkát találni;

    G.     mivel a kkv-k fontos munkahely-teremtési potenciállal rendelkeznek, és kulcsszerepet játszanak az új, fenntartható gazdaságra való átállás folyamatában;

    H.     mivel noha az egyik tagállamból a másikba költöző munkavállalók száma a 2005. évi 4,7 millióról 2008-ig 8 millióra emelkedett, ez a teljes munkaerő arányában kifejezve 2,1%-ról 3,3%-ra való növekedésnek felel meg;

    I.      mivel a tagállamoknak döntő szerepet kell játszaniuk az ifjúsági munkanélküliség leküzdésében, többek között az uniós finanszírozású eszközök – például az Európai Szociális Alap, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programja és a 2014–2020 közötti programozási időszakra szóló ifjúsági garanciaprogram – pénzügyi támogatása révén;

    J.      mivel az Európai Unió 6 milliárd eurót különített el a 25 év alatti fiatalok foglalkoztatásának támogatására;

    1.      kéri az ifjúsági garancia végrehajtásának hatékony nyomon követését;

    2.      kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés létrehozását, és tegyen közzé közleményt arról, hogy azt 2014 vége előtt miként hozta létre;

    3.      arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék fontolóra az ifjúsági garancia 30 év alatti fiatalokra való kiterjesztését;

    4.      felkéri a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a fiatalokat megcélzó oktatási és szakképzési normák megreformálására annak érdekében, hogy jelentősen javuljon a fiatalok foglalkoztathatósága, illetve megélhetési lehetőségeik;

    5.      kéri a tagállamokat, hogy összpontosítsanak a nagy növekedési és munkahely-teremtési potenciállal rendelkező ágazatokra, és hozzanak intézkedéseket annak érdekében, hogy oktatási programjaikban kiemelten kezeljék a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területét a jövőben várható munkaerő-piaci fejlemények kielégítése céljából;

    6.      hangsúlyozza, hogy Európának kkv-barát környezetet kell kialakítania, ami többek között azt jelenti, hogy az induló vállalkozások számára a lehető legjobb pénzügyi és jogi feltételeket biztosítja, mivel 2012-ben az összes európai munkahely 66,5%-át a kkv-k teszik ki[4];

    7.      ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az internet és az online információk, illetve a digitális készségek tekintetében széles körű és egyszerű képzést és hozzáférést kell biztosítani; a digitális menetrend célkitűzéseivel összhangban arra kéri a tagállamokat, hogy ösztönözzék és segítsék elő a fiataloknak szánt szolgáltatások és oktatási lehetőségek digitalizálását, annak lehetővé tétele érdekében, hogy hozzáférjenek a digitális munkahelyekhez;

    8.      kitart amellett, hogy egy következetes stratégiára és annak végrehajtása révén Európa újraiparosítására van szükség, ami elősegíti és megkönnyíti a növekedésbarát politikákat és új munkahelyek teremtését;

    9.      sürgeti a tagállamokat, hogy hajtsanak végre határozott intézkedéseket a fiatalok munkanélküliségének és a munkaerőpiacról való korai kirekesztésének leküzdése érdekében, különösen az iskola, képzés és tanulószerződéses gyakorlati képzések korai elhagyásának megelőzésére irányuló intézkedések révén (például duális oktatási rendszer vagy egyéb, hasonlóan hatékony keretek megalkotásával);

    10.    hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia célkitűzéseinek eléréséhez stratégiai reformokra van szükség az iskolából a munkaerőpiacra való sikeres átlépés érdekében;

    11.    sürgeti a tagállamokat, hogy építsék ki, illetve alakítsák át munkaerő-piaci ügynökségeiket;

    12.    kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy támogassák és mozdítsák elő a mobilitási mechanizmusokat, különösen az EURES-t, amely a más tagállamokban való munkakeresést segíti elő;

    13.    felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az állami foglalkoztatási szolgálatokat (ÁFSZ) annak érdekében, hogy a tagállamok között egyensúlyt teremtsenek a betölthető munkahelyek, illetve a képesítések kínálata és kereslete között;

    14.    felhívja az Európai Bizottságot, hogy támogassa kezdeményezéseket és a magánszektorral való együttműködési egyéb formáit a fiatalok munkanélküliségének kezelése érdekében;

    15.    felhívja az Európai Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet, indítson egy Európa újraiparosítására irányuló kezdeményezést, fokozza az ipar versenyképességét anélkül, hogy túlzott szabályozási terhet róna a vállalkozásokra, segítse elő a munkahelyteremtést, kezelje a munkanélküliséget, továbbá bővítse a fiatalok arra irányuló lehetőségeit, hogy saját vállalkozást indítsanak vagy hogy munkahelyet találjanak;

    16.    felhívja a tagállamokat, hogy az önfoglalkoztatók, a mikrovállalkozások és a kkv-k esetében számolják fel a fölösleges igazgatási terheket és bürokráciát, és enyhítsék az induló vállalkozásokra vonatkozó feltételeket; a kkv-k jelentős arányt képviselnek az európai gazdaságból, és szerepük kulcsfontosságú lehet a gazdasági válságból való gyors és fenntartható kilábalás biztosításában és az új – többek között fiataloknak szánt – munkahelyek teremtésében;

    17.    felhívja a tagállamokat, hogy javítsák a vállalkozások és az oktatási ágazat közötti együttműködést annak minden szintjén annak érdekében, hogy a tantervek jobban igazodjanak a munkaerő-piaci szükségletekhez, és kerüljék el a munkaerő-piaci résztvevőkre kedvezőtlenül ható „szűk keresztmetszetek” kialakulását;

    18.    felhívja a tagállamokat, hogy vegyék különösen figyelembe a munkanélküli fiatalok hátrányos helyzetű csoportok körében tapasztalható magas arányát, és helyezzék előtérbe a munkaerő-piaci belépés és integráció, illetve a bejutási és integrációs politikák általános érvényesítése tárgykörét, mivel a sikeres integráció kulcsa a foglalkoztatás;

    19.    sürgeti a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szakképzést, a pályaorientációt, a tanulószerződéses gyakorlati képzést és szakmai gyakorlatot, és szüntessék meg az ezek előtt álló, határokon átnyúló akadályokat a fiatalok számára elérhető munkahelyi képzési lehetőségek keresletének és kínálatának jobb összehangolása érdekében, amivel javulna a mobilitás és a foglalkoztathatóság, különösen a határ menti régiókban;

    20.    üdvözli a Tanács szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére vonatkozó, 2014. március 10-én elfogadott ajánlását, és felhívja a tagállamokat, hogy azt haladéktalanul hajtsák végre a címzettek javára, továbbá hangsúlyozza, hogy a tagállamok szakmai gyakorlatokat előmozdító és kínáló programjai európai alapokból pénzügyileg támogathatók;

    21.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.