A. mivel a fiatalok körében jellemző munkanélküliség elleni fellépés továbbra is prioritásnak számít az összes tagállamban;
B. mivel a tagállamok játszanak elsődleges szerepet a foglalkoztatási politikák, köztük a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos szakpolitika kidolgozásában, és mivel az e kérdéskörhöz tartozó intézkedéseket nemzeti szinten lehet a leghatékonyabban meghozni;
C. mivel a fiatalok munkanélküliségének országonként eltérő okai vannak az EU-n belül, bizonyos esetekben a munkaerőpiac szerkezeti problémáit is ideértve; mivel a fiatalok nem azonos helyzetekkel és problémákkal szembesülnek, hanem bizonyos csoportokat aránytalanul súlyosan érint a jelenség, és ezért célzott megoldást igényelnek;
D. mivel a fiatalok munkanélkülisége a munkaerőpiacon és az oktatáson kívül egyéb tényezőkkel, például a család szerepével is összefüggésben állhat;
E. mivel a kkv-k és a mikrovállalkozások jelenleg 90 millió munkahelyet biztosítanak az Európai Unió versenyszférájában.
F. mivel az Európai Unióban a versenyszféra munkavállalóinak több mint 67%-át a 20,7 millió kkv, 30%-át pedig a mikrovállalkozások foglalkoztatják;
G. mivel a kkv-k és a mikrovállalkozások jelentős munkahely-teremtési potenciállal bírnak, hiszen ezek adják az újonnan létesülő munkahelyek 85%-át;
1. osztja azt az aggodalmat, hogy a segítségre szoruló, fogyatékossággal élő vagy hátrányos társadalmi háttérrel rendelkező fiatalokat nem szabad kizárni a munkaerőpiacról és az oktatási vagy képzési rendszerekből;
2. meggyőződése, hogy az innováció és a munkahelyteremtés szükségszerű elősegítéséhez fiatal vállalkozókra és a növekedésorientált kkv-kre van szükség;
3. határozottan úgy véli, hogy az uniós forrásokat, különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásait nem szabad nemzeti megközelítések finanszírozására fordítani, hanem arra kell felhasználni, hogy kiegészítő támogatást nyújtsanak a fiataloknak a tagállami döntések szerinti nemzeti programokat kiegészítő és e programok hatékonyságát fokozó módon;
4. tudomásul veszi az ifjúsági garanciáról szóló tanácsi ajánlás általános célkitűzését a cselekvés szükségességével kapcsolatos figyelemfelkeltés és az arra igényt tartó tagállamok közötti információcsere elősegítése tekintetében;
5. sajnálatosnak tartja azonban, hogy az ajánlás tartalmaz egy konkrét modellt, amely EU-szerte garantálja, hogy valamennyi fiatal a munkanélkülivé válásától vagy a képesítése megszerzésétől számított négy hónapon belül ajánlatot kap, mivel ez nem reális és a gyakorlatban nem megvalósítható;
6. üdvözli azokat a programokat – mint például az Erasmus fiatal vállalkozóknak –, amelyek célja az új vállalkozók segítése a vállalkozás vezetéséhez szükséges készségek megszerzésében, és úgy véli, hogy az ilyen programok további támogatására van szükség ahhoz, hogy még több fiatal vállalkozó fejlődhessen és teremthessen új munkahelyeket;
7. úgy véli, hogy az EU programjainak megfelelő rugalmasságot kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a tagállamok a helyi igényekre szabott módon hajthassák végre az egyedi támogatásokat, és hogy a támogatásokat a fiatalok körében legmagasabb munkanélküliségi arányt mutató és ezért a támogatásokra leginkább rászoruló területeken használják fel, az audit és az ellenőrzés terén tett kompromisszumok nélkül;
8. úgy véli, a vállalkozások csak akkor tudnak munkahelyeket teremteni és több munkaerőt foglalkoztatni, ha a gazdasági környezet erre ösztönzi őket, ha képzett munkaerő áll rendelkezésre, ha a munkaerőpiacok kellőképpen rugalmasak, ha a munkaerőköltségek a bérekkel együtt összhangban állnak a termelékenységgel, ha szociális védelmi rendszerek vonzóbbá teszik a munkát, valamint ha a szabályozás arányos és tényeken alapul;
9. úgy véli, hogy a rugalmas munkaerőpiac elősegíti a tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtéséta fiatalok számára karrierjük fejlesztése érdekében, és hogy fel kell lépni a tisztességtelen munkahelyi gyakorlatok ellen;
10. úgy véli, hogy az Európai Unióban súlyos hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből, és komoly strukturális munkaerőhiány is tapasztalható, ezek pedig gátolják a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést;
11. megállapítja, hogy egyre inkább a magasabban kvalifikált munkaerőre van kereslet, a várhatóan 2020-ig létrejövő vagy megüresedő állások mintegy 90%-ához középfokú vagy felsőfokú végzettségre lesz szükség;
12. aggasztónak tartja, hogy Európa oktatási és képzései rendszerei nem alkalmasak az üzleti vállalkozások támasztotta képzettségbeli igények kielégítésére, hogy a becslések szerint az EU-ban 2015-ben 384 ezerről 700 ezerre nő a hiányzó képzett IKT-szakemberek száma, valamint hogy a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségek kínálata nem fogja kielégíteni a vállalatok egyre nagyobb keresletét;
13. kiemeli azt a legújabb tendenciát, hogy a vállalkozások visszahozzák termelésüket és szolgáltatásaikat Európába, és hogy ez munkahely-teremtési lehetőségeket jelent különösen a fiatalok számára; úgy véli, hogy az Unió gazdaságainak különleges lehetőségük van arra, hogy felgyorsítsák a munkahelyek visszatelepítésének tendenciáját;
14. úgy véli, hogy a tagállamoknak jobban figyelembe kell venniük a munkaerő-piaci igényeket, elsősorban az oktatás és a munka világa közötti erős kapcsolatok biztosításával, annak biztosításával, hogy a fiatalok megkapják a megfelelő információkat, tanácsokat és útmutatást ahhoz, hogy életpálya-választásuk ésszerű legyen, továbbá a tanulószerződéses gyakorlati képzés támogatásával;
15. úgy véli, hogy javítani kell a fiatalok vezetői, irányítási és vállalkozási készségét annak érdekében, hogy az új és induló vállalkozások kiaknázhassák az új piacokban rejlő lehetőségeket, és ki tudják teljesíteni növekedési potenciáljukat, és ezáltal a fiatalok ne csak munkavállalók lehessenek, hanem munkáltatókká is válhassanak;
16. úgy véli, hogy a tagállamoknak ki kell elégíteniük a fogyatékossággal élő fiatalok sajátos igényeit azzal, hogy biztosítják számukra a megfelelő eszközöket és támogató szolgáltatásokat, ezáltal egyenlő esélyeket biztosítva számukra és fokozva foglalkoztathatóságukat a munkaerőpiacon, az oktatásban és a képzésben;
17. elismeri a család mint hatékony támogatási rendszer szerepét a munkanélküliséggel, szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel szembesülő fiatalok vonatkozásában;
18. hangsúlyozza, hogy a vállalkozói készség ösztönzésére kell koncentrálni, különösen a fiatalok és a frissen végzettek esetében, továbbá elő kell mozdítani a frissen végzettek gyakornoki tevékenységeit, illetve kis- és mikrovállalkozásokban való elhelyezkedését annak érdekében, hogy a fiatalok tapasztalatokat szerezzenek az üzleti életben, valamint fel kell hívni a figyelmüket a meglévő lehetőségekre, és képessé kell tenni őket saját vállalkozás elindítására;
19. felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fontolják meg, miként lehet támogatni a vállalkozásokat a munkahelyek Európába való visszatelepítésében rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében, például egyablakos ügyintézési pontok létesítése útján;
20. leszögezi, hogy a banki hitelezés továbbra is a legáltalánosabb finanszírozási forrás Európában; úgy véli azonban, hogy valódi előnyök rejlenek a finanszírozás innovatív programokon keresztül és bankrendszeren kívül megvalósuló új formáiban – ilyenek például a közösségi hitelezés, a mikrohitelezés és az egyéb eszközök –, amelyekkel az induló vállalkozások számára biztosíthatók a növekedéshez és munkahelyteremtéshez elengedhetetlen beruházások;
21. megjegyzi, hogy változatos pályákat kell felkínálni a fiataloknak, és e pályák (szakmai gyakorlatok, gyakorlati képzések) meghatározása tekintetében Európán belül jelentős különbségek vannak; határozottan úgy véli, hogy egy valamennyi tagállamban alkalmazott egységes definíció csak még nagyobb zavart okozna;
22. hangsúlyozza, hogy el kell ismerni és tiszteletben kell tartani a tagállamok szociális és gazdasági rendszerei között fennálló különbségeket;
23. elismeri a tapasztalatok és legjobb gyakorlatok uniós szintű, Bizottság által támogatott cseréjében rejlő lehetőségeket és hozzáadott értéket;
24. javasolja, hogy a fiatalok munkanélkülisége témaköréhez tartozó jelentős ESZA-programok Európai Bizottság általi jövőbeni értékelésekor a költségeken és a résztvevők számán kívül a fiatalok hosszú távú munkaerő-piaci helyzetére gyakorolt hatásokat is vegyék figyelembe, és elsősorban annak megértésére összpontosítsanak, hogy az egyes fellépések hogyan és miért sikeresek;
25. hangsúlyozza, hogy az ilyen értékelések során a fiatalok munkanélküliségére hatással lévő egyéb tényezőket is figyelembe kell venni, ideértve a gazdasági és munkaerő-piaci feltételeket;
26. kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a bürokratikus eljárások ne helyezzenek indokolatlan terheket a tagállamokra, mivel ez gyakran azzal jár, hogy az eredményorientált megközelítés helyett egy inputvezérelt megközelítés érvényesül;
27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.