Eljárás : 2014/2713(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0052/2014

Előterjesztett szövegek :

B8-0052/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 17/07/2014 - 10.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 133kWORD 68k
15.7.2014
PE536.953v01-00
 
B8-0052/2014

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a fiatalok foglalkoztatásáról (2014/2713(RSP))


Anthea McIntyre, Ulrike Trebesius, Arne Gericke, Jana Žitňanská, Zdzisław Marek Krasnodębski, Ruža Tomašić az ECR képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása a fiatalok foglalkoztatásáról 2014/2713 (COD)  
B8‑0052/2014

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Parlament 2014. április 15-i 2013/2176(INI) számú állásfoglalására(1),

–       tekintettel a 2014. június 2-án közzétett országspecifikus ajánlásokra,

–       tekintettel az Egyesült Királyság kormánya üzleti munkacsoportjának jelentésére (2013. október),

–       tekintettel a Bizottság közleményére (COM(2013)685),

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a fiatalok körében jellemző munkanélküliség elleni fellépés továbbra is prioritásnak számít az összes tagállamban;

B.     mivel a tagállamok játszanak elsődleges szerepet a foglalkoztatási politikák, köztük a fiatalok foglalkoztatásával kapcsolatos szakpolitika kidolgozásában, és mivel az e kérdéskörhöz tartozó intézkedéseket nemzeti szinten lehet a leghatékonyabban meghozni;

C.     mivel a fiatalok munkanélküliségének országonként eltérő okai vannak az EU-n belül, bizonyos esetekben a munkaerőpiac szerkezeti problémáit is ideértve; mivel a fiatalok nem azonos helyzetekkel és problémákkal szembesülnek, hanem bizonyos csoportokat aránytalanul súlyosan érint a jelenség, és ezért célzott megoldást igényelnek;

D.     mivel a fiatalok munkanélkülisége a munkaerőpiacon és az oktatáson kívül egyéb tényezőkkel, például a család szerepével is összefüggésben állhat;

E.     mivel a kkv-k és a mikrovállalkozások jelenleg 90 millió munkahelyet biztosítanak az Európai Unió versenyszférájában.

F.     mivel az Európai Unióban a versenyszféra munkavállalóinak több mint 67%-át a 20,7 millió kkv, 30%-át pedig a mikrovállalkozások foglalkoztatják;

G.     mivel a kkv-k és a mikrovállalkozások jelentős munkahely-teremtési potenciállal bírnak, hiszen ezek adják az újonnan létesülő munkahelyek 85%-át;

1.      osztja azt az aggodalmat, hogy a segítségre szoruló, fogyatékossággal élő vagy hátrányos társadalmi háttérrel rendelkező fiatalokat nem szabad kizárni a munkaerőpiacról és az oktatási vagy képzési rendszerekből;

2.      meggyőződése, hogy az innováció és a munkahelyteremtés szükségszerű elősegítéséhez fiatal vállalkozókra és a növekedésorientált kkv-kre van szükség;

3.      határozottan úgy véli, hogy az uniós forrásokat, különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásait nem szabad nemzeti megközelítések finanszírozására fordítani, hanem arra kell felhasználni, hogy kiegészítő támogatást nyújtsanak a fiataloknak a tagállami döntések szerinti nemzeti programokat kiegészítő és e programok hatékonyságát fokozó módon;

4.      tudomásul veszi az ifjúsági garanciáról szóló tanácsi ajánlás általános célkitűzését a cselekvés szükségességével kapcsolatos figyelemfelkeltés és az arra igényt tartó tagállamok közötti információcsere elősegítése tekintetében;

5.      sajnálatosnak tartja azonban, hogy az ajánlás tartalmaz egy konkrét modellt, amely EU-szerte garantálja, hogy valamennyi fiatal a munkanélkülivé válásától vagy a képesítése megszerzésétől számított négy hónapon belül ajánlatot kap, mivel ez nem reális és a gyakorlatban nem megvalósítható;

6.      üdvözli azokat a programokat – mint például az Erasmus fiatal vállalkozóknak –, amelyek célja az új vállalkozók segítése a vállalkozás vezetéséhez szükséges készségek megszerzésében, és úgy véli, hogy az ilyen programok további támogatására van szükség ahhoz, hogy még több fiatal vállalkozó fejlődhessen és teremthessen új munkahelyeket;

7.      úgy véli, hogy az EU programjainak megfelelő rugalmasságot kell biztosítaniuk annak érdekében, hogy a tagállamok a helyi igényekre szabott módon hajthassák végre az egyedi támogatásokat, és hogy a támogatásokat a fiatalok körében legmagasabb munkanélküliségi arányt mutató és ezért a támogatásokra leginkább rászoruló területeken használják fel, az audit és az ellenőrzés terén tett kompromisszumok nélkül;

8.      úgy véli, a vállalkozások csak akkor tudnak munkahelyeket teremteni és több munkaerőt foglalkoztatni, ha a gazdasági környezet erre ösztönzi őket, ha képzett munkaerő áll rendelkezésre, ha a munkaerőpiacok kellőképpen rugalmasak, ha a munkaerőköltségek a bérekkel együtt összhangban állnak a termelékenységgel, ha szociális védelmi rendszerek vonzóbbá teszik a munkát, valamint ha a szabályozás arányos és tényeken alapul;

9.      úgy véli, hogy a rugalmas munkaerőpiac elősegíti a tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtéséta fiatalok számára karrierjük fejlesztése érdekében, és hogy fel kell lépni a tisztességtelen munkahelyi gyakorlatok ellen;

10.    úgy véli, hogy az Európai Unióban súlyos hiány mutatkozik a szakképzett munkaerőből, és komoly strukturális munkaerőhiány is tapasztalható, ezek pedig gátolják a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést;

11.    megállapítja, hogy egyre inkább a magasabban kvalifikált munkaerőre van kereslet, a várhatóan 2020-ig létrejövő vagy megüresedő állások mintegy 90%-ához középfokú vagy felsőfokú végzettségre lesz szükség;

12.    aggasztónak tartja, hogy Európa oktatási és képzései rendszerei nem alkalmasak az üzleti vállalkozások támasztotta képzettségbeli igények kielégítésére, hogy a becslések szerint az EU-ban 2015-ben 384 ezerről 700 ezerre nő a hiányzó képzett IKT-szakemberek száma, valamint hogy a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai készségek kínálata nem fogja kielégíteni a vállalatok egyre nagyobb keresletét;

13.    kiemeli azt a legújabb tendenciát, hogy a vállalkozások visszahozzák termelésüket és szolgáltatásaikat Európába, és hogy ez munkahely-teremtési lehetőségeket jelent különösen a fiatalok számára; úgy véli, hogy az Unió gazdaságainak különleges lehetőségük van arra, hogy felgyorsítsák a munkahelyek visszatelepítésének tendenciáját;

14.    úgy véli, hogy a tagállamoknak jobban figyelembe kell venniük a munkaerő-piaci igényeket, elsősorban az oktatás és a munka világa közötti erős kapcsolatok biztosításával, annak biztosításával, hogy a fiatalok megkapják a megfelelő információkat, tanácsokat és útmutatást ahhoz, hogy életpálya-választásuk ésszerű legyen, továbbá a tanulószerződéses gyakorlati képzés támogatásával;

15.    úgy véli, hogy javítani kell a fiatalok vezetői, irányítási és vállalkozási készségét annak érdekében, hogy az új és induló vállalkozások kiaknázhassák az új piacokban rejlő lehetőségeket, és ki tudják teljesíteni növekedési potenciáljukat, és ezáltal a fiatalok ne csak munkavállalók lehessenek, hanem munkáltatókká is válhassanak;

16.    úgy véli, hogy a tagállamoknak ki kell elégíteniük a fogyatékossággal élő fiatalok sajátos igényeit azzal, hogy biztosítják számukra a megfelelő eszközöket és támogató szolgáltatásokat, ezáltal egyenlő esélyeket biztosítva számukra és fokozva foglalkoztathatóságukat a munkaerőpiacon, az oktatásban és a képzésben;

17.    elismeri a család mint hatékony támogatási rendszer szerepét a munkanélküliséggel, szegénységgel és társadalmi kirekesztettséggel szembesülő fiatalok vonatkozásában;

18.    hangsúlyozza, hogy a vállalkozói készség ösztönzésére kell koncentrálni, különösen a fiatalok és a frissen végzettek esetében, továbbá elő kell mozdítani a frissen végzettek gyakornoki tevékenységeit, illetve kis- és mikrovállalkozásokban való elhelyezkedését annak érdekében, hogy a fiatalok tapasztalatokat szerezzenek az üzleti életben, valamint fel kell hívni a figyelmüket a meglévő lehetőségekre, és képessé kell tenni őket saját vállalkozás elindítására;

19.    felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fontolják meg, miként lehet támogatni a vállalkozásokat a munkahelyek Európába való visszatelepítésében rejlő lehetőségek kiaknázása érdekében, például egyablakos ügyintézési pontok létesítése útján;

20.    leszögezi, hogy a banki hitelezés továbbra is a legáltalánosabb finanszírozási forrás Európában; úgy véli azonban, hogy valódi előnyök rejlenek a finanszírozás innovatív programokon keresztül és bankrendszeren kívül megvalósuló új formáiban – ilyenek például a közösségi hitelezés, a mikrohitelezés és az egyéb eszközök –, amelyekkel az induló vállalkozások számára biztosíthatók a növekedéshez és munkahelyteremtéshez elengedhetetlen beruházások;

21.    megjegyzi, hogy változatos pályákat kell felkínálni a fiataloknak, és e pályák (szakmai gyakorlatok, gyakorlati képzések) meghatározása tekintetében Európán belül jelentős különbségek vannak; határozottan úgy véli, hogy egy valamennyi tagállamban alkalmazott egységes definíció csak még nagyobb zavart okozna;

22.    hangsúlyozza, hogy el kell ismerni és tiszteletben kell tartani a tagállamok szociális és gazdasági rendszerei között fennálló különbségeket;

23.    elismeri a tapasztalatok és legjobb gyakorlatok uniós szintű, Bizottság által támogatott cseréjében rejlő lehetőségeket és hozzáadott értéket;

24.    javasolja, hogy a fiatalok munkanélkülisége témaköréhez tartozó jelentős ESZA-programok Európai Bizottság általi jövőbeni értékelésekor a költségeken és a résztvevők számán kívül a fiatalok hosszú távú munkaerő-piaci helyzetére gyakorolt hatásokat is vegyék figyelembe, és elsősorban annak megértésére összpontosítsanak, hogy az egyes fellépések hogyan és miért sikeresek;

25.    hangsúlyozza, hogy az ilyen értékelések során a fiatalok munkanélküliségére hatással lévő egyéb tényezőket is figyelembe kell venni, ideértve a gazdasági és munkaerő-piaci feltételeket;

26.    kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a bürokratikus eljárások ne helyezzenek indokolatlan terheket a tagállamokra, mivel ez gyakran azzal jár, hogy az eredményorientált megközelítés helyett egy inputvezérelt megközelítés érvényesül;

27.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0394.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat