Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0053/2014Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0053/2014
Európai Parlament

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a fiatalok foglalkoztatásáról

15.7.2014 - (2014/2713(RSP))

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Jutta Steinruck, Maria João Rodrigues, Agnes Jongerius, Javier López Fernández, Sion Simon, Brando Maria Benifei, Sergio Gutiérrez Prieto, Maria Arena, Marita Ulvskog az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0027/2014

Eljárás : 2014/2713(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0053/2014
Előterjesztett szövegek :
B8-0053/2014
Viták :
Szavazatok :
Elfogadott szövegek :

B8‑0053/2014

Az Európai Parlament állásfoglalása a fiatalok foglalkoztatásáról

(2014/2713(RSP))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel „A fiatalok munkanélküliségének kezelése:a kilábaláshoz vezető lehetséges utak” című, 2013. szeptember 11-i állásfoglalására[1],,

–       tekintettel a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének elősegítéséről, valamint a gyakornokok és az ipari tanulók státuszának megerősítéséről szóló 2010. július 6-i állásfoglalására[2],

–       tekintettel az Európai Parlament 2014. március 13-i, a trojka (EKB, Bizottság és IMF) euróövezet programországaival kapcsolatos szerepének és műveleteinek foglalkoztatási és szociális vetületeiről szóló állásfoglalására[3],

–       tekintettel a „Gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2014. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai” témájáról szóló 2014. február 25-i állásfoglalására[4],,

–       tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2012)0727),

–       tekintettel az Európai Tanács ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. február 7-i következtetéseire,

–       tekintettel „A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréért: a szociális partnerek európai szintű konzultációjának második szakasza az EUMSZ 154. cikke értelmében” című, 2012. december 5-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0728),,

–       tekintettel az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2012. december 5-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0729),

–       tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. január 16-i állásfoglalására[5],

–       tekintettel az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásról a Tanács keretében elért, 2013. február 28-i politikai megállapodásra,

–       tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése. Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére” című, 2009. április 27-i bizottsági közleményre (COM(2009)0200),

–       tekintettel az Európai Tanács tagjainak a „Cél a növekedésorientált konszolidáció és a munkahelyteremtést ösztönző növekedés” című, 2012. január 30-i nyilatkozatára,

–       tekintettel a fogyatékos személyek mobilitásáról és beilleszkedéséről, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló 2011. október 25-i állásfoglalására[6],

–       tekintettel a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló európai chartára, amelyet az Európai Ifjúsági Fórum dolgozott ki a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel együttműködésben,

–       tekintettel a „Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő NEET-fiatalok: jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában” című, 2012. október 22-i Eurofound-jelentésre,

–       tekintettel „A fiatalok munkaerő-piaci részvételének fokozását célzó szakpolitikai intézkedések hatékonysága” című, 2012. december 21-i Eurofound-jelentésre,

–       tekintettel „A fiatal munkavállalók segítése a válság idején: hogyan működnek közre a szociális partnerek és a közigazgatási szervek?” című, 2011. április 29-i Eurofound-jelentésre,

–       tekintettel a migránsok integrációjáról, ennek munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának külső dimenziójáról szóló jelentésére (2012/2131(INI)),

–       tekintettel a „Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) – Legfrissebb szakpolitikai fejlemények” című, 2012. február 7-i Eurofound-jelentésre,

–       tekintettel „Az egészségügyi problémákkal küzdő vagy fogyatékossággal élő fiatalok aktív befogadása” című, 2013. január 15-i Eurofound-jelentésre,

–       tekintettel a „Beruházások a gyermekek érdekében: a hátrányos helyzetből való kitörés” című, 2013. február 20-i bizottsági ajánlásra C(2013) 778 végleges,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a munkanélküliség az egyenlőtlenségek egyik fő kiváltó oka, és a munkanélküliség aránya a fiatalok között soha nem tapasztalt, az EU egészét tekintve 23%-os szintet ért el, és mivel a fiatalokat érintő munkanélküliség eloszlása egyenlőtlen az uniós tagországok között, így egyes tagállamokban a 16–25 éves korosztályban a munkanélküliség aránya meghaladja az 50%-ot;

B.     mivel a munkaerő-piaci helyzet különösen kritikus a fiatalok számára, tekintet nélkül iskolai végzettségük szintjére, és mivel gyakran válnak munkanélkülivé vagy olyan, korlátozott szóró munkaszerződéseket kapnak, amelyek alacsonyabb béreket és alacsonyabb szintű szociális védelmet biztosítanak számukra, vagy kénytelenek bizonytalan munkaszerződéseket elfogadni, illetve fizetés nélküli szakmai gyakorlatokon részt venni; mivel ez a helyzet kényszermigrációt eredményez, ami tovább fokozza a folyamatos elitelvándorlást és növeli a foglalkoztatást biztosító, illetve az olcsó munkaerőt kínáló tagállamok közti, állandósult különbségeket;

C.     mivel a fiatalok főként atipikus, igen rugalmas, bizonytalan foglalkoztatási formák (marginális részmunkaidő, ideiglenes vagy „nulla órás” szerződés stb.) keretében lépnek be a munkaerő-piacra, és alacsony annak a valószínűsége, hogy ez ugródeszkaként szolgáljon az állandó foglalkoztatás irányába;

D.     mivel a fiatalokat érintő munkanélküliség a korai iskolaelhagyás (ESL) problémájához, a nem megfelelő oktatási és képzési rendszerekhez és a műszaki és szakképzési rendszerek hiányához, illetve ezeknek a munkaerőpiachoz való nem megfelelő kapcsolódásához is köthető;

E.     mivel a fiatal férfiakat és nőket érintő munkanélküliség és foglalkoztatási bizonytalanság sajátságos jellemzőkkel rendelkezik, amelyeket figyelembe kell venni;

F.     mivel a Bizottság elismerte, hogy a megszorító politikák negatív hatással jártak, mivel növelték a szegénységet és az aktív keresők szegénységi arányát[7], továbbá a költségvetés csökkentésével jártak az oktatás, a szociális szolgáltatások, a közalkalmazotti munkahelyek és az aktív munkaerő-piaci intézkedések terén, valamint csökkentették a fiatalok esélyét arra, hogy visszatérhessenek az oktatásba;

G.     mivel 7,5 millió, az 15–24 éves korosztályba tartozó európai fiatal nem foglalkoztatott, illetve nem részesül oktatásban vagy képzésben (NEET-ek), és mivel 2012-ben a 28 tagú EU-ban a fiatalok (15–29 éves korosztály) 29,7%-át fenyegette a szegénység vagy társadalmi kirekesztés veszélye[8];

H.     mivel a fiatalok az ifjúsági garanciaprogramban jelenleg csak a 25 éves korig vehetnek részt, és ez a korlátozás nem megfelelő, mivel nem veszi figyelembe a 6,8 millió NEET-fiatalt, akik a 25–30 éves korosztályhoz tartoznak.

I.      mivel a fiatal európaiak több mint fele úgy érzi, hogy országában a fiatalokat háttérbe szorítják és kizárják a gazdasági és társadalmi életből[9]; mivel ennek következtében Európa egy generációnyi fiatal munkavállalót veszíthet el, akik a munkaerőpiachoz való elégtelen hozzáférés és a bizonytalan, ideiglenes munkahelyek miatt nem rendelkeznek majd a megfelelő képzettséggel ahhoz, hogy hosszabb távon a munkaerőpiacon maradjanak;

J.      mivel jelenleg csak 7,5 millióan – ami az uniós munkaerő 3,1%-ának felel meg – rendelkeznek munkahellyel egy másik tagállamban, és mivel a fiatalok képezik azt a csoportot, amely a legnagyobb valószínűséggel válik mobillá;

K.     mivel a fiatalokat érintő munkanélküliség okai nem redukálhatók a strukturális munkaerőhiány problémájára, mivel olyan kérdésekhez köthetők, mint az új munkahelyek az európai ipari termelés leépítéséből eredő hiánya, a kiszervezés és a spekuláció, és ezt a helyzetet csak súlyosbította a válság és a megszorító politikák; mivel az oktatás és képzés önmagában nem képes megoldani a fiatalokat érintő munkanélküliség problémáját;

L.     mivel a fiatalok foglalkoztatásának fellendítését célzó bármely intézkedésnek és programnak magában kellene foglalnia az adott szinteken tevékenykedő érdekelt felekkel való konzultációt és/vagy e felek együttműködését, különös tekintettel a szociális partnerekre és ifjúsági szervezetekre;

M.    mivel 2012-ben a fiatal uniós munkavállalók 42%-a rendelkezett ideiglenes vagy bizonytalan munkaszerződéssel, míg a felnőtt munkavállalók esetében ez az arány 13%-os volt[10], és minden ötödik fiatal munkavállaló attól tart, hogy elveszíti munkáját[11];

N.     mivel egy 2014-es felmérésben a fiatalok 51%-a vélte úgy, hogy az Európai Parlament legfőbb prioritásának az emberi jogok – köztük a gazdasági és szociális jogok –védelmének[12] kell lennie;

O.     mivel az Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofound) 153 milliárd euróra becsüli a fiatalokat érintő munkanélküliség éves költségét;

P.     mivel a munkanélküliségre és a fiatalokat érintő munkanélküliségre a munkahelyteremtésre irányuló közös európai gazdaságpolitika hiánya is hatással van; mivel az EU hosszú távú kiadási terve nem foglalkozik megfelelően a modern gazdasági és infrastrukturális beruházások szükségességével, ami többek között az EU többéves pénzügyi kerete (MFF) rendkívüli merevségének és az uniós költségvetés inadekvát pénzügyi forrásainak is köszönhető;

1.      arra figyelmeztet, hogy az EU-ban csak akkor következik be fenntartható gazdasági növekedés, ha csökkennek az egyenlőtlenségek, és megismétli, hogy ezt a munkanélküliség, és különösen a fiatalokat érintő munkanélküliség csökkentésével és a szegénység enyhítésével kell kezdeni;

2.      aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy több mint 20 tagállamban viszonylagosan (a GDP százalékában kifejezve) csökkentették az oktatási kiadásokat, ami veszélyezteti növekedési és munkahely-teremtési lehetőségeiket és versenyképességüket; rámutat, hogy az ilyen beruházások csökkentése fokozza az Unió strukturális gyengeségét, mivel nincs összhang a magasan képzett munkavállalók iránti növekvő kereslet és aközött, hogy számos tagállamban jelenleg magas az alacsonyan képzett munkaerő aránya;

3.      tudomásul veszi az uniós ifjúsági munkatervről 2014. május 20-án elfogadott tanácsi állásfoglalást, ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy az nem ösztönzi az ifjúsággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó valódi, ágazatokon átívelő együttműködést és nem vonja be a fiatalokat a folyamatba;

4.      sajnálja, hogy a strukturált párbeszédről és a fiatalok társadalmi befogadásáról szóló, 2014. május 20-i tanácsi állásfoglalás nem tükrözte a fiatalok legfontosabb üzeneteit és hozzájárulásait, így a minőségi foglalkoztatás, a jólét és a szolidaritás igényét, a jóléti szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést, valamint hogy az állásfoglalás nem tartalmaz kötelezettségvállalást semmilyen, a fiatalok jobb társadalmi befogadását célzó konkrét szakpolitika megvalósítása mellett;

5.      fájlalja, hogy az Európai Tanács 2014. június 27-én az Unió és az új Európai Bizottság stratégiai napirendjeként közzétett prioritásai nem tartalmaznak a fiatalok számára minőségi munkahelyek létrehozását segítő célzott intézkedéseket és beruházást;

6.      hangsúlyozza, hogy tekintettel a fiatalokat sújtó válság következményeire, a fiatalok helyzetének javítása érdekében a tagállamok részéről rendszeres nyomon követésre és kötelezettségvállalásokra van szükség; kéri a Bizottságot, hogy alkalmazzon konkrét mutatókat a fiatalok készségeinek uniós szemeszteren belüli állapota nyomon követésére, és ezek révén világítson rá a készségek lassú fejlődésének kiváltó okaira is, ideértve a gyermekkortól kezdődő tanulási és fejlődési pályák egyenlőtlenségeit és a lehetőségeket meghatározó, „öröklött” tényezőket is;

7.      figyelmeztet rá, hogy a szakmai gyakorlatokat, amelyek értékesek lehetnek a munkatapasztalat megszerzése szempontjából, megfelelően szabályozni kell, mivel azokat gyakran rosszul vagy egyáltalán nem fizetik, és számos esetben az álláshely betöltése helyett alkalmazzák, ami egy két osztályból álló munkaerőpiac létrejöttét eredményezi és tovább rontja a fiatalok amúgy is hátrányos munkaerőpiaci helyzetét;

8.      figyelmeztet rá, hogy a fiatalokat érintő munkanélküliség hatásai különösen súlyosak a nők, a fogyatékkal élők és a társadalom hátrányos helyzetben lévő csoportjai, így a migránsok és kisebbségek esetében; megjegyzi, hogy bár a fiatal nők alulfizetettek, rendszerint magasabb képzettséggel rendelkeznek, és ha szakmai pályájuk elején válnak munkanélkülivé, ez a jövőben az őket sújtó bérkülönbség ciklusát idézheti elő; hangsúlyozza, hogy a migráns vagy etnikai háttérrel rendelkező fiatalok a tanuláshoz való egyenlő hozzáférés korlátozott lehetőségei és a munkaközvetítők általi gyakori diszkrimináció következtében kevesebb eséllyel találnak munkát vagy megfelelő oktatási vagy képzési lehetőséget;

9.      hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a fiatalokat érintő munkanélküliség kezelését célzó szakpolitikák végrehajtásakor figyelembe kellene venniük az idősebb munkavállalók helyzetét, és támogatniuk kellene az idősebb és fiatal munkavállalókat bevonó, megosztott munkavégzést ösztönző és mentori/mentorálti programokat;

10.    sajnálattal veszi tudomásul az állam- és kormányfők 2014. július 11-ére tervezett torinói csúcstalálkozójának lemondását; felszólítja a tagállamokat, hogy az EPSCO Tanács következő, 2014. július 17–18-án tartandó informális ülésén kezeljék kiemelten az ifjúsági garancia lassú végrehajtásának kérdését;

Jogokon alapuló megközelítés alkalmazása a foglalkoztatás tekintetében

11.    sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak jogokon alapuló megközelítést a fiatalok és a foglalkoztatottság vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy – különösen válság idején – a fiataloknak kínált munkahelyek minősége nem kerülhet veszélybe, valamint hogy a munka minőségéhez kapcsolódó alapvető munkaügyi és egyéb normákat, így például a munkaidőt, a minimálbért, a szociális biztonságot és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdését kiemelten figyelembe kell venni az erőfeszítések során;

12.    felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fiatalok hozzájussanak olyan minőségi foglalkoztatási alkalmakhoz, amelyek tiszteletben tartják jogaikat, köztük a stabilitáshoz és biztonsághoz való jogot az elfogadható bér és társadalombiztosítás révén, illetve amelyek révén biztonságos, a méltósággal összeférő önálló életet élhetnek; sürgeti – a fiatal munkavállalók megkülönböztetés és kizsákmányolás elleni védelme érdekében – a méltó munkakörülményekről szóló irányelv elfogadását, amely valamennyi munkavállalóra nézve rögzítené az alapvető munkaügyi jogokat és közös minimumstandardokat vezetne be;

13.    hangsúlyozza a fiataloknak szóló konkrét intézkedéseket tartalmazó, aktív, átfogó és befogadó munkaerő-piaci politika szükségességét;

14.    hangsúlyozza, hogy a munkaerő-piac előrelátható változásai miatt a múlthoz képest is erőteljesebb beruházásokra van szükség az oktatásban és a képzésben; kiemeli, hogy a képzési politikáknak nem lehet csupán az a célja, hogy hozzájáruljanak a munkaerő-piaci igények kielégítéséhez, hanem el kell ismerniük az iskolarendszeren kívül megszerzett képzettségeket, elő kell segíteniük az élethosszan tartó tanulásra irányuló politikák végrehajtását, végül pedig részévé kell válniuk az oktatás holisztikus megközelítésének; felhív kötelező európai közös minőségi standardok elfogadására valamennyi polgár vonatkozásában az oktatás, a képzés és az élethosszig tartó tanulás terén;

15.    sürgeti, hogy a Bizottság foglalkozzék a bizonytalan munkalehetőségek kérdésével és szabályozza a munkaszerződésekben szereplő rendelkezéseket, áttekintve a munkaerőpiac – az alacsony képzettségű munkavállalók számára kínált méltánytalan munkafeltételek miatt bekövetkező – polarizálódása okozta probléma megoldására alkalmas megoldásokat, továbbá védelmezze a fiatalokat a foglalkoztatásukat kísérő bizonytalan munkakörülmények és a szegénység ellen;

16.    hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az életkoron alapuló megkülönböztetést a szociális és foglalkoztatási előnyökhöz való hozzáférés tekintetében, ideértve a munkanélküli segélyekhez való feltételes hozzáférést is; hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára bevezetett – a munkatapasztalatot vagy a képességeket figyelmen kívül hagyó – alacsonyabb minimálbér nem csupán a munkaerőpiac legsérülékenyebb szereplőinek semmibevételét jelenti, hanem egyértelműen az életkoron alapuló megkülönböztetés jele;

17.    felhívja rá a figyelmet, hogy a válság és az uniós tagállamok eltérő gazdasági helyzete folytán a fiatalok kényszerű mobilitása egyre erőteljesebb mértéket ölt; sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy a mozgáshoz való alapvető jog ne szenvedjen korlátozásokat, valamint hogy a mobilis fiatal diákok és munkavállalók akadálytalanul és korlátozástól mentesen hozzáférhessenek a közszféra szolgáltatásaihoz; ennek értelmében felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a fiatalok önkéntes mobilitásának további elősegítése érdekében az Európai Unió egészét tekintve, egyúttal az EU egységes piacának kiteljesítése érdekében is;

Ifjúsági garancia, Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés (YEI) és a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszere (QFT)

18.    felhív az Ifjúsági kezdeményezés végrehajtásának hatékony monitorozására; felhívja az Európai Bizottságot, hogy kövesse szoros figyelemmel a 2014. évi országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott kihívásokat, odafigyelve a pályázatok minőségére és a sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben részt nem vevők (NEET) tényleges megszólításának hiányára; ugyanígy az állami foglalkoztatási szolgálatok adminisztratív képességére és az összes szóba jöhető partner tényleges elkötelezettségének hiányára, ugyanakkor feltérképezve azokat a bevált gyakorlatokat, amelyek a program javításának kiindulópontjai lehetnek;

19.    kéri, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentése legyen önálló célkitűzés az európai szemeszter keretében; kéri továbbá, hogy az ifjúsági munkanélküliség leküzdése céljából illesszenek be kötelező intézkedéseket az országspecifikus ajánlásokba és a nemzeti reformprogramokba; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel és ellenőrizze ezen intézkedések bevezetését; felhívja az Európai Parlamentet, hogy e tekintetben átfogó módon vegyen részt az európai szemeszter folyamatában;

20.    emlékeztet rá, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (YEI) szánt 6 milliárd euró hosszú távon nem elegendő az ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez, és az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemben felhasználandó indulóösszegnek kell tekinteni; hangsúlyozza, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) számításai szerint egyedül az euróövezetben 21 milliárd euróra van szükség az ifjúsági munkanélküliség leküzdését célzó hatékony program végrehajtásához; véleménye szerint a beruházás magasabb összege szükséges és ésszerű, tekintve hogy a tagállamok évi 153 milliárd eurónyi veszteséget könyvelhetnek el a fiatalok munkaerőpiactól való távolmaradása miatt, ez pedig az uniós GDP 1,2%-át teszi ki[13]; ezenfelül rámutat, hogy a 2016. évtől a YEI már nem részesül finanszírozásban; felkéri az Európai Bizottságot, hogy időben nyújtsa be javaslatát a YEI további – a 2016-os költségvetésből történő – finanszírozásának biztosítása céljából, felhasználva a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelet által biztosított valamennyi eszközt; ezenkívül felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tulajdonítsanak elsődleges fontosságot az ifjúsági garanciának és növeljék meg a kapcsolódó költségvetési előirányzatot a 2014–2020-as időszak egésze tekintetében, amikor sor kerül a többéves pénzügyi keret választások utáni kötelező – legkésőbb 2016 végén esedékes – felülvizsgálatára;

21.    cselekvésre hív fel annak megakadályozása érdekében, hogy a YEI végrehajtását manipulálják és a bérek belső – nemzeti szintű – leértékelődésének erősítése céljából használják fel; figyelmeztet rá, hogy a YEI pénzeszközeinek helytelen felhasználása – a munkaerő költségének megfelelő garanciák megkövetelése nélküli finanszírozása – oda vezethet, hogy az idősebb munkavállalókat pusztán azért elbocsátják, mert foglalkoztatásuk többe kerülne, mint a YEI programon keresztül alkalmazott fiatal munkaerőé;

22.    felkéri az Európai Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot olyan európai jogi keretre, amely kötelező minimumstandardokat ír elő az ifjúsági garanciák végrehajtása tekintetében, beleértve a munkahelyi szakmai képzések minőségét, a fiataloknak fizetendő tisztességes bért és a foglalkoztatási szolgálatokhoz való hozzáférést – a 25 és 30 év közötti fiatalokra is kiterjedően –, amennyiben a tagállamok nem tartják tiszteletben az ifjúsági garanciákra vonatkozó jelenlegi ajánlásokat;

23.    felkéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy – az ifjúsági garancia sürgős végrehajtása érdekében – bürokratikus eljárások ne akadályozzák az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (YEI) szánt 6 milliárd euró tényleges célba juttatását; sajnálja, hogy a legutóbbi hírek szerint egyes tagállamok nem használják fel a teljes előirányzatot az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében; e tekintetben újfent hangsúlyozza az említett források teljes és célirányos felhasználásának fontosságát, és az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítása érdekében létfontosságúnak tartja, hogy egyetlen lehetőség se maradjon kihasználatlanul, amely alkalmas az olyannyira szükséges aktív munkaerő-piaci intézkedések finanszírozásának támogatására; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az EBB-n keresztül biztosítsanak finanszírozást a magánszektor munkahelyek és szakmai képzési helyszínek teremtésére irányuló kezdeményezései számára;

24.    sürgeti a tagállamokat, hogy a fiatal munkavállalókat sújtó megkülönböztetés és kizsákmányolás megelőzése érdekében tegyenek többet a Tanács 2014. márciusi, a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló ajánlásaiban javasoltaknál; felhív a tanulószerződéses gyakorlati képzések és a szakmai gyakorlatok tekintetében méltó munkakörülményeket és minimumstandardokat előíró irányelv elfogadására, világosan meghatározva a szerződéses tanulók és a gyakornokok jogait, többek között a szociális védelemhez, az írásban kötött kötelező erejű szerződéshez és a tisztességes bérezéshez való jogot, valamint korlátokat határozva meg annak érdekében, hogy a vállalkozások ne élhessenek vissza a szerződéses tanulók és a gyakornokok helyzetével;

25.    felhívja a tagállamokat, hogy hozzák létre vagy javítsák oktatási és szakképzési rendszereiket; hangsúlyozza, hogy az iskolarendszerből a munka világába való átlépés megkönnyítése érdekében – a vonatkozó bevált európai gyakorlatokra alapozva – ki kell alakítani a duális képzés európai keretét; javasolja tovább, hogy EU-szerte alkalmazzák a „jég megtörésére” szolgáló rendszereket, amelyek révén az iskolából kikerülő fiatalok, illetve azok, akik már részesültek szakképzésben, gyakorlati munkatapasztalatot szerezhetnek oly módon, hogy a vállalatok 6–12 hónapos időszakra alkalmazzák őket valamely innovációval vagy fejlesztéssel kapcsolatos probléma megoldása céljából;

26.    rámutat a szakoktatással és -képzéssel, illetve duális oktatási rendszerekkel rendelkező országokban az oktatásból a munkába való átmenet javítása – és ezáltal a képzés során szerzett készségek és a munkaerő-piaci kereslet közötti szakadék áthidalása – terén szerzett jó tapasztalatokra; hangsúlyozza, hogy a Bizottság feladata, hogy tevékeny támogatást nyújtson ezekhez az erőfeszítésekhez, és felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést a szakképzési rendszerekkel kapcsolatos tagállami reformlépésekről; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a társadalmi kirekesztés magas kockázatának kitett veszélyeztetett csoportokra, köztük a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen éves jelentést a tagállamok szakképzési rendszereinek reformjáról, és ezáltal tegyen hosszú távú strukturális hozzájárulást a fiatalok foglalkoztathatóságának javításához;

27.    kéri főként a szakképzés és a duális képzési rendszerek területén valamennyi lényeges szereplő – különösen a szociális partnerek és az oktatási intézmények – bevonását; hangsúlyozza e tekintetben a vállalkozások és az oktatási intézmények azzal kapcsolatos felelősségét, hogy a tanulók és a hallgatók számára lehetővé tegyék a gyakorlatias képzést;

28.    hangsúlyozza, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés nem lehet akadálya annak, hogy a tagállamok más uniós programokat – így az Európai Szociális Alapot és az ERASMUS-t – is felhasználjanak szélesebb körű ifjúsági projektek finanszírozására, különösen a szegénység és a társadalmi kirekesztés terén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy e tekintetben a tagállamok biztosítsák a kellő társfinanszírozást; felkéri az Európai Bizottságot, kísérje figyelemmel az ESZA-finanszírozás ifjúsági projektekre történő felhasználását;

29.    hangsúlyozza, hogy a fiatal vállalkozókat pénzügyileg és adminisztratív eszközökkel is támogatni szükséges, különösen a válságtól sújtott országokban; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki specifikus támogatási mechanizmusokat a 30 év alatti fiatal vállalkozók számára; példa lehet erre az EaSI program révén az induló vállalkozásoknak biztosítandó mikrohitel;

30.    hangsúlyozza a szociális partnerek fontos szerepét a fiatalok munkanélküliségének leküzdésében; véleménye szerint a nemzeti szakszervezetek támogatása és a nemzeti gyakorlatok és ipari kapcsolatrendszerek maradéktalan tiszteletben tartása szükséges előfeltétele valamennyi olyan intézkedésnek, amelynek célja a munkafeltételek, bérezési és javadalmazási rendszerek kialakítása és javítása a fiatalok számára;

Beruházások és a makrogazdasági dimenzió

31.    hangsúlyozza, hogy bár a kínálati oldali intézkedések – például a képzettség szintjének növelése és a munkaerőpiac szabályozása – szerephez juthatnak az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemben, nagyobb figyelmet kell fordítani a makrogazdasági és a keresleti oldal jellemzőire;

32.    felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki intézkedéseket az egyenlőtlenségek csökkentése és munkahelyek teremtése céljából, a bérek növelésére összpontosító politikák révén és minimálbér – akár szabályozás vagy ágazati vagy ágazatközi kollektív megállapodások útján történő – előírásával fokozva a keresletet, méltányosabb adópolitika alkalmazásával és a minimáljövedelem rögzítésével elősegítve a közvetlen transzfereket, gondoskodva – elsősorban az egészségügy és az oktatás terén – erősebb szociális védelemről és jobb köz- és állami szolgáltatásokról;

33.    sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minél előbb hozzanak létre a munkahelyek teremtését célul kitűző cselekvési tervet, azokra a régiókra összpontosítva, ahol az ifjúsági munkanélküliség meghaladja a 25%-ot, beruházásokat végrehajtva a fenntartható iparágakba – különös figyelemmel a kkv-kra –, illetve a szolgáltatásokba, a képzésbe és az oktatásba, a kutatásba és a fejlesztésbe, korszerű közlekedési infrastruktúrákba, az EU újraiparosításába, hatékony magánszférabeli szolgáltatásokba és minőségi közszolgáltatásokba, továbbá a zöld átmenetbe az innovatív és tudásalapú gazdaságba való átmenet érdekében, nem elfeledkezve munkahelyek teremtéséről az eljövendő nemzedékek számára; hangsúlyozza, hogy ezeket a beruházásokat az Európa jövőjébe való kulcsfontosságú befektetésként kell kezelni;

34.    kéri a Bizottságot, hogy keressen egyedi megoldásokat a nagyon magas munkanélküliségi rátával rendelkező országok számára, amelyek társfinanszírozási problémák miatt arra kényszerülnek, hogy visszafizessék az uniós forrásokat; kéri a Bizottságot, hogy e célból tekintse át, hogy a nehézségekkel küzdő tagállamok esetében miképpen lenne csökkenthető vagy eltörölhető az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelemre összpontosító uniós alapokhoz vagy programokhoz megkívánt társfinanszírozás a többéves pénzügyi keret 1. fejezetének („Fenntartható fejlődés”) keretében; ; kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az ifjúsági munkanélküliség ellen hozott intézkedések finanszírozása esetében tegyék lehetővé, hogy a társfinanszírozást a tagállamoknak ne kelljen a túlzott deficit szempontjából beszámítaniuk;

35.     üdvözli, hogy az olasz elnökségnek szándékában áll vitát indítani a munkanélküliségi segélyezés teljes GMU-ra kiterjedő rendszerének bevezetéséről – amely az aszimmetrikus sokkelnyelő kapacitás központi eszköze lenne –, továbbá a Gazdasági és Monetáris Unió szociális dimenziójáról folytatott tárgyalások keretében különleges figyelmet fordítana az automatikus stabilizátorok kérdésére;

A fiatalok jogainak előtérbe állítása

36.    felhívja a Tanácsot annak biztosítására, hogy megtörténjék az uniós ifjúsági munkaterv végrehajtása, továbbá megvalósuljon a tényleges ágazatközi együttműködés és a fiatalok bevonása;

37.    felhívja az Európai Bizottságot, hogy javasoljon intézkedéseket a Tanácsnak és a Parlamentnek annak ösztönzésére, hogy a fiatalok – az EUMSZ 165. cikkének szellemében – részt vegyenek Európa demokratikus életében;

38.    sürgeti a Tanácsot, hogy fogadja el végre az egyenlő bánásmódról szóló irányelvet, amelyre az Európai Bizottság első alkalommal 2008-ban tett javaslatot, és amely tiltaná az életkoron, illetve számos más tényezőn alapuló megkülönböztetést.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat