ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az ukrajnai helyzetről
15.7.2014 - (2014/2717(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Rebecca Harms, Ulrike Lunacek, Tamás Meszerics, Heidi Hautala, Benedek Jávor, Bas Eickhout, Ernest Maragall a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0025/2014
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel az ukrajnai helyzetről szóló 2014. február 27-i[1], az Ukrajna orosz megszállásáról szóló 2014. március 13-i[2], valamint a keleti partnerség országaira nehezedő orosz nyomásról és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálódásáról szóló 2014. április 17-i állásfoglalására[3],
– tekintettel a Külügyek Tanácsa Ukrajna ügyében tartott 2014. március 3-i rendkívüli ülésének következtetéseire és a Külügyek Tanácsa 2014. március 17-i, 2014. április 14-i, 2014. május 12-i és 2014. június 23-i üléseinek következtetéseire,
– tekintettel az állam- és kormányfőknek a 2014. március 6-i Európai Tanács ülésén tett, Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2014. március 20-i és 2014. június 27-i következtetéseire,
– tekintettel az EBESZ/ODIHR nemzetközi választási megfigyelő missziójának az előrehozott ukrajnai elnökválasztásra vonatkozó előzetes megállapításokról és következtetésekről szóló 2014. május 25-i nyilatkozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a 2014 áprilisa óta történtek során oroszpárti szeparatista csoportok először elfoglalták a regionális állami igazgatás épületeit és más középületeket, és Délkelet-Ukrajnában erőszakos demonstrációkat rendeztek; mivel a rákövetkező napokban jól felfegyverezett, azonosítatlan milíciák egy összehangolt támadássoroztban Kelet-Ukrajnában katonai falvakat és városokat foglaltak el, különös tekintettel a donyecki és a luhanszki régiókra;
B. mivel az oroszpárti milíciák e régiókban „népköztársaságokat” kiáltottak ki, és később e „szuverén köztársaságok” támogatására népszavazást tartottak; mivel a hatalmat megszerző emberek elutasították a kijevi hatóságok valamennyi arra irányuló törekvését, hogy valódi párbeszédet kezdjenek a térség problémáinak kezelése érdekében, és különösen az igazgatás decentralizációjáról és a releváns alkotmányos reformokról;
C. mivel a felkelők orosz tankokat, páncélozott járműveket, lőszereket és fegyvereket, is használtak – köztük rakétaindítókat –, amelyeket a határon és az ellenőrzőpontokon átcsempésztek; mivel a szeparatista milíciákat vezető harcosok közül egyesek orosz állampolgárok, akik kapcsolatban állnak Oroszország hírszerző vagy biztonsági szolgálataival, illetve mások Csecsenföldről, a Krím-félszigetről vagy Szerbiából származnak; mivel a válság alatt az Oroszországi Föderáció az ukrajnai határon csapatokat és katonai eszközöket halmozott fel;
D. mivel 2014. május 25-én Ukrajnában előrehozott elnökválasztásokat tartottak az EBESZ/ODIHR által vezetett nagyszabású nemzetközi választási megfigyelő misszió felügyelete mellett; mivel a folyamat kisiklatására tett külső és belső erőfeszítések ellenére a választásokat a nemzetközi megfigyelők összességében pozitívan értékelték; mivel Donbaszban csak kevés polgár tudott részt venni a szeparatisták részéről érkező súlyos fenyegetések és erőszak miatt;
E. mivel 2014. június 7-i beiktatási beszédében az újonnan megválasztott elnök, Petro Porosenko bemutatott egy 15 pontból álló béketervet a keleti régiókbeli helyzet rendezésére, amely a magukat megadó, nem súlyos bűncselekményeket elkövető személyek büntetőjogi felelősség alóli mentésítésén, az orosz zsoldosok visszavonulására szolgáló ellenőrzött folyosók létrehozásán, és a békés állampolgárokkal való inkluzív párbeszéd megindításán alapul;
F. mivel Porosenko elnök tűzszünetet hirdetett, amelyet egyoldalúan meghosszabbítottak június 30-ig a béketerv megvalósításának elősegítése érdekében; mivel ezt a tűzszünetet – főleg a szeparatisták – folyamatosan megszegték;
G. mivel egy UNICEF gyorsértékelés szerint a donyecki régióban élő gyerekek akár 50%-a volt erőszak szemtanúja és szenved súlyos pszichológiai problémáktól; mivel a közhatalom, különösen a rendőrség és a jogrendszer nem képes garantálni a jogállamiságot vagy a közbiztonság minimális szintjét; mivel a donyecki és a luhanszki terület sok részén a szolgáltatások súlyosan visszaestek, ami érinti a vízszolgáltatásokat, továbbá a szociális kifizetések visszavágásával és az egészségügyi szolgáltatások zavarával jár; mivel több mint 100 000 embert evakuáltak a konfliktussal érintett területekről az ország más részeibe és Oroszországba;
H. mivel 2014. július 2-án Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna külügyminiszterei Berlinben találkoztak, és megállapodtak egy sor intézkedésben, amelyek célja Kelet-Ukrajnában egy fenntartható kölcsönös fegyverszünet elérése;
I. mivel miután 2014. március 21-én aláírták a társulási megállapodás politikai rendelkezéseit, 2014. június 27-én az EU és Ukrajna hivatalosan aláírták az említett megállapodás fennmaradó részét, amely magában foglal egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást;
J. mivel 2014. június 27-én a Külügyek Tanácsa megerősítette a Bizottság azon megállapítását, mely szerint Ukrajna teljesítette a vízumliberalizációs cselekvési terv első szakaszába tartozó valamennyi kritériumot, és a vízumliberalizációs folyamat második szakaszába lépett;
K. mivel 2014. június 25-én az orosz Föderációs Tanács jóváhagyta Putyin elnök arra vonatkozó döntését, hogy lemond arról a jogról, hogy Ukrajna területére orosz fegyveres erőket küldjön;
L. mivel a feszültség eloszlatására irányuló konkrét lépések fényében az EU kiszélesítette szankcióit az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, kibővítve azokat a kritériumokat, amelyek lehetővé teszik a vízum megtagadását és a vagyon befagyasztását, és ezeket az intézkedéseket több személyre, illetve szervezetre kiterjesztették; mivel ezen korlátozott és célzott szankcióknak már van kimutatható hatása;
M. mivel nem született megállapodás az Ukrajna és Oroszország között régóta fennálló gázszállítási vitában;
N. mivel minden szinten komoly nemzetközi diplomáciai intézkedésekre van szükség a helyzet enyhítése és annak megakadályozása érdekében, hogy a válság ellenőrizhetetlenné váljon; mivel az Uniónak hatékonyan kell reagálnia annak érdekében, hogy Ukrajna és a keleti partnerség más országai teljes mértékben, külső nyomástól szabadon gyakorolhassák és élvezhessék szuverenitásukat;
1. mély aggodalmát fejezi ki az Ukrajna keleti felén pusztító konfliktussal kapcsolatban, amely emberéletek százainak kioltását és otthonok és vagyontárgyak elpusztulását okozza, valamint azt, hogy sok ezer civil menekül a konfliktussal sújtott területekről biztonságos helyekre;
2. elismeri Ukrajna önvédelemhez való legitim jogát, az ENSZ Alapokmányának 51. cikkében meghatározottaknak megfelelően; úgy véli mindazonáltal, hogy csak a krízis valódi politikai megoldása kövezheti ki az utat a felek közötti teljes megbékélés felé és erősítheti meg az ország egységét; arra sürgeti az ukrán biztonsági szolgálatokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogi normákat az úgynevezett terrorizmus elleni műveletek során; hangsúlyozza, hogy meg kell védeni a civil lakosságot;
3. kiemeli a krízisnek az egész régió stabilitására és biztonságára, továbbá az EU és Oroszország közötti kapcsolatokra gyakorolt vonzatait, hatását és következményeit; sürgeti Oroszországot, hogy tartózkodjon a tények és a helyszíni események bármely olyan egyoldalú értelmezésétől, amelynek célja, hogy megnyissa az utat az előtt, hogy az orosz erők a konfliktusba közvetlenül beavatkozzanak;
4. támogatja e tekintetben a Porosenko elnök által előterjesztett béketervet, és felszólít arra, hogy a háromoldalú kapcsolattartó csoport ismét tartson ülést délkelet-ukrajnai rendezésről annak érdekében, hogy az EBESZ felügyelete mellett azonnali tűzszünetet vezessenek be, és az ukrán határőröknek bocsássanak rendelkezésére olyan EBESZ személyzetet, akik hozzáférnek az orosz oldalon lévő ellenőrzési pontokhoz, hogy felügyeljék a helyzetet azokon a területeken, ahol az ukrán határátkelőhelyeket szeparatista csoportok foglalták el;
5. felhív minden felet, hogy valamennyi harcot szüntessenek be a krízis enyhítése, a menekültek és a lakóhelyük elhagyására kényszerült emberek számára humanitárius segítség és biztonságos folyosók biztosítása, a valódi párbeszéd feltételeinek megteremtése és a régiót stabilizáló, életképes megoldás megtalálása érdekében; felszólítja továbbá a felkelőket, hogy valamennyi túszt haladéktalanul engedjenek szabadon;
6. határozottan úgy véli, hogy az EBESZ-nek az ukrajnai konfliktus megoldásában fontos operatív szerepet kell játszania, a fegyveres konfliktusok és válságok kezelése terén szerzett tapasztalataira és arra tekintettel, hogy e szervezetnek Oroszország és Ukrajna is egyaránt tagja; felszólítja az EU tagállamait, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és az Európai Bizottságot, hogy még inkább erősítsék meg az EBESZ ukrajnai konfliktusban betöltött szerepét; több pénzügyi forrást és alkalmazottat kér az EBESZ különleges megfigyelő missziója számára annak érdekében, hogy lehetővé váljon az EBEZ erőteljes jelenléte Oroszország határa mentén és minden olyan területen, ahol harcok voltak vagy még jelenleg is zajlanak; sürgeti az EBESZ-t, hogy a lehető legtöbb információt tegye közzé az erőszakos és releváns politikai incidensekről annak érdekében, hogy csökkentse a félretájékoztatási és propagandakampányok befolyását; felhívta továbbá az EBESZ-t, hogy összpontosítson az elmúlt hetekben eltűnt az emberekre, és gondoskodjon arról, hogy szabadon bocsássák őket;
7. felhívja a figyelmet az Amnesty International közelmúltbeli jelentésére, és határozottan elítéli az emberrablásokat, a kegyetlen veréseket, a kínzást, a gyilkosságot, a törvényen kívüli gyilkosságokat és az emberi jogok más súlyos megsértését és a humanitárius jog megszegését, amelyeket az aktivistákkal, a tüntetőkkel, az újságírókkal és sok más, a kelet-ukrajnai konfliktusban aktívan részt nem vevő polgárral szemben követtek el az elmúlt három hónapban, elsősorban fegyveres szeparatisták és egyes esetekben a kormányerők is; támogatja az ukrán kormány felhívását arra, hogy hozzon létre egy egységes és rendszeresen frissített nyilvántartást a jelentett emberrablási esetekről, és hogy alaposan és pártatlanul vizsgálják ki az erőszakkal való visszaélésre, a rossz bánásmódra vagy kínzásra vonatkozó állításokat;
8. felszólítja Moszkvát, hogy haladéktalanul csökkentse és vonja vissza csapatait ukrajnai határáról, hagyjon fel a fellépésekkel, a beszivárgással, a fegyverszállítással vagy az Ukrajna keleti részében harcoló felkelők burkolt támogatásával, egy régóta várt konkrét lépésként annak bizonyítása érdekében, hogy Oroszország komolyan veszi a krízis enyhítését;
9. hangsúlyozza, hogy a Krím annektálása óta Oroszország megsérti az őt az 1994. évi budapesti megállapodás és az 1997. évi barátsági, együttműködési és partnerségi megállapodás – amelyekben a felek megállapodtak abban, hogy tartózkodnak az Ukrajna területi épségével vagy politikai függetlenségével szembeni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától – aláírójaként terhelő jogi kötelezettségeket;
10. mélységesen sajnálja, hogy Franciaország továbbra is folytatja két Mistral helikopterszállító oroszországi exportjának előkészítését, és St. Nazaire kikötőjében 400 orosz tengerészgyalogos kiképzését kezdi meg; emlékeztet arra, hogy ez az export az orosz tengerészetet stratégiailag jelentősen megerősíti, és rendkívül gyors offenzív fellépést tesz lehetővé olyan területeken, mint a Balti-tenger vagy a Fekete-tenger; emlékeztet arra is, hogy ez az export a régióban hozzájárul a fegyverkezési versenyhez; mély meggyőződése, hogy ez az export az európai biztonságát, továbbá a szomszédos uniós tagállamok biztonságát is közvetlenül és jelentősen fenyegeti, és a fegyverek kiviteléről szóló 944/2008. közös álláspont megsértését jelenti, különösen azon kritériumokét, amelyek tiltják az olyan országba vagy régióba irányuló exportot, ahol feszültségek állnak fenn és nem tartják tiszteletben a nemzetközi jogot és a nemzetközi kötelezettségeket, mint például az 1994. évi budapesti megállapodást; felszólítja az EU tagállamait, hogy haladéktalanul fogadjanak el fegyverszállítási embargót, amely kiterjed a megfigyelési technikai eszközökre is;
11. aggodalommal töltik el Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár arra vonatkozó nyilatkozatai, hogy az Oroszország által az ukrán válságban betöltött szerep miatt jelentősen növelni kell a NATO-országok védelmi kiadásainak szintjét; hasonlóképpen aggodalommal töltik el az Egyesült Államok elnökének arra vonatkozó közleményei, hogy mintegy egymilliárd dollárt kíván beruházni a kelet-európai fegyverkezésbe; emlékeztet arra, hogy a francia Mistral-exportok és az Egyesült Államok kelet-európai beruházásai nem csupán egy veszélyes és felelőtlen nulla összegű játszma részeit képezik, de egyértelmű jelei egy kialakulóban lévő fegyverkezési versenynek is; úgy véli, hogy a további militarizáció felé tett lépések – ahogy azt a franciák, az USA és a NATO döntéshozói tervezik – veszélyeztetik és jelentősen meggyengítik az Európai Unió határozott civil megközelítését, amely szankciókon és tárgyalásokon alapul; hangsúlyozza továbbá, hogy a folyamatban lévő fegyverexportok nyilvánvalóan ellentétesek az EU közös álláspontjaival és a vonatkozó gazdasági szankciókkal;
12. sürgeti az Európai Tanácsot, hogy fogadjon el egy koherensebb és határozottabb startégiát az ukrajnai válsággal, és különösen az orosz kormámy magatartásával kapcsolatban; üdvözli az Európai Unió azon döntését, hogy kibővíti célzott szankciókat – köztük az utazási korlátozásokat és a vagyonbefagyasztásokat – azon személyek ellen, akik felelősek az intoleranciából és gyűlölködésből eredő cselekményekért, többek között a háborúra buzdításért és az Ukrajna területi egységét, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy veszélyeztető cselekményekért, ugyanakkor fájlalja azt a döntést, hogy a válság súlyosbodása ellenére nem folyamodtak a szankciók harmadik szakaszához; sürgeti a szankciók harmadik szakaszának – köztük egy fegyverszállítási embargó – véglegesítését;
13. sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy folytassanak nyílt, átlátható és széles körű párbeszédet; felhívja az ukrán hatóságokat, hogy tekintettel a folyamatban lévő konfliktusra ne késleltessék a szükséges és várt alkotmányos, politikai és gazdasági reformokat; e tekintetben úgy véli, hogy az ukrajnai alkotmányos reformnak az ukrán társadalom valamennyi csoportja bevonásával zajló széles körű és mélyreható vita tárgyát kellene képeznie, és arról végső soron népszavazással kellene majd dönteni;
14. üdvözli az előrehozott parlamenti választások nemzetközi demokratikus kötelezettségvállalásokkal összhangban való, az ország keleti részén zajló ellenségeskedés ellenére történő megtartását; hangsúlyozza az EBESZ/ODIHR misszió összességében pozitív értékelését, amely rámutatott a korábban megfigyeltekhez képest elért javulásra, és felhívja az ukrán hatóságokat, hogy kezeljék a fennmaradó, az előzetes megállapításokban és következtetésekben említett kérdéseket;
15. üdvözli Porosenki elnök abbéli szándékát, hogy ősszel előrehozott parlamenti választásokat tartson;
16. hangsúlyozza, hogy az EU–Ukrajna társulási megállapodás 2014. június 27-i aláírása alapvető lépés volt a két fél közötti kapcsolatok elmélyítése, valamint Ukrajna európai integrációs folyamatba való bevonása felé; várakozással tekint a megállapodás végrehajtására vonatkozó „útmutató” elfogadása elé, és felhívja a Bizottságot, hogy a sikeres végrehajtás biztosítása érdekében fokozza a technikai és pénzügyi segítségnyújtást; e tekintetben ismét hangot ad azon véleményének, hogy ez a megállapodás nem a végső célja az EU és Ukrajna közötti kapcsolatoknak; továbbá rámutat arra, hogy az EUSZ 49. cikke szerint Ukrajna a többi európai államhoz hasonlóan rendelkezik európai perspektívával, és kérheti az Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot; hangsúlyozza, hogy az Európai Unióval az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás vagy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségről szóló megállapodás nincs összefüggésben a NATO-integrációval;
17. üdvözli az EU és tagállamai, Ukrajna, egyéb adományozó országok, nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi intézmények és a civil társadalom részvételével 2014. július 8-án Brüsszelben tartott, Ukrajnával foglalkozó első magas magas szintű találkozót, amelynek célja nemzetközi támogatást nyújtani Ukrajnának; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát az ukrajnai gazdasági és politikai stabilizáció és reform mellett, különösen Ukrajna Unióval való politikai társulása és gazdasági integrációja keretében, valamint hogy létrehozzon a konfliktus által érintett régiók számára egy vészhelyzeti újjáépítési és fejlesztési projektet, és nyújtson humanitárius segítséget a menekültek és a lakóhelyük elhagyására kényszerült emberek számára;
18. tudomásul veszi, hogy 2014. július 11-én az EU, az Orosz Föderáció és Ukrajna között megtartották a társulási megállapodás végrehajtásával foglalkozó első háromoldalú találkozót, továbbá tudomásul veszi az ezzel kapcsolatban Oroszországot érintő esetleges hatásokat és következményeket; meggyőződése, hogy az EU nem engedheti meg Oroszországnak, hogy akadályozza, megvétózza vagy gyengítse ezt, vagy a Grúziával és Moldovával kötött társulási megállapodást; hangsúlyozza, hogy az EU és Oroszorország a múltban szoros gazdasági kapcsolatokat tartott fenn, valamint azt is, hogy Oroszország kizárólag a nemzetközi jogszabályokhoz való visszatérés által fogja megteremteni a jövőbeli jó együttműködés és kapcsolatok feltételeit;
19. sürgeti az ukrán kormányt, hogy ambiciózus módon hajtson végre olyan átlátható és átfogó strukturális reformokat, amelyek a jogállamiság megerősítését, a korrupció megfelelő jogi szabályozás elfogadása és érvényesítése révén történő felszámolását, a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló és az európai normákkal összhangban álló, kiegyensúlyozott és működőképes kormányzati rendszert, az igazságszolgáltatási rendszer és a választási törvény mélyreható reformjának bevezetését és a megkülönböztetés elleni jogszabályok uniós normákhoz való hozzáigazítását helyezik előtérbe, különös tekintettel a munka törvénykönyvének közelgő reformjára; ezenfelül úgy véli, hogy rendkívül fontos megkezdeni a központi hatalom regionális és helyi igazgatási szintre való decentralizálására irányuló fokozatos folyamatot, nem veszélyeztetve ugyanakkor a hatalmi ágak belső egyensúlyát és az állam hatékony működését; e tekintetben üdvözli a Bizottság azon határozatát, hogy támogató csoportot hoz létre Ukrajna számára, amely az európai reformütemterv végrehajtásán fáradozik majd;
20. üdvözli a Tanács arra vonatkozó tervét, hogy a KBVP keretében polgári biztonsági reformot célzó küldetést indítson; hangsúlyozza, hogy szükség van a rendőrség és az igazságszolgáltatási ágazat mélyreható reformjára, valamint a rendőrség átláthatóságának, elszámoltathatóságának, illetve demokratikus és parlamenti felügyeletének megerősítésére;
21. rámutat, hogy az EU által az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszképpen elfogadott intézkedések korlátozott jellege az Unió Oroszországi Föderációtól való nagyfokú energiafüggéséből is fakad; úgy véli, hogy e tekintetben rendkívül fontos az Unió Moszkvától és más autoriter rezsimektől való függőségének csökkentése, valamint a teljes bojkott lehetőségének megfontolása, és ezzel egyidejűleg olyan konkrét alternatívák kialakítása, amelyek segítséget nyújthatnak azon tagállamoknak, amelyeknek jelenleg Oroszország az egyetlen szállítója; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon a harmadik energiaügyi csomag teljes körű végrehajtásán, és támogassa az energiahatékonysági projekteket, mivel ez a Déli Áramlathoz hasonló kiegészítő vezetékek kapacitásait feleslegessé tenné, továbbá megújuló energiák fejlesztése révén törekedjen az energiaforrások hatékony diverzifikálására; sürgeti a tagállamokat, hogy állami vállalataik ne vegyenek részt olyan, orosz vállalatokkal folytatott projektekben, amelyek növelik Európa kiszolgáltatottságát és Ukrajna elszigetelését célozzák, amilyen például a Déli Áramlat; e tekintetben felhívja az Európai Tanácsot is, hogy a megújuló energiára és az energiahatékonyságra vonatkozóan fogadjon el 2030-ig elérendő, kötelező érvényű nemzeti célértékeket, amelyek csökkentik Európa fosszilis tüzelőanyag-behozataltól való függését;
22. üdvözli a bolgár kormány arra irányuló döntését, hogy beszünteti a Déli Áramlat projekt munkálatait; mély aggodalmát fejezi ki azonban az osztrák kormány közelmúltban hozott, a Déli Áramlat projektbe való további beruházásra irányuló döntése, valamint a magyar kormány abbéli döntése miatt, hogy nukleáris energiáról szóló megállapodást ír alá Oroszországgal; meggyőződése, hogy Putyin elnök közelmúltbeli bécsi látogatása és a Déli Áramlattal kapcsolatos, az ÖMV és a Gazprom közötti szerződés aláírása súlyos visszaesést jelent azon cél tekintetében, hogy az ukrajnai válsággal kapcsolatban következetes európai megközelítést hozzanak létre, különös tekintettel az európai energiabiztonsági politikára;
23. üdvözli a Bizottság által elfogadott kezdeti intézkedéseket, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék Ukrajna számára az energiaválság leküzdését, miután Oroszország úgy döntött, hogy elvágja az ország gázellátását, továbbá nyomatékosan felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is segítse és támogassa Kijevet a Moszkvával hosszú ideje fennálló gázvita megoldásában;
24. felhívja a figyelmet az országban uralkodó drámai társadalmi helyzetre; felhívja az ukrán kormányt, hogy teljes mértékben tegye közzé az IMF-fel kötött megállapodás feltételeit, és kéri olyan kísérő intézkedések bevezetését, amelyek célja a jelenlegi helyzet enyhítése, különösen a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegei esetében; úgy véli, hogy az IMF feltételei fokozhatják a belső feszültségeket, és a közigazgatáson belül a bérek és az álláshelyek számának gyors csökkenését vonhatja maga után, aminek a korrupció elharapózása lehet a mellékhatása; rámutat, hogy a fertőző betegségek kockázata egyre növekszik Ukrajnában, mivel az ország jelenleg súlyos oltóanyag-hiánnyal küzd a közbeszerzési eljárás késedelmei és a hazai valuta értékcsökkenéséből eredő áremelkedések miatt;
25. kéri a halálos áldozatokkal járó 2014. május 2-i odesszai események, valamint a 2013 novembere óta elkövetett egyéb emberiesség elleni bűncselekmények független és pártatlan kivizsgálását, erőteljes nemzetközi részvétel bevonása mellett és az Európa Tanács felügyelete alatt, továbbá kéri, hogy a felelősöket állítsák bíróság elé; meggyőződése, hogy kizárolag ezeknek a bűncselekményeknek a hatékony kivizsgálása fog segíteni abban, hogy helyreálljon az ukrán társadalom, valamint az áldozatok családjainak és barátainak az intézményekbe vetett bizalma;
26. üdvözli, hogy a Bizottság elfogadta a vízumliberalizációs cselekvési terv Ukrajna általi végrehajtásáról szóló negyedik eredményjelentést, továbbá üdvözli a Tanácsnak a végrehajtás második szakaszába való belépésre irányuló határozatát; ragaszkodik az EU és Ukrajna közötti vízummentességi rendszer gyors véglegesítéséhez, ami konkrét válasz a Majdanon tüntető emberek európai törekvéseire; eközben ismét felszólít átmeneti, rendkívül egyszerű és olcsó vízumeljárások bevezetésére;
27. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0170.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0248.
- [3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0457.