Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0072/2014Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0072/2014

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Izrael és Palesztina közötti erőszakos cselekmények fokozódásáról

15.7.2014 - (2014/2723(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Meszerics Tamás, Bodil Ceballos, Margrete Auken, Judith Sargentini, Alyn Smith, Ernest Urtasun, Jan Philipp Albrecht, Rebecca Harms, Bart Staes a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2014/2723(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0072/2014
Előterjesztett szövegek :
B8-0072/2014
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8‑0072/2014

Az Európai Parlament állásfoglalása az Izrael és Palesztina közötti erőszakos cselekmények fokozódásáról

(2014/2723(RSP))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Izrael és Palesztina közötti konfliktusról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a gázai helyzetről szóló, 2012. november 22-i[1], illetve az Arafat Dzsaradat és az izraeli börtönökben raboskodó palesztin foglyok helyzetéről szóló 2013. március 14-i[2] állásfoglalásra,

–       tekintetettel az izraeli börtönökben raboskodó palesztin foglyok és őrizetesek fogva tartásával foglalkozó eseti küldöttségének 2014. márciusi hivatalos útjára,

–       tekintettel az Európai Unió Külügyek Tanácsának a Közel-Keletről szóló, 2013. december 16-i következtetéseire,

–       tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (az alelnök/főképviselő) szóvivőjének az izraeli és palesztinai helyzetről szóló, 2014. június 5-i és 17-i, valamint 2014. július 2-i és 8-i nyilatkozataira,

–       tekintettel a a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról szóló uniós iránymutatásokra,

–       tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2014. július 12-i sajtónyilatkozatára, illetve az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon 2014. július 13-i nyilatkozatára,

–       tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

–       tekintettel az emberi jogokról szóló ENSZ-egyezményre, amelynek Izrael és Palesztina részes felei,

–       tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsaáltal az elfoglalt palesztin területekről szóló legutóbbi jelentésekre,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 2014. július 8-án az izraeli hadsereg a Gázai övezetben katonai műveletet indított, amelynek keretében a szárazföld és a tenger felől érkező tömeges légicsapások során többek között célzottan meggyilkolták a Hamasz főhadiszállásán tartózkodókat és más iszlamista harcosokat, valamint Gáza-szerte lebombáztak számos, elsősorban sűrűn lakott települést; mivel Izrael a határon többezres csapatokat sorakoztatott fel; mivel Netanjahu államfő nem zárta ki egy teljes körű szárazföldi hadművelet lehetőségét; mivel 2014. július 13-án izraeli szárazföldi csapatok hatoltak be Gázába;

B.     mivel a katonai offenzíva nyomán az izraeli-palesztin konfliktus drámai módon súlyosbodott, a 2014. áprilisi úgynevezett „Kerry-féle békefolyamat” kudarca, három izraeli fiatal Ciszjordániában június 12-én történt elrablása és megölése, az ezt követő ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi tisztogató művelet, és egy palesztin tinédzser ellen Kelet-Jeruzsálemben július 2-án elkövetett megtorló gyilkosság után;

C.     mivel palesztin tisztviselők szerint a jelenleg folyó izraeli offenzíva több mint 175 palesztin életét oltotta ki; mivel az Egyesült Nemzetek becslései szerint az elhunyt áldozatok több mint 80%-a polgári lakos, közülük pedig 20% gyermek; mivel legalább 1200 palesztin – akiknek két harmadát nők és gyermekek teszik ki – sebesült meg; mivel a halálos áldozatok száma jelentősen meghaladja az izraeli haderő által 2012-ben indított „Felhőoszlop hadművelet” első hetét követően jelentett számokat; mivel a gázai kórházak a sérültek nagy számából adódóan nem képesek megbirkózni a vészhelyzettel, és a gyógyszerek és a megfelelő orvosi felszerelések hiányáról számolnak be;

D.     mivel az izraeli légicsapások több polgári létesítmény is eltaláltak, többek között a gázai központi mecsetet és egy muzulmán hajléktalanotthont; mivel a jelentések szerint több mint 940 otthont károsítottak meg vagy romboltak le; mivel Észak-Gázában 17 000 palesztin keresett menedéket az ENSZ-létesítményeinél, miután Izrael várható légicsapásokra figyelmeztetett; mivel jelenleg 40 000-en maradtak elektromos áram nélkül a katonai csapások következtében, továbbá a lakosság a víz hiánya miatt is szenved, és mivel ez csak fokozza a területet hosszú ideje érintő izraeli és egyiptomi ostromzár okozta, rendkívül érzékeny helyzetet;

E.     mivel izraeli tisztviselők jelentései szerint körülbelül 1000 rakétát lőttek ki a Gáza övezetre; mivel 2014. július 13-án Szíriából és Libanonból is lőttek rakétákat; mivel a beszámolók szerint e rakéták egészen Haifa, Tel Aviv és Jeruzsálem városokig jutottak; mivel a jelentések szerint az izraeli „Vaskupola” rakétavédelmi rendszer e rakétákat nagy számban megsemmisítette; mivel az offenzíva kezdete óta négy izraeliről jelentették, hogy megsérültek, de egyetlen halott sincs; mivel az izraeli hatóságok azzal vádolják a Hamaszt, hogy megkülönböztetés nélkül lő ki rakétákat a Gáza övezetből izraeli lakosokra, miközben saját lakossága körében rejtőzik és polgári lakosokat használ emberi védőpajzsként;

F.     mivel Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár megdöbbenésének adott hangot a gázai ellenségeskedés hallatán, és figyelmeztetett, hogy az izraeli szárazföldi offenzíva „kétségkívül megnöveli a halálos áldozatok számát és felkorbácsolja a Gáza övezetbeli polgárok szenvedéseit"; mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszünetre és a béketárgyalások újrakezdésére szólította fel a feleket; mivel a Biztonsági Tanács mindezidáig nem jutott megállapodásra a jelenlegi válság megoldását illetően;

G.     mivel Mahmud Abbasz palesztin elnök arra kérte az ENSZ-et, hogy helyezze Palesztinát nemzetközi védelem alá a rosszabbodó gázai helyzet miatt;

H.     mivel az Arab Liga július 14-i, kairói vészhelyzeti találkozója után az egyiptomi elnök tűzszünetet javasolt Izrael és a palesztin csoportok között a Gázai övezetben; mivel a felek e kezdeményezésre adandó válasza még ma is várat magára; mivel Kerry amerikai külügyminiszter július 15-én utazik Kairóba [frissítendő];

I.      mivel az ENSZ Alapokmánya, és annak is az 51. cikke kifejezetten rendelkezik fegyveres támadások esetén az egyéni vagy kollektív önvédelemhez való jogról; mivel a rakéták válogatás nélküli kilövése a humanitárius jog megsértésének minősül;

J.      mivel Izrael azzal vádolta a Hamaszt, hogy ez utóbbi áll a három izraeli fiatal Hebron közelében, június 12-én bekövetkezett elrablása és meggyilkolása mögött, de erről az összefüggésről még nem szolgált bizonyítékokkal; mivel a Hamasz elhárította magáról az említett bűncselekmény iránti felelősséget; mivel a 2014. július 14-i jelentések szerint három izraeli zsidó beismerte, hogy a három izraeli tinédzser megölésének megtorlására meggyilkoltak egy palesztin fiatalt, Mohamed Abu Khdairt Kelet-Jeruzsálemben;

K.     mivel a tinédzserek elrablására az izraeli biztonsági erők kemény ciszjordániai művelettel reagáltak, többek között jogtalan erőszakkal, több mint 700 palesztin önkényes letartóztatásával – akik közül 450 még mindig fogságban van és legalább 150 pedig „adminisztratív őrizetbe vétel” tárgyát képezi – valamint megtorlásként otthonokat romboltak le; mivel a Hamasz-ellenes kampányt polgári szervezetek kollektív büntetésnek minősítik; mivel a nyomozási műveletek során az izraeli biztonsági erők hat palesztint öltek meg, többek között a menekülttáborokban történt összecsapások során életüket veszítő fiatalokat is; mivel 2014. június 18-án és 22-én a Transmedia és Palmedia sajtóügynökségek irodáit feldúlták és berendezéseiket elkobozták állítólagos uszító szerepük miatt; mivel a Human Rights Watch (Emberi Jogi Figyelő) 1600-ra teszi a palesztinok ellen 2014. június 12-ig az izraeli katonaság által elkövetett házkutatások, továbbá az irodák és vállalkozások, illetve más létesítmények lerohanásának és átkutatásának számát;

L.     mivel a nemzetközi felszólítások ellenére a Gáza övezet izraeli ostromzára 2007 óta tart és az övezet 1,7 millió fős lakosságát érintő súlyos humanitárus válsággal jár;

M.    mivel az izraeli-palesztin konfliktus átfogó rendezéséért a két fél között folyó tárgyalásokat bizonytalan időre felfüggesztették miután az izraeli kormány 2014 árilisában visszavonta elkötelezettségét arra, hogy szabadon bocsássa a palesztin foglyok utolsó csoportját; mivel a ciszjordániai zsidó telepek terjeszkedése folytatódik, ahogyan ezt a főmegbízott/főképviselő 2014. június 5-i nyilatkozatában bírálta; mivel az elfoglalt területeken nemzetközi jog szerint törvénytelen az izraeli telepek létesítése, és aláaknázza a békéért tett erőfeszítéseket, illetve a két állammal számoló megoldás életképességét;

N.     mivel az elfoglalt palesztin területekkel való európai uniós együttműködés és az EU által a palesztin népnek juttatott támogatás európai bizottsági megbízásra 2014. májusban történt értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi együttműködési modell elérte határait, minthogy az EU számára nincs párhuzamos politikai út az izraeli elfoglalás és telepespolitikák jelentette akadályok, valamint a Ciszjordánia és a Gáza övezet politikai megosztottságának felszámolására;

1.      határozottan elítéli a Gáza övezetben és körülötte újonnan felerősödött erőszakhullámot és kifogásolja a polgári lakosság ellen elkövetett aljas támadásokat; kéri a katonai műveletek befejezését és minden felet sürget, hogy haladéktalanul kössenek tűzszüneti megállapodást;

2.      mélységes megdöbbenésének ad hangot a palesztin emberéletek – köztük számos kisgyerek életének – tragikus kioltása, valamint az izraeli katonai csapások által a polgári infrastruktúrákban okozott károk miatt; szolidaritását fejezi ki az áldozatokkal, és kéri az ostrom alá vett Gázában a konfliktus által érintett lakosok számára biztosított humanitárius segítségnyújtási erőfeszítések fokozását;

3.      figyelmeztet, hogy a Gázai övezet Izrael általi újabb megszállása komoly következményekkel járhat a Közel-Keleten, súlyos bítva a régióban kialakult, már egyébként is feszült helyzetet;

4.      örömmel fogad minden olyan erőfeszítést, amely a felek közti állandó fegyverszünetről szóló tárgyalásra irányul, és kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy fokozza a diplomáciai nyomást a fenti fellépések támogatására;

5.      úgy véli, hogy a Gáza elleni 2012-es izraeli offenzíva után kialkudott tűzszünet tiszteletben tartására való puszta felszólítás túlságosan kevés egy érdemi és hosszú távú válaszhoz; a gázai ostromzár azonnali megszüntetését szorgalmazza, különösen azért, hogy Gáza-szerte lehetővé váljon a humanitárius segélyek akadálytalan eljuttatása és kiosztása; ezzel kapcsolatban aggódik a 2015-re az UNRWA céljaira szánt európai uniós alapok elégtelensége miatt, és kéri, hogy a támogatás legyen arányos a helyszínen tapasztalható elengedhetetlen igényekhez;

6.      hangsúlyozza, hogy a nemzetközi emberi jogok és humanitárius jog valamennyi fél általi és minden körülmények közötti tiszteletben tartása továbbra is alapvető előfeltétele a méltányos és tartós közel-keleti békének; kiemeli Izrael mint elfoglaló hatalom kötelességét, hogy megfeleljen a nemzetözi humanitárius jognak és az emberi jogoknak, és hogy a lehető legvisszafogottabban viselkedjék;

7.      emlékeztet arra, hogy fegyveres támadások esetén az egyéni vagy kollektív önvédelemhez való jognak arányosnak kell lennie, és nem szabad válogatás nélküli megtorlásokon alapulnia, amelyek gyakorlatilag kollektív büntetést eredményeznek; elfogadhatatlannak tartja, hogy egy esetleges egyoldalú tűzszünet után is folytatódjanak a polgári területekre történő rakétakilövések;

8.      elítéli a négy fiatal ellen Hebronban és Jeruzsálemben elkövetett gyilkosságokat, amelyek egyetemes elutasításba ütköztek; hangsúlyozza, hogy az ilyen sötét bűncselekményekre adott válasz nem lehet további háborús uszítás, gyűlöletkeltés vagy kollektív büntetésre buzdítás;

9.      minden felet sürget a béketárgyalások lehető legkomolyabban vett újrakezdésére; megismétli véleményét, hogy nincsen alternatívája a konfliktus tárgyalásokon alapuló, kétállamos megoldáshoz vezető, átfogó rendezésének, melynek eredményeképpen Izrael és Palesztina biztonságos és nemzetközileg elismert, az 1967-es kereteken alapuló határok két oldalán él egymás mellett; ezzel összefüggésben ismételten kéri a ciszjordániai izraelita telepek létrehozásának befagyasztását, többek között annak érdekében, hogy elindulhasson a felek közötti konstruktív, érdemi tárgyalások újraindításának folyamata;

10.    ezzel összefüggésben megismétli, hogy Tony Blair kinevezése a Kvartett (USA, ENSZ, EU, Oroszország) közel-keleti megbízottjának baljós jel volt és érdekellentétek pecsételték meg, továbbá, hogy megbízását vissza kell vonni; kéri a Kvartett szerepének és jelentőségének alapos felülvizsgálatát; hangsúlyozza az ENSZ jelentőségét a béketárgyalások újonnani elkezdésének támogatásában játszott szerepének köszönhetően;

11.    örömmel fogadja a Palesztinán belüli megbékélés felé tett biztató lépéseket és a technokrata kormánynak az izraeli katonai offenzívát megelőzően történő felállását; felszólít minden palesztin erőt, hogy tegyen új erőfeszítést a megbékélés útján; elítéli azon erőfeszítéseket, amelyek aláásnák ezt – a jó eséllyel – történelmi folyamatot, és felkéri az izraeli hatóságokat, hogy bocsássák szabadon mindazokat, akiket június 12. óta a három izraeli fiatal elrablására és meggyilkolására adott válaszként tartóztattak le, vagy pedig vádolják őket elismert bűncselekménnyel;

12.    átfogó ENSZ fegyverembargót szorgalmaz a régióban minden félre nézve – a humanitárius jog és az emberi jogok további megsértéseinek megelőzésére;

13.    támogatja az Amnesty International által intézett felhívást arra, hogy ENSZ-megbízással kerüljön sor a mindkét fél által elkövetett jogsértések nemzetközi kivizsgálására;

14.    felszólítja az EU-t, hogy tegyen eleget a befolyással bíró szereplőként rá háruló kötelességnek és indítson világos, átfogó békekezdeményezést a régióban, többek között a rendelkezésére álló összes hatalmi eszköz – különösen jogi, gazdasági és diplomáciai befolyás – alkalmazásával, hogy elősegítse a nemzetközi humanitárius jog és az emberi jogokra vonatkozó jogszabályok hatékony betartását;

15.    ismételten hangsúlyozza, hogy az EU és Izrael közötti kapcsolatok elmélyítését határozottan olyan feltételekhez kell kötni, mint a nemzetközi emberi jogok és a humanitárius jog szigorú tiszteletben tartása (beleértve a Gázai övezet elleni blokád azonnali felszámolását), a ciszjordániai telepek (beleértve Kelet-Jeruzsálemet) kialakításának teljes körű befagyasztása, valamint az átfogó békemegállapodás létrejöttére irányuló tényleges kötelezettségvállalások és intézkedések;

16.    aggódik, hogy az európai uniós és tagállami segítséggel finanszírozott gázai fejlesztési projekteket az izraeli offenzíva esetleg tönkretette vagy károsította, és kéri az alelnököt/főképviselőt, hogy készítsen jelentést a Bizottság szolgálatai által elvégzett kárfelmérésről, illetve – amennyiben aggodalma megerősítésre talál – az uniós finanszírozású projektek Izrael általi ismételt rombolására adandó válaszra vonatkozó tervekről;

17.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a Kvartett közel-keleti megbízottjának, az izraeli kormánynak, a Knesszetnek, a Palesztin Hatóság elnökének, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak, valamint az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés szerveinek.