ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az ebolajárvány kitörésére adott uniós válaszlépésekről
16.9.2014 - (2014/2842(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Michèle Rivasi, Maria Heubuch, Keith Taylor, Judith Sargentini, Claude Turmes, Jean Lambert, Bart Staes a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0107/2014
B8‑0108/2014
Az Európai Parlament állásfoglalása az ebolajárvány kitörésére adott uniós válaszlépésekről
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet kihirdető 2014. augusztus 8-i közleményére,
– tekintettel a WHO által az ebolajárvány kezelésére készített 2014. augusztus 28-i tervre,
– tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ 2014. augusztus 27-i értékelésére az ebola kockázatáról,
– tekintettel Tonio Borg egészségügyért felelős biztos 2014. augusztus 8-i nyilatkozatára az ebolajárvány kitöréséről Nyugat-Afrikában,
– tekintettel a libériai védelmi miniszternek, Brownie Samukainak az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tett kijelentésére, amely szerint az ebolajárvány országa létét fenyegeti,
– tekintettel Andris Piebalgs fejlesztési biztos és Kristalina Georgieva humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos 2014. szeptember 5-i nyilatkozatára az ebolajárvány kitörésére adott uniós válaszlépésekről,
– tekintettel az eboláról szóló 2014. szeptember 2-i ENSZ-különjelentésre, melyet Dr. Joanne Liu, az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi ügyekért felelős elnöke készített,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a nyugat-afrikai ebolajárvány eddig több mint 2 400 ember halálát okozta; mivel a járványt nem sikerült megfékezni, és a nemzetközi közegészséget fenyegeti;
B. mivel a bejelentett ebolás megbetegedések száma meghaladja a 4 300-at, és figyelembe véve, hogy bejelentetlen ebolával fertőzött személyek és halálesetek is vannak;
C. mivel a világ népessége a történelemben most először szembesül egy olyan járvánnyal, amelynek terjedését felgyorsíthatja a személyek globális mozgása;
D. mivel nyugtalanságot kelt az eddigi legsúlyosabb ebolajárvány – amelyet nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetnek kell tekinteni – kitörésére adott elégtelen uniós és nemzetközi reakció;
E. mivel számos fejlett ország, köztük az EU is rendelkezik biológiai fenyegetések esetén alkalmazandó válaszmechanizmusokkal, és képes képzett egészségügyi csoportok szervezett módon történő bevetésére olyan irányítási lánccal, amely magas színvonalon biztosítja a biztonságot és a hatékonyságot az érintett országok támogatása során;
F. mivel a vírus további terjedése nem előzhető meg anélkül, hogy a járvány megfékezése érdekében tett erőfeszítések megerősítésére sor kerülne hivatásos egészségügyi személyzet és megfelelő felszerelések érintett országokba történő tömeges telepítésével, többek között légihíd révén;
G. mivel az ebola elleni fellépés a túlterhelt egészségügyi minisztériumokra és a magánszektor nem kormányzati szervezeteire – mint például az Orvosok Határok Nélkül – támaszkodott a kivételesen nagy méretű ebolajárvány kezelése terén;
H. mivel Nyugat-Afrika érintett térségeiben a szokásos közegészségügyi rendszer összeomlott;
I. mivel a járvány súlyos hatásokkal járt Guineában, Libériában és Sierra Leonéban, ahol élelmiszerhiányt, áremelkedéseket és a piaci élelmiszer-ellátás zavarát eredményezte;
1. felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy álljanak elő a professzionális egészségügyi csoportok telepítését, a megfelelő felszerelések biztosítását és a helyi szakmai személyzet képzését magában foglaló konkrét, gyors cselekvési tervvel;
2. felhívja a WHO-t, hogy koordinálja a járvány méretéhez illeszkedő megfelelő és szervezett nemzetközi reagálást, olyan irányítási lánccal, amely garantálja a biztonság és a hatékonyság magas színvonalát az érintett országoknak nyújtott támogatás terén;
3. úgy véli, hogy az érintett népesség kezelése és a lakosság, illetve a nemzetközi egészségügyi személyzet közötti kapcsolat megteremtése érdekében a helyi egészségügyi személyzetnek jelen kell lennie az irányítási lánc minden szintjén;
4. szorgalmazza ebola kezelésére szolgáló központok létrehozását az elkülönítési kapacitás növelése, valamint az érintett országok – egyes esetekben az összeomlás szélén álló – egészségügyi rendszereinek tehermentesítése érdekében;
5. fenntartható kockázatkezelési politika megvalósítását kéri a helyi egészségügyi személyzet kiképzése és a gyenge egészségügyi infrastruktúra javítása – ezen belül a tiszta ivóvíz biztosítása – érdekében;
6. erőteljesebb kommunikációs csatornák nemzeti és helyi rádióállomásokon keresztül történő kialakítását szorgalmazza annak érdekében, hogy felhívják a lakosság figyelmét a járványra és a terjedésének elkerülése érdekében teendő lépésekre, hogy segítsenek az embereknek a védekezésben;
7. emellett kéri az ebola elleni vakcina vizsgálata és az ebolával fertőzött személyek számára nyújtott kezelés világos megkülönböztetését; kéri, hogy az ebolavakcina klinikai vizsgálatai tartsák tiszteletben a WHO vonatkozó hatályos szabályait;
8. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az Egészségügyi Világszervezetnek.