Eljárás : 2014/2843(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0110/2014

Előterjesztett szövegek :

B8-0110/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 18/09/2014 - 10.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0027

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 141kWORD 88k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0109/2014
16.9.2014
PE537.012v01-00
 
B8-0110/2014

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


Irakról és Szíriáról, valamint az ISIS által indított offenzíváról (2014/2843(RSP))


Barbara Lochbihler, Alyn Smith, Klaus Buchner, Bodil Ceballos, Heidi Hautala, Jean Lambert, Tamás Meszerics, Michel Reimon, Judith Sargentini, Ernest Urtasun, Jordi Sebastià a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében

Az Európai Parlament állásfoglalása Irakról és Szíriáról, valamint az ISIS által indított offenzíváról (2014/2843(RSP))  
B8‑0110/2014

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Irakról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az iraki helyzetről szóló, 2014. július 17-i(1) és 2014. február 27-i(2) állásfoglalására,

–       tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2013. szeptember 12-i(3), 2013. október 9-i(4), 2014. február 6-i(5) és 2014. április 17-i(6) állásfoglalására,

–       tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az Európai Unió és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló, 2013. január 17-i állásfoglalására(7),

–       tekintettel a Tanács Irakról szóló, különösen 2014. június 23-i, augusztus 15-i és augusztus 30-i következtetéseire,

–       tekintettel az ENSZ főtitkárának Irakról és Szíriáról szóló nyilatkozataira,

–       tekintettel az iraki békéről és biztonságról szóló, Hollande elnök által 2014. szeptember 15-re összehívott párizsi nemzetközi konferenciára, valamint a 2014. szeptember 11-i dzsiddai konferenciára,

–       tekintettel a Szíriáról szóló 2014. februári genfi tárgyalásokra,

–       tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–       tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966-ban elfogadott Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Irak és Szíria egyaránt részes fele,

–       tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló, 2013. június 24-én elfogadott uniós iránymutatásokra,

–       tekintettel a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartásának előmozdításáról szóló uniós iránymutatásokra,

–       tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és kiegészítő jegyzőkönyveikre, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Alapokmányára,

–       tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Irakról és Szíriáról szóló nyilatkozataira,

–       tekintettel a Szaúd-Arábiáról, az Unióval való kapcsolatairól, illetve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában játszott szerepéről szóló, 2014. március 11-i állásfoglalására(8), az Európai Unió és az Öböl-menti Együttműködési Tanács közötti kapcsolatokról szóló, 2010. március 24-i állásfoglalására(9) és az EU Iránnal kapcsolatos stratégiájáról szóló, 2014. április 3-i állásfoglalására(10),

–       

A.     mivel az Iszlám Államot (IS) – korábbi nevén az Iraki és Szíriai Iszlám Államot (ISIS) – alkotó szélsőséges dzsihádista csoport az elmúlt hónapokban Kelet-Szíria felől Irak északnyugati részeire is kiterjesztette uralmát, beleértve Irak második legnagyobb városát, Mószult is, sommás kivégzéseket hajtva végre az iraki polgárok körében és számos kegyetlen tettet elkövetve különösen a jazidik, a keresztények, a síiták és az ellenálló szunniták ellen, bevezetve a saría jog szigorú alkalmazását, erőszakot követve el nők ellen, illetve rabságba ejtve őket, megtéréseket kényszerítve ki és lerombolva síita, szúfi, szunnita és keresztény ima- és emlékhelyeket;

B.     mivel legutóbbi borzalmas cselekményeként – mellyel kiváltotta a nemzetközi közösség haragját – az ISIS két amerikai és egy brit túszának kivégzéséről tett közzé videofelvételeket;

C.     mivel Irak és Szíria szunnita lakosságának nagy része rendkívüli szenvedéseken ment keresztül az iraki és a szíriai intézmények, biztonsági erők és kormánypárti milíciák által elkövetett diszkriminatív tettek, kiszorítás, emberi jogokat sértő cselekmények és más súlyos visszaélések következtében, ami részben megmagyarázza, hogy a csalódott szunnita népesség egyes elemei miért tűrték el vagy akár támogatták is az ISIS előtérbe kerülését;

D.     mivel az Iszlám Állam az ellenőrzése alatt álló területeken sikeresen épített ki állami struktúrákat, 2014. június 29-én pedig kinyilvánította – miután jelentős jövedelemforrásokat biztosított magának azáltal, hogy az általa ellenőrzött területen bankokat és üzleteket fosztott ki, Szíriában elfoglalt hat olajmezőt, köztük Szíria legnagyobb kőolaj-létesítményét, az iraki határ közelében fekvő al-Omár mezőt, valamint támogatásban részesül gazdag adományozóktól, főként Szaúd-Arábiától, Katartól, Kuvaittól és az Egyesült Arab Emírségektől – a kalifátus visszaállítását;

E.     mivel az Iszlám Állam gyors felemelkedése rávilágított az iraki és a kurd hadsereg – és különösen az iraki intézmények – gyengeségére, melyeket áthat a miniszterelnök, Núri al-Maliki kormányának korrupt, szektárius és kiszorító politikája, amely az iraki szunnita és más kisebbségek jelentős elidegenedését eredményezte;

F.     mivel Aszad rendszere Szíriában – túlélési stratégiaként – szándékosan elősegítette a szektárius polarizálódás dinamikájának érvényesülését; mivel ez a dinamika felerősítette az egyes közösségek közötti látens és mindaddig széles körben elnyomott feszültségeket, elsősorban a kormányzó alavita kisebbség és az ország szunnita muzulmán többsége között; mivel a szektarianizmust tovább erősíti, hogy megjelentek regionális – elsősorban Öböl-környéki – szereplők is, köztük dzsihádista és külföldi szélsőséges csoportok;

G.     mivel a kurdisztáni regionális kormány katonai egységei 2014. június közepén elfoglalták a többnemzetiségű Kirkúk városát, ezzel tovább erősítve jelenlétüket a kőolajban gazdag kirkúki tartomány vitatott hovatartozású gazdag olajmezőin, és mivel a kurdisztáni kormányzat júniusban bejelentette, hogy népszavazást kíván rendezni a kurd lakosság körében azzal a céllal, hogy elérje az Iraktól való függetlenedést, melyet később elhalasztottak azzal az indokkal, hogy – az Iszlám Állam erősödésének gátat vetve – „erőfeszítéseit az új iraki kormány megalakításának szentelhesse”;

H.     mivel Núri al-Maliki lemondása után szeptember 8-án hivatalba lépett az új miniszterelnök, Haider al-Abadi vezette új, befogadóbb kormány, melyben azonban két fontos – a belügyi és a védelmi – tárca vezetői posztja még betöltetlen;

I.      mivel jelentések szerint külföldi harcosok ezrei – közülük sokan uniós tagállamokból – csatlakoztak az Iszlám Állam mellett harcolókhoz; mivel több ország – így Német- és Franciaország, valamint az Egyesült Királyság, Tunézia és Oroszország – kormánya jogi és biztonsági intézkedéseket foganatosít az Iszlám Államhoz és más szélsőséges csoportokhoz kapcsolódó tevékenységek felszámolása érdekében; mivel az Egyesült Királyság és Hollandia kormánya bejelentette, hogy szándékában áll érvényteleníteni azon hazatérő állampolgárainak útlevelét, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz; mivel szeptember 24-én a Biztonsági Tanács megvitatja az USA által a kérdésről előterjesztett határozatot;

J.      mivel a török kormány végül beleegyezett, hogy a szír határon megerősíti a határellenőrzést annak megakadályozása érdekében, hogy további elemek csatlakozzanak az Iszlám Államhoz; mivel Törökországot az Iszlám Állam közvetlen célpontnak tekinti, és június óta fogva tartja Mószulban a török konzulátus 49 alkalmazottját, köztük a főkonzult is;

K.     mivel a szunnita vezetők a világon mindenütt elítélik az Iszlám Állam cselekményeit, melyeket nem tartanak összeegyeztethetőnek az iszlámmal;

L.     mivel az Iszlám Állam felemelkedése katasztrófaszerű humanitárius válságot okozott, melynek következtében milliók menekülnek el elsősorban az autonóm kurdisztáni régióba, ezzel növelve azon milliók számát, akik a szíriai háború miatt hagyták el lakóhelyüket; mivel az EU kiterjesztette a humanitárius segítségnyújtást és légihidat létesített Brüsszel és Erbil között;

M.    mivel különböző katonai egységek – köztük a kurdisztáni regionális kormányzat és az iraki hadsereg egységei –, valamint fegyveres csoportok – köztük a PKK kurd fegyveresei és az Irán által támogatott síita milícia, az YPG– megpróbálják feltartóztatni az Iszlám Állam támadását Észak-Irakban és Szíriában, amiben az USA légicsapásokkal támogatja őket;

N.     mivel Obama elnök bejelentette, hogy az USA az Irakban végrehajtott légicsapásokon kívül határidő nélküli légicsapás-sorozatot indít az ISIS fegyveresei ellen Szíriában is, valamint felkészül egy nemzetközi katonai koalíció aktív támogatására; mivel Franciaország várhatóan részt vesz az iraki katonai offenzívában, több ország – így Németország – kormánya pedig jelezte, hogy fegyverszállításokkal kívánja támogatni a kurd erőket; mivel az Aszad-rezsim jelezte, hogy kész részt venni az ISIS elleni nemzetközi erőfeszítésekben, kérve, hogy elsősorban légicsapásokat hajtsanak végre és nemrégiben maga is légicsapásokat hajtott végre az ISIS állásai ellen;

O.     mivel a szeptember 10-i dzsiddai regionális találkozón, melyen az Iszlám Állam kérdését vitatták meg, Bahrein, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Irak, Jordánia és Libanon közös közleményt írtak alá az USA-val, amelyben kijelentik, hogy „egyeztetik az ISIS elleni összehangolt katonai fellépés számos aspektusát” és vállalják, hogy számos intézkedést tesznek a terrorizmus felszámolása érdekében, ide értve a külföldi harcosok szomszédos országokon keresztül történő beáramlásának megakadályozását, az ISIS és más terrorista csoportok finanszírozásának megnehezítését, továbbá a dzsihádista eszmék hiteltelenítését;

1.      elítéli az ISIS által az eszmerendszerét elutasító csoportok – mindenekelőtt valamennyi vallási és etnikai kisebbség, keresztények, jezidik, sabakok és türkmének, de síiták és szunniták ellen is ellen elkövetett kegyetlen tetteket; elítéli két amerikai újságíró és egy brit humanitárius munkás ISIS általi gyalázatos meggyilkolását;

2.      véleménye szerint az ISIS aljas tetteihez és természetéhez mért hatékony válaszadáshoz a nemzetközi közösség részéről összefogott, inkluzív és stratégiai cselekvési tervre van szükség, mely a nemzetközi jogon alapul; e tekintetben emlékeztet a szeptember 11-ét követő kalandorpolitika erkölcsi, jogi és geopolitikai kudarcainak pusztító és hosszú távon ható következményeire; hangsúlyozza, hogy a külföldön – így Pakisztánban, Szomáliában és Jemenben – törvényellenesen vagy jogilag megkérdőjelezhető módon végrehajtott antiterrorista műveletek – nevezetesen a légicsapások – elfogadhatatlan áldozatokkal jártak és a helyi lakosság további radikalizálódását okozták;

3.      hangsúlyozza, hogy az ISIS mindenekelőtt a következménye, nem pedig az oka a Közel-Keleten és attól távolabb jelenleg dúló viharos mozgásoknak; sürgeti, hogy az uniós és más nemzetközi vezető szereplők tárják fel és állítsák középpontba az ISIS-jelenség mélyen megbúvó társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai gyökereit; hangsúlyozza, hogy az ISIS az emberi jogok folyamatos megsértései, a büntetlenség, a vadkapitalizmus, a mindent átható korrupció, a szektarianizmus, egész csoportok – így a szunniták – peremre szorulása és diszkriminációja hátteréből emelkedett ki, mellyel együtt járt a regionális és a nyugati szereplők kívülről indított manipulációinak és szerepvállalásának hosszú folyamata;

4.      megállapítja, hogy az Iszlám Állam szervezete államszerű képességekre és vonzerőre tett szert, olyan jelenséggé válva, amely képes lehet arra, hogy a Közel-Keletet és azon túli területeket retrográd és szélsőséges programjának megfelelően nagyobb méretekben a maga képére formáljon;

5.      üdvözli a Tanács határozatát, mely szerint – az ENSZ meghatározása szerinti nemzetközi védelemért való felelősség szellemében – segítséget nyújt a veszélyeztetett lakosságnak, nevezetesen az európai polgári védelmi mechanizmus aktiválása és az ECHO által létrehozott humanitárius légihíd útján; felszólít a konfliktusban érintett lakosság – köztük a szíriai kurdok – további humanitárius megsegítésére;

6.      ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az egyes uniós tagállamok által a kurdoknak vagy a szíriai felkelőknek szánt fegyverszállítások súlyos kérdéseket vetnek fel a fegyverexportra vonatkozó uniós magatartási kódex szempontjából, ugyanis az tiltja katonai felszerelések szállítását válság sújtotta övezetekbe; súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek a fegyverek rossz kezekbe kerülhetnek, és a szállító tagállamok közötti szükséges értékelés és egyeztetés sok kívánnivalót hagy maga után;

7.      felszólít a kurdisztáni regionális kormányzatnak szánt pénzügyi támogatás növelésére, mivel annak példa nélkül álló menekültáradattal kell megküzdenie;

8.      hangsúlyozza annak szimbolikus jelentőségét, hogy az EU Irakról szóló augusztus 15-i határozatát mindazon országok kormányai is támogatták, amelyek ellenezték az iraki háborút – az EU-nak mint egésznek történelmi kötelezettsége biztosítani Irak lakosságát arról, hogy az uniós tagállamok egyedüli célja országuk békéjének és testi-lelki integritásuknak a megvédése;

9.      üdvözli, hogy Irakban nemrégiben új, befogadóbb kormány alakult, és az összes felet felhívja az olajból származó jövedelem, illetve a kivitel kapcsán a tartományok között kialakult konfliktus egymást tiszteletben tartó módon történő rendezésére;

10.    felhívja az iraki kormányt és parlamentet a jogszabályok és a joggyakorlat sürgős felülvizsgálatára, az igazságügyi rendszer és a biztonsági szervek megreformálására, továbbá inkluzív politikák alkalmazására Irak valamennyi lakosának javára annak érdekében, hogy megszűnjön a – különösen a szunnitákkal szembeni – megkülönböztető politika;

11.    megállapítja, hogy az USA a kurdisztáni és az iraki kormány kérésére katonai támadásokat intézett az Iszlám Állam ellen, és hangsúlyozza, hogy e támadásokra csak szigorúan meghatározott időkeretben és céllal kerülhet sor, azzal a kizárólagos céllal, hogy megakadályozzák az Iszlám Állam további térnyerését, és abból az alapelvből kiindulva, hogy a katonai eszközöket csak végső esetben lehet bevetni;

12.    sajnálja, hogy az amerikai bombatámadásokat megelőzően nem kísérelték meg az ENSZ jóváhagyásának megszerzését a Biztonsági Tanács határozatának formájában;

13.    hangsúlyozza, hogy Szíria esetében bármiféle jogszerű külső katonai fellépéshez szükség van a kormányzó Aszad-rezsim vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyására; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben távol tartja magát a rettenetes Aszad-rezsimmel való együttműködés bármiféle formájától;

14.    emlékeztet az Aszad-rezsim különös felelősségére – melyben külső hatalmakkal, így Szaúd-Arábiával és Katarral osztozik – abban, hogy növelte a szíriai háború szektariánus dimenziójából adódó feszültséget és ezzel elősegítette az ISIS felemelkedését; felszólítja az Aszad-rezsimet és a vele szemben befolyással rendelkező országokat, hogy kezdeményezzenek tűzszüneti tárgyalásokat az Iszlám Állam ellen küzdő fegyveres ellenzéki csoportokkal;

15.    továbbra is meggyőződése, hogy nem jöhet létre fenntartható béke Szíriában és Irakban a konfliktus során – többek között vallási és etnikai alapon – elkövetett bűncselekmények elszámoltatása nélkül; ismételten felszólít arra, hogy a szíriai helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kell vinni, és támogat minden erre irányuló kezdeményezést;

16.    felkéri a főképviselőt és az uniós tagállamokat, hogy a Biztonsági Tanácsban helyet foglaló uniós tagállamokat sürgessék minden befolyásuk latba vetésére annak érdekében, hogy a Biztonsági Tanács kezdeményezze regionális stratégia kialakítását az Iszlám Állam és az al-Kaida radikalizmusának leküzdése céljából, ennek során figyelembe véve a régió lakosságának érdekeit;

17.    tekintettel a Közel-Keleten és másutt dúló, életeket veszélyeztető konfliktusokra felszólít egy állandó békefenntartó ENSZ-haderő létrehozásának újbóli megfontolására, mely erő az ENSZ főtitikárának irányítása alá tartozna és melynek fenntartásához az EU aktívan hozzájárulna;

18.    elítéli azon országok – így Szaúd-Arábia, Katar és Kuvait, valamint Törökország és Szíria – és/vagy polgárok tevékenységét, amelyek/akik ideológiai vagy anyagi támogatást nyújtottak az Iszlám Államnak vagy más szélsőséges iszlamista csoportoknak; tudomásul veszi a dzsiddai nyilatkozatot, és felszólítja valamennyi államot konkrét intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az Iszlám Államhoz vagy az al-Kaidához kötődő csoportok többé ne kaphassanak semmiféle támogatást sem államok, sem magánemberek részéről;

19.    hangsúlyozza a régió azon országainak fontosságát, amelyek a szélsőséges iszlám elleni küzdelemben élen járnak, és sajnálja, hogy Irán nem vett részt a párizsi konferencián;

20.    hangsúlyozza, hogy az EU-nak önálló, hosszú távú stratégiát kell kidolgoznia közel- és közép-keleti szomszédai irányában, ide értve Iránt is;

21.    figyelmeztet a súlyos kockázatra, amelyet a rövid távú gondolkodás hordoz magában, mikor is az ISIS elleni koalíció építésének dinamikája a régió autoriter rezsimjeival való közös uniós fellépés során az értékalapú megfontolások ellen hat;

22.    folytonos támogatásáról biztosítja a kurdisztáni autonóm régióban megvalósult békét, biztonságot és fejlődést, melyeket mindenáron fenn kell tartani, és felszólítja a kurdokat, hogy önrendelkezéshez való jogukat tárgyalásokon érvényesítsék;

23.    felszólít az iraki és szíriai menekülteknek juttatott tartózkodási engedélyek számának növelésére, ideértve a különösen sérülékeny és gyakran üldözött jezidi kisebbség tagjait; véleménye szerint nagyon sürgősen nemzetközi konferenciát kell szervezni a menekültek fogadásának összehangolása kérdéséről, az EU-nak pedig ugyane célból vészhelyzeti programot kell felállítania;

24.    a beszámolók szerint az Iszlám Állam mellett harcoló több ezer európai tekintetében felszólít az uniós tagállamok politikájának módosítására, hangsúlyozva, hogy módszereket kell kidolgozni az uniós polgárok körében tapasztalható szélsőségesség kezelésére, valamint a társadalmi kirekesztettség és a távlatok hiánya elleni aktív küzdelem érdekében, különösen a másod- és harmadgenerációs bevándorló népesség esetében; felszólít őszinte hangú kampány indítására annak népszerűsítése érdekében, hogy az iszlám az európai kultúra integráns része; e tekintetben elítéli több uniós tagállam kormányának arra irányuló szándékát, hogy megvonja az állampolgárságot azon kettős állampolgárságú személyektől, akik a közel-keleti csatamezőkről térnek vissza;

25.    továbbra is komolyan aggasztják a szíriai menekültek elhúzódó és egyre nagyobb számú jelenlétének következményei a szomszédos országokban, különösen Jordániában, Libanonban és Törökországban; ösztönzi a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy folytassák jelentős humanitárius segítségnyújtási tevékenységüket a szíriai konfliktus által érintett lakosság megsegítésére; sajnálja, hogy a szíriai menekültek csak nagyon korlátozott számban telepedtek le az Unióban, és felszólítja a tagállamokat, hogy mutassanak nagyobb fokú felelősséget, például a védelmi segítségnyújtás fokozásával;

26.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ–Arab Liga szíriai különmegbízottjának, valamint a Szíria és Irak kormányának és parlamentjének.

 

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0011.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0171.

(3)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0378.

(4)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0414.

(5)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0099.

(6)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0461.

(7)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0023.

(8)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0207.

(9)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0109.

(10)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0339.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat