Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0112/2014Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0112/2014

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Izraelről és Palesztináról a gázai háború után, illetve az EU szerepéről

16.9.2014 - (2014/2845(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Martina Anderson, Neoklis Sylikiotis, Patrick Le Hyaric, Ángela Vallina, Teresa Rodriguez-Rubio, Younous Omarjee, Miguel Viegas, Marisa Matias, Pablo Iglesias, Lola Sánchez Caldentey, Malin Björk, Merja Kyllönen, Marie-Christine Vergiat, João Ferreira, Inês Cristina Zuber, Dimitrios Papadimoulis, Sofia Sakorafa, Lynn Boylan, Matt Carthy, Liadh Ní Riada, Kostadinka Kuneva, Iosu Juaristi Abaunz, Javier Couso Permuy, Marina Albiol Guzmán, Paloma López, Kostas Chrysogonos, Takis Hadjigeorgiou, Kateřina Konečná, Lidia Senra Rodríguez, Emmanouil Glezos, Eleonora Forenza az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2014/2845(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0112/2014
Előterjesztett szövegek :
B8-0112/2014
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8‑0112/2014

Az Európai Parlament állásfoglalása Izraelről és Palesztináról a gázai háború után, illetve az EU szerepéről

(2014/2845(RSP))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–       tekintettel a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló 1949. évi negyedik genfi egyezményre,

–       tekintettel az az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalának (UNRWA) napi helyzetjelentéseire,

–       tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 194. (1948) számú határozatára és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. (1967), 252. (1968), 338. (1972), 476. (1980), 478. (1980) és 1860. (2009) számú határozataira,

–       tekintettel az 1995. november 20-án aláírt és 2000. június 1-jén hatályba lépett EU–Izrael társulási megállapodásra és különösen annak 2. cikkére,

–       tekintettel „az EU által finanszírozott vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és pénzügyi eszközök vonatkozásában az izraeli szervezetek és azoknak az Izrael által 1967 júniusa óta elfoglalt területeken folytatott tevékenységének 2014. évtől kezdődő támogathatóságáról” szóló iránymutatásra,

–       tekintettel a Nemzetközi Bíróság 2004. július 9-i tanácsadói véleményére a megszállt palesztin területeken lévő fal megépítésének jogi következményeiről,

–       tekintettel a Tanácsnak a közel-keleti békefolyamatról szóló 2014. augusztus 30-i, 2013. december 16-i, 2012. május 14-i, 2011. július 18-i és május 23-i, valamint 2009. december 8-i következtetéseire,

–       tekintettel az EU misszióvezetőinek Kelet-Jeruzsálemről szóló 2012. januári és „C. övezet és a palesztin államépítés” című 2011. júliusi jelentéseire, valamint az EU misszióvezetőinek a telepesek által elkövetett erőszakos cselekményekről szóló 2011. áprilisi jelentésére és az EU misszióvezetőinek a telepesek által elkövetett erőszakos cselekményekről szóló 2012. februári csatolt feljegyzésére,

–       tekintettel az Unió Ciszjordániára és Kelet-Jeruzsálemre vonatkozó politikájáról szóló 2012. július 5-i állásfoglalására[1],

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel 2014. július 7-én Izrael megindította Gáza ellen az „Erős szikla” fedőnevű hadműveletet, amely 50 napig tartott, és a tűzszüneti megállapodás augusztus 26-i megkötésével ért véget;

B.     mivel az izraeli agresszió következtében legalább 2150 palesztin vesztette életét – köztük 503 gyermek (27%), 260 nő, 95 idős ember, 14 újságíró –, és több mint 12 500-an megsérültek; mivel nagy számú sérült vesztette el végtagjait és szenvedett el súlyos sérüléseket, gyaníthatóan tiltott fegyverek, többek között a DIME bomba következtében; mivel 450 000 ember kényszerült lakóhelyét elhagyni és 65 700 ember még mindig UNRWA-iskolákban keres menedéket; mivel a népességnek a humanitárius és orvosi segítség mellett sürgősen pszicho-szociális kezelésre és támogatásra is szüksége van; mivel 1400 gyermek mindkét szülőjét elvesztette;

C.     mivel az UNRWA és a helyszínen lévő szervezetek szerint a pusztítás mértéke csak a második világháború során elpusztított városokban tapasztaltakhoz hasonlítható; mivel az izraeli hadsereg által a levegőből és a tengerről indított folyamatos rakéta- és bombatámadások következtében több mint 1700 otthon teljesen vagy részben megsemmisült és 40 000 megsérült, 17 kórház és egészségügyi intézmény elpusztult és 136 UNRWA-iskola megrongálódott, 60 mecset és 13 temető (12 muzulmán és 1 keresztény) elpusztult; mivel ez a víz- és villanyszolgáltatást, a szennyvíztisztító üzemeket, az utakat és a teljes infrastruktúrát olyan súlyos mértékben érinti, hogy a szolgáltatások hiánya káros hatással van a Gázai övezetben élő emberek egészségére és életére; mivel az UNRWA becslései szerint 20 évre lehet szükség ahhoz, hogy a Gázai övezetet újjáépítsék a legutóbbi agressziót megelőző szintre; mivel sok uniós forrásból finanszírozott projekt semmisült meg a Gázai övezet elleni mostani és korábbi izraeli agressziók során; mivel e hadműveletekben drónok bevetésére is sor került;

D.     mivel az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint legalább 42 000 holdnyi szántót ért jelentős közvetlen kár, és a Gázai övezet szárnyasállományának legalább fele elveszett a közvetlen találatok, vagy a gondozás arra visszavezethető hiánya miatt, hogy a határ menti területeken a földek csak korlátozottan voltak megközelíthetők; mivel a Gázai övezet halászainak éves halfogása csaknem 10%-kal csökkent; mivel 360 gyár és műhely megsérült, köztük 126 teljesen elpusztult, ami 47 millió USD kárt okozott; mivel a palesztin iparszövetség becslése szerint 70 millió USD kár származik abból, hogy a termelés az agresszió ideje alatt leállt;

E.     mivel ez volt a harmadik hasonló katonai agresszió Gáza ellen a 2008–2009-es „Öntött ólom” és a 2012. novemberi „Védelem pillére” hadműveletek óta, melyek során csaknem 3000 palesztin lelte halálát, több százan megsebesültek és jelentős anyagi károk keletkeztek, humanitárius katasztrófát előidézve;

F.     mivel Izrael a Gázai övezetet 2007 óta teljes szárazföldi, légi és tengeri blokád alatt tartja, amelynek következtében ez a 365 km2 nagyságú terület szabadtéri börtönné vált, amelyben 1,7 millió ember, köztük 1,2 millió menekült szélsőséges humanitárius körülmények között él, amit az 50 napos támadás még tovább súlyosbított;

G.     mivel Izrael megtagadta a Gázai övezetbe való belépést az Európai Parlament 13 képviselőjétől, akik a helyszínen kívánták tanulmányozni a pusztítás mértékét és a humanitárius helyzetet, hogy arról tájékoztathassanak, illetve hogy nyomást gyakoroljanak az UNRWA-nak és a palesztin hatóságoknak nyújtott uniós segély növelése érdekében, amelyre a sürgős szükségletek kielégítése érdekében nagy szükség van;

H.     mivel ugyanebben az időszakban az izraeli erők több mint 1500 katonai támadást hajtottak végre Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben, elfogtak több mint 1700 palesztint, köztük a Palesztin Törvényhozó Tanács tagjait, elpusztítottak legalább 50 palesztin tulajdonú épületet, ezek közül 8-at a megszállt Kelet-Jeruzsálemben, ezzel lakóhelyének elhagyására kényszerítve 112 palesztint, továbbá legalább 250 telepesek részéről történt támadásról érkezett jelentés; mivel szeptember első két hetében, azaz a tűzszüneti megállapodást követően Izrael Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben 300 palesztint fogott el; mivel az izraeli kormány vallási feszültséget szít Kelet-Jeruzsálemben, például egy olyan új törvény elfogadása révén, amely megengedi a zsidók számára, hogy belépjenek az al-Aksza mecsetbe;

I.      mivel a megszállt palesztin területeken található illegális izraeli telepek többségében tovább folytatódtak az építkezések, és 2014 júniusa óta több mint 1472 lakóegységet hagytak jóvá, ezzel csaknem 6000 izraeli telepesnek teremtve helyet, és mivel további földeket koboztak el, legutóbb 170 hektárnyi mezőgazdasági területet Betlehemtől délre, a telepesek számára 2500 lakóegység építése céljából;

J.      mivel a Palesztin Törvényhozó Tanács 34 tagját tartják fogva, közülük 32 van bírósági eljárás nélkül őrizetben; mivel a Palesztin Törvényhozó Tanács tagját, Hálida Dzsarrárt az fenyegeti, hogy választókerületéből, Ramallahból Jerikóba deportálják; mivel ez az első olyan eset, amely azzal fenyeget, hogy valakit A területről A területre deportálnak, azaz olyan területről olyan területre, amely az oslói megállapodások értelmében a Palesztin Hatóság fennhatósága alá tartozik;

K.     mivel ezek az események annak bejelentését követően történtek, hogy a palesztin pártok konszenzusos alapon kormányt hoznak létre, amely áthidalja a 2007 óta meglévő szakadást; mivel ez az Egyesült Államok által vezetett múlt évi béketárgyalásokon szabott feltételek egyike volt; mivel ezt a bejelentést az izraeli miniszterelnök szenvedélyes nyilatkozatban elítélte; mivel a konszenzus alapján létrehozott kormány elismerte az ENSZ határozatait, az oslói megállapodást és a kvartett döntéseit; mivel a kormány megalakítását az ENSZ, az USA, az EU és a kvartett is üdvözölte;

L.     mivel 20 évvel az oslói megállapodás és ennek Izrael általi végrehajtásának elmaradása után a palesztinok már nem bíznak meg semmilyen tárgyalásban;

M.    mivel a Külügyek Tanácsa 2013. december 16-i ülésén többek között az alábbiakat állapította meg: „Az EU figyelmeztetni kíván minden olyan tevékenység veszélyére, amely alááshatja a tárgyalások sikerét. Ebben a tekintetben elítéli a telepek Izrael által történő folyamatos bővítését, ami ellenkezik a nemzetközi joggal és akadályozza a béke megteremtését. A Tanács továbbá súlyos aggodalmának ad hangot a gyűlöletkeltés, a megszállt területeken előforduló erőszakos cselekmények, a házrombolások, valamint a gázai humanitárius helyzet romlása miatt. Az EU komoly aggodalmát fejezi ki azok miatt a cselekmények miatt, amelyek aláássák a szent helyek – köztük Jeruzsálem – status quo-ját. Az Európai Unió továbbra is szorosan figyelemmel fogja kísérni a helyzet alakulását és annak messzebbre ható következményeit, és ezeknek megfelelően fog reagálni.”;

N.     mivel az Európai Tanács 2014. augusztus 30-án megjegyezte, hogy „kizárólag a kétállami megoldáson alapuló végső megállapodás fog tartós békét és stabilitást biztosítani. Az Európai Tanács ezért mindkét felet arra ösztönzi, hogy kezdje újra az ebbe az irányba mutató tárgyalásokat. A Gázai övezetnek a jövőbeli Palesztin Államhoz kell tartoznia”;

O.     mivel 2013. július 19-én az EU iránymutatást adott ki „az EU által finanszírozott vissza nem térítendő támogatások, pénzdíjak és pénzügyi eszközök vonatkozásában az izraeli szervezetek és azoknak az Izrael által 1967 júniusa óta elfoglalt területeken folytatott tevékenységének 2014. évtől kezdődő támogathatóságáról” (2013/C 203/05);

P.     mivel Izrael továbbra is figyelmen kívül hagyja a Nemzetközi Bíróság 2004. július 9-i, a megszállt palesztin területeken lévő fal megépítésének jogi következményeiről szóló tanácsadói véleményét;

1.      határozottan elítéli a Gázai övezet elleni izraeli katonai agressziót, a nemzetközi és a humanitárius jog megsértését, a tiltott új fegyverek, a drónok, továbbá az olyan fegyverek bevetését, amelyek sűrűn lakott területeken való alkalmazása tilos;

2.      részvétét fejezi ki a több mint 2100 palesztin áldozat családtagjainak;

3.      elismerését fejezi ki az UNRWA és személyzete által az 50 napos agresszió alatt és után végzett kiemelkedően fontos munkával kapcsolatban; részvétét fejezi ki az UNRWA és 12 munkatársa családtagjai felé, akik az agresszió során vesztették életüket; felszólítja az EU-t és a nemzetközi adományozókat, hogy jelentősen növeljék támogatásuk mértékét, hogy az fedezze az érintett népesség megnövekedett azonnali szükségleteit, amelyeket az UNRWA-nak kell kielégítenie;

4.      támogatja a tartós és teljes mértékben tiszteletben tartott tűzszünetről szóló megállapodás elérésére irányuló erőfeszítéseket, mely tűzszünetet a nemzetközi közösség által létrehozott – és egy ENSZ békefenntartó missziót magában foglaló – mechanizmusnak, továbbá az ostrom befejezésének kellene szavatolnia; hisz abban, hogy ez véget vethet a 2007 óta a Gázai övezetben rekedt palesztin lakosságot sújtó vérontásnak és szenvedésüknek; követeli Gáza ostromának haladéktalan befejezését, és a humanitárius segítséghez való akadálytalan hozzáférés azonnali biztosítását, különös tekintettel a sürgős orvosi segítségre, továbbá az újjáépítéshez sürgősen szükséges építőanyagokra; úgy véli, hogy Izraelnek nem szabad akadályoznia a bármely forrásból származó villamosenergia-ellátást, ami a vízellátást is lehetővé tenné;

5.      követeli, hogy a Palesztin Törvényhozó Tanács 34 törvényesen megválasztott tagját, valamint mind a 7000 palesztin politikai foglyot bocsássák szabadon; követeli a Hálida Dzsarrár, a Palesztin Törvényhozó Tanács tagja elleni deportálási parancs visszavonását;

6.      elítéli, hogy az európai parlamenti képviselőktől megtagadták a Gázai övezetbe való belépést;

7.      célul tűzi ki, hogy tényfeltáró missziót indítson a Gázai övezetbe, hogy első kézből lehessen tanúja a pusztítás mértékének és a népesség humanitárius, illetve vízzel és villamos energiával kapcsolatos szükségleteinek, a kórházak, az iskolák és az infrastruktúra állapotának; úgy véli, hogy a Parlamentnek az izraeli hatóságok tudomására kell juttatnia, hogy az európai képviselők Gázai övezetbe való belépésének megtagadását elfogadhatatlannak tartja;

8.      kéri egy nemzetközi bizottság létrehozását az izraeli agresszió alatt elkövetett háborús bűncselekmények felderítésére;

9.      támogatásáról biztosítja azokat az izraeli politikai pártokat, mozgalmakat és magánszemélyeket, amelyek/akik síkra szállnak az izraeli agresszióval szemben, és békés megoldást sürgetnek; különös aggodalommal tölti el az szólásszabadság korlátozása és a szélsőséges jobboldali erők előretörése Izraelben; aggodalmának ad hangot az izraeli állampolgárságú palesztin népességgel szembeni növekvő megkülönböztetés miatt;

10.    felszólítja az Uniót, hogy:

a.      követelje Ciszjordánia, a Gázai övezet és Kelet-Jeruzsálem izraeli megszállásának megszüntetését;

b.      erősítse meg, hogy támogatja egy Kelet-Jeruzsálem fővárossal az 1967-es határok mentén létrehozott életképes, független, területileg összefüggő Palesztin Állam elismerését, amely békében él Izrael mellett;

c.      ítélje el az Izrael által a palesztin néppel szemben folytatott kollektív büntetés politikáját, és szólítson fel annak a büntetlenségnek a megszüntetésére, melyet Izrael annak ellenére élvez, hogy folyamatosan és súlyosan megsérti a nemzetközi és a humanitárius jogot, az ENSZ Alapokmányát, valamint Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát;

d.      kérje valamennyi uniós tagállam kormányát, hogy hajtsa végre a 2013. július 19-i iránymutatásokat; szólítson fel a megszállt palesztin területeken létrehozott illegális izraeli telepeken gyártott valamennyi izraeli termék EU-ba való behozatalának tilalmára;

e.      az EU–Izrael társulási megállapodás 2. cikkének alkalmazásával függessze fel a megállapodás alkalmazását mindaddig, amíg Izrael megsérti az emberi jogokat;

f.       tiltsa meg az Unióból Izraelbe irányuló fegyverkivitelt; tiltsa meg az Izraelből az Unióba irányuló fegyverbehozatalt; haladéktalanul szüntesse meg az Izraellel az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) keretében folytatott együttműködést;

g.      ne ítéljen oda forrásokat izraeli szervezeteknek a Horizont 2020 program révén;

h.      tegye közzé a Bizottság Gázai övezetbe indított tényfeltáró missziójának eredményeit, amely az uniós forrásból finanszírozott projekteket a legutóbbi izraeli agresszió során ért károkat értékelte;

i        továbbítsa Izraelnek azt a követelést, hogy az európai parlamenti képviselőket engedje be a Gázai övezetbe;

j.       követelje, hogy Izrael vonja vissza a földek elkobzására vonatkozó valamennyi döntését, elsősorban a Betlehemtől délre található földek tekintetében, továbbá a telepek bővítésére és ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó döntéseit;

k.      jelentősen növelje meg az UNRWA és a Palesztin Hatóság számára elkülönített összegeket a Gázai övezetet ért mérhetetlen humanitárius és anyagi katasztrófára tekintettel;

l.       különítsen el jelentős összegeket a népesség mindennapi élete szempontjából elengedhetetlen mezőgazdasági és halászati ágazat helyreállítására;

m.     követeljen jóvátételt Izraeltől az ismételt gázai övezeti és ciszjordániai támadások során elpusztított, uniós forrásból finanszírozott projektek miatt;

n.      támogassa Mahmúd Abbász palesztin elnök azon kérését, hogy Palesztina kerüljön nemzetközi védelem alá;

o.      támogassa az egység megteremtésére irányuló palesztin törekvéseket;

11.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a Palesztin Hatóság elnökének és kormányának, a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak, az izraeli kormánynak és a Knesszetnek.