ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az ukrajnai helyzetről
16.9.2014 - (2014/2841(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Rebecca Harms, Tamás Meszerics, Heidi Hautala, Bas Eickhout, Indrek Tarand a Zöldek/Európai Szabad Szövetség képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0118/2014
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Ukrajnáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különös tekintettel az ukrajnai helyzetről szóló 2014. február 27-i[1], az Ukrajna orosz megszállásáról szóló 2014. március 13-i[2], a keleti partnerség országaira nehezedő orosz nyomásról és különösen Kelet-Ukrajna destabilizálódásáról szóló 2014. április 17-i[3], valamint az Ukrajnáról szóló 2014. július 17-i állásfoglalására[4],
– tekintettel a Külügyek Tanácsa Ukrajna ügyében tartott 2014. március 3-i rendkívüli ülésének következtetéseire és a Külügyek Tanácsa 2014. március 17-i, április 14-i, május 12-i, június 23-i és augusztus 15-i üléseinek következtetéseire,
– tekintettel az állam- és kormányfőknek az Európai Tanács 2014. március 6-i és május 27-i ülésén tett, Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozatára,
– tekintettel az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó, 2014. március 21-i, június 27-i, július 16-i és augusztus 30-i következtetéseire,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel 2014. szeptember 5-én Minszkben a háromoldalú kapcsolattartó csoport megállapodásra jutott a kelet-ukrajnai tűzszünetről egy 12 pontos jegyzőkönyv alapján, melyet közzétett az EBESZ honlapján, és amelyben felszólítja a feleket, hogy haladéktalanul léptessék érvénybe a tűzszünetet, bocsássák szabadon a túszokat és tegyenek intézkedéseket a humanitárius helyzet javítására, továbbá amely rendelkezéseket tartalmaz a hatalom decentralizációjára és előrehozott választások kiírására az donyecki és luhanszki régiókban,
B. mivel az elmúlt hetekben Oroszország jelentős fegyver- és lőszerszállítmányok, páncélozott járművek és eszközök, zsoldosok és álcázott katonák folyamatos térségbe juttatásával tovább fokozta a szakadár milíciáknak nyújtott katonai és logisztikai segítséget az EU azon kérése ellenére, hogy tegyen meg mindent a helyzet enyhítése érdekében; mivel a válság kezdete óta az Oroszországi Föderáció az ukrajnai határon csapatokat és katonai eszközöket halmozott fel,
C. mivel a tűzszüneti megállapodás most még törékeny, de összességében eredményes, annak ellenére, hogy naponta érkeznek jelentések a tűzszünet megsértéséről, különösen Donyeck és Mariupol környékéről,
D. mivel több mint 2 600 ember vesztette életét a konfliktus során; mivel a helyzet a konfliktus sújtotta térségben mély aggodalomra ad okot mind humanitárius, mind egészségügyi szempontból; mivel eddig több mint egymillió ember hagyta el a konfliktus sújtotta térséget és keresett menedéket az Orosz Föderáció területén és az összecsapások által nem érintett más ukrán régiókban,
E. mivel a harcokban részt vevő katonák családjait képviselő legnagyobb orosz szervezetnek tekintett „Katonaanyák Bizottságának” vezetője, Valentyina Melnyikova szerint az orosz katonai jelenlét Ukrajnában a becslések szerint 7 000–8 000 főre tehető, és eddig mintegy 200 orosz katona vesztette életét,
F. mivel 2014. augusztus 28-án az orosz Igazságügyi Minisztérium a Szentpétervári Katonaanyák Szervezete nevű nem kormányzati szervezetet felvette a 2012. évi ügynöktörvény alapján általa hivatalosan elkészített, külföldi ügynököket tartalmazó listára; mivel ezt a döntést azután jelentették be, hogy Ella Poljakova, a csoport vezetője, a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy állítólag orosz katonák haltak meg Ukrajnában az ukrán erők ellen vívott harcokban, és kérte ezen állítások kivizsgálását,
G. mivel az Oroszországi Föderáció hatóságai igyekeznek megakadályozni, hogy az Ukrajnában elesett orosz katonák nyilvános temetést kapjanak; mivel megverték és súlyosan megsebesítették azokat az újságírókat, akik két orosz deszantos temetéséről tudósítottak Pskovból;
H. mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az Amnesty International a közelmúltban közzé tett jelentéseikben mindkét felet emberi jogi jogsértések elkövetésével vádolták meg, olyan bűncselekményeket említve, mint például az emberrablás, a kínzás, a bírósági eljárás nélküli kivégzések és nehézfegyverzet bevetése sűrűn lakott városi területek ellen,
I. mivel Oroszország közvetlen és közvetett katonai intervenciója Ukrajnában, ideértve a Krím félsziget annektálását is, sérti a nemzetközi jogi normákat, úgymint az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt, valamint az 1994. évi budapesti megállapodást; mivel Oroszország továbbra is elutasítja az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés végrehajtását (CFE),
J. mivel 2014. szeptember 12-én egy hosszadalmas és bonyolult döntéshozatali folyamatot követően új uniós szankciók léptek életbe Oroszországgal szemben, melyek célja az orosz bankok, valamint energetikai és védelmi vállalkozások uniós tőkepiacokhoz való hozzáférésének korlátozása, valamint a korábbi szankciók kiszélesítése,
K. mivel az EU-ból és más országokból származó mezőgazdasági termékek széles körének oroszországi importjára vonatkozó, az orosz miniszterelnök által 2014. augusztus 6-án kihirdetett orosz kereskedelmi embargó jelentős hatással van számos mezőgazdasági ágazatra és Oroszországba mezőgazdasági termékeket exportáló országra,
L. mivel tekintettel a jelentős népességmozgásokra és arra, hogy európai viszonylatban Ukrajnában a legalacsonyabb a védőoltásban részesültek száma, magas a járványkockázat, különösen a gyermekek körében; mivel különösen a gyermekbénulás járvány kockázata ad okot aggodalomra, mivel 1,5 millió 5 év alatti gyermek nem kapta meg a gyermekbénulás elleni teljes védőoltást,
M. mivel 2014. augusztus 26-án, miután a kormányt támogató erők között egy ideig nem volt egyetértés, Petro Porosenko ukrán elnök feloszlatta az ukrán parlamentet, és előrehozott parlamenti választásokat írt ki,
N. mivel miután 2014. március 21-én aláírták a társulási megállapodás politikai rendelkezéseit, 2014. június 27-én az EU és Ukrajna hivatalosan aláírták az említett megállapodás fennmaradó részét, amely magában foglal egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást; mivel az Európai Parlament és az ukrán parlament egy időben fogják ratifikálni a társulási megállapodást,
O. mivel 2014. június 27-én a Külügyek Tanácsa megerősítette a Bizottság azon megállapítását, mely szerint Ukrajna teljesítette a vízumliberalizációs cselekvési terv első szakaszába tartozó valamennyi kritériumot, és a vízumliberalizációs folyamat második szakaszába lépett;
P. mivel eddig nem született megállapodás az Ukrajna és Oroszország között régóta fennálló gázszállítási vitában;
1. üdvözli a minszki tűzszüneti megállapodás aláírását, és felhívja a feleket, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést annak teljes körű és jóhiszemű betartására, egy valódi békefolyamat előkészítése érdekében; felhívja valamennyi felet, hogy folytassák a tárgyalásokat valamennyi nyitott kérdés tisztázása érdekében, különösen a luhanszki és a donyecki régiónak vagy e régiók egy részének jogállását illetően egy egyesült ukrán állam keretén belül;
2. megismétli elkötelezettségét Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, és hangsúlyozza, hogy csak a válság valódi politikai megoldása teheti lehetővé a felek közötti teljes megbékélést és az ország egységének megerősítését;
3. hangsúlyozza, hogy az EBESZ alapvető szerepet játszik az ukrajnai konfliktus megoldásában, tekintettel a fegyveres konfliktusok és válságok kezelése terén szerzett tapasztalataira és arra, hogy e szervezetnek az Oroszországi Föderáció és Ukrajna is tagja; felszólítja az EU tagállamait, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét és a Bizottságot, hogy tegyenek meg minden erőfeszítést annak érdekében, hogy erősítsék és terjesszék ki az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő misszióját mind a személyzet, mind a logisztika és az eszközök vonatkozásában; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EBESZ minden további késedelem nélkül ellenőrizze az ukrán-orosz határ szakadárok kezén lévő minden egyes szakaszát;
4. üdvözli a gyakori kapcsolatfelvételt Porosenko ukrán elnök és Putyin orosz elnök között a feszültség enyhítése és a tűzszünet megerősítése érdekében; úgy véli azonban, hogy Moszkva részéről az lenne az első hiteles és konkrét hozzájárulás a helyzet enyhítéséhez és a konfliktus lezárásához, ha Oroszország azonnal leállítaná a szakadár milíciák támogatására Ukrajnába küldött fegyverek, zsoldosok és katonai alakulatok áradatát, valamint visszavonná az ukrán határra felvonultatott orosz erőket;
5. e tekintetben sürgeti az uniós állam- és kormányfőket, hogy teljes mértékben használják ki az EU hatékony nem katonai eszközeit annak megelőzésére, hogy a tűzszüneti megállapodás miatt Ukrajna keleti részén egy újabb befagyott konfliktus sújtotta övezet alakuljon ki, és ennek érdekében gyakoroljanak nyomást Oroszországra mindaddig, amíg a válság nem mutatja a javulás egyértelmű és visszafordíthatatlan jeleit; ezért üdvözli az uniós szankciók meghosszabbítását és kiszélesítését, beleértve a legnagyobb orosz olajkitermelők európai piacokon való tőkéhez jutási lehetőségeinek korlátozását;
6. továbbá kéri a Tanácsot, hogy vegye fontolóra új típusú intézkedéseket, ideértve Oroszország G 20-as tagságának felfüggesztését és azt a lehetőséget, hogy az uniós országok bojkottálják a 2018-as FIFA világbajnokságot;
7. üdvözli Hollande francia elnök azon nagyon késői döntését, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt felfüggeszti az első Mistral osztályú helikopterszállító hadihajó 2014 novemberében esedékes kivitelét, de arra kéri Franciaországot, hogy az egész szerződést vonja vissza véglegesen; emlékeztet arra, hogy Oroszország a második Mistral osztályú hadihajóját az általa elfoglalt ukrán tengeri kikötővárosról Szevasztopolnak kívánja elnevezni; nyomatékosan kéri az Egyesült Királyságot, hogy azonnal vonjon vissza valamennyi jelenlegi, Oroszországba irányuló fegyverkiviteli engedélyt, valamint hasonlóan sürgeti az EU tagállamait, hogy ne csak a jövőbeni kivitel betiltásával, hanem a jelenlegi szerződések és engedélyek visszavonásával is erősítsék meg az Oroszországgal szembeni uniós fegyverembargót;
8. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a NATO is bekapcsolódott az Ukrajna és Oroszország közötti válságba; megállapítja, hogy a NATO közvetlen részvétele a válság további militarizálását jelentheti, ami az orosz propaganda malmára hajtaná a vizet; stratégiai hibának tekinti a NATO-műveletek szervezését Nyugat-Ukrajnában és a Fekete-tengeren; sürgeti a NATO vezetőit, hogy fontolják meg ezt az elképzelést, mivel az a NATO és az Oroszországi Föderáció hagyományos haderejének önkéntes vagy kényszerű találkozásához vezethet;
9 felhívja a figyelmet az Amnesty International közelmúltbeli beszámolóira a konfliktus sújtotta térségben elkövetett emberi jogi jogsértésekről, és határozottan elítéli az emberrablásokat, a kegyetlen veréseket, a kínzást, a gyilkosságokat, a törvénytelen kivégzéseket és az emberi jogokat és a humanitárius jogot súlyosan sértő egyéb bűncselekményeket, amelyeket az aktivistákkal, a tüntetőkkel, az újságírókkal és sok más, a kelet-ukrajnai konfliktusban aktívan részt nem vevő polgárral szemben követtek el az elmúlt három hónapban elsősorban fegyveres szakadárok és egyes esetekben a kormányerők is; támogatja az ukrán kormányhoz intézett felhívást arra, hogy hozzon létre egy egységes és rendszeresen frissített nyilvántartást a jelentett emberrablási esetekről, és támogatja az erőszakkal való visszaélésre, a rossz bánásmódra vagy kínzásra vonatkozó állítások alapos és pártatlan kivizsgálását;
10. újra hangsúlyozza, hogy a Krím félsziget annektálása óta Oroszország megsérti azokat a jogi kötelezettségeket, amelyek őt az 1994. évi budapesti megállapodás és az 1997. évi barátsági, együttműködési és partnerségi megállapodás aláírójaként terhelik, amelyekben a felek megállapodtak abban, hogy tartózkodnak az Ukrajna területi épségével vagy politikai függetlenségével szembeni erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától;
11. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az előrehozott parlamenti választások a nemzetközi demokratikus kötelezettségvállalásokkal összhangban folyjanak le, az ország keleti részén zajló harcok ellenére; felhívja az ukrán hatóságokat, hogy körültekintően vizsgálják meg az EBESZ/ODIHR választási megfigyelő missziója által a legutóbbi elnökválasztásokkal kapcsolatban megfogalmazott megállapításokat és következtetéseket; sajnálja, hogy az ukrán parlament nem tudott új választási törvényt elfogadni; felhívja az EBESZ-t, hogy találjon módot arra, hogy az előrehozott választásokat a konfliktus sújtotta térségekben is megtartsák;
12. sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy kezdjenek nyílt, átlátható és inkluzív párbeszédet az ukrán társadalom valamennyi szegmensével; e tekintetben felhívja a hatóságokat, hogy az új Parlament hivatalba lépését követően ne késleltessék a szükséges és már régóta esedékes alkotmányos, politikai és gazdasági reformokat; e tekintetben úgy véli, hogy az ukrajnai alkotmányos reformnak az ukrán társadalom valamennyi csoportja bevonásával zajló széles körű és mélyreható vita tárgyát kellene képeznie, és arról végső soron népszavazással kellene majd dönteni;
13. hangsúlyozza, hogy az EU–Ukrajna társulási megállapodás 2014. június 27-i aláírása alapvető lépés volt a két fél közötti kapcsolatok elmélyítése, valamint Ukrajna európai integrációs folyamatba való bevonása felé; hangsúlyozza egy megfelelő struktúra (munkacsoport) létrehozásának fontosságát, amely technikai támogatást nyújt Ukrajna számára, valamint a megállapodás sikeres végrehajtásához szükséges pénzügyi támogatás biztosításának fontosságát; rámutat, hogy lényeges egyértelmű útitervet meghatározni a végrehajtáshoz oly módon, hogy Ukrajna a lehető legrövidebb időn belül részesüljön az uniós piachoz való hozzáférés előnyeiből;
14. e tekintetben ismét hangot ad azon véleményének, hogy ez a megállapodás nem a végső célja az EU és Ukrajna közötti kapcsolatoknak; továbbá rámutat arra, hogy az EUSZ 49. cikke szerint Ukrajna a többi európai államhoz hasonlóan rendelkezik európai perspektívával, és kérheti az Európai Unióba való felvételét, amennyiben elkötelezi magát a demokrácia elvei mellett, tiszteletben tartja az alapvető szabadságjogokat, az emberi és a kisebbségi jogokat, valamint biztosítja a jogállamiságot; hangsúlyozza, hogy az Európai Unióval kötendő társulási megállapodás vagy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás nincs összefüggésben a NATO-integrációval;
15. tudomásul veszi az EU, Ukrajna és Oroszország részvételével zajló háromoldalú találkozón 2014. szeptember 12-én elért megállapodást; reméli, hogy ez a párbeszéd a nemzetközi szabványokon és szabályokon alapuló kölcsönös megoldások alapjául szolgálhat, de sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország a háromoldalú párbeszédet arra használta fel, hogy megpróbálja aláásni a társulási megállapodást, ahelyett, hogy konstruktív fellépéssel közös, életképes megoldások kidolgozására törekedett volna; ezzel összefüggésben sajnálatosnak tartja a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazására vonatkozó döntést; hangsúlyozza, hogy a megállapodás keretében és a háromoldalú párbeszéd jövőbeli ülésein nem kell biztosítani Oroszország számára annak lehetőségét, hogy újrakezdje a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokat; sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül fogadjon el egy új rendeletjavaslatot az autonóm kereskedelmi kedvezmények kiterjesztéséről, amelynek 2014. november 1-jéig hatályba kellene lépnie az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa jóváhagyását követően;
16. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Oroszország a kereskedelmet használja fel arra, hogy destabilizálja a régiót, azáltal, hogy számos behozatali tilalmat rendelt el a Moldovából és Ukrajnából származó termékekre, és legutóbb azáltal, hogy felmondta a Független Államok Közössége (FÁK) tagjaként Ukrajnával, Grúziával és Moldovával kötött szabadkereskedelmi megállapodást, visszaállítva ezzel a legnagyobb kedvezményt élvező országokra érvényes vámtételeket az ezen országokból érkező termékek esetében;
17 sürgeti a Bizottságot, hogy kezdje meg az Ukrajnának nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás harmadik nagyra törő csomagjának előkészítését, valamint vállaljon vezető szerepet az Ukrajnát célzó adományozói konferencia szervezésében, amelyre a tervek szerint 2014 vége előtt kerül sor nemzetközi szervezetek, nemzetközi pénzügyi intézmények és civil társadalmi szervezetek részvételével; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát az ukrajnai gazdasági és politikai stabilizáció és reform mellett, különösen Ukrajna Európai Unióval való politikai társulása és gazdasági integrációja keretében, valamint hogy létrehozzon a konfliktus által érintett régiók számára egy vészhelyzeti újjáépítési és fejlesztési projektet, és nyújtson humanitárius és orvosi segítséget a menekültek és a lakóhelyük elhagyására kényszerült emberek számára;
18. üdvözli a KBVP keretében a polgári biztonsági ágazati reformra vonatkozó misszió (EUAM Ukraine) közelmúltbeli elindítását; hangsúlyozza, hogy szükség van a rendőrség és az igazságszolgáltatási ágazat mélyreható reformjára, valamint a rendőrség átláthatóságának, elszámoltathatóságának, illetve demokratikus és parlamenti felügyeletének megerősítésére;
19. rámutat, hogy az EU által az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszképpen elfogadott intézkedések korlátozott volta az Unió Oroszországi Föderációtól való nagyfokú energiafüggéséből is fakad; úgy véli, hogy e tekintetben rendkívül fontos az Unió Moszkvától és más autoriter rezsimektől való függőségének csökkentése, valamint a teljes bojkott lehetőségének megfontolása, és ezzel egyidejűleg olyan konkrét alternatívák kialakítása, amelyek segítséget nyújthatnak azon tagállamoknak, amelyeknek jelenleg Oroszország az egyetlen szállítója; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon a harmadik energiaügyi csomag teljes körű végrehajtásán, és támogassa az energiahatékonysági projekteket, mivel ez a Déli Áramlathoz hasonló kiegészítő vezetékek kapacitásait feleslegessé tenné, továbbá megújuló energiák fejlesztése révén törekedjen az energiaforrások hatékony diverzifikálására; sürgeti a tagállamokat, hogy állami vállalataik ne vegyenek részt olyan, orosz vállalatokkal folytatott projektekben, amelyek növelik Európa kiszolgáltatottságát és Ukrajna elszigetelését célozzák, amilyen például a Déli Áramlat;
20. e tekintetben hangsúlyozza, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó keretmegbeszéléseken szükség van ambiciózus és kötelező érvényű célok megállapítására, melyek az energiahatékonyság 40%-os javítását, illetve a megújuló energiaforrások 45%-os felhasználását írják elő, és amelyek célja uniós munkahelyek létrehozása ezekben az ágazatokban, az ellátás biztonságának növelése, az éghajlat-változási célok teljesítése, valamint Európa fosszilis üzemanyagimporttól való függőségének csökkentése; felhívja továbbá az októberi Európai Tanácsot, hogy fogadjon el ambiciózus és átfogó vészhelyzeti tervet az elkövetkező hónapokra, az érdekelt felek és az Európai Parlament álláspontjának beépítésével;
21. felhívja az EU-t, hogy a földgáz tárolását, a rendszerösszekötőket és az ellenirányú áramlásra alkalmas rendszereket stratégiai eszközként kezelje, és ezért e kulcsfontosságú ágazatokban szabályozza a harmadik felek mint üzleti szerződő felek részesedését; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy halasszák el az Oroszországgal tervezett energetikai megállapodásaik megkötését, beleértve a nukleáris üzemanyagcellákra, a nukleáris hulladékszállítmányokra, valamint a Déli Áramlat gázvezetékre vonatkozó megállapodásokat;
22. üdvözli a Bizottság által elfogadott kezdeti intézkedéseket, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék Ukrajna számára az energiaválság leküzdését, miután Oroszország úgy döntött, hogy elvágja az ország gázellátását, továbbá nyomatékosan felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy továbbra is segítse és támogassa Kijevet a Moszkvával hosszú ideje fennálló gázvita megoldásában;
23. felhívja a figyelmet az országban uralkodó drámai társadalmi helyzetre; felhívja az ukrán kormányt, hogy teljes mértékben tegye közzé az IMF-fel kötött megállapodás feltételeit, és kéri olyan kísérő intézkedések bevezetését, amelyek célja a jelenlegi helyzet enyhítése, különösen a lakosság legkiszolgáltatottabb rétegei esetében; úgy véli, hogy az IMF feltételei fokozhatják a belső feszültségeket, és a közigazgatáson belül a bérek és az álláshelyek számának gyors csökkenését vonhatja maga után, aminek a korrupció elharapózása lehet a mellékhatása; rámutat, hogy a fertőző betegségek kockázata egyre növekszik Ukrajnában, mivel az ország jelenleg súlyos oltóanyag-hiánnyal küzd az állami közbeszerzési eljárás késedelmei és a hazai valuta értékcsökkenéséből eredő áremelkedések miatt;
24. tudomásul veszi a Malaysia Airlines MH 17-es gépének lezuhanásáról közzé tett előzetes szakértői jelentést; kéri, hogy biztosítsanak teljes és korlátlan hozzáférést a szakértőknek a katasztrófa helyszínéhez, ezáltal lehetővé téve számukra, hogy befejezzék a vizsgálatot;
25. kéri a halálos áldozatokkal járó 2014. május 2-i odesszai események, valamint a 2013 novembere óta elkövetett egyéb emberiesség elleni bűncselekmények független és pártatlan kivizsgálását, erőteljes nemzetközi részvétel bevonása mellett és az Európa Tanács felügyelete alatt, továbbá kéri, hogy a felelősöket állítsák bíróság elé; meggyőződése, hogy kizárólag ezeknek a bűncselekményeknek a hatékony kivizsgálása segítheti elő, hogy helyreálljon az ukrán társadalom, valamint az áldozatok családjainak és barátainak az intézményekbe vetett bizalma;
26. üdvözli, hogy a Bizottság elfogadta a vízumliberalizációs cselekvési terv Ukrajna általi végrehajtásáról szóló negyedik eredményjelentést, továbbá üdvözli a Tanácsnak a végrehajtás második szakaszába való belépésre irányuló határozatát; ragaszkodik az EU és Ukrajna közötti vízummentességi rendszer gyors véglegesítéséhez, ami konkrét válasz a Majdanon tüntető emberek európai törekvéseire; eközben ismét felszólít átmeneti, rendkívül egyszerű és olcsó vízumeljárások bevezetésére;
27. felhívja a Bizottságot, hogy tegye meg az uniós mezőgazdasági termékeket érintő orosz embargó miatt szükségessé vált vészintézkedéseket, az érintett mezőgazdasági piacok stabilizálása érdekében, elsőbbséget biztosítva a belső piacokon való hatékonyabb felhasználásnak és lehetőség szerint a termékek feldolgozásának, elkerülendő a piacról történő árukivonást (megsemmisítést) és a harmadik országokba – különösen a fejlődő országokba – irányuló támogatott exportot; ezzel kapcsolatban szolidaritást és a méltányos kereskedelmi magatartást vár el az EU-hoz szorosan kötődő harmadik országoktól, különösen a tagjelölt országoktól;
28. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, valamint az Oroszországi Föderáció elnökének, kormányának és parlamentjének.
- [1] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0170.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0248.
- [3] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0457.
- [4] Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0009.