The European Parliament,

–       tekintettel az Irakról és Szíriáról szóló korábbi, különösen a szíriai helyzetről szóló a 2014. február 6-i(1), illetve az iraki helyzetről szóló 2014. július 17-i(2) állásfoglalásaira,

–       tekintettel a Külügyek Tanácsának Irakról szóló, különösen a 2014. augusztus 15-i következtetéseire; tekintettel a Külügyek Tanácsának Irakról és Szíriáról szóló, különösen a 2014. augusztus 30-i következtetéseire,

–       tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről az Iraki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, valamint az Európai Unió és Irak közötti partnerségi és együttműködési megállapodásról szóló, 2013. január 17-i állásfoglalására(3),

–       tekintettel az ENSZ főtitkárának Irakról és Szíriáról szóló nyilatkozataira,

–       tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,

–       tekintettel a Polgári és Politikai Jogok 1966-ban elfogadott Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Irak és Szíria egyaránt részes fele,

–       tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló, 2013. június 24-én elfogadott uniós iránymutatásokra,

–       tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Irakról és Szíriáról szóló nyilatkozataira,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel Iraknak és Szíriának továbbra is súlyos politikai, biztonsági és társadalmi-gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie, és mivel mindkét ország politikailag rendkívül megosztott, valamint erőszak sújtja, ami kedvezőtlenül hat az iraki és a szíriai nép béke, jólét és egy valós demokratikus átmenet iránti jogos vágyára; mivel Szíriában Aszad elnök és kormányának hatalma továbbra is megingathatatlan;

B.     mivel az al-Káida dzsihádista csoportja által létrehozott Iszlám Állam (IS) – korábban Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL) – elfoglalta Kelet-Szíria egyes részeit, beleértve Szíria legnagyobb duzzasztógátját és a stratégiai jelentőségű Tabqa légitámaszpontot, valamint Irak jelentős részét, és mivel ezt követően törvénytelen kivégzéseket hajtott végre, a lakosságra kényszerítette a szigorúan értelmezett saría vallásjogot, illetve síita, szúfi és szunnita imahelyeket és szentélyeket, valamint keresztény templomokat rombolt le; mivel az elmúlt hónapokban az Iszlám Állam Kelet-Szíriában és Észak-Irakban több várost és térséget megtámadott, és egy folyamatos és jelenleg is tartó szélsőséges erőszakhullám során civileket, katonákat, helyi törzsek tagjait, újságírókat, elsősegélyt nyújtó ápolókat, valamint szektákhoz vagy egyéb vallási kisebbségekhez tartozókat mészárolt le, rabolt el vagy ölt meg; mivel a nők és a gyermekek a menekültek között a legkiszolgáltatottabbak közé tartoznak, és mivel Irakban az Iszlám Állam harcosai és egyéb fegyveres csoportok tagjai által célzottan nők és lányok ellen indított támadásokról, emberrablásról, nemi erőszakról és kényszerházasságokról érkeznek beszámolók; mivel Irakban és Szíriában a becslések szerint négymillió ember él az Iszlám Állam uralma alatt, gyakran rendkívül nyomorúságos humanitárius körülmények között;

C.     mivel a szíriai állam összeroppanása, az iraki–szíriai határ szétesése és a vallási csoportok közötti viszályok lehetőséget biztosítottak az Iszlám Állam és egyéb radikális csoportok, például az al-Káidához köthető Al-Nuszra Front számára, hogy megerősítsék jelenlétüket Szíriában és Irakban;

D.     mivel a Szíriában jelenleg is zajló, erőszakkal terhelt válság a történelemben példa nélkül álló humanitárius katasztrófához vezetett, melynek során több mint 191 000 ember, többségében polgári személy életét vesztette, több mint 6,4 millió ember lakóhelyét elhagyni kényszerült, és több mint 3 millió szíriai a határokon túlra menekült, többek között Libanonba (1,17 millió), Törökországba (832 000), Jordániába (613 000), Irakba (215 000), valamint Egyiptomba és Észak-Afrikába (162 000); mivel e válságban az etnikai és vallási kisebbségek tagjai, valamint a nők és a gyermekek különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak; mivel jelenleg a világon a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek közel egyötöde szíriai menekült; mivel 145 000 szíriai menekült családanya a túlélésért folytatott irreális küzdelem előtt áll; mivel az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatalának (UNRWA) becslése szerint a hivatal által Szíriában nyilvántartott körülbelül 540 000 palesztin menekült több mint fele kényszerült lakóhelye elhagyására Szírián belül vagy menekült szomszédos országokba; mivel az ENSZ a szíriai válságot a közelmúlt történelmének legsúlyosabb humanitárius válságaként írja le;

E.     mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megállapította, hogy a szíriaiak közel fele elveszítette otthonát, és a menekültek 40%-a kényszerül arra, hogy rendkívül rossz körülmények között éljen; mivel az ENSZ szerint a szíriaiak háromnegyede szegénységben él, a munkanélküliség aránya pedig 50% felett van; mivel a folyamatos erőszak komoly destabilizációs hatást fejt ki a szomszédos országokra, különösen a menekültek tömeges beáramlása révén; mivel ezek az országok maguk is hatalmas belső kihívásokkal küzdenek, Libanon és Jordánia pedig különösen sebezhető közülük; mivel az Unió a humanitárius, fejlesztési, gazdasági és stabilizációs segítségnyújtásra szánt, megközelítőleg 2,8 milliárd eurós költségvetéssel továbbra is a szíriai válságra adott nemzetközi válaszlépések élén áll; mivel mindezen erőfeszítések ellenére a nemzetközi közösség nem tudja kielégíteni a szíriai nép, illetve a menekülteket befogadó országok szükségleteit;

F.  mivel az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA) szerint mintegy 1,2 millió lakóhelyét elhagyni kényszerült személy található Közép- és Észak-Irakban, és körülbelül 1,5 millió ember szorul humanitárius segítségre; mivel az Iszlám Állam hatalomra jutása humanitárius válságot idézett elő a lakóhelyük elhagyására kényszerülő polgári lakosok igen nagy száma folytán; mivel a Bizottság úgy határozott, hogy 5 millió euróval növeli az Iraknak nyújtott humanitárius segítségnyújtás összegét annak érdekében, hogy alapvető ellátást biztosítson a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek számára, és ezzel az összeggel 17 millió euróra nő a 2014 során Iraknak juttatott humanitárius finanszírozás mértéke; mivel a Bizottság által 2013 óta Iraknak nyújtott humanitárius segítségnyújtás összege megközelíti az 59 millió eurót, melyből 700 000 eurót „A béke gyermekei” elnevezésű uniós kezdeményezés révén finanszíroznak;

G.     mivel az EU elismerte a kurdisztáni régióra és a kurdisztáni regionális kormányzatra nehezedő nyomást, hiszen a régió igen sok lakóhelyét elhagyni kényszerült személynek ad otthont;

H.     mivel az Iszlám Állam csapatainak előrenyomulása következtében számos iraki és szíriai állampolgár rekedt a válságövezeten belül vagy ütközik nehézségbe a nyitott határátkelők megközelítése során; mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága aggódik az Irakban található, távoli al-Obaidi menekülttáborban rekedt szíriaiak életéért, miután az ENSZ-szervezetek és egyéb csoportok hivatalaik elhagyására kényszerültek, miközben további 3000 szíriai menekült tartózkodik a közeli Al-Káim városában; mivel a menekültek sokszor arra kényszerülnek, hogy nagy összegű kenőpénzt fizessenek bizonyos személyeknek, valamint hogy veszélyes menekülő útvonalakon keljenek át a jordániai sivatagon;

I.      mivel a Hamá kormányzóságbeli, főként keresztények lakta Maharda város az al-Káidához köthető Al-Nuszra Front ostroma alatt áll; mivel 2014. szeptember 11-én az Al-Nuszra Front szabadon bocsátott 45 fidzsi állampolgárt, akik ENSZ-békefenntartóként tevékenykedtek a térségben, és akiket 2 héten át fogva tartottak és a saría vallási jog szerinti büntetőeljárással fenyegettek;

J.      mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága megállapította, hogy továbbra is rendkívül nehéz a térségben tevékenykedni annak érdekében, hogy a polgári lakosságnak és a menekülteknek megadják a szükséges segítséget; mivel még a tél beállta előtt mindenképpen menedéket kell biztosítani a több százezer szíriai és iraki menekült számára;

K.     mivel a válságzónában számos, radikális iszlám nézeteket valló külföldi, illetve uniós tagállamokból származó harcos harcol; mivel a radikalizálódás tanulmányozásával foglalkozó, londoni székhelyű nemzetközi központ becslése szerint Szíriában a külföldi harcosok száma jelenleg 11 000 és 12 000 közé tehető, és közülük körülbelül 3000 a nyugati országokból származik; mivel mindent meg kell tenni annak megakadályozása érdekében, hogy ezek a harcosok a térségbe utazzanak; mivel e szóban forgó uniós polgárokat a tagállamok kormányai biztonsági kockázatként azonosították;

L.     mivel felmerült annak lehetősége, hogy Aszad elnök előzetes engedélye nélkül mérjenek légi csapásokat Kelet-Szíriára; mivel a 2014. szeptember 5-i NATO-ülésen megalakult az Iszlám Állam elleni szövetség; mivel az EKSZ jelenleg az Iszlám Állam jelentette veszély kezelésére irányuló, átfogó regionális stratégia kidolgozásán fáradozik; mivel 2014. szeptember 10-én Obama amerikai elnök nyilvánosságra hozta az Iszlám Állam elleni harcra irányuló stratégiáját, amelynek része többek között az Iszlám Állam célpontjai elleni szisztematikus légicsapás-sorozat, „bárhol is legyenek azok”, például Szíriában, az Iszlám Állam ellen harcoló szövetséges szárazföldi haderők fokozott támogatása, valamint a csoport finanszírozásának megakadályozását célzó, terrorizmus elleni erőfeszítések megerősítése; mivel az Arab Liga megfogadta, hogy Szíriában és Irakban az Iszlám Állam legyőzése érdekében fokozza az együttműködést;

M.    mivel az Iszlám Állam jelentős jövedelemforrásokat biztosított magának azáltal, hogy az általa ellenőrzött területen bankokat és üzleteket fosztott ki, elfoglalt több mint hat olajmezőt Szíriában, köztük a legnagyobbat, az iraki határ közelében elhelyezkedő al-Omár mezőt, és pénzösszegeket fogad gazdag adományozóktól, főként Szaúd-Arábiából, Katarból, Kuvaitból és az Egyesült Arab Emírségekből;

1.      rendkívüli módon aggódik az iraki és szíriai biztonsági humanitárius helyzet romlása miatt, mely annak tudható be, hogy területük egyes részeit hatalmába kerítette az Iszlám Állam; határozottan elítéli az említett szervezet és más terrorszervezetek által különösen a keresztény és egyéb vallási, illetve etnikai kisebbségekkel, például a jazidikkal – amelyek az új, demokratikus Irak részét kellene, hogy képezzék –, valamint a lakosság legkiszolgáltatottabb csoportjaival szemben elkövetett, válogatás nélküli gyilkosságokat és az emberi jogok megsértését;

2.      határozottan elítéli a polgári célpontok – többek között kórházak, iskolák és imahelyek – elleni támadásokat, valamint a kivégzéseket és a szexuális erőszak alkalmazását a konfliktus során; hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekmények elkövetői nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól; mélységesen aggódik a humanitárius válság és a lakóhelyük elhagyására kényszerülő polgári lakosok igen nagy száma miatt;

3.      aggodalmának ad hangot amiatt, hogy erősödik a polgári lakosság elleni mindenféle erőszak; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket a nők és a gyermekek elleni erőszak, különösen a lányokra erőltetett kényszerházasság megelőzésére;

4.      üdvözli az új inkluzív iraki kormány megalakításáról szóló bejelentést, és gratulál Haider al-Abádinak Irak miniszterelnökévé történő beiktatásához; további támogatásáról biztosítja az alkotmányos folyamatot, hangsúlyozva a jelenlegi válság politikai jellegű megoldásának fontosságát, valamint az inkluzív kormány megalakításának sürgető voltát; felhívja a térség valamennyi szereplőjét, hogy járuljanak hozzá az Irak stabilitásának és biztonságának előmozdítása érdekében kifejtett erőfeszítésekhez, és különösen ösztönözzék arra az iraki kormányt, hogy nyújtson kezet a szunnita kisebbségnek, továbbá a hadsereget szervezze újjá inkluzív módon, nem csoportérdekek mentén és kerülve a részrehajlást;

5.      emlékeztet arra, hogy az Iszlám Állam térnyerését Szíria instabil helyzete tette lehetővé, ami arra a brutális háborúra vezethető vissza, amelyet az Asszád-rezsim a saját népe ellen folytatott; aggodalmát fejezi ki a szélsőséges iszlám csoportok és külföldi harcosok szíriai válságba való mind nagyobb mértékű bevonódása, a vallási és etnikai indítékú erőszak országon belüli erősödése, valamint az ellenzék szétforgácsolódása és belső ellentétei láttán; úgy véli, hogy a tartós megoldáshoz sürgősen szükség van egy szíriaiak által vezetett, a nemzetközi közösség támogatását élvező, befogadó politikai folyamat révén megvalósuló politikai átmenetre, és továbbra is ösztönzi a Szíriai Forradalmi és Ellenzéki Erők Nemzeti Koalícióját, hogy dolgozzon egységesebb, befogadóbb és szervezettebb ellenzéki front belső és külső kialakításán;

6.      hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válságban az összes szereplőnek katonai védelmet kell nyújtania az iraki és a szíriai társadalom kiemelten kiszolgáltatott csoportjainak, például az etnikai és vallási – köztük keresztény, jazidi és türkmén – kisebbségeknek, valamint részt kell vennie a jövőbeli tartós megoldásokban annak érdekében, hogy a jövő Irakja és Szíriája számára megőrizzék az ezen országokat jellemző különböző kultúrák, népcsoportok és vallási közösségek egymás mellett élésének hagyományát;

7.      feltétel nélkül elutasítja és illegitimnek tartja az Iszlám Állam vezetése által tett bejelentést, mely szerint az általa ellenőrzött területeken kalifátust hozott létre, elutasítja továbbá a nemzetközileg elismert határok bármiféle egyoldalú és erőszakos megváltoztatásának lehetőségét, tiszteletben tartva az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken élő népesség alapvető jogait és szabadságait;

8.      ismételten hangot az azon véleményének, hogy olyan politikai megoldást kell találni, amely megőrzi Irak és Szíria egységét, területi sértetlenségét, szuverenitását és függetlenségét;

9.      úgy véli, hogy a régióval szemben álló problémák kezeléséhez és az Iszlám Állam és egyéb radikális csoportok megállításához regionális párbeszédre és együttműködésre van szükség; hangsúlyozza, hogy az Uniónak átfogó politikai megközelítést kellene kidolgoznia a régióval kapcsolatban, valamint hogy a szíriai és iraki feszültségek csillapítására irányuló erőfeszítésekbe kulcsszereplőkként be kell vonni Iránt, Szaúd-Arábiát és a többi, Perzsa-öböl menti országot; felszólítja a nemzetközi közösséget, elsősorban az Uniót, hogy könnyítse meg ezt a párbeszédet, és vonja be valamennyi fontos felet;

10.    üdvözli az iraki kormánynak a helyi és regionális hatóságokkal közösen, valamint az ENSZ-szel együttműködésben kifejtett erőfeszítéseit a jelenlegi konfliktus következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek sürgős humanitárius szükségleteinek kielégítésére és a valamennyi iraki állampolgárt fenyegető terrorveszély kezelésére, és felszólít ezen erőfeszítések fokozására;

11.    hangsúlyozza, hogy – tekintettel a válság eddig példa nélküli súlyosságára – az Uniónak és általában a nemzetközi közösségnek az alapvető árukat és szolgáltatásokat nélkülöző több millió szíriai és iraki szenvedésének enyhítését kell elsődleges feladatnak tekintenie; ismét sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy lépjenek fel humanitárius felelősségüknek megfelelően, fokozva a szíriai és iraki menekülteknek való segítségnyújtást, és hatékonyabban összehangolva ezzel kapcsolatos erőfeszítéseiket; elítéli a humanitárius segélyek célba juttatásának következetes megakadályozását, és felhívja a konfliktusban részt vevő valamennyi felet, és különösen az Aszad-rezsimet és az Iszlám Államot, hogy tartsák tiszteletben az egyetemes emberi jogokat, minden lehetséges csatornán keresztül könnyítsék meg a humanitárius segély és támogatás – határállomásokon és konfliktuszónákon át – történő célhoz juttatását, valamint biztosítsák az orvosi segélyszolgálatok minden tagja és minden humanitárius dolgozó biztonságát; felszólítja az Uniót, hogy gyakoroljon nyomást az összes adományozóra, hogy teljesítsék vállalásaikat, és minél rövidebb időn belül tegyék meg adományaikat; üdvözli az Unió – mint a legnagyobb pénzügyi támogató és várhatóan a legnagyobb jövőbeli adományozó – tagállamai által tett kötelezettségvállalásokat;

12.    emlékeztet az ENSZ–OPCW különleges koordinátorának nyilatkozatára, aki bejelentette, hogy a szíriai vegyi fegyverek 96%-át megsemmisítették; a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítésére irányuló keret értelmében felszólít a fennmaradó fegyverek hatástalanítására;

13.    emlékeztet arra, hogy a terrorizmus – annak minden formájában és megnyilvánulási módjában – a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető legsúlyosabb fenyegetések közé tartozik, valamint hogy valamennyi terrorcselekmény, akárki, akármikor és akármilyen indokkal követi is el, bűncselekménynek minősül, és semmivel sem indokolható; ismételten megerősíti, hogy a terrorizmust nem szabad semmilyen valláshoz, nemzetiséghez vagy civilizációhoz kapcsolni;

14.    rendkívüli aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyre nagyobb arányban vesznek részt külföldi harcosok ebben a konfliktusban, és emlékeztet „A terrorista radikalizálódás és az erőszakos szélsőségek megelőzése” című, 2014. január 15-i bizottsági közleményre(4), amely felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak megelőzésére, hogy potenciális fegyveresek Szíriába menjenek, és hogy foglalkozzanak a visszatérő külföldi fegyveresekkel; hangsúlyozza a megelőzés, a megkeresés, a rehabilitáció és az újra beilleszkedés jelentőségét; felszólítja az uniós tagállamokat, hogy fokozzák az egymással és Törökországgal folytatott együttműködést és információcserét;

15.    üdvözli az Arab Liga 2014. szeptember 7-i határozatát, melynek értelmében megteszik az Iszlám Állammal való szembeszálláshoz szükséges intézkedéseket, csatlakoznak a szíriai és iraki fegyveresek elleni küzdelemre irányuló nemzetközi, regionális és nemzeti erőfeszítésekhez, és aláírják az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2170. számú határozatát; felszólítja az Arab Ligát, hogy tárgyaljanak a terrorizmus elleni harcra vonatkozó 1998-as arab egyezmény módosításáról, mellyel lehetővé tennék saját maguknak, hogy minden – katonai, politikai, szellemi és gazdasági – eszközzel harcoljanak a globális terrorizmus ellen;

16.    üdvözli, hogy Franciaország kezdeményezésére Irakban ül össze a békéről és biztonságról szóló konferencia, és felszólítja a részt vevő feleket, hogy dolgozzanak ki az Iszlám Állam régióbeli terrorcselekményei elleni harcra vonatkozó nemzetközi stratégiát, különös tekintettel finanszírozási forrásaik befagyasztására és a dzsihádisták toborzásának megakadályozására;

17.    üdvözli az Egyesült Államok és partnerei által tett erőfeszítéseket az Iszlám Állam előretörésének megállítására és a humanitárius támogatáshoz való hozzáférés elősegítésére; tudomásul veszi az Európai Tanács 2014. augusztus 30-i következtetéseit, melyben támogatja egyes tagállamok arra vonatkozó egyéni döntését, hogy katonai felszerelést biztosítsanak Irak, illetve a kurd regionális hatóságok számára;

18.    aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Iszlám Állam olajeladásból tesz szert bevételre; tudomásul veszi, hogy az Unió szigorítani kívánja a szankciókat annak megelőzése érdekében, hogy az Iszlám Állam olajat adjon el; ezért felszólítja az Uniót, hogy szankcionálja mindazokat (kormányokat, állami vagy magánvállalatokat), akik részt vesznek az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken kinyert olaj szállításában, átalakításában, finomításában és értékesítésében, valamint felügyelje szigorúan a pénzügyi áramlásokat annak megelőzése érdekében, hogy az Iszlám Állam gazdasági tevékenységet folytasson és kihasználja az adóparadicsomokat;

19.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU emberi jogokért felelős különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az iraki kormánynak és képviselőtanácsnak, a kurd regionális kormánynak, az ENSZ főtitkárának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0099. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0011. (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0022. (4) COM(2013)0941.