Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0265/2014Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0265/2014

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYTERVEZET az Európai Unió és Kanada közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak feldolgozásáról és továbbításáról szóló megállapodás Szerződésekkel való összeegyeztethetőségére vonatkozó bírósági véleményre irányuló kérelemről

19.11.2014 - (2014/2966(RSP))

az eljárási szabályzat 108. cikkének (6) bekezdése alapján

Sophia in ‘t Veld, Nathalie Griesbeck, Cecilia Wikström az ALDE képviselőcsoport nevében

Eljárás : 2014/2966(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
B8-0265/2014
Előterjesztett szövegek :
B8-0265/2014
Viták :
Elfogadott szövegek :

B8‑0265/2014

Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Unió és Kanada közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak feldolgozásáról és továbbításáról szóló megállapodás Szerződésekkel való összeegyeztethetőségére vonatkozó bírósági véleményre irányuló kérelemről

(2014/2966(RSP))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkére, különösen annak (6) és (11) bekezdésére,

–       tekintettel az Európai Unió és Kanada közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak feldolgozásáról és továbbításáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra[1],

–       tekintettel az Európai Unió és Kanada közötti, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak feldolgozásáról és továbbításáról szóló megállapodásra,

–       tekintettel az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak harmadik országok részére történő továbbításával kapcsolatos általános megközelítésről szóló bizottsági közleményre (COM(2010)0492),

–       tekintettel „Az utas-nyilvántartási adatokra (PNR) vonatkozó megállapodásokra irányuló tárgyalások megkezdése az Egyesült Államokkal, Ausztráliával és Kanadával” című 2010. május 5-i[2], valamint az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak harmadik országok részére történő továbbításával kapcsolatos általános megközelítésről szóló 2010. november 11-i állásfoglalására[3],

–       tekintettel az európai adatvédelmi biztosnak az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak harmadik országok részére történő továbbításával kapcsolatos általános megközelítésről szóló bizottsági közleménnyel kapcsolatos 2010. október 19-i véleményére[4],

–       tekintettel az európai adatvédelmi biztos 2013. szeptember 30-i véleményére az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak feldolgozásáról és továbbításáról szóló megállapodás aláírásáról és megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatokról[5],

–       tekintettel a 29. cikk alapján felállított adatvédelmi munkacsoport által elfogadott, az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak harmadik országok részére történő továbbításával kapcsolatos általános megközelítésről szóló bizottsági közleményről szóló 2010. november 12-i 7/2010. számú véleményre,

–       tekintettel az EUMSZ 16. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7.és 8. cikkére, valamint 52. cikke (1) bekezdésére,

–       tekintettel az Európai Bíróságnak a C-518/07. sz. Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben hozott 2010. március 9-i ítéletére,

–       tekintettel a Bíróságnak a C-293/12. és C-594/12. sz. egyesített ügyben hozott 2014. április 8-i ítéletére, amely az adatmegőrzési irányelvet érvénytelennek nyilvánította,

–       tekintettel eljárási szabályzata 108. cikkének (6) bekezdésére,

A.     mivel az Európai Unió 2005-ben megállapodást kötött Kanadával az utas-nyilvántartási adatállomány (PNR) adatainak feldolgozásáról a Kanadai Határszolgálati Ügynökség (CBSA) kötelezettségvállalásai alapján PNR-programja végrehajtásának keretében; mivel a vonatkozó bizottsági határozat hatályának 2009. szeptember 22-i lejártával a PNR-adatok CBSA-hoz történő továbbításának megszűnt az európai jogi alapja;

B.     mivel a CBSA egyoldalúan biztosította az EU-t, hogy kötelezettségvállalásai hatályban maradnak az új megállapodás megkötéséig; mivel ezt minden tagállammal és azok adatvédelmi hatóságaival közölték;

C.     mivel a Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépését követően új PNR-megállapodások megkötéséhez a Tanács általi végleges elfogadásuk előtt az Európai Parlament egyetértése szükséges;

D.     mivel 2010. december 2-án a Tanács határozatot fogadott el egy tárgyalási irányelvvel együtt, amelyben felhatalmazza a Bizottságot, hogy az EU nevében tárgyalásokat kezdjen Kanadával az utas-nyilvántartási adatállomány adatainak továbbításáról és feldolgozásáról szóló megállapodás megkötése érdekében;

E.     mivel 2013. július 18-án a Bizottság felkérte a Tanácsot, hogy hozzon határozatot a megállapodás elfogadásáról;

F.     mivel 2013. november 19-én az európai adatvédelmi biztos véleményt adott ki a megállapodásról, amelyben megkérdőjelezte a PNR-rendszerek szükségességét és arányosságát, valamint a PNR-adatok harmadik országoknak történő tömeges továbbítását, továbbá a jogalap kiválasztását;

G.     mivel 2013. december 5-én a Tanács úgy határozott, hogy a Parlament egyetértését kéri a megállapodás megkötéséhez;

H.     mivel a megállapodás 2014. június 25-én aláírásra került;

I.      mivel 2014. július 8-án a Tanács az Európai Parlament egyetértését kérte a Kanadával megkötendő új PNR-megállapodáshoz;

J.      mivel az Európai Bíróság a C-293/12. és C-594/12. sz. egyesített ügyben hozott 2014. április 8-i ítéletében az adatmegőrzési irányelvet érvénytelennek nyilvánította;

K.     mivel a megállapodás – annak 1. cikkében említett – célja az, hogy megállapítsa, milyen feltételekkel lehet a PNR-adatokat továbbítani és felhasználni, valamint rendelkezzen az adatok védelmének módjáról;

1.      úgy véli, jogbizonytalanság áll fenn azzal kapcsolatosan, hogy a megállapodástervezet összeegyeztethető-e a Szerződések rendelkezéseivel (16. cikk) és az Európai Unió Alapjogi Chartájával (7. és 8. cikk, illetve az 52. cikk (1) bekezdése) az egyének személyes adatainak védelméhez való joga tekintetében; továbbá megkérdőjelezi a jogalap kiválasztását, amely inkább az EUMSZ 82. cikke (1) bekezdésének d) pontja és 87. cikke (2) bekezdésének a) pontja (rendőrségi és igazságügyi együttműködés), mint az EUMSZ 16. cikke (adatvédelem);

2.      úgy határoz, hogy a megállapodás Szerződésekkel való összeegyeztethetőségét illetően az Európai Bíróság véleményét kéri;

3.      utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, továbbá tegye meg a szükséges lépéseket a Bíróság vonatkozó véleményének beszerzése érdekében.