ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika késedelmes elindulásáról
24.11.2014 - (2014/2946(RSP))
az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján
Rosa D’Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0278/2014
B8‑0279/2014
Az Európai Parlament állásfoglalása a 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika késedelmes elindulásáról
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174., 175. és 176. cikkére,
– tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre,
– tekintettel a 2013. február 7–8-i Európai Tanács következtetéseinek 2. és 3. pontjára,
– tekintettel az 1303/2013/EU rendelet 26. cikkére,
– tekintettel a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 19. cikkére,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Hatodik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról: a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások” című közleményére,
– tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika elindulásában bekövetkezett késedelemmel kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000082/2014),
– tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a válság egyik drámai következménye, hogy 2008 és 2013 között reálértéken 20%-kal, a leginkább érintett tagállamokban pedig 60%-kal csökkentek az állami beruházások, alátámasztva ezzel a kohéziós politika szerepét a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésében, valamint a különböző régiók fejlettségi szintje közötti eltérések csökkentésében;
B. mivel a legfrissebb információk szerint annak ellenére, hogy a kohéziós politikát 2014-ben el kellett volna indítani, 2014-ben csupán néhány operatív programot fogadtak el, és az év végéig is csak százat fognak elfogadni;
C. mivel a közös stratégiai keretet, melynek egyik legfontosabb eleme az alapok teljesítményének emelésére és eredményeinek láthatóbbá tételére irányuló célkitűzés, azzal a céllal dolgozták ki, hogy növeljék az Európa 2020 keretében tett szakpolitikai kötelezettségvállalások, valamint a helyszíni beruházások közötti összhangot;
D. mivel az Általános Ügyek Tanácsa a 2014. november 18–19-i ülésének következtetéseiben emlékeztet arra, hogy a megfelelő szabályozási, intézményi és stratégiai keretek fontosak az ESB-alapokból támogatott beruházások hatékonyságának biztosítása szempontjából, és hangsúlyozza, hogy az elfogadott programok kialakítása és végrehajtása a szubszidiaritás, a megosztott irányítás és a partnerség elvének megfelelően, sajátos intervenciós gondolatmenet alapján fog történni;
E. mivel a 2014. december 31-ig elfogadásra nem kész programok esetében a 2014. évi kötelezettségvállalások csak a le nem kötött összegek újraelosztásával őrizhetők meg, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 19. cikkének megfelelően;
F. mivel a fentiek magukkal vonják a többéves pénzügyi keretnek a Bizottsági javaslata alapján, a Tanács egyetértésével és a Parlament hozzájárulásával történő felülvizsgálatát, és mivel ennek közvetlen következményeként a projektek végrehajtásának tényleges elindítása jelentős mértékben késni fog;
G. mivel 2014. november 19-én Corina Creţu, a regionális politikáért felelős biztos kijelentette, hogy arra számít, hogy „a kohéziós politika jelentős mértékben hozzá fog járulni a Juncker elnök által bejelentett 300 milliárd eurós beruházási csomagoz”, ugyanakkor októberi meghallgatásán nem tudott felvilágosítást nyújtani arról, hogyan kívánja kezelni a kohéziós politika kifizetéseiben tapasztalható jelentős késedelmeket;
H. mivel 2014. november 20-án Michel Lebrun, a Régiók Bizottságának elnöke kijelentette, hogy „a fennálló késedelmek próbára teszik a regionális és helyi hatóságok képességét arra, hogy megtervezzék és végrehajtsák a 2014–2020-as európai strukturális és beruházási alapokat”, valamint hogy „ez a helyzet megkívánja az Európai Bizottság, a nemzeti kormányok, valamint a régiók és városok közötti teljes körű és tartós együttműködést, ellenkező esetben beruházásaink talán túl későn valósulnak meg”;
I. mivel a kohéziós politikával kapcsolatos kifizetetlen számlák 2011–2012-ben 11 milliárd, 2012–2013-ban 16 milliárd, 2013–2014-ben pedig már 23,4 milliárd euróra rúgtak;
1. mélységes aggodalmának ad hangot ezen intézményi és pénzügyi patthelyzet miatt, és úgy véli, hogy a kohéziós politika végrehajtásában tapasztalható késedelmek végül további terheket fognak róni az európai polgárokra, akiket már amúgy is drámai mértékben sújtott a válság;
2. üdvözli az Általános Ügyek Tanácsa 2014. november 20-i álláspontját, melyben a partnerségi megállapodások és az operatív programok elfogadásának felgyorsítására szólítja fel a Bizottságot és a tagállamokat;
3. aggodalommal állapítja meg, hogy azon kifejezett igény nyomán, mely szerint „az uniós költségvetésen belüli pénzügyi források folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében valamennyi lehetőséget fel kell tárni”, felmerül az egyértelműség kérdése a regionális politikán belül a fenntartható és inkluzív növekedésre biztosított 350 milliárd euró rendelkezésre állásával kapcsolatban;
4. sürgeti a Bizottságot, hogy egyértelműsítse, mi a jelenlegi álláspontja az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott azon operatív programok esetében tett kötelezettségvállalások kezelésével kapcsolatban, amelyeket nem fogadnak el 2014 végéig;
5. rámutat arra, hogy a Parlamentnek nem volt eddig tudomása arról, hogy a le nem kötött összegeket a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata keretében átviszik 2014-ről 2015-re;
6. aggodalommal állapítja meg, hogy a kohéziós politikának a Juncker elnök által bejelentett 300 milliárd eurós beruházási csomaghoz történő állítólagos hozzájárulása megnyithatja az utat a regionális politikán belül már a fenntartható és inkluzív növekedésre előirányzott források újraosztása előtt;
7. hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy az operatív programok elfogadásának biztosítása érdekében fel kell gyorsítani a programozást, ez nem mehet a minőség rovására;
8. sürgeti a Bizottságot, hogy világítsa meg, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszakból származó ki nem fizetett számlák helyzete milyen hatással van az operatív programok elfogadására és az új végrehajtási időszak elindulására;
9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a többi érintett intézménynek.