Állásfoglalásra irányuló indítvány - B8-0279/2014Állásfoglalásra irányuló indítvány
B8-0279/2014

    ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika késedelmes elindulásáról

    24.11.2014 - (2014/2946(RSP))

    a B8‑0042/2014. számú szóbeli választ igénylő kérdéshez
    az eljárási szabályzat 128. cikkének (5) bekezdése alapján

    Rosa D’Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

    Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0278/2014

    Eljárás : 2014/2946(RSP)
    A dokumentum állapota a plenáris ülésen
    Válasszon egy dokumentumot :  
    B8-0279/2014
    Előterjesztett szövegek :
    B8-0279/2014
    Viták :
    Elfogadott szövegek :

    B8‑0279/2014

    Az Európai Parlament állásfoglalása a 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika késedelmes elindulásáról

    (2014/2946(RSP))

    Az Európai Parlament,

    –       tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174., 175. és 176. cikkére,

    –       tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre,

    –       tekintettel a 2013. február 7–8-i Európai Tanács következtetéseinek 2. és 3. pontjára,

    –       tekintettel az 1303/2013/EU rendelet 26. cikkére,

    –       tekintettel a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 19. cikkére,

    –       tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Hatodik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról: a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások” című közleményére,

    –       tekintettel a 2014–2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika elindulásában bekövetkezett késedelemmel kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000082/2014),

    –       tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

    A.     mivel a válság egyik drámai következménye, hogy 2008 és 2013 között reálértéken 20%-kal, a leginkább érintett tagállamokban pedig 60%-kal csökkentek az állami beruházások, alátámasztva ezzel a kohéziós politika szerepét a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítésében, valamint a különböző régiók fejlettségi szintje közötti eltérések csökkentésében;

    B.     mivel a legfrissebb információk szerint annak ellenére, hogy a kohéziós politikát 2014-ben el kellett volna indítani, 2014-ben csupán néhány operatív programot fogadtak el, és az év végéig is csak százat fognak elfogadni;

    C.     mivel a közös stratégiai keretet, melynek egyik legfontosabb eleme az alapok teljesítményének emelésére és eredményeinek láthatóbbá tételére irányuló célkitűzés, azzal a céllal dolgozták ki, hogy növeljék az Európa 2020 keretében tett szakpolitikai kötelezettségvállalások, valamint a helyszíni beruházások közötti összhangot;

    D.     mivel az Általános Ügyek Tanácsa a 2014. november 18–19-i ülésének következtetéseiben emlékeztet arra, hogy a megfelelő szabályozási, intézményi és stratégiai keretek fontosak az ESB-alapokból támogatott beruházások hatékonyságának biztosítása szempontjából, és hangsúlyozza, hogy az elfogadott programok kialakítása és végrehajtása a szubszidiaritás, a megosztott irányítás és a partnerség elvének megfelelően, sajátos intervenciós gondolatmenet alapján fog történni;

    E.     mivel a 2014. december 31-ig elfogadásra nem kész programok esetében a 2014. évi kötelezettségvállalások csak a le nem kötött összegek újraelosztásával őrizhetők meg, a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 19. cikkének megfelelően;

    F.     mivel a fentiek magukkal vonják a többéves pénzügyi keretnek a Bizottsági javaslata alapján, a Tanács egyetértésével és a Parlament hozzájárulásával történő felülvizsgálatát, és mivel ennek közvetlen következményeként a projektek végrehajtásának tényleges elindítása jelentős mértékben késni fog;

    G.     mivel 2014. november 19-én Corina Creţu, a regionális politikáért felelős biztos kijelentette, hogy arra számít, hogy „a kohéziós politika jelentős mértékben hozzá fog járulni a Juncker elnök által bejelentett 300 milliárd eurós beruházási csomagoz”, ugyanakkor októberi meghallgatásán nem tudott felvilágosítást nyújtani arról, hogyan kívánja kezelni a kohéziós politika kifizetéseiben tapasztalható jelentős késedelmeket;

    H.     mivel 2014. november 20-án Michel Lebrun, a Régiók Bizottságának elnöke kijelentette, hogy „a fennálló késedelmek próbára teszik a regionális és helyi hatóságok képességét arra, hogy megtervezzék és végrehajtsák a 2014–2020-as európai strukturális és beruházási alapokat”, valamint hogy „ez a helyzet megkívánja az Európai Bizottság, a nemzeti kormányok, valamint a régiók és városok közötti teljes körű és tartós együttműködést, ellenkező esetben beruházásaink talán túl későn valósulnak meg”;

    I.      mivel a kohéziós politikával kapcsolatos kifizetetlen számlák 2011–2012-ben 11 milliárd, 2012–2013-ban 16 milliárd, 2013–2014-ben pedig már 23,4 milliárd euróra rúgtak;

    1.      mélységes aggodalmának ad hangot ezen intézményi és pénzügyi patthelyzet miatt, és úgy véli, hogy a kohéziós politika végrehajtásában tapasztalható késedelmek végül további terheket fognak róni az európai polgárokra, akiket már amúgy is drámai mértékben sújtott a válság;

    2.      üdvözli az Általános Ügyek Tanácsa 2014. november 20-i álláspontját, melyben a partnerségi megállapodások és az operatív programok elfogadásának felgyorsítására szólítja fel a Bizottságot és a tagállamokat;

    3.      aggodalommal állapítja meg, hogy azon kifejezett igény nyomán, mely szerint „az uniós költségvetésen belüli pénzügyi források folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében valamennyi lehetőséget fel kell tárni”, felmerül az egyértelműség kérdése a regionális politikán belül a fenntartható és inkluzív növekedésre biztosított 350 milliárd euró rendelkezésre állásával kapcsolatban;

    4.      sürgeti a Bizottságot, hogy egyértelműsítse, mi a jelenlegi álláspontja az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott azon operatív programok esetében tett kötelezettségvállalások kezelésével kapcsolatban, amelyeket nem fogadnak el 2014 végéig;

    5.      rámutat arra, hogy a Parlamentnek nem volt eddig tudomása arról, hogy a le nem kötött összegeket a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata keretében átviszik 2014-ről 2015-re;

    6.      aggodalommal állapítja meg, hogy a kohéziós politikának a Juncker elnök által bejelentett 300 milliárd eurós beruházási csomaghoz történő állítólagos hozzájárulása megnyithatja az utat a regionális politikán belül már a fenntartható és inkluzív növekedésre előirányzott források újraosztása előtt;

    7.      hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy az operatív programok elfogadásának biztosítása érdekében fel kell gyorsítani a programozást, ez nem mehet a minőség rovására;

    8.      sürgeti a Bizottságot, hogy világítsa meg, hogy a 2007–2013 közötti programozási időszakból származó ki nem fizetett számlák helyzete milyen hatással van az operatív programok elfogadására és az új végrehajtási időszak elindulására;

    9.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a Régiók Bizottságának, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a többi érintett intézménynek.