ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY Palesztina államiságának elismeréséről

10.12.2014 - (2014/2964(RSP))

benyújtva a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője nyilatkozatát követően
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján

Patrick Le Hyaric, Martina Anderson, Neoklis Sylikiotis, Ángela Vallina, Sofia Sakorafa, Teresa Rodriguez-Rubio, Younous Omarjee, Pablo Iglesias, Eleonora Forenza, Merja Kyllönen, Marisa Matias, Rina Ronja Kari, Josu Juaristi Abaunz, Gabriele Zimmer, Marie‑Christine Vergiat, Barbara Spinelli, Malin Björk, Anne-Marie Mineur, Liadh Ní Riada, Fabio De Masi, Matt Carthy, Lynn Boylan, Curzio Maltese, Georgios Katrougkalos, Dimitrios Papadimoulis, Kostadinka Kuneva, Emmanouil Glezos, Kostas Chrysogonos, Javier Couso Permuy, Marina Albiol Guzmán, Paloma López Bermejo, Lidia Senra Rodríguez, Lola Sánchez Caldentey a GUE/NGL képviselőcsoport nevében

Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0277/2014

B8‑0310/2014

Az Európai Parlament állásfoglalása Palesztina államiságának elismeréséről

(2014/2964(RSP))

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Közel-Keletről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–       tekintettel a Külügyi Tanács 2014. november 17-i következtetéseire,

–       tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 67/19. számú határozatára,

–       tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–       tekintettel a 4. Genfi Egyezményre,

–       tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel az ENSZ Közgyűlése 2012 novemberében megítélte Palesztinának a „tagsággal nem rendelkező megfigyelő állam” státuszát;

B.     mivel a svéd kormány 2014. október 30-án bejelentette, hogy hivatalosan elismeri a Palesztin Államot; mivel Svédország az első ország, amely uniós tagállamként elismerte a Palesztin Államot;

C.     mivel hét másik tagállam – Bulgária, Ciprus, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Málta és Románia – már az uniós csatlakozását megelőzően elismerte a Palesztin Államot;

D.     mivel világszerte 130 ország ismerte el a Palesztin Államot;

E.     mivel 2014. október 13-án az Egyesült Királyság Alsóháza indítványt fogadott el, amely kimondja, hogy „a kormánynak a tárgyalásokon alapuló, a két állam elvén nyugvó megoldás elősegítése érdekében Izrael Állam mellett a Palesztin Államot is el kellene ismernie”;

F.     mivel 2014. október 22-én az ír Szenátus indítványt fogadott el, amelyben „felhívja a kormányt, hogy hivatalosan ismerje el a Palesztin Államot, és nemzetközi szinten tegyen meg minden tőle telhetőt az izraeli–palesztin konfliktus két állam elvén alapuló, fenntartható megoldásának előmozdítása érdekében”;

G.     mivel 2014. november 18-án a spanyol parlament indítványt fogadott el, amelyben arra sürgeti a kormányt, hogy államként ismerje el Palesztinát;

H.     mivel a Francia Nemzetgyűlésben 2014. november 28-ára tervezik a francia kormányt az izraeli–palesztin konfliktus végleges rendezése céljából a Palesztin Állam elismerésére felszólító indítvány szavazását, és mivel a tervek szerint ezt 2014. december 11-én az ugyanezen indítványról szóló szenátusbeli szavazás követi majd;

I.      mivel hasonló kezdeményezések több más európai országban is indultak;

J.      mivel egyre több izraeli civil társadalmi szervezet, békemozgalom és értelmiségi emel szót a Palesztin Állam elismeréséért;

K.     mivel a nemzetközi közösség célja az izraeliek és palesztinok, illetve tágabb értelemben az arabok és az izraeliek közötti igazságos és tartós béke elérése;

L.     mivel a Palesztin Állam elismerése a tagállamok hatáskörébe tartozik;

M.    mivel az elmúlt években az Unió nem játszott jelentős politikai szerepet a békefolyamatban;

N.     mivel a Parlament állásfoglalásaiban arra szólította fel a tagállamokat, hogy egységesen foglalkozzanak a palesztinok azon jogos kérésével, hogy országuk az ENSZ-ben államként képviseltethesse magát;

O.     mivel a Parlament egy állásfoglalás elfogadása révén támogatását fejezte ki az iránt, hogy a Palesztin Állam az ENSZ-en belül tagsággal nem rendelkező megfigyelői státuszt kapjon;

1.      sürgeti valamennyi tagállamot, az uniós intézményeket és az ENSZ szervezeteit, hogy az ENSZ-határozatban rögzítettek szerint, az 1967-es határok alapján ismerjék el a Palesztin Államot, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem;

2.      hangsúlyozza, hogy a két állam elvén alapuló megoldás az 1948. évi ENSZ-határozaton és a két állam nemzetközi közösség általi elismerésén nyugszik;

3.      megerősíti, hogy nem lehet megkérdőjelezni a palesztinok önrendelkezéshez az ahhoz való jogát, hogy saját államuk legyen, ahogy Izrael Állam jogát sem arra, hogy biztonságos határok között létezzen;

4.      hangsúlyozza, hogy a Palesztin Állam tagállamok általi elismerésének elő kell segítenie az izraeliek és palesztinok közötti közvetlen béketárgyalások azonnali újrafelvételét, és sürgeti az Uniót, hogy tegyen eleget azon vállalásának, hogy valós politikai szereplővé váljon a közel-keleti békefolyamatban;

5.      mindkét felet felszólítja arra, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekménytől, amely veszélybe sodorhatja a két állam elvén alapuló megoldás fenntarthatóságát és kilátásait, különös tekintettel a ciszjordániai – többek között kelet-jeruzsálemi – izraeli telepek létesítésére és terjeszkedésére és a palesztin földterületek Izrael általi kisajátítására és a palesztin tulajdonú ingatlanok általa történő lerombolására;

6.      utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőnek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ főtitkárának, a közel-keleti kvartett megbízottjának, a Knesszetnek és az izraeli kormánynak, a Palesztin Hatóság elnökének, a nemzeti konszenzuson alapuló palesztin kormány miniszterelnökének és a Palesztin Törvényhozó Tanácsnak.