Eljárás : 2014/2967(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0311/2014

Előterjesztett szövegek :

B8-0311/2014

Viták :

Szavazatok :

PV 27/11/2014 - 10.6
CRE 27/11/2014 - 10.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2014)0069

ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
PDF 150kWORD 67k
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0311/2014
25.11.2014
PE539.034v01-00
 
B8-0311/2014

benyújtva a Bizottság nyilatkozatát követően

az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján


a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről (2014/2967(RSP))


Markus Pieper, Françoise Grossetête, József Szájer, Antonio Tajani, Pilar del Castillo Vera, Michał Boni, Bendt Bendtsen, Paul Rübig, Krišjānis Kariņš, Andreas Schwab, Othmar Karas, Philippe Juvin, Anne Sander, Tadeusz Zwiefka, Nadine Morano a PPE képviselőcsoport nevében

az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről (2014/2967(RSP))  
B8‑0311/2014

Az Európai Parlament,

–       tekintettel a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatával foglalkozó, a közelmúltban megrendezett nyilvános konzultációra és a kapcsolódó felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató tervezetére,

–       tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.     mivel a hatásvizsgálatok – a jogalkotás korai szakaszában alkalmazott eszközként – kulcsszerepet játszanak a Bizottság intelligens szabályozási programjában, és arra szolgálnak, hogy átlátható, átfogó és kiegyensúlyozott bizonyítékot nyújtsanak a megoldandó probléma jellegéről, az uniós fellépés hozzáadott értékéről, valamint az alternatív megoldások valamennyi érintett fél számára jelentkező költségeiről és hasznáról;

B.     mivel a jelenlegi hatásvizsgálati útmutató kiemelt szerepet biztosít a Bizottság Főtitkárságának és a Hatásvizsgálati Testületnek annak elhatározása tekintetében, hogy az adott kezdeményezés esetén szükség van-e hatásvizsgálatra;

C.     mivel a Hatásvizsgálati Testület a hatásvizsgálatok központi minőségellenőrző pontjaként jelentős szerepet tölt be;

D.     mivel a megfelelő és független hatásvizsgálat különösen fontos a kkv-k esetében, amelyek számára a nagyvállalatokhoz képest nagyobb nehézséget okoz az új jogi és adminisztratív követelményekhez való alkalmazkodás, és méretüknél fogva kevésbé képesek korai szakaszban felkészülni a szabályozás változásaira;

E.     mivel a „gondolkozz először kicsiben” elv célja a kkv-k érdekeinek a politikaformálás kezdeti szakaszaiban való figyelembevétele, a jogalkotás kkv-barát jellegének növelése érdekében; mivel számos eszköz áll rendelkezésre az elv hatékony végrehajtásának biztosítására, beleértve a kkv-teszt alkalmazását a soron következő jogalkotási javaslatok esetében;

F.     mivel a jelenlegi hatásvizsgálati útmutató egy „kkv-teszt” formájában konkrét iránymutatást nyújt, többek között a lehetséges enyhítő intézkedések tekintetében is; mivel a felülvizsgált útmutató tervezete semmilyen rendelkezést sem tartalmaz a kkv-tesztre vonatkozóan;

Hatókör

1.      üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezett a hatásvizsgálati útmutató rendszeres felülvizsgálata mellett a hatásvizsgálati eljárások javítása érdekében;

2.      aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a felülvizsgált útmutató tervezete a jelenlegi útmutatónál sokkal kevésbé konkrétan határozza meg a hatásvizsgálatok hatókörét, és lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít az illetékes főigazgatóság számára annak értelmezésében, hogy szükség van-e hatásvizsgálatra; úgy véli, hogy fenn kellene tartani a jelenlegi gyakorlatot, amelynek megfelelően a Hatásvizsgálati Testület és a Főtitkárság is részt vesz a döntéshozatalban;

3.      úgy véli, hogy a Bizottságnak fenn kell tartania azt a jelenlegi megközelítését, hogy hatásvizsgálatot nyújt be minden olyan kezdeményezés esetében, amely megfelel az alábbi kritériumok legalább egyikének:

–       a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában szereplő jogalkotási javaslatok,

–       a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában nem szereplő, de egyértelműen azonosítható gazdasági, társadalmi és környezeti hatással rendelkező jogalkotási javaslatok,

–       a jövőbeli szakpolitikákat meghatározó nem jogalkotási kezdeményezések (például fehér könyvek, cselekvési tervek, kiadási programok és nemzetközi megállapodásokra vonatkozó tárgyalási iránymutatások),

–       azok a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok, amelyek várhatóan jelentős hatással járnak;

4.      megjegyzi, hogy a hatásvizsgálatok hatóköre esetenként nem felel meg az elfogadott javaslatoknak, amennyiben azokat a biztosi testület általi jóváhagyásra való benyújtást követően módosítják; kéri, hogy a felülvizsgált útmutató írja elő a hatásvizsgálatok naprakésszé tételét a bennük tárgyalt kérdések és a Bizottság által végül elfogadott javaslat közötti folytonosság biztosítása érdekében;

Hatásvizsgálati Testület

5.      mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a felülvizsgált útmutató tervezete nem határozza meg egyértelműbben a Hatásvizsgálati Testület hatásvizsgálati eljárásban betöltött szerepét; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság ismét fontolja meg ezt a hiányosságot, és a Parlamentnek való válaszadáskor a felülvizsgált iránymutatások új tervezetében világosabban határozzon meg a Hatásvizsgálati Testülethez kapcsolódó új eljárásokat, valamint ahhoz, hogy valamennyi hatásvizsgálatot igénylő kezdeményezéshez legyen szükség a Hatásvizsgálati Testület pozitív véleményére;

6.      véleménye szerint a Hatásvizsgálati Testületnek továbbra is független minőségellenőrző szervként kell működnie a Bizottságon belül, és kéri a Hatásvizsgálati Testület függetlenségének megerősítését; javasolja, hogy a Hatásvizsgálati Testület közvetlenül a szabályozás javításáért felelős alelnöknek jelentsen;

Kkv-teszt

7.      emlékeztet rá, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag 2011-es felülvizsgálatakor a Bizottság sajnálatosnak tartotta, hogy csak nyolc tagállam építette be a kkv-tesztet nemzeti döntéshozatali eljárásaiba; üdvözli, hogy a felülvizsgálat során a Bizottság egyértelműen elkötelezte magát a kkv-teszt megerősítése mellett; sajnálja ugyanakkor, hogy e kijelentések ellenére a felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató tervezete még csak nem is említi a kkv-teszteket;

8.      kitart amellett, hogy az útmutató 8. mellékletében meghatározott kkv-tesztet meg kell őrizni annak elkerülése érdekében, hogy a Bizottság kezdeményezései aránytalanul nagy mértékben vagy hátrányosan érintsék a kkv-ket a nagyvállalatokhoz képest; úgy véli, hogy a vállalkozások szempontjából jelentős jogalkotási javaslatok esetében kötelezővé kell tenni a külön kkv-tesztet;

9.      hangsúlyozza, hogy ilyen esetekben a hatásvizsgálatnak alternatív mechanizmusokat és/vagy rugalmassági lehetőségeket kellene tartalmaznia, segítve a kkv-ket a kezdeményezésnek való megfelelésben (a 8.4. mellékletnek megfelelően); üdvözli ezzel összefüggésben a felülvizsgált útmutató tervezetében rögzített azon szakpolitikai lehetőséget, hogy a mikrovállalkozásokat eleve kizárják a jogalkotási javaslat hatálya alól;

A szabályozás javításával foglalkozó tanácsadó szerv létrehozása

10.    üdvözli az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport által a Bizottság megbízása szerint végzett munkát és benyújtott zárójelentést; emlékeztet arra, hogy a Bizottság a REFIT-ről szóló legutóbbi (2014. júniusi) közleményében kinyilvánította a szabályozás javításával foglalkozó, érdekelt felekből és nemzeti szakértőkből álló új magas szintű munkacsoport létrehozására irányuló szándékát; javasolja a szabályozás javításával foglalkozó meglévő testületek (például a Svédországban, a Cseh Köztársaságban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban vagy Németországban működők) legjobb gyakorlatainak és tapasztalatainak figyelembe vételét egy ilyen tanácsadó szerv uniós szinten való létrehozása során;

11.    sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb hozzon létre egy ilyen, az érdekelt felek tapasztalataira és a nemzeti szakértőkre egyaránt támaszkodó, a szabályozás javításával foglalkozó magas szintű tanácsadó szervet; javasolja, hogy a szerv erőteljes és független tanácsadói megbízatással rendelkezzen, többek között a javaslatokkal járó szabályozási terheknek, a megfelelés költségének, a szubszidiaritás és az arányosság tiszteletben tartásának, valamint a jogalap megválasztásának értékelése tekintetében, és hogy tegyen javaslatot a szabályozás javítását célzó kezdeményezésekre, valamint ellenőrizze az uniós jog nemzeti szinten való végrehajtását; kéri a Parlament és a Tanács bevonását a szakértők kijelölésébe;

12.    felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató újabb tervezetét, figyelembe véve a jelen állásfoglalásban hangsúlyozott pontokat és a Bizottság új struktúráját, különös tekintettel a szabályozás javításáért felelős új alelnök szerepére;

Hatásvizsgálatok a Parlamentben

13.    kéri, hogy a Parlament – elsősorban bizottsági szinten – szisztematikusan és a lehető legkorábban elemezze a Bizottság által elkészített hatásvizsgálatokat;

14.    emlékeztet a független hatásvizsgálatok biztosításáról szóló 2011. június 8-i állásfoglalására(1), amelyben felszólított a Parlament már meglévő, saját hatásvizsgálati eszközének következetesebb alkalmazására; emlékeztet arra, hogy a Hatásvizsgálatok Osztálya már rendelkezésre áll a hatásvizsgálatok elvégzésére; úgy véli, hogy a parlamenti hatásvizsgálatok igénybe vétele különösen szükséges az eredeti Bizottsági javaslathoz képesti érdemi változtatások/módosítások elfogadása előtt;

°

°       °

15.    utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

 

(1)

HL C 380 E., 2012.12.11., 31.o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat