ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről
24.11.2014 - (2014/2967(RSP))
az eljárási szabályzat 123. cikkének (2) bekezdése alapján
Pavel Telička, Jean-Marie Cavada, Antanas Guoga, António Marinho e Pinto, Dita Charanzová az ALDE képviselőcsoport nevében
Lásd még közös határozatra irányuló javaslatot RC-B8-0311/2014
B8‑0313/2014
az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatáról és a kkv-teszt szerepéről
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság hatásvizsgálati útmutatójának felülvizsgálatával foglalkozó, a közelmúltban megrendezett nyilvános konzultációra és a kapcsolódó felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató tervezetére,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,
A. mivel a hatásvizsgálatok – a jogalkotás korai szakaszában alkalmazott eszközként – kulcsszerepet játszanak a Bizottság intelligens szabályozási programjában, és arra szolgálnak, hogy átlátható, átfogó és kiegyensúlyozott bizonyítékot nyújtsanak a megoldandó probléma jellegéről, az uniós fellépés hozzáadott értékéről, a várható adminisztratív terhekről, valamint az alternatív megoldások valamennyi érintett fél számára jelentkező költségeiről és hasznáról;
B. mivel a jelenlegi hatásvizsgálati útmutató kiemelt szerepet biztosít a Bizottság Főtitkárságának és a Hatásvizsgálati Testületnek annak elhatározása tekintetében, hogy az adott kezdeményezés esetén szükség van-e hatásvizsgálatra;
C. mivel a Hatásvizsgálati Testület a hatásvizsgálatok központi minőségellenőrző pontjaként jelentős szerepet tölt be;
D. mivel a Bizottság egyik szakértői csoportjának véleménye szerint a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára tízszer többe kerülhet egy rendeletnek való megfelelés, mint a nagyobb vállalatok számára; mivel a valódi független hatásvizsgálat különösen fontos a kkv-k esetében, amelyek számára gyakran nagyobb nehézségekkel jár az új jogi és adminisztratív követelményeknek való megfelelés, mint a nagyvállalatok számára, és amelyek méretüknél fogva kevésbé tudnak előzetesen felkészülni a szabályozási változásokra;
E. mivel a „gondolkozz először kicsiben” elv a 2008-as európai kisvállalkozói intézkedéscsomag alapját képezi; mivel az elv 2009 óta része a hatásvizsgálati útmutatónak, és 2005 óta megtalálható egyéb bizottsági szövegekben; mivel ezen elv célja a kkv-k érdekeinek a politikaformálás kezdeti szakaszaiban való figyelembevétele, a jogalkotás kkv-barát jellegének növelése érdekében; mivel számos eszköz áll rendelkezésre az elv hatékony végrehajtásának biztosítására, beleértve a kkv-teszt alkalmazását a soron következő jogalkotási javaslatok esetében;
F. mivel a kkv-teszt – beleértve a lehetséges enyhítő intézkedéseket – 2009 óta része a hatásvizsgálati útmutatónak, és 2005 óta megtalálható egyéb bizottsági szövegekben; mivel a felülvizsgált útmutató tervezete semmilyen rendelkezést sem tartalmaz a kkv-tesztre vonatkozóan;
G. mivel a Parlament eredeti bizottsági javaslathoz fűzött érdemi módosításainak megfelelő értékelése lényeges hozzáadott értékkel bír a Parlament háromoldalú egyeztetéseken képviselt álláspontjának támogatása tekintetében;
Hatókör
1. üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezett a hatásvizsgálati útmutató rendszeres felülvizsgálata mellett a hatásvizsgálati eljárások javítása érdekében;
2. aggodalmát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a felülvizsgált útmutató tervezete a jelenlegi útmutatónál sokkal kevésbé konkrétan határozza meg a hatásvizsgálatok hatókörét, és lényegesen nagyobb mozgásteret biztosít az illetékes főigazgatóság számára annak értelmezésében, hogy szükség van-e hatásvizsgálatra; úgy véli, hogy fenn kellene tartani a jelenlegi gyakorlatot, amelynek megfelelően a Hatásvizsgálati Testület és a Főtitkárság részt vesz a döntéshozatalban;
3. úgy véli, hogy a Bizottságnak fenn kell tartania azt a jelenlegi megközelítését, hogy hatásvizsgálatra terjeszt minden olyan kezdeményezést, amely megfelel az alábbi kritériumok legalább egyikének:
– a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában szereplő jogalkotási javaslatok;
– a Bizottság jogalkotási és munkaprogramjában nem szereplő, egyértelműen azonosítható gazdasági, társadalmi, környezeti hatásokkal és adminisztratív terhekkel járó jogalkotási javaslatok;
– azok a nem jogalkotási kezdeményezések, amelyek a jövőre szóló szakpolitikákat határoznak meg (például fehér könyvek, cselekvési tervek, kiadási programok és a nemzetközi megállapodásokhoz készült tárgyalási iránymutatások);
– valószínűsíthetően azonosítható gazdasági, társadalmi, környezeti hatásokkal és adminisztratív terhekkel járó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok;
4. megjegyzi, hogy a hatásvizsgálatok hatóköre esetenként nem felel meg az elfogadott javaslatoknak, amennyiben azokat a biztosi testület általi jóváhagyásra való benyújtást követően módosítják; kéri, hogy a felülvizsgált útmutató írja elő a hatásvizsgálatok naprakésszé tételét a bennük tárgyalt kérdések és a Bizottság által végül elfogadott javaslat közötti folytonosság biztosítása érdekében;
5. hangsúlyozza, hogy a hatásvizsgálatokat nem szabad arra a célra használni, hogy ellentmondjanak egy olyan jogszabálynak, amellyel egy intézmény nem ért egyet, vagy hogy aláássák a jogalkotó módosítások benyújtására való képességét;
6. megjegyzi, hogy tájékozott politikai döntések meghozatala érdekében egy hatásvizsgálatnak szigorúnak és átfogónak kell lennie, pontos, objektív és teljes körű információkon alapulva, arányos, a javaslat céljaira összpontosító elemzéssel;
7. hangsúlyozza, hogy a hatásvizsgálati folyamatnak átláthatónak kell lennie, és azt közzé kell tenni a Bizottság weboldalán;
Hatásvizsgálati Testület
8. mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a felülvizsgált útmutató tervezete nem határozza meg egyértelműbben a Hatásvizsgálati Testület hatásvizsgálati eljárásban betöltött szerepét; határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság ismét fontolja meg ezt a hiányosságot, és a Parlamentnek való válaszadáskor új felülvizsgált iránymutatásokban világosabban határozzon meg a Hatásvizsgálati Testülethez kapcsolódó új eljárásokat, valamint ahhoz, hogy a hatásvizsgálatot igénylő valamennyi kezdeményezéshez legyen szükség a Hatásvizsgálati Testület pozitív véleményére; úgy véli, hogy a biztosi testületnek nem lenne szabad egyetlen olyan jogalkotási vagy nem jogalkotási kezdeményezést sem megvizsgálnia, amelyet nem kísér a Hatásvizsgálati Testület pozitív véleményével ellátott hatásvizsgálat;
9. úgy véli, hogy a Hatásvizsgálati Testületnek továbbra is a Bizottságon belüli független minőségellenőrzési testületként kellene működnie, és kéri, hogy jelentős mértékben erősítsék meg a testület bizottsági főigazgatóságoktól és Főtitkárságtól való függetlenségét; úgy véli, hogy a Hatásvizsgálati Testületnek csak magasan képzett személyekből szabadna állnia; javasolja, hogy a Hatásvizsgálati Testület közvetlenül a szabályozás javításáért felelős alelnöknek jelentsen;
Kkv-teszt
10. emlékeztet rá, hogy a Bizottság az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban vállalta, hogy a „gondolkozz először kicsiben” elvet megvalósítja a politikaformálása során, és hogy ennek részét képezi a kkv-teszt, amelynek célja a soron következő jogszabályok és igazgatási kezdeményezések kkv-kra gyakorolt hatásának értékelése; hangsúlyozza, hogy e teszt megfelelő elvégzésének biztosítása elengedhetetlen, és úgy véli, hogy e téren továbbra is jelentős mértékű előrehaladást lehetne elérni;
11. hangsúlyozza, hogy egy szigorú kkv-teszt megvalósítása érdekében fontos, hogy a kkv-kat képviselő érintett szereplőkkel konzultáljanak a hatásvizsgálatok első tervezetéről, a hatásvizsgálatok véglegesítése előtt és a lehető legkorábban; úgy véli, hogy a Bizottságnak a kkv-k eredményesebb megszólítása érdekében javítania kell a konzultáció formáját;
12. emlékeztet rá, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag 2011-es felülvizsgálatakor a Bizottság sajnálatosnak tartotta, hogy csak nyolc tagállam épített be a kkv-tesztet a nemzeti döntéshozatali eljárásába; üdvözli, hogy a felülvizsgálat során a Bizottság egyértelműen elkötelezte magát a kkv-teszt megerősítése mellett; sajnálja, hogy a Bizottság kijelentései ellenére a felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató tervezete még csak nem is említi a kkv-teszteket;
13. kitart amellett, hogy az útmutató 8. mellékletében meghatározott kkv-tesztet meg kell őrizni annak elkerülése érdekében, hogy a Bizottság kezdeményezései a nagyvállalatokhoz képest ne gyakoroljanak aránytalanul nagy hatást a kkv-kre, és ne érintsék hátrányosan azokat;
14. hangsúlyozza, hogy ilyen esetekben a hatásvizsgálatnak alternatív mechanizmusokat és/vagy rugalmassági lehetőségeket kellene javasolnia, segítve a kkv-ket a kezdeményezésnek való megfelelésben (a 8.4. mellékletnek megfelelően); üdvözli ezzel összefüggésben azt, a felülvizsgált útmutató tervezetében rögzített szakpolitikai lehetőséget, hogy a mikrovállalkozásokat eleve kizárják a jogalkotási javaslat hatálya alól;
A szabályozás javításával foglalkozó tanácsadó szerv létrehozása
15. üdvözli a Bizottság által megbízott, az adminisztratív terhekkel foglalkozó magas szintű munkacsoport munkáját és végleges jelentését; emlékeztet a Bizottság célravezető és hatásos szabályozás programról (REFIT) szóló legutóbbi (2014. június) közleményében megfogalmazott szándékára, mely szerint létrehozza a szabályozás javításával foglalkozó új, magas szintű munkacsoportot, amely az érintett szereplők képviselőiből és nemzeti szakértőkből állna;
16. sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb hozza létre a szabályozás javításával foglalkozó, magas szintű tanácsadó szervet, amelynek építenie kell az érintett szereplők és a nemzeti szakértők szakértelmére, és magában kell foglalnia egy, a Parlamentet képviselő megfigyelőt; javasolja, hogy a szerv erőteljes és független tanácsadói megbízatással rendelkezzen, többek között a javaslatokkal járó adminisztratív terheknek, a megfelelés költségének, a szubszidiaritás és az arányosság tiszteletben tartásának, valamint a jogalap megválasztásának értékelése tekintetében, és hogy tegyen javaslatot a szabályozás javítását célzó kezdeményezésekre, valamint ellenőrizze az uniós jog nemzeti szinten való végrehajtását; felszólít a Parlament és a Tanács szakértők jelölésébe történő bevonására;
17. felhívja a Bizottságot, hogy terjessze elő a felülvizsgált hatásvizsgálati útmutató újabb tervezetét, figyelembe véve a jelen állásfoglalásban hangsúlyozott pontokat és a Bizottság új struktúráját, különös tekintettel a szabályozás javításáért felelős új alelnök szerepére;
Hatásvizsgálatok a Parlamentben
18. kéri, hogy a Parlament – elsősorban bizottsági szinten – szisztematikusan és a lehető legkorábban elemezze a Bizottság által elkészített hatásvizsgálatokat;
19. emlékeztet a független hatásvizsgálatok biztosításáról szóló 2011. június 8-i állásfoglalására[1], amelyben felszólít Parlament saját hatásvizsgálati eszközének következetesebb alkalmazására, és hangsúlyozza, hogy a Hatásvizsgálatok Osztálya már létrejött, és rendelkezésre áll hatásvizsgálatok elkészítésére; úgy véli, hogy a parlamenti hatásvizsgálatok igénybevétele különösen hasznos lehet az eredeti Bizottsági javaslatokhoz képesti érdemi változtatások vagy módosítások elfogadása előtt;
Hatásvizsgálat az Európai Tanácsban
20. emlékezteti a Tanácsot azon kötelezettségére, amelynek értelmében saját érdemi módosításainak hatását szisztematikusan elemzi;
°
° °
21. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a Tanácsnak.
- [1] HL C 380 E., 2012.12.11., 31.o.